Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-08 / 49. szám

Kat-dízel Golf Az új előírások a közös piaci or­szágokban 1989. október 1-jétől kezdődően 1,1, 1992. október 1- jétöl pedig 0,8 teszthatárértékkel maximálják a dízelmotorok részecs­keemisszióit. Egyszerűbben: az em­lítettnél nagyobb koromtartalmú új, dízelmotoros járművek az Európai Közösség országaiban nem forgal­mazhatók. Az új előírások a HC, C, HOx kipufogógáz összetevőkre korábban megszabott határértékekkel együtt érvényesek. Említést érdemel, hogy az USA vonatkozó előírásai sokkal szigorúbbak. Ezek ugyanis az euró­pai menetciklusnál jóval dinamiku­sabban változó menetdinamikai fel­tételek mellett, az európai kisebb határértékek teljesítését írják elő, egyebek között 0,2 g/teszt engedé­lyezett koromtartalmat. A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy a dí­zelmotoros jármű részecske ko­romemisszióit a szocialista orszá­gokban ciklusvizsgálathoz kötött ha­tárértékekkel nem korlátozzák. mék-részecskék keveréke, főképp a benne lévő policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) jelenléte mi­att veszélyes. Ezek a gázolaj elégé­sekor keletkező anyagok, amint ál­latkísérletekkel igazolták, rákkeltő anyagok. Hatásukat akkor fejtik ki, amikor a belélegzett levegőben lévő koromszemcsékkel a légutakba jut­nak és ott lerakódnak. Koncentráci­ójuk a látható „dízelfüst“ intenzitá­sával arányos, ezért - jobb híján - személyes távolmaradással véde­kezhetünk ellenük. A VW a „védekezés“ technológi­ailag egyszerűbb módját választotta: turbófeltöltőt és (egybetétes) oxidáci­ós katalizátort épített az eredeti szí­vómotor kipufogócsövére. A turbó­feltöltő az oxigénszegény égést az­zal küszöböli ki, hogy megfelelőképp nagyra választott járókeverékével még a magashegyeken előforduló oxigénszegény levegőből is jóval többet képes az égötérbe fújni, mint amennyi a tökéletes égéshez feltét- telenül szükséges. A korom képződése csakúgy, mint a legtöbb kipufogógáz-káros- anyag keletkezése az üzemanyag tökéletlen, oxigénszegény, motori­kus égésének következménye. Csökkentése ennek megfelelően a motorban lezajló égésfolyamat fel­tételeinek javításával és/vagy a ke­letkező égéstermékek utólagos ke­zelésével érhető el. A ma alkalmazott technikai meg­oldások az alárendelő határértékek nagyságától függően különbözők. A két nagy NSZK-beli autógyár közül a Daimler-Benz az égötér javí­tását, a VW katalizátor alkalmazását választotta. A koromemissziókról még csak annyit: bűzüknél és látáscsökkenő hatásuknál egészségi ártalmuk jóval nagyobb. A koromtartalom valójá­ban sokféle, látható-lebegő égéster­Ha elegendően nagy a légfeles­leg, mi szükség katalizátorra? Ez, mint ismeretes, nemcsak a korom összegyűjtésére és lekötésére, de átalakítására is alkalmas. Használa­tával a kipufogógáz elégetlen szén­hidrogén-összetevői (HC) is csök­kenthető. Az átalakításhoz platina- /palládium- vagy tisztán platina-ha­tóanyagú, olcsó, oxidációs katalizá­tor is elegendő. Ily módon nélkülöz­hető a háromutas katalizátorok nit­rogénredukálásra használt, rádium­bevonatú, drága betétje. A korom és a HC-tartalom együt­tes csökkentése tehát mindenkép­pen előnyösnek mondható. Ha mindezekhez hozzászámítjuk azt is, hogy a HC-emissziókkal együtt a dízel-kipufogógázok illatnak ép­pen nem nevezhető szaganyagai is csökkennek, a vállalkozás még szín­Mi bosszantja al autóst? Száz, naponta autózó, s főként a fővárosban közlekedő autóst kérdeztek meg a Közlekedésbiztonsági Tanács szakemberei arról, hogy a forgalomban milyen magatartás bántja, bosszantja leginkább, mi kelti fel bennük leghama­rabb az indulatot? Az előzetes kérdezösködés, amely egy későbbi, ún. autós-közérzeti vizsgálatot készít elő, érdekes eredménnyel járt. A volánnál ülőket az ingerli fel leghamarabb, ha a türelmesen várakozó kocsisort valaki gyors száguldással megelőzi, s a torlódás csomópontjánál (pl. a közlekedési lámpánál, járműosztályozónál stb.) visszakéredzkedik a forgalmi sávba. Ahová pedig beengedik, mivel közben olyan helyzetbe kerül, amely normális autós partner számára nem viselhető el! Hiszen különben nemegyszer a szembejövök forgalmi sávjában maradna vagy más módon kerülne veszélyhelyzetbe...! Az autósok között vannak, akik amellett voksolnak, hogy meg kellene nevelni az ilyen türelmetlenkedőket, ügyeskedőket. Módszert azonban senki sem tudott adni ehhez. Az nyilvánvalóan nem lehet megoldás, hogy bárkit is veszélyes helyzetben hagyhatnánk, a szemtelen ügyeskedés büntetése nem lehet olyan kizárás, amely forgalombiztonsági veszélyt vagy akár zavart okoz. Annál kevésbé, mert a tapasztalatok szerint bárki kezdeményezi is ezt a „dinamikus" előretörést, csaknem mindig akadnak gyors követői is, és végül is a nevelni szándékozók maguk kerülnek újabb késésbe, ha nem biztosítanak helyet nekik. A gyakorlatban ugyanis az adott kereszteződésnél a szembejövők, a kanyarodok stb. miatt lehetetlenné válik a közlekedés. Nem elhanyagolható az a szempont sem, a sor élén álló kocsik vezetői nem tudhatják, hogy a melléjük soroló s bekéredzkedő autós hogyan került oda! Nagyon gyakran előfordul az, hogy vétlenek, egyszerűen képtelenek voltak bejutni a forgalmi sávba, mert nem engedték be őket ott, ahol szabályosan besorolhattak volna. Előfordul - a helyismerettel nem rendelke­zők körében -, hogy tévednek, rossz sávot választanak, s maguk sem tudják, hogy az véget ér vagy másfelé visz. Ilyen és hasonló megfontolások arra intenek, hogy a rossz szokást és kényszerűséget igen nehéz elválasztani egymástól. -ru­patikusabbnak tűnik. A dízelfüst „szalonképesítését“ az teszi teljes­sé, hogy az oxidációs katalizátor működésekor a gáz ártalmas CO- tartalmát is oxidálja, C02-dá alakítja. A kat-dízel Golfok szemmel látható­an jól viselkednek a gyakorlatban. Sem terhelés nélküli üresjárati álla­potban, sem teljes terhelésnél nem eregetnek füstcsóvákat. Mivel a ka­talizátoros beavatkozás természet­szerűen menetdinamikai áldozattal jár, nem érdektelen megtudni, mi­lyen mértékű ez az áldozat. A katalizátor alkalmazása a rajta ébredő ellennyomás miatt jelentő­sen lefojtja az eredetileg 51,5 kW-os (70 LE-s) turbómotor teljesítményét, éppen 44 kW-ra, ami 60 LE-nek fe­lel meg. A szívódízel 39,5 kW-os (54 LE-s). Ennek megfelelően 160- ról csupán 158 km/órára csökken a kat-dízel végsebessége, ami 10 km/órával nagyobb a szívómotoros dízel Golfénál, az áldozat sokkal inkább a gyorsítóképesség csökke­nésében, a turbókésedelem miatti motor „ellustulásában“ mutatkozik meg. \ A katalizátor nélküli dízel-Golf 14,5 másodperc alatt éri el álló hely­zetből a 100 km/órás sebességet, a kat-dízelnek ehhez 17,3 másod­percre van szüksége. Ez ugyan 1,4 másodperccel kevesebb a szivómo- toros dízel Golfénál, de éppen két­szeresével kevesebb a kat-nélküli turbódízelénél. A katalizátor hasz­nálata drasztikusan megnövelte a turbómotor fogyasztását. A szoká­sos menetállapotokban, tehát 90, 120 km/órás egyenletes sebesség­nél és a városi menetciklusban mért értékek 4,3-6,1-ról 5,5-8,0-6,7-re nőttek. Ez az 5,5 liter/100 km-es átlagértékkel jellemezhető normálfo­gyasztást 6,73 liter/100 km-re nö­velte, ami ugyebár éppen 18 száza­lékos. Ha ez utóbbit a szívómotoros dízel 5,63 liter/100 km-es értékhez viszonyítjuk, a többletfogyasztás 2 százalékkal kisebb. P. J. hírek! A svéd autodiganos cég olyan diagnosztikáié készüléket fejlesztett ki, amelyik menet közben megálla­pítja a meghibásodást az autó elekt­ronikai berendezésén, és akusztikai jellel felhívja a hibára a vezető fi­gyelmét. A hiba konkrét mivoltát a vezető leolvashatja a műszerfalra szerelt képernyőről. A Multiteszter elnevezésű műszer súlya mindösz- sze 600 gramm. A tehergépkocsik vezetői az USA-ban már néhány hónapja menet közben is kapcsolatba tud­nak lépni a cégükkel, mégpedig kommunikációs műhold segítsé­gével. A cégek viszont állandóan informálva vannak, pillanatnyilag melyik kocsijuk hol tartózkodik. Ezt is a műhold teszi lehetővé, amelyen keresztül a gépkocsiról sugárzott jel és egy számítógép mindenkor meg tudja állapítani a kocsi hollétét. Japánban évente kb 5 %-kal nö­vekszik a gépkocsik és motorkerék­párok száma. Ennek megfelelően gyors ütemben halad az utak építé­se és korszerűsítése. Az elmúlt esz­tendőkben több mi it 100 000 új fény­jelző berendezést és kb. 9 000 000 forgalmi jelzőtáblát állítottak fel. A balesetet szenvedett gépko­csikban az NSZK-ban az elmúlt esztendőben 12 900 gyermek is volt. Ezekből 105 életét vesztette. Amint egy vizsgálat igazolta, min­den második gyerek a gépkocsi hátsó ülésén minden biztonsági intézkedés nélkül utazik, pedig a piacon számtalan fajtájú, min­den korosztály számára alkalmas biztonsági ülőke található. 6,7 millió személy jelentkezett ta­valy Japánban autóiskolába, de csak 4 millió kapta meg a hajtási jogosítványt. A jövendő japán gép­kocsivezetők 27 órát kötelesek a tanfolyam folyamán a volán mö­gött tölteni, és a vizsgánál 100 kér­désre kell választ adni. Hollandiában, ha az idegen ál­lampolgárok túllépik az engedé­lyezett legmagasabb sebességet, a helyszínen fizetnek, nem kis bír­ságot. Ha nincs pénzük, a számlát, most már még nagyobb összeg­ről, a hazai címükre kapják. Ha ezt sem fizetik ki, egy számítógép „beveszi őket a névsorba“, és amikor újból Hollandiába akarnak utazni, az útlevélvizsgálatnál „ki­ugrik“ a nevük, és ekkor már nem ússzák meg a fizetést. 40. § Személynek szállítá­sa autóbusszal, trolibusszal és villamossal (32. §) 1. A nyilvános tömegközle­kedési eszközök utasai kötele­sek váráskor, felszálláskor, menet közben és leszálláskor úgy viselkedni, hogy ne ve­szélyeztessék vagy akadá­lyozzák a közúti forgalmat, fő­leg tilos a járdasziget nélküli megállónál az úttestre lépni, mielőtt a jármű nem áll meg, közben kötelesek eleget tenni a járművezető utasításainak. Ennek a személynek joga van megállítani a többi járművet, ha üzemhibá vagy más súlyos okból szükségessé válik az utasok kiszállása a kijelölt megállón kívül az úttestre. E bekezdés rendelkezése ér­vényes megfelelő mértékben a nem nyilvános tömegközle­kedésre is. 41. § Személyek szállítása a tehergépkocsi rakterületén (22. §) A régi rendelkezéssel szem­ben az eltérés abban van, hogy ilyen esetben nem beszél a ren­delkezés tömegközlekedésről, és a szállított személyek száma is meghatározza a legnagyobb engedélyezett sebességet. 3. Ha a tehergépkocsi rakte­rületén több mint hat személyt szállítunk, a legnagyobb enge­délyezett sebesség 60 km/ó. 4. A tehergépkocsi rakterü­letén szállított személyeknek tilos az állás, kihajlás, a rakte- rületről kinyúló tárgyak szállí­tása, amelyek veszélyeztetnék a közúti forgalmat. Ennek be­tartásáról az a személy gon­doskodik, akit a gépkocsi ve­zetője választ ki a szállított személyekből. 5. A harmadik bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a tűzvédelem gépkocsijára be­vetés közben, továbbá azokra a tehergépkocsikra, amelyek a Honvédelmi Szövetség szá­mára teljesítenek feladatot. A hadsereg, fegyveres testüle­tek, Népi Milícia tagjainak szállításánál, a polgári véde­lem feladatainak teljesítésé­nél, valamint természeti ka­tasztrófák idején nem érvé­nyes az 1-3. bekezdés. A forgalmat irányító jelekről és berendezésekről a 44. §, 45. §, 46. §, 47. § és a 48. § rendel­kezik. 44. § (37. § 1. 3. 5. bek. 38. § 6., 7. bek.) A rendelkezés ismerteti a köz­úti forgalom irányítására hasz­nált jelzéseket, berendezéseket, és ezek kölcsönös alá- és fölé­rendeltségét. 1. A közúti forgalomban füg­gőleges (táblákon), vízszintes (az úttesten és tartozékain) irá­nyító jelzéseket, valamint közle­kedési berendezéseket haszná­lunk. A közlekedési jelzésekkel és berendezésekkel irányított közlekedés felül van rendelve a közlekedés általános rendel­kezéseinek. 2. A fényjelzések a forgalmi jelzések fölé vannak rendelve, a fényjelzések fölé vannak ren­delve a közbiztonsági szervek, a hadsereg irányítószolgálata, valamint a Csehszlovák Nép­hadsereg tank- és gépkocsifel­ügyelete tagjainak az utasításai. A mozgatható függőleges jel­zések a stabil függőleges jelzé­sek fölé vannak rendelve. Moz­gatható jelzésen olyan jelzést ér­tünk, amely piros-fehér csíkok­kal ellátott áthelyezhető oszlopra vagy járműre van erősítve. 3. Ha a közlekedés helyi áta­lakítása során megszűnik az összhang a függőleges és víz­szintes közlekedési jelzések kö­zött, a függőleges jelzések a víz­szintesek fölé vannak rendelve. 49. § (39. § 1-3. bek). A köz­lekedés fényjelzésekkel való irányítása. 2. Ha a forgalmat kereszte­zésnél fényjelzés irányítja, akkor: a) piros (Állj!) jelzésnél köteles a gépkocsivezető az úttestre keresztben felrajzolt össze­függő vonalnál (V 5, V 6a, V 6b jelzések) megállni. Ha ilyen nincs, akkor a fényjelzés előtt kell megállnia b) sárga (Figyelem!) jelzésnél köteles a gépkocsivezető a ke­resztben felrajzolt összefüggő vonalnál (V 5, V 6a, V 6b) jelzé­seknél, ha ilyen nincs, akkor a fényjelzés előtt megállni, ha azonban a sárga jel kigyulladá­sa idejében olyan közel van a fényjelzéshez, hogy a vezető nem tudná biztonságosan megállítani a járművet, folytat­hatja a haladást. Ha a sárga fényjelzés megszakítva ég, ak­kor a forgalmat ezen a keresz­tezésen nem fényjelzések irá­nyítják, e) irányjelzó nyíllal vagy nyi­lakkal ellátott zöld fényjelzés­nél csak a nyilakkal kijelölt irányban haladhatunk. Ha a zöld nyíl balra való letérésre ad lehetőséget, nem érvényes a 19. § 4. bek. rendelkezése. A gyalogost ábrázoló sárga fénynek (S 3 c jelzés) amely a jobbra vagy balra irányuló zöld jelzéssel egyidóben vilá­gít, figyelmezteti a vezetőt, hogy a megengedett irányban a gyalogosok átkelését fogja keresztem, f) a nyíllal ellátott zöld jelzés, amely egyidőben jelez a piros „Állj“! vagy a sárga „Figye­lem!“ jelzéssel, lehetőséget ad folytatni a haladást a nyíllal jelzett irányban, de a szabad irányban haladó járművek és a szabad irányban az úttestet keresztező gyalogosok előnyt élveznek. 54. § (42. § 1-4. bek.) Gyalo­gosok Az 1. bekezdés a gyalogos­nak a forgalomban való mozgá­sát szabja meg. 1. A gyalogos köteles a gya­logosjárdán közlekedni, a jár­dán a jobb oldalon haladni. Ott, ahol nincs járda, a gyalo­gos az úttest bal oldalán, a le­állósávban közlekedik. Ahol nincs leállósáv, ott az úttes­ten, a lehető legközelebb an­nak bal oldalához, ez érvényes az olyan gyalogosra, aki olyan tárgyat visz, amellyel veszé­lyeztethetné a gyalogosforgal­mat a járdán vagy a leállósáv­ban. A gyalogosokon kívül a forgalom más résztvevői csak az e rendeletben kijelölt esetben használhatják a gya­logjárdát. A. 3. bekezdés a rokkantko­csival vagy görkorcsolyán közle­kedő, kerékpárt vezető stb. sze­mélyek mozgását szabályozza. 3. Az olyan személy, aki ké­zi vágy motoros meghajtású rokkantkocsival közlekedik, haladhat az úttest bármelyik leállósávjában vagy szélén, ha a járdán halad, sebessége nem lépheti túl a gyalogosok sebességét. Kerékpárt vagy olyan motorkerékpárt, amely­nek motorjának lökettérfogata 50 köbcentiméternél kisebb, csak akkor szabad a járdán tolni, ha ezzel nem veszélyez­tetjük a többi gyalogos bizton­ságát, ellenkező esetben köte­lesek az úttest jobb oldali leál- lósávját vagy szélét igénybe venni. A sítalpon, görkorcso­lyán vagy hasonló eszközö­kön a járdán csak úgy szabad haladni, ha sebességük nem lépi túl a gyalogosok sebes­ségét. (Folytatás a következő számban) I A ► jasrijßlsÄfc« 4íw i ! cm I ' to&m ItettÉfee Ä Jííífc^íf«ík«Mé és »2 »«sáácsés lu&S&Uzátéo?'

Next

/
Oldalképek
Tartalom