Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-15 / 50. szám
Szabadkereskedelmi övezetek a szocialista országokban Kivitel és behozatal - korlátok nélkül • Gazdag kínai tapasztalatok • Teljes vámszuverenitás Jugoszláviában • Bulgáriában konvertibilis valutával fizetnek ■ Szófiában a STIND gyár tizenhét fajta, összesen 258 millió darab üveget és 4,3 millió darab poharat gvárt évente. A termékek hulladék- mentes technológiával, zárt gyártási ciklusban készülnek. A „duralex“ üveget az Üveg- és Kerámiaipari Intézettel közösen dolgozták ki. Az üzemban nemrég félautomata gyártási vonalakat szereltek be, amelyeken színes biztonsági üveget készítenek majd. Az üveggyárnak több mint fél évszázados hagyományai vannak, s termékeinek 80 százaléka megfelel a magasabb minőségi osztály követelményeinek. A képen már „csak“ a vázák díszítése van hátra. (ÓSTK felvétele) Sikeres üzletpolitika a Skloexportban Napjainkban több szocialista ország számára is egyre időszerűbbé válik a szabad vagy vámmentes zónák, illetve a szabadkereskedelmi övezetek kérdése. A világ legtöbb országában komolyan foglalkoznak kihasználásuk lehetőségeivel. Becslések szerint a világ kereskedelmének csaknem 25 százaléka valamilyen módon ezekben a zónákban zajlik le. Ilyen területek vannak a fejlett tókés, valamint a fejlődő országokban, sőt némely szocialista államban is. Általában olyan övezetről van szó, amelyben a külgazdasági tevékenységről külön szabályok rendelkeznek. Ez a tevékenység főként tranzit- és elosztó jellegű, s napjainkban a nemzetközi pénzpiacokhoz és a tudományos-műszaki fejlesztés központjaihoz kapcsolódik. Tág teret act a vállalkozásnak. Ezekben az övezetekben a behozatalt nem korlátozzák vámok (esetleg csak elenyésző mértékben), s deviza-, adó- és hitelkedvezmények vannak érvényben. Kedvezőek itt a feltételek annak a hazai és külföldi tőkének a működéséhez, amelyet az adott országban másutt nem lehet hatékonyan befektetni. KÍNAI TAPASZTALATOK A szocialista országok közül Kínának van a legtöbb tapasztalata a különleges gazdasági zónák létrehozásában. Ebben az országban 1979 óta négy ilyen övezet van, s tíz nagy tengerparti város kapott hasonló jogot. Kína ezeket az övezeteket úgy értelmezi, mint a külkereskedelmet ösztönző és az itt kiépített ipar fejlesztését elősegítő eszközt. Főként azokról az ágazatokról van szó, amelyek területileg és gazdaságilag is kapcsolódnak a külföldi vállalkozói és kereskedelmi központokhoz (Hongkong, Macao, néhány délkelet-ázsiai ország). A Sen-csen és a Csu-chaj övezetek közvetlen tengeri és vasúti összeköttetésben vannak Hongkonggal és Macaoval. A San-tchou és a Sia-men zónák pedig jelentős kereskedelmi központokká váltak. Valamennyi övezet szorosan kapcsolódik a külpiacokhoz. Kína különleges gazdasági övezetek létrehozására vonatkozó koncepcióját a változó körülményekhez igazítja, vagy ha úgy tetszik, állandóan korszerűsíti. 1984 óta nemcsak a négy övezetben, hanem további 14 part menti városban és Chaj-nan szigetén is különböző kedvezményeket nyújtanak a külföldi tőke számára. Ezek viszont kizárólag a kutatóközpontokra és azokra a termelő vállalatokra vonatkoznak, amelyek új technológiát vagy terméket fejlesztenek ki. A kínai kormány fokozatosan más területekre is kiterjeszti a kedvezményeket, s a jövőben folytatja ezt a politikát. A gép- és elektrotechnikai ipar termelésének több mint a fele, s a kivitel 68 százaléka azokra a part menti területekre esik, amelyeken a külföldi partnerekkel való együttműködést kedvezményekkel segítik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi beruházók számára a part menti területek az infrastruktúra, valamint a termelési és vállalkozói aktivitás szempontjából sokkal inkább vonzók, mint a különleges gazdasági övezetek. JUGOSZLÁV GYAKORLAT A vámmentes övezetekkel kapcsolatban Jugoszláviának is jelentősek a tapasztalatai; létrehozásukra már 1963-ban lehetőség volt. Abban az időben hét zónát jegyeztek be. Hatot az Adriai-tenger partján (Kopier, Pula, Rijeka, Zadar, Kardeljevo és Bar), egyet pedit Belgrádban hoztak létre. Mivel azóta nem értek el lényegesebb gazdasági eredményeket, 1985-ben két törvény elfogadásával döntöttek az övezetek újszerű értelmezéséről, amely azok gazdasági szerepének hangsúlyozásán alapszik. Ezek a határozatok Jugoszlávia teljes vámszuverenitásából indulnak ki. Az állami szervek a szabadkereskedelmi zónában rendelkeznek ugyan bizonyos jogkörrel, de lehetőséget adnak az illetékes szubjektumoknak arra, hogy liberális szabályok szerint járjanak el a vámok és a külkereskedelem terén. Jugoszláviában jelenleg formálisan körülbelül húsz szabadkereskedelmi övezet van, beleszámítva a korábban létrehozott hét zónát. Újabbak létrehozásával is számolnak. A jugoszláv szakemberek véleménye szerint az ország területén 48 olyan központ van, amelyekben szabadkereskedelmi zónát lehetne létrehozni. Mindenekelőtt fontos nemzetközi közlekedési csomópontokról van szó, amelyek közelében kapacitásokat létesíthetnének. A gyakorlatban azonban mindössze három övezet „működik“ ténylegesen (Koper, Kardeljevo, Belgrád). A vám- és külkereskedelmi övezet kedvezményeinek megállapítására tulajdonképpen az ország gazdasági ösztönző funkciójának keretében kerül sor, miközben más országokban sokkal szélesebb körű az értelmezés, főként ami az adó-, a hitelés devizakérdéseket illeti. Ml A HELYZET A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN? Bulgáriában a vámmentes övezetek (Vidin és Ruse) kihasználását az 1987. évi előírások szabályozzák. A kormányhatározat szerint ezekben az övezetekben ki- és berakhatják, illetve szállíthatják a vámmal nem terhelt árukat, amelyeket kivitel céljából importáltak, illetve ezt az árut itt raktározhatják vagy más módon járhatnak el vele. Engedélyezett a kereskedelem, a termelés és a kiviteli cikkek képviselete és közvetítése, a legjobb műszaki és technológiai színvonalú exportszolgáltatások nyújtása stb. A bolgár gazdasági szervezetek áruszállítási szerződései alapján történő térítések az ország belső részei és az övezetek között konvertibilis valutában történnek. A vámmentes övezetek gyakorlati kihasználása Magyarország és Lengyel- ország között összefügg a vegyes v Halatok fejlődésével. KÖVETKEZTETÉSEK összefoglalhatjuk tehát, hogy a szocialista országokban a vámmentes övezeteknek hozzá kell járulniuk a népgazdaság korszerűsítéséhez, elsősorban az övezetben kialakított kedvező feltételekkel (vám-, adó-, deviza- és adminisztratív kedvezmények), azonkívül külföldi tőkét, valamint a haladó technikát és technológiát kell bevonniuk az országba. Elsősorban az ország exportlehetőségeinek kibővítéséről és hatékonyságának növeléséről, főként a versenyképes termékek gyártásának ösztönzéséről van szó, abból a célból, hogy növekedjenek a devizabevételek, ismereteket és tapasztalatokat gyűjtsünk az irányítás területéről, új munkalehetőségeket teremtsünk stb. Azonban a vámmentes és más gazdasági övezetek önmaguk nem oldhatják meg a gazdasági fejlődés szerkezetének és ütemének kérdéseit. Ezt a már létező övezetek eredményei is igazolják. Hazánkban az 1974. évi vámtörvény-módosítás alapján szabad vámövezet hozható létre, amelyben raktározni lehet az árut, vagy módosítani, esetleg feldolgozni. A különleges gazdasági övezetek létrehozása a csehszlovák szervezetek nemzetközi munka- megosztásba való bekapcsolásának ösztönzője. Bulgáriában - Plovdivban - november elején új szabadkereskedelmi övezetet hoztak létre a vegyes vállalatok számára. Az övezet különbözik elődeitől: a város különféle ipari területeit foglalja magába. A zónában az iparvállalatok külföldi magán- és jogi személyekkel alapíthatnak vegyes vállalatot, telkeket és raktárakat bérelhetnek, s nyújthatnak bármilyen szolgáltatást, amely összefügg a szabadkereskedelmi övezet kedvezményeivel. A CSTK és a Hospodárske noviny nyomán Több mint négy százalékkal teljesítette túl exportfeladatait az év első háromnegyed évében a libereci Skloexport részvénytársaság. Szállítási kötelezettségeit a szocialista és kapitalista országokkal szemben egyaránt teljesítette. A részvénytársaság kivitele az évi termelés 79,1 százalékát teszi ki. Az említett eredmény azért is rendkívül fontos, mert a kivitel valamennyi üveggyárunk gazdaságában jelentős helyet foglal el. Ezt igazolja az a tény, hogy az üzemeinkben készült háztartási üveg több mint 70 százaléka jut el határainkon túlra. A Skloexport ugyancsak áttért az önfinanszírozásra, ebből kifolyólag felettes szerve, a szövetségi külkereskedelmi minisztérium 58,9 millió korona nyereség elérését adta feladatul. Tekintettel, az export-import feladatok teljesítésére, valamint a kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodásra, a nyereség tervét további 10,4 millió koronával megnövelték. Az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a Skloexport dolgozói ezt a feladatot is sikeresen teljesítik. A külkereskedelmi vállalat a kivitelen kívül természetesen a behozatalról is gondoskodik. A listán elsősorban azok a termékek szerepelnek, amelyeket üzemeink nem gyártanak. Ezenkívül az üvegipari gépek és berendezések behozatala is a Skloexport feladata. Az import az első háromnegyed évben szintén kedvezően alakult, így az éves tervet is minden valószínűség szerint teljesítik. Egyébként a Skloexportban már a jövő évi feladatokra figyelnek, mivel az idei várható eredményeket három százalékkal kívánják túllépni. Ez azt jelenti, hogy 1990-ben csaknem 4 milliárd dollár értékű árut szállítanának a külföldi piacra. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy határainkon túl egyre nagyobb a konkurencia. Ekonomicky bulletin CSEHSZLOVÁKIA - DÉL-KOREA Az olimpia után Csehszlovákia és Dél-Korea kölcsönösen kereskedelmi kirendeltséget nyit - jelentette be november közepén a kereskedelem fejlesztésével foglalkozó koreai társaság, a KOTRA. Eddig semmilyen formális kapcsolat nem volt hazánk és Dél-Korea között. Egyébként Csehszlovákia már a hatodik kelet-európai ország (a Szovjetunió, Bulgária, Magyarország, Lengyelország és Jugoszlávia után), amely kereskedelmi kirendeltség létesítéséről egyezett meg Dél-Koreával. A szocialista országokhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok az 1988-as szöuli olimpia után indult rohamos fejlődésnek. SH ■ Hatalmas gépek és berendezések készülnek a volgográdi fúrástechnikai üzemben, amelyekkel 3 ezer méternél is mélyebbre lehet fúrni a kőolaj és földgáz kutatása és kitermelése céljából. A gépek bármilyen időjárás esetén jól működnek. Kabinjaik kényelmesek, s maguk a gépek biztonságosan üzemelnek és könnyen kezelhetők. Éppen a gépek jó tulajdonságai miatt nagy irántuk a kereslet a hazai és a külföldi piacon egyaránt. A felvételen a volgográdi gyár egyik csarnoka látható. (CSTK-felvétele) Nyugati sajtómágnások Magyarországon A korszerűsítés időszaka köszöntött a magyar sajtóra, amióta Maxwell, Murdoch és Springer, a legnagyobb nyugati sajtómágnások osztozni kívánnak az ígéretes magyar piacon. Nemrég Robert Maxwell, brit sajtómágnás megszerezte a Magyar Hírlap tőkéjének 40 százalékát. Rupert Murdoch, ausztrál-amerikai mágnás azonban megelőzte öt, mivel a MAI NAP című napilapban 50 százalékos a részesedése. Azonban déli szomszédaink piacán a nyugatnémet Alex Springer társasága volt az első, s még februárban vegyes vállalatot hozott létre a magyar partnerekkel, hogy utat nyisson a bestsellereknek és valamennyi fajta nyugati lapnak Magyarországon. Meglehetősen sok munka áll Maxwell, Murdoch és Springer előtt. A csaknem 30 napilap és 800 más újság szerkesztőségének jóformán semmije nincs. Valamivel jobb a helyzet a rádióban és a televízióban, ezek már évek óta együttműködnek Ausztriával. Műszaki szempontból a papírhiány okozza a legnagyobb gondot. Ugyanis a Szovjetunió 1988-ban évi 7 ezer tonnával (s ezáltal 68 ezer tonnára) csökkentette a papír szállítását. így Magyarország kénytelen Ausztriától, Svédországtól és Finnországtól kemény valutáért, s a Szovjetunióhoz viszonyítva kétszer drágábban vásárolni a papírt. A kormány az idei év elején megszüntette a sajtó dotálását és kijelentette, hogy az újságkészítés „kereskedelmi és független tevékenység“. Ennek következtében 150 százalékkal megnövekedett az újságok ára, sok lapot azonban még ez az intézkedés sem mentett meg a megszűnéstől. Az, hogy Maxwell, Murdoch és Springer mekkora tőkét fektet be Magyarországon, mindenekelőtt attól függ, hogy miként fejlődnek majd a hírközlő eszközök az országban. Egyelőre nincs más hátra, mint leküzdeni az utolsó akadályt: a színvonalas nyugati technológiák Keletre történő szállítását tiltó szigorú COCOM-listát. ÓSTK ÚJ SZÍ 10 1989. XfJ.-/
