Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-01 / 48. szám

TÉVES ELŐNYÉRZET A városokban - és általában a lakott területeken - a legtöbb baleset az útkereszteződésekben történik. Az elsöbbségadás elmulasztása igen sok­szor azért következik be, mert az autós figyelmetlen, felületesen értékeli a helyzetet - és téves előnyérzet hatása alatt áll. A vezető úgy ítéli meg, hogy övé az elsőbbség, vagyis szubjektíve hibázik. És ennek vannak valóságos alapjai a közlekedési környezetben! Az egyenrangú útkereszteződésekben érvényesülő jobbkézszabály vagy az alárendeltséget mutató jelzőtáblák egyértelmű kötelezettséget jelentenek ugyan, ám a lazább vezetési pillanatokban veszélyesen jelentkezhet az ösztönös tájékozódás, ami viszont a vezető által látott külső képen alapul. És sok minden lehet csalóka ebben a képben. A szakember jó néhány példát elmondott ezzel kapcsolatosan. A téves elönyérzet elsősorban akkor alakul ki az ösztönösen közlekedő autósban, ha azon az úton, amelyen ö közlekedik (bár ez az alárendelt útvonal!), az adott pillanatban nagyobb, élénkebb a forgalom, mint a mási­kon. Ugyanígy akkor is, ha az alárendelt út éppen a kereszteződés közelében szélesebb, vagy ha az alárendelt út egyenesen halad tovább, míg a másik éppen ott kanyarodik. Nyilvánvaló, hogy mindez a felületes szemlélet következménye, de tény, hogy ez az érzés csanem minden vezetőben jelen van ilyen helyzetekben. Amit persze a jelzőtábla tudatos szemrevételezése, vagy a belső szabályosságra késztetés (a jobbkézszabály eseteiben) korrigál legtöbbször - de nem mindig! Hiszen közismert, hogy a járművezetésben jellemzőek az egyéni adottságoktól függő, s a hangulati állapottól is meghatározott kihagyások. Vannak azonban egyéb körülmények is, amelyek esélyt adnak a téves elönyérzet létrejöttének. Ha például az alárendelt út jobban ki van világítva, vagy ha azt fák szegélyezik, vagy ha osztottpályás jellegű az úttest. S ugyanígy: ha az alárendelt úton villamossínek vannak! Ezek is megerősítik a vezetőben az előítéletet, vagyis, hogy így van ez a kereszteződésben is, és sokszor már nem is keresi, nem is nézi az illető a táblákat, annyira biztos önmaga feltételezésében. Érdemes ezen a lélektani tapasztalaton elgondolkodni, mert igazolja a tudatos járművezetés fontosságát és - az ösztönösség veszélyeit is.-rn­Különleges átépítések A francia Martine Kempf néhány évvel ezelőtt egy beszédirányító rokkantsegítö- vel nemzetközi hírnevet szerzett magának. Manapság az ö Katalavox-rendszere már fogalom. A kaliforniai sunnyvale-i üzeme mellett Kempf-lerakatok vannak Franciaországban, az NSZK-ban, Belgiumban. Az egykori világbajnok autóver­senyző, Regazzoni is Kempf-berendezéseket használ. Kempf-rendszer alapján kompakt kocsikat éppúgy építenek, mint pl. Renault 5- öst, Peugeot 205-öst és VW Golfot, valamint nagyobb modelleket (Citroen, BX, Renault 21, 25, Mercedes 190, Audi 80’90, Opel Rekord) és ezeken kívül különleges, rokkantaknak átalakított kisbuszokat. A megfelelően „könnyített“ kormányzó- és kezelőszerveken kívül a Kempf-autók lényeges jellemzője, hogy hátul baloldalt átépítik az ajtókat tolóajtóvá és speciális tolószék-bejárattal látják el. Ez a berendezés a tolószékbe kényszerűiteknek lehetővé teszi, hogy saját erejükből üljenek autóba és vezessenek. A mazda klagenfurti képvise­letének vezetője kijelentette, hogy kicsi az esélye egy saját ausztriai összeszerelő üzem fel­építésének. Azt megerősítette, hogy a japán anyavállalat keresi a lehetőséget a nyugat-európai autógyártás beindítására. Auszt­ria azonban nincs a lehetséges beruházási célországok között. A Mazda igazgatósága elsősor­ban olyan együttműködő part­nert keres, amelynek már van szilárd gyártóbázisa a kontinens nyugati felén, emiatt Ausztria vi­szonylag fejlett alkatrészgyártá­sát nem kezelik kiemelkedő szempontként. A beruházás elő­készítése során az utóbbi időben gondot okozott a Mazda szak­embereinek, hogy számottevő többletkapacitás észlelhető Nyu- gat-Európában. Arról nem nyilat­kozott az osztrák képviselet ve­zetője, hogy mely cégekkel foly­nak tárgyalások, illetve, hogy megalapozottak-e azok a talál­gatások, amelyek a nyugat­európai Ford-érdekeltségeknek tulajdonítanak fontosabb szere­pet a japán anyavállalat kapcso­latkeresésében. A közlekedésbiztonság a Skandináv országokban a figye­lem középpontjában áll, jobban, mint bármelyik más európai országban. Itt használják a leg­többen a biztonsági öveket, itt a legszigorúbbak a gépkocsi üzemeltetésének műszaki elő­írásai, és itt büntetik legszigorúb­ban az alkoholfogyasztást a gépkocsi vezetése előtt, vagy vezetés közben. A Peugeot és Citroen gépko­csik ára az utóbbi időben 2,2 %- kai emelkedett. Az év elejétől az áremelkedés már 44 %-ot tesz ki. Ezzel szemben a Renault ter­mékei csak 3,5 %-kal emel­kedtek. Kinában, a Takla-Makán siva­tagon keresztül egy 600 kilomé­teres autóutat építettek észak­dél irányban. Az út nagy kőolaj lelőhelyeken vezet keresztül. A szélokozta gyakori homokaka­dályokat az út mentén készen­létben álló buldózerek távolítják el. Bemutatjuk OPEL CALIBRA Az idei frankfurti autókiállítá­son mutatkozott be az OPEL gyár legújabb terméke: a Calib- ra. Az új kupé az 1970-től gyár­tott Mantát váltja fel. Bár a soro­zatgyártást csak a következő év júniusára tervezik, a kocsi iránt már most is nagy az érdeklődés. Nem csoda hiszen kiforrott a ka­rosszériája nemcsak esztétikai szempontból vonzó, hanem az elért C„ = 0,26 levegő-éllenállási együtthatója bizonyára megmu­tatkozik majd a kocsi dinamiká­jában és a fogyasztásban egy­aránt. A kocsit két motorral kínál­ják a vevőknek. Az egyik egy kétliteres, négyhengeres 85 kW/5200 ford/perc teljesítmé­nyű, Motronic üzemanyag-be- fecskendőzésü rendszerrel ellá­tott benzinmotor, amely 203 km/ó csúcssebességet biztosít. A másik 220 km/ó csúcssebes­séget szolgáltató, 110 kW/6000 ford./perc teljesítményt adó mo­tor lényegében azonos az előző­vel, a különbség csak annyi, hogy tizenhat szeleppel látták el. A kocsit 4x4 változatban is ké­szítik majd. Egy viszkózisos ten­gelykapcsoló osztja fel a forgató- nyomatékot az első és hátsó kerekekre. Ezt a változatot blok­kolásgátló berendezéssel látják el. -ru­32. § (24. § 5., 7. bek.) 1. Az olyan járműnek a ve­zetője, amelynek méretei vagy a rakomány méretei megha­ladják az előírtakat, valamint a motorkerékpárok vezetői kö­telesek bekapcsolt fényekkel közlekedni akkor is, ha a látási viszonyok nem romlottak. 33. § (26. §) A gépjármüvek vontatása * 2. Gépjármű vontatásakor a vontatóeszköznek olyannak kell lennie, hogy a távolság a vontató és a vontatott jármű között ne legyen 6 méternél hosszabb. Ha a vontatáshoz kötelet használunk, a jármű­vek közti távolság nem lehet kisebb 2,5 méternél, ha vonta- tórudat használunk, a távol­ság nem lehet kisebb 1 méter­nél. Az összekötő eszközt lát­hatóan meg kell jelölni: a rudat 75 milliméter széles piros-fe­hér csikókkal, a kötelet piros zászlócskával vagy táblával, amelynek a nagysága legalább 200x200 milliméter. 34. § (27. §) Egyes járművek közlekedésének korlátozása 1. Az április 15-e és szep­tember 30-a között ti los a közle­kedés az autópályákon, autó- utakon, első osztályú és a nem­zetközi forgalmat szolgáló uta­kon a 3500 kilogramm összsú­lyú jármüveknek, valamint az első osztályú és a nemzetközi forgalmat szolgáló utakon, zárt területeken kívül tilos a kü­lönleges járművekkel, a 600 milliméter szélességet megha­ladó kézikocsik, valamint az állatokkal vontatott járművek közlekedése. a) a fenti rendelkezés érvé­nyes a munkaszünet előtti na­pon 15.00 és 21.00 között b) a munkaszünet utolsó napján 15.00 és 21.00 óra kö­zött. 2. Az 1. bekezdés rendeiete alól mentesek az autóbuszok, lakógépkocsik, a hadsereg és fegyveres testületek, valamint a népi milícia járművei, a mező- gazdasági idényszállítást, a gyorsan romló áru, a mező­gazdasági állatok szállítását le­bonyolító, a vasúti szerelvé­nyekből és hajókból való kira­kodást szolgáló járművekre. Nem érvényes a rendelkezés természeti katasztrófák esetén. 35. § Jármüvek különleges figyelmeztető jelekkel (28 §) Felsorolja azokat a jármüve­ket, amelyek vezetői bár nem kötelesek betartani a rendelke­zés előírásait, de óvatosan kell közlekedniük. 1. Azok a járművezetők, akik különleges feladatuk tel­jesítése során jellegzetes hangjeleket és kék vagy piros fényjeleket használnak (továb­bá: csak közlekedési előnyt élvező járművek) és a Közbiz­tonsági Testület jármüveinek vezetői, akik közlekedési előnyt élvező jármüvektől elté­xrö különleges hangjeleket és piros vagy kék fényjeleket használnak (tovább csak: ab­szolút közlekedési előnyt él­vező jármüvek) nem kötelesek betartani a rendelkezés máso­dik, negyedik, hatodik és hete­dik részében foglaltakat, de ez nem mentesíti őket attól a kö­telességtől, hogy ügyeljenek a biztonságos közlekedésre. 2. Az első bekezdés rendel­kezése érvényes az olyan jár­művekre, amelyeket elöl, há­romnál több járműnél hátul is, a hadsereg vagy más fegyve­res testület közlekedési vagy abszolút közlekedési előnyt élvező jármüvek kísérnek. A kísért kocsik kötelesek min­dig bekapcsolni a tompított fé­nyeket. Az abszolút előnyt él­vező jármüvek kíséretében ha­ladó jármüvek kötelesek be­kapcsolni az irányjelzóknek vészjelzésként való használa­tára szolgáló berendezést. A 3. bekezdés arról rendelke­zik, mit kötelesek tenni a forga­lom többi résztvevői, hogy bizto­sítsák az előnyt élvező járművek zökkenőmentes áthaladását. Továbbá tiltja a kísért kocsik kö­zé való besorakozást. 36. § Az üzemanyag felvéte­le (25. §) A 2. és 3. bekezdést átdolgoz­ták és pontosították. 2. Az üzemanyag-töltóálio- másnál tilos a vezetőknek és az utasoknak dohányozni, nyílt lánggal manipulálni, a motort beállítani vagy javita- ni. A vezetőknek tilos a töltőál­lomás területén kívülre távoz­ni. A töltés előtt a vezető köte­les leállítani a motort és kikap­csolni a gyújtást. Ha a kocsi­ban önálló fűtőberendezés van, ezt már a benzinkúthoz érkezés előtt ki kell kapcsolni. 3. Az előnyt vagy abszolút előnyt élvező jármüveknek a töltőállomásnál is előnyük van, miközben nem használják a figyelmeztető jeleket. 37. § A közúti forgalom aka­dálya (29. §) 2. Ha a közúton keletkező akadályt nem lehet azonnal el­távolítani, az akadályt okozó egyén köteles ezt megjelölni és jelenteni a közbiztonsági szerveknek. Az akadályt úgy kell megjelölni, hogy a közúti forgalom többi résztvevői biz­tonságos távolságból észlel­hessék (piros zászlócska, a Z 2 a vagy Z 2 b jelzések villogó fényjelzéssel), rossz látási viszonyoknál piros fénnyel is. A kötelezően figyel­meztető háromszöggel felsze­relt jármüvekre a rendelkezés 24. §-a, valamint rossz« látási viszonyoknál a 32. § 2. bekez­dése vonatkozik. 38. § Közúti balesetek (30. §) A rendelkezést egy új köteles­séggel bővítették ki. 2. A közúti forgalom részt­vevői kötelesek a) Felkérésre kölcsönösen igazolni személyazonossá­gukat 39. § Személyek szállítása (31- §) A rendelkezés pontosítja a motoros járművekben való személyszállítás feltételeit. A motorkerékpár utasának kor­határát emelték. 2. Gépjárműben vagy az ál­tala vontatott járműben, amely személyszállításra szolgál a személyszállításra megsza­bott helyeken, annyi személyt lehet szállítani, amennyi a jár­mű engedélyezett terhelése, de a 12 életévnél idősebb uta­sok száma nem haladhatja meg az utasok engedélyezett számát. A 12 életévnél fiata­labb és 1,5 méternél alacso­nyabb személyt tilos a vezető melletti ülésen (üléseken) szállítani. 5. A motorkerékpár máso­dik ülésén szabad szállítani 12 évnél idősebb utast, ha erre a motorkerékpár műszaki al­kalmassági jóváhagyásánál engedélyt adtak. Tilos az utas­nak oldalirányban ülni. (Folytatás a következő számban)

Next

/
Oldalképek
Tartalom