Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-22 / 51. szám

t ÚJ szú )89. XII. 22. * TUDOMÁNY TECHNIKA Számítástechnikai helyzetkép a COMPFAIR ’89 tükrében A piac jelei már mutatkoznak, de aránytalanságokkal Az elmúlt év őszén megrendezett ORGTECHNIK-COMPFAIR ’88 ki­állításnak ez év októberében is volt folytatása, ezúttal azonban COMP­FAIR '89 néven, a Budapest Kong­resszusi Központban és a MOM Szakasits Árpád Művelődési Köz­pontban. A név lerövidítése abból következett, hogy a szervezéstech­nikát ma már nem célszerű külön szakágazatként kezelni, hiszen lé­nyegében az is a számítástechniká­ra épül. Az idei kiállítás szervezői a Neu­mann János Számítástudományi Társaság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint a COMPEXPO számítástechnikai rendezvényszervező és kiállítási le­ányvállalat voltak. A COMPFAIR ’89 felvonultatta mindazon értékeket, amelyeket a magyar számítástechnikai ipar és számítástechnikai gondolkodás a legutóbbi időben kifejlesztett. A ki­állításon az idén is jelen voltak azok a tekintélyes külföldi cégek, amelyek a világ élvonalát képviselik ebben a szakágazatban, mint például a BULL, a SIEMENS, a STAR MIC- RONICS, a HEWLETT PACKARD, a DATENTECHNIK, a KODAK és a BASF. A szervezők remélik, hogy a COMPFAIR nemzetközi számítás- technikai kiállítás idővel a kelet-nyu­gati számítástechnikai együttműkö­dés élénkítésének egyik jelentős té­nyezőjévé válik. A 153 kiállító összesen 4000 négyzetméternyi területen mutatta be termékeit. Az elmúlt évi kiállítás­hoz viszonyítva a magyar kiállítók száma némileg nőtt, a külföldieké viszont csökkent. Elsősorban a szo­cialista országok kiállítói maradtak távol. Csak az NDK-beli Robotron vett részt a bemutatón, hiányoztak viszont a tavaly még szerepelt len­gyel ée csehszlovák cégek. A felvonultatott termékek, a hard­verek és a szoftverek egyaránt meg­érdemelték a közönség figyelmét. A zsűri 37 pályaműből ötöt tartott érdemesnek vásárdíjra, kettőt pedig különdíjra. A vásárdíj nemcsak a cégnek jelent rangot és az alkotó­nak szakmai sikert, hanem első lé­pés a Kiváló Áru megkülönböztető minősítés elnyeréséhez is. Vásárdíjat kapott:- az ALKOTÓ Műszaki Fejlesztő és Kereskedelmi Rt. NAVEL-CORD telematikai és távadatviteli rend­szere,- a Digital-Comp Kisszövetkezet ENERGO-SOFT számítógépes energiagazdálkodási rendszere,- a SALDO Pénzügyi Szervező és Tanácsadó Vállalat KOMMUNI­KÁCIÓS INTERFACE IBM (XT) AT számítógépcsaládja,- az INNOVOTECHNIK Kft. GÓL (Geometrical Operating Language) programja, amely különböző alkat­részek geometriai leírására alkal­mas technológiai tervezőrendszer,- a Hardex Termelő és Kereske­dő Kft RRCS (Remote Request Control Systems) rendszere, amely a TPA 11, a VAX és az IBM PC felhasználóinak távoli hozzáférést tesz lehetővé. Különdíjat kapott a COMPUD- RUG Műszaki Fejlesztő Kisszövet­kezet a MON-X szemüvegcsalá­dért, valamint a Geometria Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet a „topoLo- gic“ térinformatikai rendszerét. A kiállítás keretében számos szakmai tanácskozásra és ankétra került sor. Az első napon szervezési kérdésekről, a másodikon pedig a számítástechnika közigazgatási ügyekben, irodai munkákban való felhasználhatóságáról volt szó. A harmadik napon a kiállítók napját rendezték meg, melynek keretében vegyes témákról folyt a vita. A kiállítás bevezető sajtótájékoz­tatóján Straub Elek, a statisztikai hivatal elnökhelyettese előadást tar­tott a számítástechnika világpiacá­ról. Mint mondotta, a számítástech­nikai hardverek és szoftverek, s az ezzel kapcsolatos szolgáltatások éves forgalmának az értéke nemzet­közi szinten meghaladja a 300 milli­árd dollárt. A számítástechnikai vi­lágpiacot töretlen növekedés jellem­zi, miközben a piaci arányok is át­alakulnak. Az utóbbi három évben a Távol-Kelet és Nyugat-Európa ki­emelkedően gyors fejlődést muta­tott, évről évre megkétszerezte szá­mítástechnikai termelését. Az Egye­sült Államok, habár abszolút érték­ben ma is több mint a felét adja a számítástechnikai világpiaci kíná­latának, a rohamosan előretörő ver­senytársak mellett fokozatosan ve­szít meghatározó szerepéből. A szoftvertermékek árában nagy a szórás. Az alkalmazói programok közül például legdrágábbak az in­tegrált készletgazdálkodási, terme­lésirányítási, tervezési rendszerek. A pénzügyi, számlázási és kereske­delmi alkalmazói programok száma továbbra is növekszik. Az utóbbi időben előretörtek az irodai alkalma­zások. Az árszínvonal lényegesen eltér az egyes országcsoportok kö­zött. Ugyanazon szoftver amerikai és nyugat-európai árait összeha­sonlítva az árak Nyugat-Európában 20-60 százalékkal magasabbak. A magyar számítástechnika-al­kalmazást egy sajátos aránytalan­ság jellemzi a világpiachoz képest: miközben a mikroszámítógépes al­kalmazások területén egyre élén- kebb a kínálat, a nagyszámítógépek és az ezekhez kötődő hálózatok al­kalmazásának fejlődését számos té­A Sumperki Lenszálipari Kutatóintézetben elektronikus berendezést fejlesztettek ki a fonógépek működésének folyamatos ellenőrzésére. Ennek a mikroprocesszoros vezérlésű berendezésnek fontos szerepe van a fonalgyártás automatizált folyamatának kialakításában, s alkal­mazása mintegy 6 százalékkal csökkenti a termelési költségeket. A felvételen Jin Spacek és Jan Kővár mérnökök a fonógépek működé­sére vonatkozó adatokat tanulmányozzák az ellenőrző berendezés által készített kimutatásokban. (A ÓSTK felvétele) nyező akadályozza. Ezek közül leg­jelentősebb az embargó és a táv­közlési infrastruktúra fejletlensége. A hardverek hiányára utal az a kö­rülmény, hogy Magyarországon a számítástechnikai szolgáltatások és a szoftverkereskedelem forgalma a hardver forgalmának mintegy há­romszorosa, azaz pontosan fordított arány áll fenn, mint a világpiacon, ahol a szolgáltatások a hardver-for­galom haramadát adják. Amint arra a sajtótájékoztatón fel­szólaló szakemberek rámutattak, a kiállító cégek sokasága a magyar számítástechnikai piacot teljes ke­resztmetszetében reprezentálta. Egy olyan gazdaság, ahol már a va­lódi piac jeleit mutatja. Van áru, van árverseny és van igény. Joggal szokták azt mondani - mutatott rá Havass Miklós, az NJSZT főtitkára -, hogy napjainkban a születő és az elhaló cégek, az elavult és az új termékek, a jó és a rossz portékák kavalkádját éljük. A felhasználók eb­ben a helyzetben nehezen tudják megállapítani, hogy mibe érdemes befektetni, kitől és mit célszerű vá­sárolni. A piaci előrejelző, tanácsadó magyar cégek száma meglehetősen csekély. Tekintettel a nemzetközi kapcsolattartás követelményeire, rendkívül fontos a kialakuló és mér­tékadó szabványok figyelemmel kí­sérése és az ezekhez való mielőbbi adaptálódás. A vállalatok, az alkotók számára az is fontos, hogy piaci bemutatkozásukat, majd állandó pi­aci jelenlétüket a reklámban, a kö­zönségkapcsolatok szervezésében otthonosan mozgó hivatásos cégek alapozzák meg. Olyan cégek, ame­lyek ismerik a piac elvárásait, az üzleti partnerek igényeit, s így szak­szerű munkát végezhetnek. A szá­mítástechnika területén ilyen kiállí­tásrendező cég a COMPFAIR kiállí­tások szervezője és rendezője, a COMPEXPO. Sajnos, a rendezők egyelőre nem tudtak megbirkózni a zsúfoltság problémájával. A COMPFAIR szá­mára nagyobb területre lenne szük­ség. A közeljövőben, valószínűleg vegyes vállalati formában és külföldi tőke bevonásával megkezdik a kongresszusi központ kibővítését. Az idei kéthelyszínes megoldás át­meneti, de jó kompromisszum volt. E helyen nem vállalkozhatunk a kiállítók és termékeik részletes ismertetésére, csupán néhányat említhetünk meg. A kiállításon a ní­vós grafikával ellátott személyi szá­mítógépek voltak túlsúlyban. Az Eu- ro-Profil Kft. SHARP hordozható személyi számítógépeket, másoló­gépeket, lézernyomtatókat kínált. A COMPUDORG kisszövetkezet kí­nálatában csúcstechnológiai szoft­verek, szakértői rendszerek stb. szerepeltek. A REALCO Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet számító- gépes kiadványszerkesztő rendsze­reket (DTP), szolgáltatásokat kínált: könyvek, újságok tipográfiai terve­zése, szedése, tördelése és lézer- nyomtatón való előállítása. A Szen­zor Szoftver Kft. VÉNUSZ nevű álta­lános nyilvántartó és kalkulátori programjának működtetéséhez nincs szükség különleges számítás­technikai ismeretekre. A kiállítás lá­togatói a „PC szalon“ újdonságai között megismerkedhettek az IBM PS/2 személyi számítógép­konfigurációval, a Mannesmann- Tally tintasugaras nyomtatókkal és a szünetmentes tápegységekkel. A Megamicro Kisszövetkezet újdon­ságai között AT 386, LAPTOP XT/AT személyi számítógépek, va­lamint szupermikro számítógépek szerepeltek. A kiállításon nem hiá­nyoztak a telefaxok, a vonalkódolva­só rendszerek, a biztonsági mág­neskártya-olvasók (IDENTIK) sem. Külön is említést érdemel a kiállí­tók udvariassága, készségessége. A belépésért kért 30 forint szinte jelképes összegnek tűnt. Kedvez­ményes árusítások, konzultációk, élő bemutatók tarkították a kiállítás programját, s nem volt nehéz tájé­koztató prospektusokhoz, ismeret- terjesztő anyagokhoz jutni. A COMPFAIR nemcsak a kereske­delmi kapcsolatokat segítette elő, hanem a számítástechnika iránti tár­sadalmi érdeklődést is nagymérték­ben növelte. Df_ |ZSÓF BÉLA A prágai Chemoprojekt vállalatnál és annak satalicei üzemé­ben már több éve foglalkoznak környezetvédelmi mérőműszerek kifejlesztésével és gyártásával. A levegő tisztaságának a védel­mében különösen fontosak azok a műszerek, amelyek az egész­ségre ártalmas vegyületek jelenlétére figyelmeztetnek. Az ezek közé tartozó nitrogén-oxidok mennyiségének kimutatására a Chemoprojekt vállalat satalicei üzemében kifejlesztették a CHLA 133-as kemiluminiszcens elemzőműszert, melynek elemző része, adatfeldolgozása és adatkimutatása mikropro­cesszoros vezérlésű. A fenti képen látható CHLA 133-as beren­dezést az idei Incheba nemzetközi vegyipari vásáron a környe­zetvédelmi kék szalag díjjal tüntették ki. Az alsó képen látható TOC 135-ös berendezést, amely a szer­ves szénvegyületek mennyiségét mutatja ki a vízben, a Chemo­projekt vállalat satalicei üzemének dolgozói a prágai Vízgazdálko­dási Kutatóintézettel együttműködve fejlesztették ki. A TOC 135- ös analizátorban használt Infralyt infravörös érzékelő az NDK- beli dessaui Junkalor cég terméke. A berendezés 0-tól 3000 mgC/1-ig terjedő sávban mutatja ki a szénvegyületek mennyiségét, ± 2-5 százalékos pontossággal. (Jin Smíd felvételei) Új szovjet-amerikai űrprogram a láthatáron? A szerződést megkötötték, de a COCOM lista még akadályt jelent Amint arról egyes sajtóirodák már beszámoltak, a Space Commers Cooperation szovjet-amerikai vegyes vállalat az Energetic Satellite Corpora­tion amerikai céggel szerződést kötött amerikai műholdak szovjet rakétákkal való kilövésére a bajkonuri rakétakilövö állomásról. Az 1975-ben megvalósult „Szojuz-Apolló“ program óta ez lesz az első komoly lépés a szovjet és az amerikai űrkutatás közti együttműködés felújításában és fejlesztésében. Amikor D. J. Poletajev, a szovjet Glavkozmosz osztályvezetője hazatért a szerződést előkészítő amerikai tárgyalásokról, az Izvesztyija szerkesztő- sége felkérte, hogy nyilatkozzon az új úregyüttműködési szerződésről.- Vegyes vállalatunk - mondta Dmitrij Jurjevics - ez év nyarán jött létre, mégpedig a Glavkozmosz és az amerikai Space Commers Corporation megegyezése alapján. Tevékenysége arra irányul, hogy elősegítse az amerikai űrkutatási cégek együttműködését a szovjet űrhajózási iparral. Most került sor az első együttműködési szerződés aláírására, melynek értelmében amerikai távközlési műholdakat juttatunk Föld körüli pályára. Ezeket a műholdakat az Energetic Satellite Corporation cég tervezi és gyártja, s különböző mozgó objektumok, gépkocsik, tengerjáró hajók, sőt egyes emberek kölcsönös távösszeköttetésének biztosítására szolgálnak. A műholdas rádióösszeköttetés mintegy 20 méteres pontossággal teszi lehetővé a mozgó objektumok tartózkodási helyének meghatározását. A kifejlesztett távközlési rendszer földi irányítási központja a colorádói Denverben lesz. A körülbelül 200 kg tömgű műholdak átmérője 1 méter, magasságuk 1,2 méter. A műszerek energiaellátását napelemes rendszerek fogják biztosí­tani. A tervek szerint ezeket a műholdakat a szovjet „Proton“ rakéták kiegészítő teherként fogják pályára juttatni. Olyan szerkezeti megoldásról van szó, amely lehetővé teszi az amerikai műholdak beiktatását a fő terhet képező szovjet műhold és a rakéta utolsó fokozata közé. Ennek a műszaki feladatnak a végrehajtását a Szovjetunió Általános Gépipari Minisztériumá­hoz tartozó Lavocskin Tudományos-Termelési Egyesülésre bízták, ahol az emlékezetes „lunohodokat“ a Hold felületén közlekedő automatákat állítot­ták elő, s ahol jelenleg is a szovjet űrtechnikai berendezések többségét gyártják. Egy szakcsoport V. A. Aszjuskin vezetésével két hónap alatt már ki is dolgozta a kilövés műszaki-szervezési feltételeit. Az amerikai cégnek az első két műhold kilövése 13 millió dollárjába fog kerülni. Ha ez sikeresnek fog bizonyulni, még további 6 műhold fellövésére kerül sor. A szerződés teljes pénzügyi értéke 54 millió dollár. A szerződés előnyös gazdasági feltételeket nyújt az amerikai cég szá­mára. Akadályt jelent még azonban a COCOM lista, amely tiltja az amerikai műholdak bevitelét a Szovjetunió területére. Az Energetic Satellite Corpora­tion cég ezért elhatározta, hogy nyilvánosságra hozza a szóban forgó műholdak műszaki adatait, azt bizonyítandó, hogy ezek kizárólag csak békés kereskedelmi célokra szolgálnak, s nem tartalmaznak tilalmi jegyzékben szereplő technológiai egységeket. Az amerikai üzletemberek remélik, hogy ezen az alapon 6-8 hónapon belül megkaphatják a kiviteli engedélyt. Mindenki előtt világos, hogy ez az üzlet jelentős hozzájárulás lenne a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti kapcsolatok javításához. A. DAVIDOV H m t

Next

/
Oldalképek
Tartalom