Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-21 / 29. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!-S't 1989. július 21. XXII. évfolyam Ára 1 korona ■Á .. ÉfÉliÉÉÍiyÍHáiÍif^ l:'l:::l;J:'::J::UJ:IJ:':IJJIUJ:11'"' f^^örög a vekker, hajnali öt óra van. A kelő nap sugarai vb bíztatnak, lássak munkához, foglaljam szavakba mindazt, amit az elmúlt napokban az országot járva láttam, tapasztaltam. Adjam közre, miről beszéltek a tűző napon dolgozók, az aranyló gabonatáblákon és a tarlón, a gépműhelyekben vagy a műhelykocsik átforrósodott vezetőfülkéjében verejtékező földművesek. Igen, róluk írok, az aratókról. Azokról, akiknek a szobájában szintén ilyentájt csörög az óra, s akik a szokásosnál rövidebb pihenés, alvás után ismét talpon vannak. Tisztítják, újra kenik a kombájnokat, elvégzik az olajcserét és kijavítják a géphibákat, hogy napközben a lehető legkevesebb fennakadás hátráltassa a munkát. Embert és gépet próbáló napok ezek, hisz a tizenkét-tizennégy órás műszak már önmagában is megerőltető. Csak nehezíti a helyzetet, hogy a munkahely a napfényben úszó határ, júliusi kánikulában, amikor a hőmérő higanyszála még árnyékban sem torpan meg a harmincas jelzés alatt.- Odabenn negyvenet mutat - mondja a kombájnos, miközben a fülkéhez vezető lépcsőn igyekszik friss levegőt szívni, amíg a tartályból a szem átfolyik a tehergépkocsiba. Közben arról beszél, hogy a csoport közös számlára dolgozik. Minden reggel megkapják az előző napi teljesítményről szóló kimutatást, és közösen eldöntik, hogy a keresetből ki mennyit érdemel. Akiről megállapították, hogy elnagyolta a napi karbantartást, a megengedettnél nagyobb sebességgel haladt, s ennélfogva az elfogadhatónál nagyobb veszteséggel dolgozott, magas tarlót hagyott stb., az természetesen kevesebb pénzt kap.- És aki azért arat kevesebbet, mert elromlott a gépe?- Annak az éppen pihenő kombájnosok a segítségére sietnek. Ha kell, kihívják a műhelykocsit, s amint az lenni szokott, egy-két órán % belül, vagy még hamarabb üzemképessé teszik a kombájnt. Ennyi kényszerpihenőért senkit nem rövidítünk meg. Persze más a helyzet, ha valaki egy fél napra, vagy ennél is hosszabb időre esik ki az aratásból. A tartály kiürült, a kombájnos folytatja a cséplést, hiszen a nyomában már ott a társa. A tehergépkocsi is útnak indul, de a vezetője előbb gondosan letakarja a rakományt ponyvával, hogy ne szóródjon a szem. Egy távolabbi parcellán az aratók tegnap befejezték a munkát, átadták a helyüket a szalmabetakarítóknak. A héttagú traktorcsopcft szintén nyújtott, tizenkét órás műszakban dolgozik. Hatan felszedőkocsival gyűjtik össze a szalmát, amit hetedik társuk kazalba rak. Persze nem kézzel, hanem egy S-180-as vontatóra szerelt, hatméteres hidraulikus „villával“. Mire véget ér a műszak, a csoport mintegy harminc-negyven hektárról rakja kazalba a szalmát.- Tavaly egy kisebb villás rakodóval három rendfelszedő után is csak nehezen győztem a munkát. Most meg hiába igyekeznek a munkatársak, hatan se bírnak annyi szalmát összehordani, ameny- nyit ne győznék kazalba rakni. így jó, mert a tarlóhántók is folyamatosan dolgozhatnak. Hatalmas Kirovec rója a köröket a szalmabegyüjtők nyomában. Hőség ide, forróság oda, a hosszabbított műszak végéig vagy harminc hektárt jár be a gép. A traktoros igyekezetét a feltört tarló, a frissen tárcsázott földsáv bizonyítja.- A melegnél is nehezebb elviselni az egyedüllétet. Csak ül az ember a vezetőfülkében naphosszat, szólni sincs kihez. Nappal még csak tűrhető, de éjszaka, amikor csupán á reflektorok „világáig“ látok... Ezért is szereltem át a személygépkocsimból az autórádiót - mondja Az új motorral működő traktort, a kifogástalan munkát végző tárcsát dicséri, viszont arról, hogy az ö helytállása nélkül ezek keveset jelentenek, nem beszél. Útban az irodaház felé még benézünk az utókezelő központba és a magtárba, ahol haialmas kupacokban tornyosul a kitisztított, megszárítctt gabona. A főgépesítő belemarkol a halomba, ellenőrzi a tisztítók-szárítók munkáját. Elégedett.-A búzát fajták, az árpát parcellák szerint tároljuk, és csak a laboratóriumi elemzés után adjuk el. Ez több gonddal, munkával jár, de ugyanakkor a minőség szerinti értékesítés nagyobb bevételt jelent. A föagronómus elsősorban a kilátásokról, a várható hozamokról beszél. Az 1180 hektár búza és 250 hektár árpa egyaránt a tervezettnél többet ígér, bár a becslések meglehetősen mértéktartóak. Amíg az aratnivaló a szabad ég alatt van, amíg lábon áll a gabona, addig sosem tudható, mi jön közbe. Vihar, jégeső tizedelheti a termést, s oda az ígéret, melyet az embernek kell valóra váltania. Munkájával, a lehető legnagyobb napi teljesítménnyel, hisz amennyivel nagyobb a learatott terület, annyival kisebb a veszély, hogy baj érheti a termést. Tudom, méltatlankodik az olvasó, hogy kimaradtak a nevek. Az embereké, akikkel - és az üzemé, ahol - beszélgettünk. Szándékos anonimitás, hisz mindazt, amit a szímói (Zemné) Haladás Efsz-ben láttunk és megörökítettünk, amit Kutruc Károly kombájnos, a szalmát kazalba rakó Tóth Miklós, a tárcsázó Koncz Vince továbbá Miroslav Knapec mérnök főgépesítő és Plautner László mérnök föagronómus mondott, az elmúlt napokban bármelyik mezőgazdasági üzemben feljegyezhettük volna. Százan és százan elmondhatták volna ugyanezt azok közül, akik a gabonát aratják, vagy a betakarítás valamelyik járulékos munkáját végzik. Mert mihelyt beérett a szem, legyen bármennyire ígéretes a határ, a végeredmény elsősorban a betakarítás ütemét és minőségét diktáló embertől függ. Neki kell helytállnia a tűző naptól izzó hataroan éppúgy, mint a fátyolfelhös égbolt alatt, harmattól harmatig. EGRI FERENC (Lörincz János felvételei)- y.' %4- -".7-/ " '* 's' # 7/„ J777" ■% ' ' t '* TjWrTffiT&BXxík HHRMflIIDI 11 fii i . illiJjl
