Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-15 / 50. szám

A KÉMIA. A PARKOK ÉS AZ IFJÚSÁG VÁROSA A Prágától alig harmincöt kilométerre fekvő Neratovice hírnevét a második világháború utáni években a Labe partján levő vegyipari üzem, a Spolana alapozta meg. Az ötvenes években csupán kétezer lakosú helység napja­inkra már tizennyolcezer lélekszámú, korszerű várossá fejlődött. Neratovicét ma a vegyipar, a lakosság viszony­lag alacsony életkora (32 év) és a város kiterjedt, közel harminc hektárnyi zöldövezete jellemzi. A kémia, a par­kok és az ifjúság városa vagyunk! - hirdetik a városról nemcsak a népszerűsítő kiadványok, hanem maguk a neratoviceiek is. IKERTESTVÉRÜNK A SPOLANA A város életéről és terveiről a Ne- ratovicei Városi Nemzeti Bizottság tisztségviselőivel beszélgettünk- Városunk történetében különö­sen a negyedik és az ötödik ötéves tervidőszak játszott nagy szerepet, amikor a Spolanában nagyszabású gyártási programot vezettek be. A vegyi üzemmel együtt fejlődött maga Neratovice is. Viszonylag rö­vid idő alatt szinte teljesen megvál­tozott a város arculata - mondta Vladislav Boudny, a vnb elnöke. A kertváros benyomását keltő Neratovicében a takaros családi há­zak és a panelházak körül fasorok, díszbokrok teszik kellemessé a kör­nyezetet. A lakosok életét könnyíti a város széles kereskedelmi és szolgáltató hálózata, ám a növekvő lakossági igények a szolgáltatások további bővítését teszik szüksé­gessé.-A CSKP XVIII. kongresszusát az üzlethálózat további bővítésével, új gyógyszertár, autókemping és egy étterem felépítésével szeret­nénk köszönteni. De ezenkívül ter­vezzük egy új rendelőintézet, víztá­rozó, postaépület és egy további szolgáltatóház felépítését is - foly­tatta a vnb elnökhelyettese.- A szolgáltatások bővítését az itteni vállalatokkal, elsősorban a Spolaná- val együtt tervezzük, hiszen a vegyi üzem dolgozóit szolgálják elsősor­ban ezek a létesítmények. A város- fejlesztés szorosan összefügg a Spolana szociális, kulturális, test- nevelési és környezetvédelmi tervei­nek megvalósításával. Ezt a megha­tározó körülményt itt így fejezzük ki: Neratovice egyenlő a Spolanával, a Spolana pedig Neratovicével... ÍZLIK A CSALLÓKÖZI KOLBÁSZ Az Elba-parti városkát a bulgáriai Pravec és az NDK-beli Radeberg városokhoz fűződő sokévi testvér- városi kapcsolatok mellett szoros szálak fűzik Dunaszerdahelyhez (Dunajská Streda) is. Marie Kopec- ká, a vnb titkára érdeklődésemre olmondta, hogy az elmúlt két évti-. zedben valóban tartalmas és élő kapcsolat alakult ki Neratovice és a Csallóköz „fővárosa" közt. Spor­tolók, együttesek, kiállítások cseré­jén kívül értékes tapasztalatcserére is alkalmat nyújt ez a testvérvárosi kapcsolat. A két város sportegyesü­letének tagjai már hagyományosan együtt szerepelnek az országos spartakiád főpróbáján. Közös fellé­pésüket a televízió is közvetíti. A jö­vő évi spartakiádra már mindkét vá­rosban készülődnek. Szeptember­ben a neratoviceiek a szerdahelyiek jóvoltából igazi csallóközi ízekkel is megismerkedhettek. A neratovicei strandkertben a csallóközi testvér­városbeliek hús- és hentesárut, zöldséget és gyümölcsöt árusítottak, s amint ottjártamkor hallottam, a ké­mia városában nagy sikerrel szere­pelt a Dunaszerdahelyen készült kolbász és a Hodosi (Vydrany) Efsz házikenyere.- Számunkra mindig kellemes a dunaszerdahelyi látogatás, őszinte barátsággal és vendégszeretettel fogadnak bennünket. Ismerjük bará­taink eredményeit, gondjait és örö­meit. Akárhányszor arra járunk, min­dig tudnak újat mutatni, évek óta versenyben állunk egymással: ki mit tett városa fejlesztésében - össze­gezi tapasztalataot a neratovicei vnb elnökhelyettese. A KORSZERŰ VEGYIPAR VONZÁSÁBAN Az öt és fél ezer embert alkalma­zó Spolana vegyi üzem fekvése, más csehországi vegyi üzemekhez • A Spolana gyártelepének egy része képest különösen kedvező, megvan minden feltétele a fejlődéshez. A fel­tételek közé tartozik a Labe közelsé­ge, a vasúti, közúti és a vízi szállítás adottsága. A fejlődés ütemét jelzi, hogy amíg a gyár 1945-ben kb. húszmillió korona értékben állított elő vegyi terméket, húsz év múlva 889 millió, s 1970-ben már egymilli- árd koronára növekedett a termelés értéke. Jelenleg ez az érték megha­ladja már a 4,5 milliárd koronát. Az új beruházások, az állóalapok meg­kétszereződése a termékskála szá­mottevő bővülését eredményezte. A gyár laboratóriumaiban állítot­ták elő például a hagyományos nyersanyagokat kiválóan helyettesí­tő kaprolaktam néven ismertté vált terméket, amely a hazai műszál- és műanyaggyártás fontos alapanya­gává vált. A belőle készült műszál nagyot lendített a csehszlovák textil­ipar fejlődésén. A Spolana termék­skálájába továbbá ipari vegyszerek, laboratóriumi, gyógyszeripari és édesipari vegyi termékek előállítása tartozik. Jelentős szereDe van a Spolanának a mezőgazdasági vegyszerek, elsősorban a gyom- és rovarirtószerek (pl. Kuprikol 50, Nit- rosan 50, Sulikol stb.) gyártásában. Külföldi vállalatokkal együttműködve i A gyár rehabilitációs központjában (Zdenék Humpál felvétele) még hatékonyabb és környezetvé­delmi szempontból is megfelelőbb készítmények előállítását is tervezik. Alexander Pálffy vállalati igazgató elmondta, ilyen készítmény lesz a Pyretroit elnevezésű peszticid, amelyből egy gramm elegendő egy hektár bepermetezéséhez, termé­szetes oldatban, s amelynek nyoma három nap múlva eltűnik. Nagy a je­lentősége annak, hogy a Spolaná­ban megkezdték az előkészületeket az alfaolefin nevű alapanyag gyártá­sához. Az évi 120 tonna teljesítmé­nyű alfaolefin-egység építését ta­valy kezdték meg, s 1992 áprilisá­ban fejezik be. A vállalat igazgatója szerint az alfaolefín-gyártás jelentő­sen hozzájárul az energia-, különö­sen a gáztermelés fellendítéséhez. Az élő szervezetre teljesen ártalmat­lan alfaolefin fontos szintetikusolaj- alapanyag is. A belőle készült olaj ökológiai tulajdonságai rendkívüliek, s jelentősége szinte forradalminak minősíthető az autóiparban, a mű­anyagalkatrész- és a mosószergyár­tásban. A Spolana jelenleg huszon­két szakterülettel közösen vizsgálja az alfaolefin alkalmazásának lehető­ségeit. Az alfaolefin-egység felépí­téséről szóló kormányhatározat fon­tos határkő a neratovicei vegyimű­vek történetében. E termék előállítá­sával a CSS2SZK felsorakozik a harmadik évezred nyersanyagát gyártó országok élvonalába. FŐISKOLAI TANSZÉK A GYÁRTELEPEN A Spolana vezetői nagy hangsúlyt helyeznek a tudományos kutatás eredményeinek gyors gyakorlati al­kalmazására. E célból szoros együttműködés alakult ki a Prágai Vegyészeti Technológiai Főiskolá­val. Jan Dolezal, a főiskola rektora így látja az együttműködést:- Számunkra a neratovicei Spo­lana széles termékskálája, a terme­lés magas színvonala, az új igé­nyekre való gyors reagálás kiváló feltételeket jelent az együttműkö­déshez, amely már eddig is számos új termék előállítását eredményezte. Az alfaolefin-gyártás új minőséget hozott a vállalathoz fűződő kapcso­latainkba. A Spolana gyártelepén az alfaolefin-programmal kapcsolatos kísérletek és kutatások céljából a fő­iskola kihelyezett tanszéket nyitott. Itt húszmillió korona értékű, korsze­rű, teljesen automatizált műszerek­kel végezhetik kutatásaikat a hallga­tók. A felkészült szakemberekre nagy szükség van a Spolanában. Hiszen az alfaolefin-egység dolgo­zói zömének mérnöki képesítéssel kell rendelkeznie. Az egységben a tervek szerint 350 ember fog dol­gozni, s a tervezett, egy főre eső évi termelékenység átlagösszege két­millió korona! Érthető tehát, hogy a Spolana nagy figyelmet szentel a szakember-utánpótlás kérdé­sének. Az alfaolefin-program kihat a vá­ros életére is. Hiszen az építkezés csúcsidejében több mint 1300 hazai és külföldi szakmunkás vesz részt a munkában, s részükre a városban új munkásszállókat, étkezdéket kel­lett építeni. Ezzel függ össze a szol­gáltatóhálózat említett bővítése is. A Spolana fejlesztésével párhu­zamosan emelkedett a neratovicei­ek anyagi és szellemi színvonala. A családok túlnyomó többsége kor­szerű lakásban él, a városban nincs harmadik kategóriájú lakás. A laká­sok több mint 90 százalékában van fürdőszoba vagy zuhanyozó, 85 százalékában központi fűtés. Nera­tovicei sajátosság, hogy az új laká­sokban és a középületekben a me­leget a Spolana egyik melléktermé­ke, a hulladékhő szolgáltatja, ami környezetvédelmi szempontból is ésszerű megoldás. A városban minden óvodáskorú gyermek számára van hely az óvo­dákban, az időskorú rászorulók ré­szére szociális gondozó otthont léte­sítettek. Neratovicében van fedett uszoda és sportcsarnok. A Lenin tér egyik dominánsa a városi művelő­dési ház, amelyet a szakszerveze­tek, a Spolana és a város közösen épített. Mindebből kitűnik: Neratovi­ce élete valóban elválaszthatatlan a Spolana fejlődésétől! SOMOGYI MÁTYÁS A nyolcvanötödik életévét taposó Blaskó József bácsi századunk második évtizedében szülővárosában, So- branceban tanulta ki a gépészmesterséget, amely annak idején főként a cséplőgépek és más mezőgazdasági berende­zések üzemeltetéséhez és javításához jelentett szakképesí­tést A fiatal lakatossegéd figyelmét azonban csakhamar lekötötték a közutakon megjelenő jármücsodák, az autók. Tizennyolc éves sem volt még, amikor Kassán (KoSice) járművezetői jogosítványt szerzett. Szerencséjére egy jónevü ungvári vállalkozó rövidesen gépkocsivezetőként alkalmazta.- Nagyon örültem a lehetőségnek - emlékszik több mint hat és fél évtized távlatából a kezdetre -, mert odahaza heten voltunk testvérek, szükségünk volt minden garasra. Márpedig a huszas évek elején nemcsak tisztelték, hanem jól meg is fizették a gépjárművezetőket. Napi teijes ellátásban részesül­tem, s havonta 1300 korona ütötte markomat, ugyanakkor idősebb bátyám, aki tanító volt, csak feleannyit keresett. A mai megfogalmazás szerint tulajdonképpen egy távolsági járaton, Ungvár és Kassa között szállítottam az utasokat. A korabeli jármüvek teljesítőképességét és az útviszonyokat figyelembe véve nem akármilyen teljesítmény volt a naponkénti járat Az első autóbusz például láncmeghajtású volt, az esti világítás céljaira egy karbidlálmpa szolgált, mely - talán mondanom sem kell - minden volt csak nem kényelmes és biztonságos A negyven férőhelyen nemritkán nyolcvanan osztoztak, s elő­fordult, hogy a nagy leterhelés miatt az emelkedőkön ki kellett szállítani az utasokat, sőt olykor a segítségükre is szükség volt. A defektek miatt is gyakran kellett kényszerpihenőt tartanunk. Annak idején a legelterjedtebb közlekedési eszköz még a lovasfogat volt, s bizony az utakon sok patkószeg hevert. A motoros járművek találkozása még olyannyira ritka­ságszámba ment, hogy a sofőrök nemcsak üdvözölték egy­mást, hanem el is beszélgettek. A jól jövedelmező állást három évig töltötte be, aztán önállósult, 1926-ban ugyanis megvásárolta első luxusautóját A használt Laurenc Clementet hamarosan felcserélte egy vadonatúj Prágára. A harmadik járműve egy hathengeres Citroen volt, s erre azért emlékszik pontosan, mert azóta sem találkozott jobb, megbízhatóbb autóval, pedig megfordult keze alatt jó néhány tucat. Józsi bácsi elmondása szerint a harmincas években volt Egy régi autós emlékeiből Hat és fél évtized a volán mögött igazán virágzó a szakma, amikor megélénkült a közúti forga­lom a kelet-szlovákiai és a kárpátaljai városok között A bur- zsoá köztársaság idejéből is sok maradandó élménye, emléke maradt Egy alkalommal például a Kárpátokban rendezendő nagy vadászatra szállította Stríbmyt, az akkori pénzügymi­nisztert. Az urak medvére vadásztak, mégpedig oly módon, hogy kimustrált lovakat kötöttek a fákhoz csaléteknek. A vad­regényes Kárpátokban az autózás mellett még két, máig tartó szenvedélye volt. a gombázás és a lagdarúgás. Sofőrként a híres ungvári és beregszászi labdarúgókkal bejárta szinte az egész országot A második világháború utáni nagy népvándorlás idején került gömöri származású felesége révén Rimaszombatba (Rimavská Sobota), ahol szintén hű maradt a kormánykerék­hez. A negyvenes évek végéig magántaxisként működött, majd különböző állami vállalatoknál dolgozott, sofőrként. Annak idején nemcsak a gyérebb forgalom miatt volt köny- nyebb az autósok dolga - mondja némi nosztalgiával -. hanem a jármüvek karbantartása és javítása miatt is. Az autókereske­dők akár utánvételre - s egyik napról a másikra - is szállították az alkatrészeket. A közéletben is rangja, becsülete volt ennek a szép szakmának. Ami a megtett kilométereket illeti, Józsi bácsi ezeket soha nem tartotta számon, így tulajdonképpen még „milliomosnak" sem vallhatja magát, árrá viszont büszke lehet, hogy soha nem okozott balesetet, sőt részese sem volt komoly összeüt­közésnek. Pedig, mint elmondotta, taxisként soha nem váloga­tott a megrendelésekben. Egy időben szinte hetenként kellett Budapestre indulnia, az ötvenes években pedig Prágával, Brnóval, Plzeönyel és más nagy forgalmú csehországi váro­sokkal kötött közelebbi ismeretséget. Utasai között katonák, csempészek, cigányzenészek, külföldiek, vállalatvezetők, orvosok és művészek egyaránt voltak. A megrendelőt, az utast mindenkor tisztelte, s talán emiatt is megbecsülték, szerették A konfliktusokat még akkor is kerülte, ha egy-egy utasa ideiglenesen pénzzavarba került, s nem fizette ki számláját. A közlekedésrendészekkel sem volt gondja hosz- szú-hosszú pályafutása alatt, mert az előírásokat mindig megtartotta. Józsi bácsi az utóbbi időben már keveset autózik. Mint elpanaszolta, a hallásával van némi probléma. A Skodájához azonban még ma is ragaszkodik. Hol egyik, hol másik barátját kéri meg egy kis sétakocsizásra. Az erdei sétákról, a gombá­zásról, na és a vasárnapi futballmeccsről ugyanis még útban a kilencedik iksz felé sem tud lemondani. HACSI ATTILA ÚJ SZÚ 8 1989. Xli/lí

Next

/
Oldalképek
Tartalom