Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-10 / 45. szám
Kelecsényi utcarész ◄---------------------------lés egykor három falu volt - Mocsár, Nyarád és Kelecsény. Ezek határát ma már csak egy-két üres telek, vagy vízlevezető csatorna őrzi. Az idegen ezt észre sem veszi. Tóbiás István, a falusi pártszervezet elnöke a nyarádi részen lakik. Itt beszélgetünk. Engem mindenekelőtt a város közelségének a községre való hatása érdekel. Hogyan látja mindezt a pártelnök?- Nagykaposnak és a községnek a kapcsolata az évzáró párttagsági gyűlésen is felvetődött. Falusi pártszervezet vagyunk, a helyi gondokkal foglalkozunk. Ebben próbálunk segítséget nyújtani a község vezetőinek.- Konkrétabban?- Bár nálunk nagy problémák nincsenek, az emberek jól élnek, de vannak dolgok, amelyek a mai korban már természetszerűen szükségesek. Például hiányoznak a kommunális szolgáltatások, amelyeket saját erőnkből nem tudunk megteremteni, megoldani. Elsősorban a szemét elszállítása, tárolása. A helyzet az, hogy még a kukákat sem kaptuk meg, csak jövőre ígértek 200-at. Tárgyaltunk a nagykaposiakkal, ók ugyan vállalnák az elszállítást, de szeméttárolót nekünk kell találni. Még nem sikerült.- Ezen kívül?- Itt van továbbá a szennyvíz levezetése. Az utóbbi időben a lakóházak egy- harmada kicserélődött, sok fürdőszobás lakás épült. A szennyvízelvezetést központilag kellene megoldani, mert az udvarra ásott derítők fertőzik az amúgy sem egészséges kutak vizét, és a tisztításuk is körülményes. így megtörténik, hogy egyesek a közterületre, a vízlevezető árkokba engedik a szennyvizet.- Arra nem gondoltak, hogy amennyiben a kutak vize nem egészséges, kiépítik a vízhálózatot, s ezzel együtt a szennyvízcsatornát is? Vagy, ha egyesülnének a várossal, mindez belátható időn belül talán megoldódna, hiszen a távolság nem olyan nagy és csak a meglévő közművesítést kellene bővíteni?- Mindig önálló község voltunk, továbbra is az akarunk maradni. Ezt a vízvezeték-hálózatért nem adjuk fel. Megpróbáljuk gondjainkat saját erőnkből megoldani. Ezt a nézetet vallja Vass Béla, a nemzeti bizottság elnöke is. Irodája nagyon egyszerű, nem látszik rajta, hogy itt intézik a 889 lélekszámú község ügyeit, bajait. Két íróasztal, egy dohányzóasztalka; a szekrényben lexikonok, törvény- könyvek, rendeletek, egy kályha... Jószerével ez minden bútorzat. Mellette egy valamivel nagyobb helyiség asztalokkal, székekkel...- Kelecsény önálló község. Bár nagyon jó a kapcsolatunk a várossal, de soha nem akartunk annak része lenni - mondja. - Már csak azért sem, mert nem elöregedő, hanem az utóbbi időben fiatalodó falu lettünk. A fiatalok lassan visszavándorolnak. Bár új telkeket nem osztogatunk, a régi lakásokat építik át vagy bontják le és helyettük újakat építenek. A falu megfiatalodása abból is látszik, hogy az óvodás gyerekek száma évről évre több. A jelenlegi óvoda már nem tudja kielégíteni az igényeket. Két tanteremben 44 óvodás gyerekről gondoskodunk. Az új választási programba egy új óvoda építését is szeretnénk beiktatni. A jelenlegi választási programunkban szerepel az ivóvízhálózat megépítése, amit már az idén meg kellett volna kezdeni, de a vízhiány miatt elmaradt. Ugyanis a battyáni (Bot'any) vízmű nem bírja a jelenlegi fogyasztókat sem ellátni, sót a vízminőség is romlott. Egyébként a vezetékes ivóvízellátással járásszerte gondok vannak. így várnunk kell.- Csaknem a faluszéli házak kertjében húzódik a földgázvezeték. A gázmúN agykapos (Vel’ké KapuSany) évtizedek óta kialakult ellátási, gazdasági kapcsolatai révén a Latorca és a Labore közti tizenhat kisebb-nagyobb település körzetközpontjává vált. A közel 10 ezer lakosú város vonzáskörzetében élők száma meghaladja a tízezret. A város gazdasági szervezetei, kereskedelmi egységei, egészségügyi, alap- és középfokú intézményei a várost és körzetét hivatottak szolgálni. A város párt- és állami szerveinek ülésein gyakori téma a körzetközpont sokoldalú fejlesztése. Elsődleges feladatuknak tartják, hogy a város és a környék érdekeit összehangolva próbálják terveiket megvalósítani. Sajnos, az infrastruktúra fejlődése eddig nem tudta követni a gyors urbanizációt. A kommunális szolgáltatás színvonala még nem érte el a kívánt szintet, s ezt a környező községek is érzik. K aposkelecsény (Kapusianské Kl’aóany) a városhoz legközelebb fekvő község. Alighogy elmaradnak a nagykaposi Csepely utca házai, már fel is tűnik a közeli faluszél. Az ideérkező csupa meghittséggel, csupa intimitással találkozik. Békésen simul itt a múltba a jelen. Beljebb érve a faluba, teljesen újjáépített házat, de százesztendősnél öregebb, alacsony parasztházat egyaránt láthat az ember. Talán egyes-egyedül a bevásárlóközpont (vegyesbolt, kenyér- és tejbolt, vendéglő) két évtizeddel ezelőtti „divat szerint“ készült épülete a hivalkodó. Az üzletből két idősebb asszony közeledik.- Nem volt itt régen semmi, csak a sás meg a bozót. Aztán ide épült ez az üzlet és a vendéglő. Legalább nem kell mindenért Kapósra menni, csak olyan nagyobb dolgokért - így az egyik. Majd valósággal egymás szájába adják a szót:-Ruhaféléért, komolyabb iparcikkekért, no meg az orvoshoz kell bemenni. Fiatal korunkban jóformán mindenért a városba, vagy egészen Ungvárra jártunk. De jó, hogy ez megépült! És ott, a másik utcában lesz a nemzeti bizottság új épülete. Hát nem lenne szégyen, hogy a mai világban olyan épületben tanácskozzon a község vezetősége, ami az egykori pásztoriakhoz hasonlít? Valahányszor Kelecsényben járok, mindig eszembe jut, amit már korábban is többször hallottam, hogy ez a telepüvesítés gondolata még nem merült fel? Hiszen innen kapja a város is a földgázt.- Igaz. A gázvezeték mindössze 100 méterre van a falutól - mondja keserű mosollyal az elnök -, de mi csak úgy kaphatnánk meg, hogyha közületi fogyasztó, illetve nagyobb fogyasztó is lenne a községben, de sajnos, az nálunk nincs.- És nem lehet a nagykaposi vezetékre kapcsolni?- Nem, mert a jelenlegi terhelést a nagykaposi nyomáscsökkentő állomás sem bírja. Fokoznia kellene a teljesítményét vagy át kellene építeni. Ez azonban újabb nagy beruházást igényelne. Ha talán a szövetkezet kérné, amelynek a mi gazdasági udvarunkban 40 főt foglalkoztató varrodája van, megoldható lenne. A másik feltétel: ha Kelecsényt Nagykaposhoz csatolnák, akkor mint városrész további közművesítést is kapnánk. De mi ilyen áron nem akarjuk! Ahogy sétálunk a tiszta, rendezett községben, csaknem minden porta végében csupasz fóliavázakat látunk. A pártelnök megértőén magyarázza:- Ja, kérem, itt sem mellékes a mellékes. A község lakosainak mintegy 85 százaléka foglalkozik kertészkedéssel. Ez talán az oka annak is, hogy a társadalmi munkára nagyon nehéz őket megnyerni. Kora tavasztól késő őszig elfoglalja őket a zöldségtermesztés. Ebből következik az is, hogy a nemzeti bizottság új épületét többnyire csak a nyugdíjasok és az ifjúsági szervezet tagjai segítenek építeni, pedig jövőre, a felszabadulás tiszteletére - november 20-ra - szeretnénk befejezni az 1 millió 365 ezer korona ráfordítással készülő épületet.-Tulajdonképpen milyen emberek a kelecsényiek? Lehet-e velük szót érteni?- Itt születtem, itt élek közöttük, bár nem itt dolgozom, mert én is az ingázók közé tartozom. De jól ismerem őket. Azt tartják róluk, hogy szorgalmasak, dolgosak. A legtöbb bajunk a cigány lakosokkal van, akik a jogaikkal nagyon is tisztában vannak, kötelességekről viszont hallani sem akarnak. Baj van a gyerekek iskolalátogatásával, de azokkal a felnőttekkel is, akik a szövetkezetben dolgoznak, mert hanyag, nemtörődöm munkát végeznek. A lakókörnyezetüket sem hajlandók rendben tartani. Csaknem rendszeresen foglalkoznunk kell velük a nemzeti bizottság ülésein. Elhaladunk a nemrégiben rendbe tett iskola mellett, amely az üzlet után a község legnagyobb épülete. Még a húszas években építették. Eszembe jut Váci Mihály sora: „Hiába a rádió, a televízió...“, és mintha mindezt félig hangosan mondtam volna, a hnb elnöke azonnal válaszol:- A mi kultúrházunk valamikor a század elején egyházi iskolának épült. Ezt alakították át a kultúra házává. Régi, nem megfelelő épület. A tatarozása nagyon sokba kerülne, tehát egy újra lenne szükség. Pénzhiány miatt azonban egy ideig még meg kell elégedni azzal, ami van. S úlyos millióknak lenne még helye ebben a faluban. És ennek előteremtése nemcsak az elnökre vár, hanem a képviselőkre és mindazokra, akik itt élnek, ebben a községben. A társadalmi szervezetekre, melyek közül a Csemadok, a SZISZ és sporteqyesület a legtevékenyebb, s amelyekre bízvást lehet számítani a falufejlésztés során De ez már a jövő. nun sí lüs üa Tóbiás István pártelnök Vass Béla hnb-elnök A nemrégiben felújított iskola épülete A bevásárlóközpont Épül a helyi nemzeti bizottság új székháza (Góga Ödön felvételei)
