Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-22 / 51. szám
i ÍJ szú 21 9. *ll. 22. A citrusfélék teleltetése A citrusfélék a téli nyugalmi időszakban fokozott gondoskodást igényelnek. A helytelenül tartott növények lombjukat veszítik, ágaik lassanként elhalnak, a növény gyengén fejlődik vagy kipusztul. Ez többnyire a fagy elől a fütött lakásba helyezett, melegen teleltetett növényekkel fordul elő. A gyakorlati tapasztalatok s a tudományos kísérletek is azt igazolják, hogy a növények hideg viszonyok között telelnek megfelelően. Fűtött helyiségbe csak akkor rakjuk őket, ha a fény és a páratartalom is elegendő. Amennyiben ezek hiányoznak, úgy a növény feléli a tartalék tápanyagait, lombja lehullik és a fiatal, de nem érett ágrészek elhalnak. Lehetőleg tehát kerüljük a melegen való teleltetést. Ha más lehetőségünk nincs, akkor tartsuk egyenletesen a hőmérsékletet, a növény pedig legyen távol a sugárzó hőtől, a fűtőtesttől. A lakás déli ablakához tegyük és megfelelő mennyiségű párologtatóval teremtsünk párás környezetet. A téli kevés fényben és a meleg szobahőmérsékleten a növények asszimilálni kényszerülnek, szabálytalan vízhajtásokat fejlesztenek. Tavasszal a szabadba kihelyezett növényeken ezek a gyenge hajtások és levelek megperzselődnek az első erősebb napsugarak hatására. Teleltetésre legalkalmasabb a lakás fűtetlen, világos helyisége, ahol a hőmérséklet soha nincs fagypont alatt. A citrusfélék kitűnően telelnek minimális öntözés mellett, 1-5 fokon, az asszimilációs minimum alatt. A citrusok asszimilációs ingerküszöbe 10 fok, ezért gyakori szellőztetéssel kell tartani az 1-5 fokot. A citrusfélék érdekes sajátossága, hogy ezen a hőmérsékleten, kevés fényben, 70 % körüli relatív páratartalom mellett teljes fiziológiai nyugalomban vannak télen. Ebben az állapotban mintegy „megdermedve“ telelnek, lombozatuk üde, egészséges marad. ■ Havonta kis vízadaggal öntözzünk, ügyelve arra, hogy a termesztőedényben a föld csaknem száraz legyen. Túlöntözve megtámadhatja őket a gyökérgolyva. A teleltetés során a növények lombozatuk egynegyedét elhullajtják. Ez természetes folyamat. A levelek 2-3 évig élnek, majd megsárgulnak és lehullanak. Február végén, március elején a hideg körülmények között teleltetett növények a kataláz enzim hatására növekedni kezdenek. Szoktassuk őket fokozatosan a fényhez és a meleghez, így a növekedés mellett virágzásra is számíthatunk. (bér) Rovarszáll KMBMZTMenzjcr m-uXHRWK. 20-30 an FA**UWC6 MjtUÖlŐLVUlCAJC tóai vooor. tMr WAQY ÜOVJZerV DOBOZ. Bét VAST SZÖVCTCskUk'BAtC Még egyszer a kajszi gutaütéséről A nagy termés csökkenti a fák ellenálló képességét A kajszifák olykor tömeges pusztulását okozó gutaütéssel (apople- xia) már foglalkoztunk az Idén. Ennek ellenére fontosnak tartottuk, hogy visszatérjünk a témához, hisz ezen a nyáron rendkívül sok barackfát kellett kivágni, s több kertbarát érdeklődött, vajon szerepe volt-e az átlagosnál nagyobb kártételben a szokatlanul nagy termésnek. Biokertésznek vallom magam, ezért a mindennapi munkában igyekszem a lehető legkevesebb vegyszert használni. Ezzel egyidöben minden tekintetben óvom a hasznos rovarokat, amelyek nagyban hozzájárulhatnak környezetkímélő termelési módszerem eredményességéhez. Nemrég téli menedékhelyet készítettem a kertben élő, általam hasznosnak tartott rovarok számára. Az általam rovarszállónak elnevezett segédeszköz nem más, mint egy lábakra állított, szellőzőlyukakkal ellátott, fedett vödör vagy kisebb bádoghordó, amelyben hullámpapír között elhelyezett faforgács kínál telelésre alkalmas menedéket a rovaroknak. Legjobb, ha a megfelelő hosszúságú hullámpapírcsíkot kiterítjük, 3—4 cm vastagon faforgácsot szórunk rá, majd a hullámpapírt föltekerjük, s úgy helyezzük az előkészített tartóba. A búvóhelyet kereső rovarok, elsősorban a katicabogarak és fülbemászók, a vödör vagy hordó aljából kilógatott bőrdarabok vagy szövetcsíkok útján jutnak a „szállóba“. Megfigyelésem szerint a rovarok négy-öt hónap alatt birtokba veszik, teljesen benépesítik a mesterséges menedékhelyet. Ha elszaporodnak, a következő évben nagy segítséget nyújthatnak a kerti kártevők elleni védekezésben. Ezt a segédeszközt én a 7,5x2,5 méteres alapterületű üvegházamban állítottam fel, de fóliasátorban vagy a szabadban is elhelyezhető. Nagyobb kertben célszerű több téli menedékhelyet kínálni a hasznos rovaroknak. K. I. A kutatások és az évtizedes gyakorlati tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a kajszifák gutaütése fertőzéses jellegű, komplex megbetegedés. A csaknem azonos kísérő tüneteket többféle kórokozó is kiválthatja. Éghajlati feltételeink között a fák megbetegedéséért elsősorban a Cytospora cincta gomba és Pseudomonas syringae baktérium a felelős, de mellettük a Verticillium és Eutypa gombák is felléphetnek. A betegség megjelenésének gyakoriságára, következményeinek súlyosságára sokféle tényező kihat, például a szokatlanul nagy termés, a hiányos tápanyagellátás és a kemény tél. Általános tapasztalat, hogy valamennyi gyümölcsféle közül a kajszinak a legrosszabb az ellenálló képessége. Nagy ritkaság, ha a törzs egészséges, és a fa 15-20 évet megél. Jó tudni, hogy az egyébként is érzékeny kajszifák életében vannak bizonyos hajlamosító tényezők, amelyek közvetve vagy közvetlenül növelik a gutaütéses pusztulás veszélyét. Ezek közé tartozik a rendkívül nagy megterhelés, vagyis a kiemelkedően jó évjárat. A sok gyümölcs kinevelésében és beérlelésé- ben kimerült fa feléli a tartalékait, mindenekelőtt az elraktározott káliumot. Márpedig a tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy erre az elemre rendkívül nagy szüksége van a fának. Rákosodás, gutaütés, korai elhalás főleg azokon a területeken gyakori, ahol kevés a fák számára hozzáférhető kálium. A nagy termés évében a gyümölcs súlya alatt galy- lyak, egész ágak törnek le, s a nyílt sebek ideális feltételeket teremtenek a sebparaziták megtelepedéséhez. Ezért ajánljuk évről évre a kertbarátoknak, hogy feltétlenül támasszák alá a terméssel bőven berakodott ágakat, mielőbb fűrészeljék le a letörött ágak visszamaradt csonkjait, a vágási felületeket pedig zárják le. Hasonlóképpen kell eljárni a fagyfoltok, a jégverés, kéregmoly vagy nyúlrágás okozta sebek esetében, mert ezeken a gombák gyorsan megtelepszenek. Egy-egy ág elszá- radását rendszerint a sebkezelés elmulasztására lehet visszavezetni. Mivel a kajszi ennyire érzékeny a sérülésekre, legjobb volna már az alanyneveléshez a leendő fa számára kijelölt helyen elvetni a magot, helyben beszemezni a magoncot, s kis sebeket ejtve, korán kinevelni a kívánt koronaformát. így a fát alig kellene később metszeni, a túlterhelésnek pedig gyümölcsritkítással vehetnénk elejét. S ha ehhez még talaj- és levélanalízis alapján végzett tápanyagpótlás is járulna, nem kellene attól tartanunk, hogy a fa valamiben - főleg káliumban - hiányt szenved, korán elpusztul. Aztán van itt még valami. Én hanyagságnak, nemtörődömségnek nevezném, bár lehet, hogy a szakértelem hiánya is közrejátszik benne. A telepítések idején hányán viszik egyszerűen a vállukra vetve vagy az autó tetejére kötözve a facsemetéket? Egy év kellett a mag beérlelé- séhez, egy év a magonc kineveléséhez, újabb egy-két év az oltvány előállításához, s a végén csak ennyi a becsülete. Hányszor kell még elmondanunk, hogy szállítás előtt csomagolják be a gyökereket, mert különösen érzékenyek a hidegre? Ha rajtam múlna, nem engedném meg, hogy ősszel szedjék fel és telepítsék újra a kajszicsemetéket. Ha tavasz- szal, rügyfakadás idején telepítenénk, akár 90 százalékos eredést is elérhetnénk. A kertben ügyelni kell arra, hogy a fát ne érje mechanikai sérülés. Még fontosabb a metszés optimális időpontjának megválasztása. A fertőzéseknek (baktériumok, gombák) a kajszi a vegetációs idő kezdetén, virágzás idején tud leginkább ellenállni (ugyanígy az őszibarack is). A metszést automatikusan erre az időpontra kell beütemezni. Kisebb beavatkozásokra nyáron és az őszi lombhullás előtt is van lehetőség, bár ekkor már csökken a fák természetes ellenálló képessége. Nem szabad elhanyagolni a metszésnél használatos eszközök rendszeres fertőtlenítését (láng fölött vagy hi- permangán-oldatban). Ha valamilyen okból a tenyészidő kezdete előtt kell megmetszenünk a fákat, feltétlenül permetezzünk bordói lével vagy a Kuprikol 2 százalékos töménységű oldatával. Ügyeljünk az idény szerinti tápanyagpótlásra, s hogy a fák fel is vehessék a nekik szánt tápanyagokat, aszályos idő esetén májusban és júniusban alaposan árasszuk el a fák alatt a talajt. BELUCZ JÁNOS mérnök, kandidátus Amazonas kristálytiszta vizében őshonos diszkoszhal (Simphysodon discus) nem véletlenül kapta az akvaristáktól ezt a jelzőt. Piros árnyalatban játszó, kakaóbarna testét sötétpiros és kék sávok ékesítik. Egyike a legigényesebb és legérzékenyebb díszhalaknak. Meleg, 28-30 fok közötti hőmérsékletű, intenzíven szellőztetett, kristálytiszta lágy vizet kell számára biztosítani. Tartásához legalább 150 literes akváriumra van szükség, ráadásul társas akváriumba nem való, ezért kezdőknek nem ajánlható. Etetése is nagy körültekintést igényel. Az akvárium királynője Kedveli a szúnyoglárvát, a reszelt friss vagy fagyasztott marhaszívet és a tenyésztői körökben csak tubinak mondott csó- vájó férget (Tubifex tubifex). Az utóbbival azonban vigyázni kell. Legfeljebb egy hétig tárolt férget lehet felkínálni a diszkoszhalaknak, különben megbetegedést, elhullást okozhat ez a csemege. A diszkoszhal párválasztó és hasonlóan ikrázik, mint a közkedvelt vitorláshalak, csak nem a vízinövények leveleire, hanem az akváriumba helyezett, lefordított virágcserép oldalára rakja az ikráit. Ezek 30-32 fokos vízben 50 óra múlva kelnek ki. A szülők öt napig dédelgetik, a testükön képződő váladékkal etetik az ivadékot. Könnyű megfigyelni, hogy hol az egyik, hol a másik szülő teste halványodik el, mintha penész lepné el a testét, miközben az ivadék úgy vándorol az egyik szülőtől a másikhoz, mint éhes ember a terített asztalhoz. Hozzávetőlegesen 10-14 napi etetés után kezdenek a kishalak önállóan táplálkozni, öthetes korban pedig elválaszthatók. A különválasztást nem ajánlatos halogatni, mert előfordulhat, hogy mire rászánnánk magunkat, a szülök felfalják a kicsinyeket. Az ivadéknevelés sikerének egyik alapfeltétele, hogy az akvárium vizének egyharmadát hetente cseréljük ki. A víz tisztasága később is meghatározó tényező, nagyban kihat a fejlődésre és a halak egészségi állapotára. Az eredeti diszkoszhalak barna alapszínúek, de ma már piros, zöld és kék változat is beszerezhető, persze meglehetősen borsos áron. Hiába, ami szép és különleges, annak az akvarisztikában is ára van. CHVlLA FERENC Házi segédeszközök - „vadászó“ permetezéshez ^ Aki rendszeresen figyelemmel ^ kíséri a kerti növények fejlődé- ^ sét, rendszerint korán felfedezi ^ a megtelepedett kártevőket, illet- ^ ve a fertőzésre utaló tüneteket. ^ Ilyenkor az egész növényzet ke- zelése helyett célszerű „vadá- szó“ permetezést végezni, ami § nemcsak olcsóbb, de a környe- ^ zetet is kíméli. & § Ilyen permetezéshez jo se- ^ gédeszközt lehet készíteni pél- ^ dául egy ecetesflakonból. A csa- ^ varmenetes kupakot felforrósí- ^ tott varrótűvel kilyuggatjuk, így ^ folyamatos nyomással megfelelő ^ porlasztásban juttathatjuk a nö5 vényzetre a permetlét. Igen ám, § de ez az olcsó segédeszköz ^ csak alacsony növények perme- ^ tezésére használható, mivel ^ csak addig működik kifogástala- ^ nul, amíg a szájával lefelé tartjuk 6 a flakont. § Ezen úgy lehet segíteni, hogy ^ erősebb, rugalmasabb falú fla- | kont választunk. Ennek a kupak- jába alulról beleillesztünk egy ^ egyszeri használatra gyártott, $ nagyobb méretű orvosi fecsken- ^ dót, a kupak belsejére pedig ^ autoszifon szívócsövet ragasz- ^ tunk. Ha a szívócső leér a flakon ^ aljáig, az utolsó cseppig kifújhat- ^ juk belőle a permetlét. & K. Sz. Oltószalag és oltóhüvely Az oltásnál nélkülözhetetlen kötözóanyagok közül a rugalmas polivinilklo- rid vagy szupervinilklorid oltószalag vált be legjobban. Vastagsága 0,1 mm. Ha a kertészeti kellékeket forgalmazó boltokban nem kapható, a kissé recés felületű műanyag abroszok felszabdalásával már a téli hónapokban felkészülhetünk az oltási idényre. Nem használható erre a célra az ún. kertészfólia (polietilén), mert nem elég rugalmas. A műanyag oltószalag a szőlő zöldre- * fás oltása, szemzése mellett a rózsa, valamint a gyümölcsfák szemzésénél is jól használható. Zöldoltásnál vagy zöldre-fás oltásnál oltószalag helyett PVC hüvelyekkel is összeszoríthatjuk az alanyt és a nemest. Az oltóhüvely nem más, mint a gépkocsiknál használatos benzincső egy darabja. A csőből 3 centiméter hosszú darabokat kell előkészíteni, lehetőleg többféle átmérőjűt. Leggyakrabban a 6, 8 és 10 milliméteresekre van szükség, de jó, ha más méretű is kéznél van. Az oltóhüvelyt előbb az alanyra, majd a kész oltásra húzzuk rá. A műanyag oltószalaggal kicsit lassabban megy a munka, viszont ez jobban szigeteli az oltás helyét, jobban védi az oltást a lecsurgó esővíztől és akiszáradástól. -ten Szobanövényeink nemcsak az öntözővizet, de a párás környezetet is igénylik. A száraz levegőjű, központifűtéses lakásokban használatos szobai párásító berendezések meglehetősen drágák, ráadásul többnyire giccsesek is. Jó megoldás lehet a kaviccsal és tőzeggel töltött virágláda, ha rendszeresen gondoskodunk a nedvesen tartásáról. Az agyag átereszti a vizet, ezért a nedves tőzegben tartott virágokat csak akkor kell külön is öntözni, ha műanyag cserépbe ültettük őket. * I
