Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-24 / 47. szám
Intenzifikáció és biológiai egészségvédelem **'1. wß^r^w W ' x ■ j fc rjj , I Ayflk \ vk 1 Szlovákiában 1988-ban a mezőgazdasági célokra hasznosítható termőföld össz- kiterjedése 2 millió 457 ezer 799 hektár volt. A szántók ennek 61,42 százalékát -1 millió 509 ezer 567 ha - képezték. A laikusoknak önmagukban ezek az adatok nem sokat mondanak, s csak az országrész lélekszámúhoz viszonyítva derül ki, hogy ez menynyire kevés. Az egy főre jutó, alig valamivel több mint 0,28 hektár ugyanis még európai viszonylatban sem sok, s a becslések szerint - a szigorú talajvédelmi törvények, határozatok ellenére is - egyre fogy. Ez nemcsak a települések, az úthálózat stb. fejlesztésének, de az eróziónak is „köszönhető“. Csehszlovákiában a szélerózió összesen mintegy 860 ezer hektáron fejti ki hatását, s ebből 60 ezer hektár erősen veszélyeztetett. Az SZSZK-ban a széleróziónak leginkább kitett terület a Kis-Alföldnek a Dunától északra lévő nyúlványa, a Kis-Kárpá- tokon túli síkság - az ún. Erdöhát - és Kelet-Szlovákia déli része. A leginkább széljárta vidékek közé tartozik a Nagy- és a Kis-Duna köze is. A tájegység földművelői a szelet csak mint a „csallóközi esőt" emlegetik. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban például a szél a termőterületnek körülbelül az 5,5 százalékát, azaz vagy 4700 hektárnyi könnyű homoktalajt veszélyeztet. A széleróziónak komoly figyelmet kell szentelni, mert a tavaszi szelek a termőréteg 10 százalékát is elsodorják. Ez pedig a talajban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változásokat, romlást is jelent. A tovasodródó, lebegő szemcsék pedig a növényzetet mechanikusan is károsítják. ökológiai gerinc Síkságokon a szél romboló hatásának elsősorban fásítással lehet gátat vetni. Jól tudta ezt minden gazda a Csallóközben is. Átgondolt, tervszerű telepítésre - szovjet mintára - azonban csak az ötvenes évek elején került sor. Betöltötték-e vajon szerepüket fennállásuk két-három évtizede alatt? - kérdeztem Ladislav Varga erdömérnököt, kandidátust, a Zvoleni Erdőgazdasági Kutatóintézet gab- cíkovói állomásának vezetőjét.- A Csallóközben, mígnem jött a tagösi- tás, mindenütt elegendő fa nőtt. Kiültetést elsősorban pangóvizű területeken végeztek. Ha annak idején a szélfogó pászták iránya, faji összetétele jó volt, s gondozásukat sem hanyagolták el, akkor funkciójukat betöltötték, s van, ahol még ma is pozitív szerepet játszanak - mondotta. Ahogy terjedt a nagyüzemi táblás termelési rendszer - hogy a gépek mozgását ne akadályozzák, s néhány hektárnyi termőföldet nyerjenek a szélfogó pásztákat is a csallóközi tájba, nem beszélve arról, hogy növényvédő szerekkel szemben is érzékenyek. Az uralkodó északnyugati szelek erejét Szlovákia déli járásaiban három- vagy többsoros, 9-12 méter széles pásztákkal lehet a leghatásosabban megfékezni. A fákat az uralkodó szélirányra merőlegesen kell kiültetni. A mezövédö sávok maximális hatása a magasságuk huszonötszörösének megfelelő távolságra terjed. Állományukat úgy kell alakítani - s ez nagyon fontos -, hogy csak a szél erejének kétharmadát fogják fel, s a többit áteresszék. Kedvező hatás csak így érhető el. Hogy ez az optimális áteresztőképesség hogyan biztosítható, azzal kapcsolatban az erdőgazdaságnak még néhány kérdést meg kell oldania. kiirtották. Amit korábban a fejsze meghagyott, azt néhány évvel később motorfűrésszel vágták ki. Az intenzív mezőgazdasági termelés, a talaj „finom" előkészítése, a gyakran meggondolatlan fairtás megnyitotta a szélerózió előtt az utat. Törvényszerű tehát, hogy a Csallóközben újból felismerték, a fásítás nem akadálya, hanem intenzifikációs tényezője a korszerű földművelésnek.- A mezővédő erdősávok pozitív szerepe nemcsak abban rejlik, hogy a széleróziót, a növénykultúrák szélverését jelentősen csökkentik, de egész sor más kedvező hatásuk is vah - fejtegette Varga mérnök. - Lassítják a párolgást, növelik a talaj, a levegő páratartalmát, elősegítik a harmatképzést. Egyenletesebbé teszik a hőmérsékletet. Otthont adnak a madaraknak, az apróvadnak, sót az emberre is kedvező hatásuk van. A fasorok, pagonyok, bokros területek látványának: nyugtató hatásán kívül nagy szerepük van a légszennyeződés felfogásában is. Bebizonyosodott az is, hogy a tűlevelűekhez hasonlóan a nyárfák könnyen illanó vegyületeket, ún. fitoncido- kat termelnek, amelyek a mikroorganizmusokat, köztük a náthaláz vírusait már kis koncentrációban is pusztítják. Egy hektárnyi erdő 15-20 ezer lakosú város biológiai egészségvédelmét képes biztosítani. A mezövédö erdősávok tehát joggal tekinthetők az agrártáj ökológiai gerincének. Változó viszonyok Az ötvenes évek állapotához viszonyítva napjainkra a Csallóköz hidrológiai feltételei jelentősen megváltoztak. Az épülő vízlépcsőrendszer a mezőgazdasági kultúrák mellett természetesen a faállomány tövábbi sorsát is befolyásolja. Jól meg kell tehát választani, hol és milyen fákat telepítsenek. Közben pedig azt is szem előtt kell tartani, hogy erre a célra minél kevesebb termőtalajt vegyenek igénybe. A gabcíkovói erdészeti kutatóállomás dolgozóinak véleménye szerint Nyugat-Szlovákiában a közepesen nehéz, mély talajokon, ahol a termőföldnek a talajvízzel közvetlen kapcsolata nincsen, a szélfogók uralkodó állományát magas kőrissel vagy kocsányos tölggyel elegyített óriásnyáraknak kell alkotniuk. Közepesen mély talajon állományalkotó fajként a kocsányos tölgy, laza homoktalajon pedig az ún. árbocakác - a fehér akác egyik típusa - ültethető. Fekete nyárt, szilfát, közönséges borbolyát, egybibés galagonyát, kányabangitát, csíkos kecskerágót és néhány más fajt szélfogó pászták kialakítására nem ajánlják. Ezek ugyanis különféle betegségek iránt fogékonyak, vagy kórokozók, kártevők köztigazdái. A tűlevelűek pedig nem illenek KIO alkozas A fásítási program megvalósításához a puszta elhatározás azonban nem volt elegendő. A korábbi, téves - mindenáron termőföldet nyerni - szemlélet mellett gyakorlati akadályokat is le kellett küzdeni. Ladislav Varga erdőmérnök, kandidátus Hiányzott a megfelelő minőségű szaporítóanyag is. Erre azonban a járáson belül találtak megoldást. Néhány évvel ezelőtt a Hrobonovói Helyi Nemzeti Bizottság melléküzeme egyhektá- ros faiskolát létesített.' Itt ugyan elsősorban a nemzeti bizottságok, a lakosság faluszé- pítési stb. céljaira nevelnek nyír-, jávor-, fagyai-, tuja- és fenyőcsemetéket, de erdősávokba alkalmas nyírségi akácot is kínálnak. Hogy kifizetődő-e számukra ez a vállalkozás, arról csak annyit, Ollári Gyula, a melléküzem vezetője elárulta, 100 ezer koronás befektetés mellett az idén minimum 350 ezres bevételre számítanak. A facsemeték nevelésének nagyüzemi módját a lúcsi (Lúc na Ostrove) Haladás efsz valósította meg. Évenként 28-30 ezer akác, 11 ezer jegenye, 10-10 ezer jávor és kőris stb. kerül ki 8 hektáros faiskolájukból. Parkosításra lucot, fekete- és jegenyefe- nyöt is árusítanak.-Ez a vállalkozás földműves-szövetkezetünk elnökének, Fekete Zoltánnak az ötlete volt. A feltételek azonban már eleve adottak voltak - közölte kérésemre Kulcsár Sándor mérnök, elnökhelyettes - Azt, hogy a határban fasorok, pagonyok kellenek, a lúcsi paraszt mindig tudta. Ha erre elődeink nem helyeztek volna hangsúlyt, akkor nem maradt volna meg nálunk több mint 80 hektárnyi erdő. Mi itt sohasem vittük túlzásba a fakitermelést - szögezte le. A faiskola kínálatával kapcsolatban Kopasz László mérnök, az efsz agronómusa még elmondotta, hogy a járás szaporítóanyag-szükségletét teljes egészében képesek kielégíteni. Ebben az évben mintegy 70 ezer példány kerül eladásra. Így körülbelül 1 millió korona jövedelemre számítanak. A csemetekert a falutól néhány kilométernyire, a Dobor dűlőben található. Vezetőjét Gróf Istvánt, a hetvenes évei derekán járó erdészt szakmai körökben sokan ismerik. ,,Amit Pista bácsi 1987 óta Lúcson termesztett, arra messze földön alig akad példa“ - ajánlotta figyelmembe munkáját a kutatóállomás vezetője. Szavait csak megerősíteni tudom. A példásan gondozott fácskák ezrei bizonyítják szakértelmét. Egy dendrológus biztonságával vezet végig a kerten. Mint egy egyetemi tanár, úgy szórja a fajok, fajták, típusok latin nevét. Közben szó esik a környezet- és a természetvédelemről is. - Csak az a baj, hogy ,.veszik a vizünk“ - legyint szomorúan - az akác ezt ugyan jól túri, de mi lesz a többi fával?!... A fásítás reneszánsza De vajon milyen ütemben halad a telepítés? - erre a kérdésre Cseh Ilona mérnöktől, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Dunaszerdahelyi Járási Központja földalappal foglalkozó előadójától kaptunk választ:- A korábbi évekhez viszonyítva a tervezési kapacitások fejlesztésének, az elegendő szaporítóanyagnak köszönhetően a mezövédö erdősávok telepítésének üteme felgyorsult. 1986-ban a járás területén 7, 1987-ben 8,8 kilométer hosszúságban létesítettek szélfogókat, tavaly viszont már több mint 12-t, az idei tavaszi ültetésnél pedig 25 kilométernyit ültettek ki. Ezenkívül persze a gazdasági udvarokon, az utak mentén is fásítottak. 1986-ban a szélfogó pászták létesítésével csak a dercsikai (Jurová), a várkonyi (Vrakúrí) és a nagymagyari (Zlaté Klasy) földműves-szövetkezet foglalkozott. Később ebbe a programba bekapcsolódott a Novy Zivot-i, a dióspatonyi (Orechová Potőn), a lúcsi, a dunaszerdahelyi, a gabőí- kovói, a nagymegyeri (Calovo) és a Csiliz- közben gazdálkodó egységes földműves- szövetkezet is. A Légi (Lehnice) Agrokom- binát telepítési dokumentációja, tervrajzai már elkészültek, s az ekecsi (Okoő) dokumentáción is dolgoznak. Annak ellenére azonban, hogy a Dunaszerdahelyi járásban a nyolcvanas évek második felében a fásítás reneszánsza zajlik, s annak szükségét komoly mezőgazdasági szakember aligha vitatja, az ügy pártolóinak több nehézséggel, bürokratikus jelenséggel kellett szembenézniük. A felsőbb szervek által kijelölt tervezócsoport a munka felvállalásakor kellő szakismerettel, tapasztalattal nem rendelkezett, s bizony a szorgalom terén sem álltak a helyzet magaslatán. A fásítás céljaira igénybe vett termőföldnek a végleges besorolása még megoldásra vár. Az ideiglenes megoldás- jelenleg ezeket a területeket a geodéziai hivatal egy külön kód alatt ún. célhasznú „intenzifikációs zöldterületként“ kezeli- a mezőgazdasági üzemek számára nem éppen előnyös. Amit tehát ezen a téren a járás agrárszakemberei a környezetvédelem, a mezőgazdaság érdekében tettek, azt önmaguknak - ügybuzgalmuknak - köszönhetik. POMICHAL RICHARD r® / A gaböikovói erdészeti kutatóállomás porviharban és napsütésben - 1978 tavaszán (A szerző és Schwarc I. felvételei)
