Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-10 / 45. szám

/ Második generációs katalizátorok A katalizátoros kipufogógáz-utó­kezelés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és a gépkocsi megszo­kott szerkezeti elemévé vált. A má­sodik generációhoz tartozó beren­dezéseken kiküszöbölték a korábbi gyermekbetegségeket, és új megol­dásokat alkalmaztak. Kezdetben kizárólag méhsejt szerkezetű, szivacsos kerámiateste­ket alkalmaztak katalizátor-hordozó­ként. A kerámia finom pórusai meg­sokszorozták a hasznos területet, amely körülbelül akkora, mint hét labdarúgópálya. Erre kerül alapozó réteg közbeiktatásával a platina- és ródiumkatalizátor, készülékeként 1-3 gramm mennyiségben. Az egé­szet kőzetgyapot burkolattal látják el, és úgy foglalják be a hangtompító dobhoz hasonlító házba, amelynek belső fela rozsdamentes acélból ké­szül. Időközben sikerrel jártak a fém­hordozó előállítására tett erőfeszíté­sek is. Ez úgy jön létre, hogy sík fóliára hullámosat visznek fel, és az * egészet spirál alakban feltekercse­lik. A fő nehézséget a megfelelő ötvözet kidolgozása jelentette, mivel ilyen kis vastagság mellett az acél nagyon korrózióérzékeny. Eleinte bajokat okozott, hogy a rétegek egy­máson elmozdulva elzárták a gázjá­ratokat, de ezen az úgynevezett hó­álló forrasztás bevezetésével sike­rült segíteni. További minőségjavu­lást és élettartam-növelést hozott a rétegek kettős S alakban történő feltekercselése, mert az ilyen szer­kezet rezgésállóbb, és a hótágulás­ból adódó erőkkel is jobban megbir­kózik. Ha a kétféle hordozóanyagot összehasonlítjuk, a fém mellett szól hóállósága, törhetetlensége és rez­gésállósága, valamint az, hogy hide­gindításkor gyorsabban éri el a hatá­sos működéshez szükséges hőmér­sékletet. Ellennyomása valamivel ki­sebb, így különösen alkalmas nagy teljesítményű motorokhoz. A kerá­mia ezzel szemben azonos hasznos felület esetén valamivel könnyebb és - a kétféle anyag gyártástechnológiájának mai szintjét figyelembe véve - valamivel olcsóbb is. Noha az egész kipufogógáz-utó­kezelő szerkezetet együttesen ne­vezzük katalizátornak, a tulajdon­képpeni vegyi hatást kifejtő katalizá­(ZJíutjt| ísUfy ?> Renault - újdonságok Eddig is kitűnő autóknak tartottuk az R21 -est és annak kombi változatát, a Nevadát, ám a gyár menet közben apróbb módosítá­sokat eszközölt a jobbítás céljából. A külső és belső finomítások mellett a limuzin új benzines motort kapott, amely négyhengeres, 1995cm?-es, 102 kW (140 LE) teljesítményű. A kombi új dízelmotorja 1870cm3-es, 47 kW (65 LE) teljesítményű (1-2. kép). A cég új mikrobusza, a Trafic kilenc személy szállítására alkalmas. A járművet 1721 cm3-es, 50 kW (69,5 LE), 1995cm3-es, 59 kW (82 LE) telje­sítményű benzines, valamint 2068 cm3-es, 43 kW (60 LE), 2499 cm3-es, 55 kW (76,5 LE) teljesítményű dízelmotorral kínál­ják (3. kép). tor nem több, mint egy leheletvé­kony bevonat a hordozó felületén. Az új generációhoz ezt a réteget is módosították, ami a régihez képest háromféle javulást eredményezett. Mindenekelőtt nőtt a hóállóság nagy hőmérsékleten, és ezzel együtt csökkent az öregedési hajlam. Má­sodszor gyorsult a katalizátor reagá­lóképessége; különösen az öregebb katalizátorokon figyelhető meg, hogy a motor hidegindítása után hamarabb érik el teljes aktivitásukat. Ugyanilyen lényeges, hogy megnőtt az úgynevezett lambdatartomány. Ehhez magyarázatul annyit, hogy a katalizátor elvileg csak 1-es légfe­lesleg tényezővel (ennek jele a gö­rög lambda betű) képes kifejteni ha­tást, azaz a motorba jutó keverék nem lehet sem szegény, sem dús, pontosan be kell tartani a kémiai reakcióhoz szükséges mennyiségi arányokat. Az újfajta bevonatnak nagyobb a tűréstartománya, kevés­bé pontos keverékképzéssel is ki­elégítő eredményt ad. Egyébként az egyik legnagyobb kérdés éppen az, hogy mennyire hatásos a jelen pillanatban a kocsi­ba épített utókezelő berendezés? Lehet, hogy egy adag ólmozott ben­zin betankolása, vagy valamelyik henger gyújtáskihagyása már régen tönkretette, és tulajdonosa mégis nyugodt lelkiismerettel autózik? Számára ugyanis ezt a körülményt a kocsi viselkedésén semmi sem jelzi, az ellenőrzés pedig nem elég­gé sűrű. Az lenne a legjobb, ha mindenki saját maga győződhetne meg a katalizátor működőképessé­géről, méghozzá tetszőleges gyako­risággal. Ezt a célt szolgálja a Mitsubishi által, a kétliteres Galanten beveze­tett károsanyag-ellenőrzö öndiag­nosztika. A gyújtás bekapcsolása után a fedélzeti számítógép leelen- nörzi a kocsi károsanyag-kibocsátá- sa szempontjából szerepet játszó 14 funkciót. A folyamat öt másodpercet vesz igénybe, ezalatt a műszerfalon ég egy ellenőrző lámpa. Ha a fény az ellenőrzés végén kialszik, akkor minden rendben van, ha nem, akkor a kocsit az első adandó alkalommal szervizbe kell vinni. -KK­Dackorszak a zebrán? Az úton átkelő gyermekek bizton­sága - általános vélemény szerint azon múlik, hogy mennyire figyel­mes az autós, és megfordítva: a ve­szély annál nagyobb, minél figyel­metlenebb az úttesten átkelő gye­rek. Kétségtelen, hogy elsősorban a volánnál ülő figyelmére kell számí­tani, hiszen jól ismert, hogy a gyere­kek akár a játék hevében, akár más okból, igen sokszor nem vigyáznak magukra. Nem véletlen, hogy a két­séges esetekben a megállás a sza­bályos és az ésszerű magatartás! Azonban nem elegendő csak a fi­gyelem-figyelmetlenség kategóriái­ban gondolkodni, számítani lehet ugyanis a gyermekgyalogosnál- legalábbis bizonyos, 13-15 éves életkorban - a tudatosan,.dacos“ viselkedésre. A gyerek látja, hogy közelít a ko­csi, s mégis - lelassít, figyel a veze­tőre, de alig mozdul; mintegy dacol­va az érkező járművel, tudatosan azt akarja, hogy megálljon, lefékezzen, esetleg ne induljon tovább... Mind­ez elsősorban ott jelenik meg, ahol- s a gyermek ezt jól tudja - a gyalo­gosnak elsőbbsége van, vagyis a zebrán! Éppenséggel nem okoz ez veszélyeket, ha a vezető nem veszíti el türelmét, ha valóban tartja magát a defenzív alapszabályhoz, hogy amíg a gyermekgyalogos a kocsija veszélyzónájában van, addig nem mozdul. Sokan azonban nem gon­dolnak erre, s a megszokott gyalo­gossebességek szerint kalkulálnak, márpedig a gyalogos elhaladása ilyenkor nem következik be, ugyan­abban az időfázisban! Mások pedig- felébredő bosszúsággal - meg­mozdítják a kocsit, s így mintegy elhessegetni kívánják a gyereket az útjukból. Ez viszont már veszély- helyzetet teremthet valóban, hiszen a gyermek - dac ide, dac oda- megijed, s nem az elvárt módon folytatja az útját. Alapszabály, hogy soha ne haladjunk el a gyerek előtt, mindig csak mögötte, így teremthet­jük meg a biztonságot. Mint ismeretes, a Szövetségi Belügyminisztérium 99/1989 Tt. számú rendeletével módosul az eddig érvényes, 100/1975 Tt. számú közúti forgalmi sza­bályzat. Az új rendelkezés 1990. január 1-vel lép hatályba. Hogy motoros olvasóink fel tudjanak készülni az új szabályok alkalmazására, közöljük azokat a pontokat, amelyekben az új szabályzat eltér a régitől. Az új szabályzat 8 részre és 70 paragrafusra tagolódik. Tartozéka még a forgalmi jelzések ábrái­nak gyűjteménye és ezek jelentésének magyará­zata. A jobb áttekinthetőség végett az új rendelke­zésből közölt idézeteket kiemelt szedéssel jelezzük. Hogy mód legyen az új és a régi szabályzat össze­hasonlítására, zárójelben feltüntetjük a régi (100/1975 Tt.) rendelkezés ide vágó része paragra­fusának vagy bekezdésének számát is. 2. § A FOGALMAK MAGYARÁZATA (7) Az eddig érvényes szabály­zatban feltüntetett fogalmakat a következők egészítik ki: I. Az autópálya olyan közút, amelynek forgalmi jelzése D 14 a. 5. Gyalogosnak számít to­vábbá olyan személy, aki szánkót, gyerekkocsit, rok­kantkocsit vagy 600 milliméter szélességet meg nem haladó kézikocsit húz vagy tol, aki sítalpakon vagy görkorcso­lyán mozog, kézi vagy gépi meghajtású rokkantkocsival közlekedik, kerékpárt vagy 50 köbcentimétert meg nem hala­dó motorral ellátott motorke­rékpárt tol, kutyát vezet stb. II. A közúton kívül eső helynek számít a művelt föld­terület, garázs, parkoló, üzem­anyag töltőállomás, gyári, va­sútállomási és röptéri terüle­tek, villamosok fordulóhelyei stb. 12. A lakott zóna olyan be­épített terület, amelynek kez­detét és végét a D 49a és a D 49b jelzések jelölik. 18. A letérő forgalmi sáv az áthaladó forgalmi sávból való kihajtásra szolgál. 19. A gyalogoszóna az a te­rület, amelynek kezdetét és végét a D 50a és D 50b jelzé­sek jelzik. 20. Az áthaladó sáv az a for­galmi sáv, amely az eredeti irányban halad ott, ahol válto­zik a forgalmi sávok száma. 21. A gyalogátkelő az a hely, amelyet a V 7, esetleg még a D 6 forgalmi jelzés jelez. 3. § A KÖZÚTI FORGALOM RÉSZTVEVŐINEK ALAPVETŐ KÖTELESSÉGEI (2. §, 2., 3., 5. BEK.) A gépkocsivezetőnek az a kö­telessége, hogy a jármű sebes­ségét a forgalomhoz, az útviszo­nyokhoz, időjáráshoz stb. kell al­kalmaznia, bővül még azzal is, hogy a saját vezetői képességeit is köteles figyelembe venni. 4. § A GÉPJÁRMŰVEZETÉSRE VALÓ ALKALMASSÁG (3. §, 1. BEK.) Gépkocsivezető csak az le­het, aki szellemileg és testileg alkalmas rá, és szükséges ala­possággal tisztában van a gépkocsivezetéssel és a közúti forgalom szabálya­ival. 5. § A GÉPJÁRMŰVEZETŐ ELEMI KÖTELESSÉGEI (3. § és 4. §, 3. BEK.) A vezető kötelességeiben nincs részletezve, hogy milyen vizsgálatoknak kell magát alá­vetnie azt bizonyítandó, nincs-e alkohol vagy más kábítószer ha­tása alatt. A kötelező kivizsgálá­sok az SZNT 49, 1989 Tt. szá­mú, az alkoholizmus és toxiko­mánia elleni védelem törvényé­nek 6.§-a szabja meg. 1. A vezető köteles e) a közbiztonsági testület képviselője felszólítására alá­vetni magát olyan vizsgálat­nak, amellyel megállapítható, nincs-e alkohol vagy más ká­bítószer hatása alatt. 2. A vezetőnek tilos h) veszélyeztetni a gyalogoso­kat, akik gyalogos-átkelőhe­lyen haladnak át az úttesten, vagy olyan úttesten haladnak át, amelyre a vezető rátér, to­vábbá nem útnak minősíthető helyre való letérésnél, az útra való kitérésnél, fordulásnál és tolatásnál. i) megállni a járművel a gyalo­gosok számára kijelölt átkelő­helyen, ha ezt nem követeli meg a forgalmi biztonság. 3. Ha a vezető lelassít vagy megáll a gyalogos-átkelőhely előtt, a vele párhuzamosan közlekedő járművek vezetői is kötelesek lassítani vagy meg­állni, ha ezt követeli az átkelő gyalogosok biztonsága. 6. § VEZETŐ ÉS UTAS ALAPVETŐ KÖTELESSÉGE (3.1. BEK. 5 §) 1. A motorkerékpár vezető­jének és utasának tilos menet közben a dohányzás. A vezető köteles menet közben megfe­lelő módon védeni a szemét (szemüveg, védőpajzs stb.), ez alól akkor mentesül, ha csök­kent a biztonsága (pl. ködben, esőben, havazáskor stb.). Olyan motorkerékpárnak a ve­zetője és utasa, amelynek a legnagyobb megengedett sebessége meghaladja a 40 km/ó, hajtás közben köte­les rendesen rögzített bukósi­sakot hordani. 2. Az a személy, aki a jármű­ben olyan helyen ül, ahol köte­lező a biztonsági öv használa­ta, köteles menet közben be­csatolva tartani az övét. Kivételt képeznek: a) a haderő és más fegyveres testületek, valamint a Nép Milí­cia járműveinek vezetői és utasai b) a tanuló vezetők oktatói zárt lakott területen c) a taxiszolgálat vezetői szol­gálatban zárt lakott területen d) a kiskereskedelmi hálózatot ellátó és a postai járművek vezetői és utasai zárt lakott területen e) a gépkocsivezetők tola­táskor f) azok a személyek, akiknek magassága nem haladja meg a 150 centimétert g) olyan személyek, akik orvo­si igazolvánnyal bizonyítják, hogy egészségi okokból nem használhatnak biztonsági övét. Ebben az esetben köte­les az utas az orvosi igazolást magánál tartani. (Folytatása a következő számban) ÚJ SZÚ 16 1989. XI. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom