Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-01 / 48. szám
a problémák, konfliktusok okait. Léteznek ugyan A-klubok, amelyekbe az elvonókúra után járnak a gyógyulni akarók, de ott a gyógyszeres kezelést helyezik előtérbe, míg véleményem szerint sokkal többet segit a pszichoterápia. Vannak kollégák, akik azt mondják, az utókezelés az orvos dolga, én azonban azon a véleményen vagyok, hogy legalább egy évig kell folytatni a pszichoterápiát. A kliens természetesen választhat, melyik módszer mellett dönt. A másik gyakori probléma a hűtlenség, a házasságon kívül létesített kapcsolat. Ha már házasságtörésre került sor, ez intő jel arra, hogy a két ember közt valami megromlott, valamit meg kell változtatni. A megcsalt társnak, amint észreveszi, hogy a másiknak új kapcsolata van, azonnal, még időben válaszút elé kell állítania partnerét. Ez kockázatos dolog, hiszen mi lesz, ha a másikat választja? De szerintem ezt mindenképpen meg kell tenni, mert állandó feszültségben sokáig nem lehet élni. A megoldás a házaspárra vár. Ha hozzánk fordulnak, akkor az a legfontosabb, hogy a házaspár otthon egyáltalán ne beszéljen (Prikler László felvétele) until upiion Beszélgetés dr. Ivart Valkovic pszichológus: sál Válásokról, tönkrement házasságokról gyakran hallani, a házassági tanácsadókról annál ritkábban, pedig épp a válások csökkentése miatt létesültek. Az emberek általában lekicsinylőén nyilatkoznak róluk, ismerettségi körömből is, bár több problematikus házasságról is tudok, csupán egyetlenegy házaspár fordult tanácsadóhoz. Többnyire úgy vélik, ezek a dolgok nem tartoznak másra, „idegenre“, aztán ha válni nem akarnak, tovább élik zűrös, nyugtalan, veszekedéssel teli életüket. A házasságokról, felbomlásuk leggyakoribb okairól, a tanácsadók feladatairól, munkájukról dr. Ivan Valko- vic pszichológussal, a galántai házassági tanácsadó vezetőjével beszélgettem.- ön szerint létezik ideális házasság?-Az ideális házasság abszolút problémamentes kapcsolat, ilyen pedig szerintem nem létezik. Van jó, közepes, és rossz házasság. Felmérések bizonyítják, hogy a párkapcsolatok húsz százaléka jó, 50-60 százaléka közepes. Milyen a jó házasság? Két ember harmonikus egysége, melyben a szerelem, a szeretet és az őszinte, érett barátság is helyet kap. Persze nézeteltérések ezekben a kapcsolatokban is előfordulnak, hiszen értelmetlen lenne és egyéniségüket vesztenék a felek, ha teljesen hasonulnának egymáshoz.- Hányán keresik fei önöket évente?- Körülbelül 300 házaspár, közülük 60-70 pár csupán a „kötelező“ házasság- kötés előtti tanácsadásért kopog be hozzánk, ha a házasulandók kiskorúak - lényegében tehát csak egy igazolásért jönnek. Egyébként házasság előtt még soha senki nem keresett fel bennünket önszántából. A 230-240 pár elég kevés. Látogatottságunk nagyban az emberek mentalitásától függ. Mivel mezőgazdasági járás vagyunk, a községek vannak túlsúlyban, és a falvakban még mindig az a nézet uralkodik, hogy válni szégyen. Meg aztán nagyobb is az emberek élettere, nincsenek kis helyen összezsúfolva, mint például a nagyvárosok lakótelepein, és nem éri őket annyi stresszhatás.- Melyek a leggyakoribb konfliktust előidéző okok a párkapcsolatokban?- Elsősorban az alkoholizmus. Leggyakrabban emiatt keresnek fel bennünket - általában a másik fél - és ez szerepel a legtöbbször mint válóok. Egyetlen megoldás létezik csak: az elvonókúra. Erről persze az alkoholista házastárs hallani sem akar. A mi feladatunk felkészíteni, „rábeszélni“ ót, hogy vállalja. Az elvonókúra természetesen csak akkor segít, ha mindketten továbbra is együtt szeretnének maradni, és ha az alkoholista valóban meg akar gyógyulni. Az elvonókúra után nagyon fontos szerepe van az utókezelésnek, hiszen a beteg újra visz- szakerül a régi környezetbe, abba, amely az alkoholizmust előidézte. A kezelés után tehát újra el kell jönnie a házaspárnak, hogy most már tiszta fejjel, együtt keressük a harmadikról, sem a kapcsolatról, hiszen ez csak többórás meddő vitákhoz vezet. Nem jár eredménnyel, ha a konfliktust a harmadikkal együtt akarják megoldani, és az sem, ha a megcsalt férj (feleség) fühöz- fához szalad, panaszkodik, fejvesztve kapkod ide-oda. A konfliktus megoldására a tanácsadó hivatott, sajnos, éppen ide jönnek a legkevesebben, vagy már csak végső esetben, pedig mi ezeket az ügyeket diszkréten kezeljük.-Az alkoholizmuson és a hűtlenségen kívül még melyek azok a problémák, amelyekkel önökhöz fordulnak?- Gyakran jönnek szexuális problémákkal, vagy testi-lelki elhidegülésről panaszkodnak. Sok konfliktus okozója, hogy a fiatal házasoknak nincs saját lakásuk. Az anyós-meny, anyós-vö ellentétek sűrűn előfordulnak. Az anyós a meny/vő beköltözése után is ugyanúgy szeretne élni, mint azelőtt, úgy tartja, alkalmazkodjanak a fiatalok. Beleszól életükbe, mindenről tudni akar, kéretlenül is tanácsokat osztogat. Ez esetben az a fontos, a házaspár ne engedje, hogy felbomlasszák kapcsolatukat. A férjnek, feleségnek mindig partnere mellett kell állnia, még akkor is, ha nem ért vele mindenben egyet, ellenkező esetben a házasság menthetetlenül zátonyra fut.- ön szerint mi a tanácsadás lényege?- Semmiképp sem az, hogy mi mondjuk meg, mit tegyen a kliens, de az sem, hogy magára hagyjuk. Rossz az a szakember, aki a tanácskérő helyett dönt, de milyen tanácsadó az, aki csak meghallgatja a panaszokat? Kollégáim általában nem szeretnek konkrét tanácsot adni, hiszen a tanácsadói etika szerint a döntés a kliensé. Számomra azonban az alkoholizmus és a hűtlenség kivétel. E két esetben „direkt“ tanácsadó vagyok, mert tapasztalataim szerint e két súlyos konfliktusforrásban csak ez vezet eredményhez.- Meghatározható-e a társadalomnak az a rétege, mely inkább fordul bizalommal önökhöz?- Szinte kizárólag egyszerű, kétkezi munkások jönnek hozzánk panaszaikkal. Ezzel ellentétben, az értelmiségiek egyáltalán nem bíznak bennünk, nem találják meg az ide vezető'utat, valahogy „lenézik“ a tanácsadót. Bár az utóbbi időben orvosok, vezető beosztású emberek is felkerestek, de ez még mindig ritkaságszámba megy, és ők sokkal gátlásosabban viselkednek nálunk.- Úgy érzi, hogy a tanácsadók nincsenek eléggé elismerve?- Pontosan. De nemcsak a tanácsadás, hanem a pszichológia sem. A mi dolgunk ugyanis, hogy az ember elé tükröt tartsunk és megmutassuk igazi arcát, ezt pedig sokan nem szeretik. Szégyellik, titkolják problémáikat, azt mondják, amit megfőztek, maguknak kell megenniük, csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű. Lelki válságban nem bír az ember sokáig élni, a tűrés a személyiség deformálódásához vezet. Igaz, a felelősség így is, úgy is az övé, mi azonban segítünk megmutatni, hogyan veheti le válláról a terhet, vagy hogyan könnyíthet súlyán. Meg aztán nagyon kevesen tudják rólunk, hogy valójában mivel is foglalkozunk. Többnyire csak a válókereset benyújtása után jönnek hozzánk, amikor már csak az esetek tíz százalékában tudunk segíteni.- Milyen eredményeket tudnak felmutatni?- Konkrét eredményekről nehéz beszélni, mert a mi munkánk sokkal összetettebb, bonyolultabb, sokoldalúbb, mint például a betegség gyógyítása. Nálunk az számít eredménynek, ha a panaszaikkal hozzánk forduló kliensek a kezelés után nem is jelentkeznek, nem is hallunk felőlük, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a terápia segített. Több olyan véleményt is hallottam már, hogy a házassági tanácsadókra egyáltalán nincs szükség. Akkor valóban nincs, ha közvetlenül a válás előtt megyünk oda, amikor már minden kötél szakad, aztán csodákat várunk a pszichológustól. A házassági tanácsadók nem is azért létesültek, hogy a válás előtti utolsó lépcsőfokot jelentsék. Nálunk a házasságok több mint 4CF százaléka végződik válással, és ez az arány állandóan növekszik. Éppen ezért a társadalomnak is többet kellene segítenie a házasoknak, mert a válásoknak társadalmi háttere is van. PÓDA ERZSÉBET F urcsa kisváros Moravská Trebová, mert érdekes ellentmondásokból ötvöződik össze sajátos, máshol alig tapasztalható hangulata, különös jellege. Az év eleji statisztika szerint 11 652 lakosa van, de a városkát a középkorban, amikor még csak négyezren lakták, így nevezték: a Morva Athén. Múemlékváros egyébkén), gótikus és reneszánsz stílusban épített, viszonylag jó állapotban megmaradt hazai s várkastélya miatt, ugyanakkor azonban a fiatalok városa is, mert a lakosok átlagos életkora 30 és fél év. Három ♦szakközépiskola, katonai gimnázium, tíz üzem működik a városban, és itt található a Hedva textilipari állami vállalat legnagyobb gyára, vezérigazgatósága is. Közepes magasságú hegyek között, szélcsendes völgyben, közvetlen a Tfebuvka partjára, már a 13. században úgy építették fel a várost Bores hadvezér telepesei, hogy az erődítmény is legyen, ne csak a kézművesek, a kereskedők és a vásárlók otthona. Azóta csak tűzvész meg pestis és kolera pusztított a városban, idegen hadak soha. Meg is maradt a sajátos szerkezetű városépítmény. Központja a szabályos, négyszög alakú vásártér, amelyet várudvarként védenek a patrícius lakóházak, a templom, a városháza. A térről négy kapualjas épületen át juthatunk ki. Négy sikátorosnak képzett utcába, amelyeket erődként védenek a szemközti, kőből rakott, emeletes sorházak, a várkastély meg az egykori kolostor. És csak ezek udvarán, kertjén túl állnak a bástyákkal is megerősített, külső városfalak. Kétévente, rendszerint tavaszkor szoktam meglátogatni itteni barátaimat, ismerőseimet. Olyankor mindig csillogónak látom a várost. Az errefelé tévedő szelek friss, üde, erdei illatokkal teli esőfelhőket hajtanak föléje, a zápor pedig lemossa a kőfalakat. Ragyogó és illatozó olyankor a város. Most szürkébb. Az időjárás, a hangulat is borongósabb, de eljöttem, mert üzentek: a helytörténészek két magyar ügyvivő nyomára bukkantak. Még a szótárban is ellenőriztem, hogy a „jednatel“ cseh szó megfelelője, ügyvivő, képviselő, vagy titkár, jegyző. El sem tudtam képzelni, hogy ugyan miféle ilyen atyánkfiából kerülhetett oda, s nem is egy, hanem kettő, hát inkább eljöttem. A városháza gótikus építmény. Karcsú, magas, nyolcszögletes a tornya, és ami a századokkal korábban élt építtetők öntudatára vall, meghagyták: a városban később se építsenek magasabb tornyot. Az épülethomlokzat dísze az ablakos, zárt erkély. Érdekes, mert máshol az épületek sarkának kiülő része az erkély, itt pedig a homlokzat mértani közepének ékessége. Radimir Vyőítal, a vnb művelődési osztályának vezetője is elsőként az erkély különleges mivoltát hozza szóba:- Kár, nagy kár, hogy nem nézte meg jobban, alaposabban a gyámkövébe faragott, félig embernek, félig angyalnak ábrázolt alakot. A régebbi leírásokban, a krónikákban talált közlések alapján ugyanis megtudtuk, ki volt ő... A trebovái ügyvivők Illendőségből kérdem:-Ki? Meglepetésnek szánt válasza:- Panzolzius, vagyis hát Corvin Mátyás, később pedig Ulászló király ügyvivője, családi nevén Pnotha Swehovski, városunk egykori ura. Megmutatja a Swehovski családnak a városháza falába faragott címerét. A régi tanácsteremben őrzött címert is, miközben elmagyarázza, hogy a család őse a város uraként egyike volt azoknak, akik az 1469 februárjában tartott olomouci gyűlésen cseh királynak választották meg Corvin Mátyást. Végül Antonio Bonfini, az Itáliából jött, korabeli krónikás feljegyzéseire hivatkozik:- Ügyvivő volt Swehovski. Például Ulászló megbízásából Kálmáncsehi Domokossal együtt 1491 júliusában indult követségbe a lengyel királyhoz. Ellenkezhetnék: a hivatalos nyelv akkor a latin volt, a királyoknak pedig édesmindegy volt, hogy az ügyüket miféle nemzetiségű urak, katonák, kereskedők és kézművesek szolgálták. Viszont élénken helyeslek amikor hallom: A jószándékú csehek és magyarok mindig megértették egymást. > A másik ügyvivő sorsáról Ladislav Loubal, a városi múzeum igazgatója tájékoztat. Mégpedig a várkastélyban, ahol néhány napja nyitották meg a Százéves a vasútállomásunk című kiállítást, amelyet Jirí Bouda grafikus gyűjteményéből állítottak össze.- Hadd mondjam el az előzményeket is - kezdi. - Neves nemzeti művészünk, Cyril Bouda fia, diákkorában nyaranta idénymunkásként mindig a vasútnál szolgált. A legkülönfélébb beosztásban. Azóta örökzöld téma számára a vasút, a vasutasok munkája, élete. És azóta mindent gyújt, ami ezzel kapcsolatos. Gyűjteményét rendezve bukkantunk rá az említett ügyvivő nyomára. Előbb egy vasúti jegyet mutat, amelynek felirata: Militár- fahrkarta. Rajta a kiállítás időpontja is: 1917. 7. 1. Kézzel irattan az útvonal: Moravská Trebová nach Kecskemét. Megfordítja, és olvas:- Bodonyi Géza, Galánta. Utána nyomban rámutat a terem sarkába helyezett bábun díszlő, régi vasutas egyenruhára.- A baloldali zsebben találtuk. Elmondja persze a lelethez fűződő történetet is.-Az egyenruha egykori viselője ellenőrző tisztje volt a Prostéjov-Trebovic közötti szakasznak, de leginkább nálunk időzött. Oka volt rá, mégpedig szívbeli. Azért is vonult be innen. Elbúcsúzott a kedvesétől, megígérte, visszajön, újra magára ölti az egyenruhát és majd akkor... Őrizgették is gonddal a kabátot, a tiszti kalapot, de hát nem jelentkezett érte, hirt sem kaptak felőle. Odaveszett a háborúban.- Kissé romantikus, és talán... Nem engedi végigmondani.- Mindezt Rudo Hontela bácsi magyarázta el, aki annak idején, tizenévesen, amolyan mindenesféle, vasutas kifejezéssel élve ,,prak‘‘ volt az itteni vasútállomáson, és hozta- vitte az üzenetváltásokat. Hiteles a történet minden szava. El is fogadom hát ténynek, hogy az egykori monarchia vasútjának ügyvivőjét, a galántai származású, fiatal, vasúti tisztelt az a morva kislány, Rudo Hontela meg a többiek megszerették. A téren persze megállók. Micsoda gazdag kiteljesedése ez a tér a polgárok építette, késői gótikának: magas házakat tartó gyámkövek, oszloptörzsek buja levéldísze, árkádok. Másnak talán zártnak tűnő ez a tér, nekem inkább védettnek. A városka pedig otthonosnak, mert hiszen itt becsülnek, szeretnek bennünket. HAJDÚ ANDRÁS
