Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-15 / 50. szám
* HA AI MIAIMEBMOZDUI... Mivel kell Csehszlovákiának számolnia az egységes nyugat-európai piac megszületése kapcsán? Európa olyan, mint a lebilincselt végtagú óriás. Mozgásában az országhatárokon tapasztalható vám- és adókorlátok, különböző törvényerejű rendeletek akadályozzák. Ha megválna bilincseitől, energia szabadulna fel az európaiakból, folytatódhatna az ipar térhódítása, hatékonyságának növelése, alacsonyabb szintre szoríthatnák a költségeket. Lord Francis Arthur Cockfield vélekedik így földrészünkről, és ezen belül a nyugateurópai integrációs folyamatok jelenlegi szakaszáról. Az EGK belpiaci megbízottjának kissé leegyszerűsített hasonlata azonban mindenképpen a lényegre tapint. Ennek felismerése vezette őt és társait a közösség legújabb programtervezetének kidolgozásához. A világ Fehér Könyv vagy Euro ’92 néven ismerte meg. Lényege, hogy 1985 júniusától 1992 végéig egységes nyugat-európai piacot hoznak létre, s ezen belül szabadon mozoghat majd a tőke, az áru és a munkaerő. A program keretében közel 300 konkrét intézkedés vár megvalósításra. Nyugat-Európa jelenleg ezen fáradozik. Kívül rekedve a többi európai állam szintén készül a váltás utáni esztendőkre. Hazánk sem kivétel ez alól. Június óta csehszlovák misszió tevékenykedik az Európai Közösségek brüsszeli központjában. Kereskedelmi tanácsosa Milan Óernohuby, aki az elmúlt hetekben országszerte számos ismeretterjesztő előadást tartott az EGK-ról, fejlődési törekvéseiről, a készülő egységes nyugat-európai .piachoz való viszonyulásunkról. Három órán át hallgatója lehettem. A RÓMAI SZERZŐDÉSTŐL A FEHÉR KÖNYVIG. Nyugat-Európában az integrációs folyamatokat 1957-ben a Római Szerződés aláírásával alapozták. Ez ma már történelem. Annál élőbb téma viszont az EGK Fehér könyv alapján megvalósuló egységes piacának kiépítése. Helyzeti előnyéből adódóan a közösség ma a világ legjelentősebb kereskedelmi térsége. Előrelépésének jellemző adatai: árucsereforgalma 32 év alatt meghét- szeröződött, az energiafogyasztáson belül a kőolajfelhasználás 60 százalékról a felére csökkent. Ugyanakkor a munkanélküliség az 1970. évi 2 százalékról 11-re emelkedett. Lord Cockfield hasonlatával élve az óriás kezét, lábát más is gúzsba köti. Ilyenek például a hosszadalmas határátlépési formaságok, a kvótákkal korlátozott kamionszállítás, de vannak műszaki jellegű akadályok is. Más norma szerint készül a csokoládé, a gépjármű s a sör Nagy-Britanniában, mint az NSZK- ban vagy a többi tagországban. Egyéb, bonyolultabb gondokkal is szembe kell néznie a közösségnek, ha valóban komolyan veszi a mindinkább, közeledő 1992-es határidőt. Ettől függetlenül törekvéseiben a fogyasztói érdekvédelem játszik kulcsszerepet. VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK. Számunkra, kívülállók számára mégis csak a változások számbavétele lehet a leginkább hasznos. Milan Őemohuby szerint a tervezet célkitűzéseihez képest egyes területeken lemaradás mutatkozik. Jó erről tudni, számolni kihatásaival. Végül is miről van szó? Programba foglalták például a szegény és gazdag tagállamok gazdasági és szociális fejlődésének közeledését. Ennek úgy kellene megvalósulnia, hogy a közösségen belül ne az erős infrastruktúrával rendelkező országok húzzanak ebből hasznot. Ám nincs így. Minél inkább integrálódik az EGK, annál jobban elmélyülnek a tagállamok gazdasági és szociális színvonalában mutatkozó különbségek. Esélyegyenlőséget kívánnak teremteni a piacon. Elsősorban arra törekedve, hogy ne szaporodjanak el az olyan mamutcégek, amelyek lefoglalnák a közösség piacát. Egyelőre nem sok sikerrel. Mert az USA, Japán és az újonnan iparosított délkelet-ázsiai országok mind több társulása férkőzik be a közösség államaiba. De az EGK-n belül is keletkeznek transznacionális szevezetek. Szigorú ellenőrzés alatt tartja a közvélemény a környezetvédelmet. Részben ennek hatására a közösség kemény intézkedéseket fogadott el a gépjárművekből kikerülő szeny- nyezóanyagok csökkentése érdekében. Az emissziók radikális visszaszorítása nem kerülte el az energetikát sem. Előnyben részesítik a hulladékfeldolgozási technológiák bevezetését. E téren Nyugat-Európa még nagyon lemarad az Egyesült Államoktól, ahol ez már a negyedik leginkább elüzletiesedett iparágnak számít. Európában legelőbbre az NSZK jutott a környezetkímélő termelés meghonosításában. Tizenkét év alatt szerzett tapasztalataiból kíván meríteni az EGK többi tagállama. KÜLKERESKEDELMI KÖVETKEZMÉNYEK. Hogy milyen hatással lesz az egységes nyugat-európai piac létrejötte a közösségen kívül eső országokra, azt egyre több helyen vitatják, mérlegelik. Ma aligha akad olyan ember, aki csehszlovákiai vonatkozásait átfogóan számba venné. Milan Cerno- huby is saját meglátásaiból merít. Szerinte természetes, hogy az egységes piac kialakítása a rajta kívül eső térségekre szintén hatással lesz. Megnyilvánulnia pedig elsősorban a műszaki normák és standardok területén kellene. Teljes egységesítésük várható. Következményei országonként eltérőek lesznek, ezért egységes fellépésre aligha lesz mód. Akkor hát miként érintheti Csehszlovákiát? Egyelőre előzetes elemzésekre támaszkodhatunk. Hazánknak az EGK-val kötött szerződése megerősítette: kapcsolataink vámkérdésekben a legnagyobb kedvezmény elve szerint érvényesülnek. Feltételezhetően e területen nagy változások nem várhatók, vámelónyök- höz is aligha lehet majd hozzájutni. Az intézkedések inkább az adminisztratíva és a vele párosuló nagy kiadások felszámolására irányulnak. Valószínűleg a tagállamok általa nem jutnak előnyökhöz, a harmadik országok meg nem veszítenek rajta. Lényegében nem érintenek bennünket az eltérő tarifákból eredő akadályok. Ismeretes, hogy az áruk bekerülését az EGK országaiba keretszámok és némely termék mennyiségének meghatározása szabályozza. A kijelölt felső határt nem szabad túllépni. Ily módon külön szerződések keretében szállítunk textil- és ruhaárut, kohászati értékeket és marhahúst Nyugat-Európába. Korlátozott mennyiségben, de szállítunk. E szerződések bizonyos fokig védik áruinkat a konkurenciával szemben, de csak 1992 végéig, amikortól a vetélytársak is egyenlő eséllyel indulhatnak vásárlóikért. Egyelőre nehéz elképzelni, miként szabályozzák majd a közösség árupiacát, milyen esélyt kapnak a harmadik országok termékei. Ez akár termékcsoportonként is különböző lehet. Milan Óernohuby állítja: 1993-tól gyakrabban folyamodik majd az amerikai elnök ahhoz a törvényadta lehetőségéhez, amelyet a tisztességtelen kereskedelmet folytató exportőrökkel szemben alkalmazhat. Meglehetősen szabadon fogalmazták meg ezt a szabályt, s ennélfogva gyakorlati, indokként sok minden belefér. Új kereskedelem-politikai eszközként öt éve fogadta el az USA törvényhozása, de az EGK egységes belső piacának megszületésével teljesen más megvilágításba kerülhet. TÁRGYALÁSI TÖREKVÉSEK. Miről tárgyal jelenleg Csehszlovákia az EGK-val? Eléggé széles körű a véleménycsere. Idén ugyan külön szerződést nem írtunk alá a közösséggel, de tavaly már megszületett egy keretegyezmény. Azonkívül érvényben van az ún. autolimitációs és a kohászati termékek kiviteléről szóló szerződés (évente felújítják). Ezek szükséges piacot biztosítanak érintett termékeinknek az EGK országaiban, megfelelnek elképzeléseinknek, érdekünk rendszeres meghosszabbításuk. Az ipari termékekre vonatkozóan területenkénti kiviteli kerekszámot szabtak meg. Tárgyalások nyomán általános kereskedelmi egyezmény született, s Így jelenleg a közösségbe irányuló termékeink 92 százalékát szerződések fedik. Szakértői megbeszélések vannak készülőben a gazdasági és ipari együttműködésről. Egyelőre véleményünket kérték ki róluk. Jövő év közepén az iparról és szolgáltatásokról tárgyalások kezdődnek. Tartanak viszont a kereskedelmi és a vámügyi kérdések harmonizálásáról folyó megbeszélések. Befejezésük végén szerződéseket szeretnénk aláírni. JÚNIUSTÓL BRÜSSZELBEN. Számos vállalatvezető a vitában arról érdeklődött: Mi nálunk a teendő? Hogyan készüljenek ezekre a változásokra? Konkrét tanácsokat Milan Óernohuby sem tudott adni, de alighanem manapság más sem merne rá vállalkozni. Központi utasításra, alapvető útmutatásra se nagyon lehet számítani. A mindinkább önállósuló vállalatoknak elsősorban rengeteg hozzáférhető információra lenne szükségük a Nyugat-Európában zajló folyamatokról. Ebben nagy segítségükre lehet hazánk júniusban létesített brüsszeli missziója, ahoi egyelőre ketten dolgoznak. Legfőbb feladatuk éppen a fejlődési irányzatok követése, az információgyűjtés, s az, hogy megfelelő elemzés után az erről készülő áttekintések minél hamarabb eljussanak vázlatainkhoz. Szakembereink az első ilyen összképet éppen Milan Óernohuby őszi előadássorozatán kaphatták. Brüsszeli kereskedelmi tanácsosunk jövőre már szakavatottabb kérdésekre is kész lesz válaszolni. Aztán már csak egy-egy vállalaton múlik: él-e ezzel a lehetőségével. MIKORTÓL? Sokszor felvetődik a kérdés: 1992 végéig létrejöhet-e az EGK egységes belső piaca? Milan Óernohuby reálisnak tartja a kitűzött határidőt. Szerinte annyira felgyorsultak a folyamatok, hogy nehéz lenne leállítani őket. Külső hatásként a világban zajló integrációs törekvések is erre kényszerítik a közösséget. S a visszautat sem a termelői, sem a kereskedői szféra nem kívánja. Mert meglehetősen sokat költöttek az integrált piacra, amelynek létrejöttével mindenképpen számolni kell Csehszlovákiában is. Számos tagországban a hosszú távú együttműködésből fakadóan előnyeink származnak, erős pozíciót szereztünk magunknak. Ezért rugalmasan kell reagálnunk a változó helyzetre. Pozíciónk meggyengülése egyben veszteséggel jár, s a jelenlegi kiváló minőségű kínálat és kedvező árfekvés mellett a vetélytársak minden megtorpanást könyörtelenül kihasználnak. Az utóbbi hetekben mind több nyugat-európai szakértő mond le az 1992-es határidőről, s az egységes piac kialakulását az ezredfordulóig tartja csak. reálisnak. A késés fő okaként a tagállamok lassú törvényalkotását emlegetik. Az előre megjelölt 279 közös előírás és más törvényes intézkedés közül eddig mindössze hatot fogadott el valameny- nyi érintett ország törvényhozása. Ettől függetlenül az egységes nyugat-európai piac előbb vagy utóbb amúgy is létrejön. Legfeljebb csak a korábban jelzett időpont változhat. Ki tudja: előny avagy hátrány-e ez a harmadik országok számára?! A nyolcszáztizenötösök második nemzedéke Két szerződéskötés margójára Újsághírek: varészt a szibériai köolajfeldolgo „Jövőre'négyezer korszerűsített Tatra 815-ös tehergépkocsit kapnak a szovjet megrendelők. Erről kötöttek szerződést a minap Moszkvában“. Egy nappal később: ,,Áruszállítási egyezményt írtak alá Pekingben a T 815-ös tehergépkocsik kínai kiviteléről. Ennek értelmében 1990-ben 2300 darabot exportálunk az ázsiai országba, egy részüket ott szerelik össze“. November második felében tűntek fel napilapjainkban a fenti sorok. Akkoriban, amikor a kopriv- nicei Tátrában éppen a T 815-ös tehergépkocsik korszerűsített változatát kezdték el sorozatban gyártani. Ebben az évben 250 darabot szerelnek össze belőlük. Az új típussor először idén a brnói gépipari vásáron mutatkozott be a nagyközönségnek, s megjelenését máris nagy érdeklődés kísérte. Harmincnyolc esztendős fennállása alatt a kopfivnicei gyár többezer számra exportálta a gépjárműveket. Előbb a Tatra 111-es alapozta meg a jó hírnevet, majd a 138-as, 148-as, 141-es és 813- as következett. Hét évvel ezelőtt jelentkeztek a T 815-össel. Sorozatgyártása (évente 15 ezer darab) óta az összeszerelt példányok közel fele külföldön kelt el. Legnagyobb mennyiségben a Szovjetunió vásárol belőle, évente négyezer darab körül. Jazó és gázipar hasznosítja őket. Utána Kína következik a megrendelők listáján. Három esztendeje önálló egyezmény keretében valósul meg a kész Tatrák és az összeszerelhető alkatrészek kivitele. A következő évtized közepéig érvényes megállapodást évente pontosítják. Eddig mindig 2200 da-. rabban egyeztek meg, jövőre ennél százzal több kerül ki Kínába. Egy részük készen, a másikat a Csang Zeng-i üzemben szerelik össze. A harmadik legnagyobb Tatra-megrendeló Lengyelország, évi 500 tehergépkocsival. A többi szocialista ország évente 100-300 darabnál nem vásárol többet. Nyugat-Európa fejlett államaiban a Motokov külön importhálózaton keresztül értékesíti a Tátrákat. Ebbe a térségbe két éve jut így el megrendelőihez a híres márka, amelynek legnagyobb piaca Franciaországban, az NSZK-ban, Spanyolországban és a skandináv államokban van. Koprivnicében tízévenként újítják fel teljesen termékválasztékukat. Közben, öt esztendő elteltével korszerűsítik a típussprt, új konstrukciós elemeket visznek bele. Most is ez törtéht a nyolcszáztizenötösök második nemzedékének megjelenésével. Elkészítésekor nem nélkülözték a megrendelői észrevételeket, a mintegy százezer jármű legyártásából szerzett tapasztalatokat. Mégis, a T 815-2 saját fejlesztés eredménye. Látszatra nincs különbség a két nemzedék között. Ennek ellenére a mostani változat két tonnával nagyobb teherbírású, üzemanyag-fogyasztása viszont kisebb. Élettartama a korábbi egyötödével lett hosszabb: generálja- vításíg 500 ezer kilométert futhat le. Első példányai nehéz próbán estek át a kemény szibériai feltételek között. És jól helytálltak. Új fűtőrendszere és a vezetői fülke berendezése számottevően javíf a sofőr munkakörülményein. Alaposan leszorították a fülke zajszintjét is. A mostani 84 decibel hat éve még a személygépkocsik zajszintjének normája volt, jövőre pedig már az EGK szigorított előírásainak sorába kerül! Ezért sürgetett annyira e csöppet sem egyszerű kérdés megoldása. Választékában is bővült az új Tatra nemzedék. Tizenkét különféle változatban készíthető. Vannak köztük vontatók, országúti járművek, különböző terepjárók. És mindegyik a már említett jobb tulajdonságokkal. Szinte személy- gépkocsiba illő kényelmet lopva a Tatra márka vezetői fülkéibe. Az oldalt írta: J. MÉSZÁROS KÁROLY TStca 815-2 S3 A 815-ös Tatra korszerűsített változata (Archívumi felvétel)
