Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-22 / 38. szám
ZÖLDET - AMEDDIG CSAK LEHET A zöldtakarmányok a legolcsóbb takarmányféleségek közé tartoznak. A nyúltenyésztés szempontjából növeli értéküket, hogy a nyulak szívesen fogyasztják, mivel természetesek és ízletesek. Ezért igyekezzünk zöldet etetni nyulainkkal a lehető leghosszabb ideig. Ha magunk is megtesszük a szükséges intézkedéseket a kedvező feltételek kialakulására, akár az év háromnegyed részében zöldeleséggel táplálhatjuk állatainkat. Én gyermekláncfűvel (pitypang) kezdem kora tavasszal etetni az állatokat. Ez a növény ad hasznosítható zöldet legkorábban. A lehető legnagyobb gyökérrel együtt vágom ki a földből (ez nem éppen ésszerű mert a trágyába kerülő gyökérdarabok elgyomosítják a kertet - a szerk. megjegyzése), majd megtisztítva teszem az állatok elé. Eleinte ebből nincs olyan sok, de ez nem is baj, mert így akaratlanul is fokozatosan kell rátérnem a téli takarmányozásról a nyárira. Napról napra növelem az adagban a zöldet, mígnem az lesz a napi eleség fő összetevője. Természetesen, minden nap adok szemet is a nyulaknak. Abrak nélkül el sem tudom képzelni az intenzív nyúltartást. Némely tenyésztők súlyban adják meg, mennyi zöldet kaphat, fogyaszthat naponta egy nyúl. Megint mások azt fejtegetik, csak bizonyos időben adható zöld a nyulaknak. Én viszont, amikor az állatok már megszokták a zöldet, annyit adok nekik, amennyit csak meg bírnak enni. Arra azért ügyelek, hogy ne pazaroljanak az eleséggel. Csakis friss, egészséges és kellően érett takarmányt etetek. Főleg arra vigyázok, nehogy befülledt eleség kerüljön az. állatok elé. A túl fiatal lucerna és a túl nagy adag here megárthat az állatoknak. A kokcidiózisban szenvedő állatok takarmányozása különös figyelmet igényel. Nyáron mindenütt elég zöld áll a tenyésztők rendelkezésére. - Rosz- szabb a helyzet ősszel, de a probléma egy kis leleményességgel megoldható. Erre az időre olyan takarmányféleségeket kell biztosítani, amelyek elviselik a kisebb fagyokat is. Főleg a káposztafélék jöhetnek számításba, mert ezek még a mínusz 5 fokot is károsodás nélkül átvészelik. A zöld gabona szintén jól túri a hideget. Én előbb a lucernát és a herét etetem fel, majd a zöldre termesztett gabonák (árpa, zab) következnek, s utoljára marad a káposzta. Ezt a hidegek beállta előtt felszedem, a pincében nedves földbe elültetem. így akár a következő év első hónapjaira is eltartható. Igen sokat jelent ez, nemcsak a tenyésztői munka sikerét, hanem az állattartás pénzügyi oldalát tekintve is. Végül még annyit: a korai fagyok által megcsípett zöid etetésekor némi jó minőségű szénát is kell adni az állatoknak. Ugyanúgy a káposztafélékkel és a répalevéllel való etetéskor is, hogy elejét vegyük az esetleges hasmenéseknek. (vh) A háziállatainkon élősködő ízeltlábúak szüntelenül nyugtalanítják az állatokat és ezzel csökkentik a termelőképességüket, de ezen túlmenően a munkahelyet és a környeze- , tét is kellemetlenné teszik, mert állandóan fennáll a fertőződés veszélye. És nem csupán az állatok, de az emberek számára is. A helyzet javításához, a probléma megoldásához nagyban hozzájárulhatna az élősködők pusztítására gyártott és forgalmazott Arpalit spray szélesebb korú használata. Évekkel ezelőtt került forgalomba, de főleg a háztáji állattenyésztők közül még mindig sokan nem ismerik, vagy egyszerűen nem bíznak benne. Ezért talán nem céltalan, ha röviden összefoglaljuk a készítménnyel szerzett tapasztalatokat. A kísérleti eredményeket igazoló gyakorlati tapasztalatok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy az Arpalit spray jól bevált a háziállatokon élősködő vérszívó és rágótetvek, valamint a bolhák pusztítására. Elég két-három alkalommal megpermetezni vele az állatokat, s legkésőbb 48 óra múltán valamennyi élősködő elpusztul. Ilyen kezelésekre leggyakrabban a malacoknál és borjaknál van szükség, de általában a kutyák és a prémes állatok tenyésztésénél sem lehet nélkülözni a készítményt. Az atkák okozta rühösség gyógyítása több, rendszerint 4-6 kezelést igényel. Megfigyelések szerint négy nap alatt azonban ezt a meglehetősen ellenálló, szívós parazitát is el lehet pusztítani. Ezt a tapasztalatot elsősorban azoknak a nyulászoknak a figyelmébe ajánljuk, akik még mindig baba- vagy étolajjal történő ecseteléssel próbálnak tartós eredményt elérni a fülrü- hösség felszámolásában, de a sertés-, szarvasmarha- vagy baromfitenyésztéssel foglalkozók is hasznát vehetik a megfigyelésnek. Figyelmet érdemlő tapasztalat, hogy az utóbbi években igencsak elszaporodott kullancsok elleni harcban szintén jó hasznát vehetik a tenyésztők az Arpalit spraynek. Az állatok húsába csimpaszkodó, félig- meddig már befurakodott élősködők gyakran már az első kezelés hatására elpusztulnak, maguk kiválnak az állatok testéből. S ami talán még fontosabb: a legelőre járó állatok megelőző kezelése szintén sikert hozott. Igaz, a szer nem riasztotta a kullancsokat, viszont rendszerint elpusztultak, mielőtt ráértek volna befurakodni az állatok testébe. Az emlősöket veszélyeztető ba- gócslegyek elleni küzdelemben úgyszintén hasznát vehetjük a készítménynek. Mint tudjuk, a bagócsle- gyek az állatok bőrébe rakják petéiket, s lárvák az irharétegben képződő diónyi daganatokban fejlődnek ki. A kezelés hatására a lárvák elpusztulnak a daganatokban. A juhoknál - közvetlenül az orrba történő fecs- kendezéssel - az orrbagócsok ellen lehet eredményesen védekezni a szerrel. Ha a kutyákat időnként megpermetezzük a készítménnyel, főleg az állatok hátát és nyakát kezelve, szinte biztosra vehető, hogy nem telepszenek meg rajtuk a bolhák. Nagy kár, hogy a készítmény a macskák kezelésére nem alkalmas. (Chovatel) A MEZEI POCKOK ELLEN Az ősszel a lakott területek közelébe húzódó mezei pockok télen tetemes kárt okozhatnak a gyümölcsösben. Elsősorban a fiatal csemeték gyökerét és az almafák törzsét rágják meg. A kártétel megelőzésére egyes kertbarátok az egereket is riasztó császárkorona-fözeléket ajánlják, öt-hat növény felaprított hagymáját és levelét 1 -2 liter esővízben 12 órán át áztatják, majd lassú tűzön 30 percig főzik. A törzsoldatot 1:3 arányban hígítják, s ültetés előtt néhány órára ebbe az oldatba állítják a gyümölcs- és díszfákat, illetve cserjéket. Az idősebb fáknak a gyökérzóna császárkorona-fózettel való alapos beöntö- zése nyújthat védelmet. (ká) SZÜRETI ELŐKÉSZÜLETEK A szüret a szőlőtermelő örömteli gondja. Akinek a terméskilátásoknak megfelelően az alapvető eszközei már megvannak, annak csak alkalmassá kell tenni azokat a szakszerű munkára. PINCE, PRÉSHÁZ, ESZKÖZÖK A helyiségek rendbehozatalát nagytakarítással kezdjük. A fölösleges anyagokat, eszközöket távolítsuk el. Ha tégla vagy beton a padozat, gondosan mossuk fel, ha föld, 4-8 centiméter mélyen vágjuk fel, hordjuk ki a már elszennyeződött homokot és döngöljünk helyére tisztát. Töröljük tisztára a hordók külsejét, s ha szükséges, diófapáccal kenjük be. Az abroncsokat rozsdát- lanítsuk és mázoljuk be. A helyiségek falait meszeljük. 100 köbméteres helyiségben két helyen egy-egy fémlapocskán vagy éghetetlen anyagú, lapos edénykében összesen 4-5 dkg darabos ként és kénszeletet helyezzünk el, 40-50 centiméter magasságba. A szellöztetöket zárjuk be és a ként meggyújtva, az ajtókat egy napig tartsuk zárva. Ezután szellőztessünk. A szőlőfeldolgozó gépek (zúzok, bogyózók, sajtók) szőlővel, musttal érintkező részeit tisztogassuk meg. A megkopott, festett részeket zománcfestékkel vonjuk be. A gépek helyes működését ellenőrizzük. A faedényeket váltott vízben duz- zasszuk. Az abroncsokat húzzuk meg. Hideg vízzel, gyökérkefével az edényeket gondosan súroljuk ki. A műanyag edényeket különösen első használatba vétel előtt gőzöljük (vigyázzunk nem minden műanyag hóálló!), majd meleg, 1-2 százalékos szódás oldattal áztassuk. Helyes megtölteni ezeket 0,5 százalékos kénessavas vízzel vagy gyenge minőségű, lepárlásra szánt egészséges borral (például törkölyborral) körülbelül 1 hétig, majd gondosan öblítsük ki az edényeket. A gumi- vagy műanyag csöveket töltsük meg (áztassuk) 1-2 százalékos langyos szódaoldattal. Egy-két nap múlva az oldat cseréjével a műveletet két-háromszor ismételjük meg. Végül alaposan öblítsük ki a csöveket. A használt csöveket nedvesített csökefével belsőleg is célszerű kitisztítani. ALAPOS VIZSGÁLAT UTÁN Permetleves vagy cefrés tartályokat - mivel azok a leggondosabb kezeléssel sem tehetők tisztává - még átmenetileg se használjunk szőlöcefre, must vagy bor tárolására! Különösen veszélyesek a permetleves tartályok, mert mérgező anyag maradhat bennük. Az erjesztő-, tárolótartályokat különös gonddal vizsgáljuk át. Ha az üresen levő hordót rendszeresen kéneztük, akkor sem felesleges á töltőképességét ellenőrizni. 60-80 centiméter hosszú, vékony drótra kössünk egy gyertyát. Az égő gyertyát eresszük a hordóba, belenézve mindenről meggyőződhetünk. A töl- tóképes hordó levegője egészséges borillatú, fája tiszta, rajta legfeljebb borkökristályok csillognak. Az ilyen hordó, megtöltés előtt hidegvizes öblítéssel alkalmas a must befogadására. HASZNÁLT FAHORDÓK ÁPOLÁSA Az egészséges, használt fahordó a szakszerű kénezés következtében kiszikkad. Mielőtt használatba vesz- szük, hideg vízzel töltsük meg (duzzasztás), majd 1 nap múlva csurgassuk ki belőle a vizet. Ennek elmulasztása érzékeny mustveszteséget okoz, a hordó „megissza“ a lé egy részét. Ha a hordó nem régóta (1-2 hónapja) áll üresen, akkor is alaposan öblítsük ki az újratöltés előtt hideg vízzel. A penészes hordó igen gondos kezelést igényel. Ha csak kismértékben penészes, akkor a kezelés a következő lehet. A hordóba aprószemű láncdarabokat vagy mosott kavicsot teszünk. Néhány liter hideg vizet öntve a hordóba, erősen megmozgatjuk, táncoltatjuk, hogy a penészt a hordó fájáról mechanikai úton sikerüljön eltávolítani. Ezután a láncokat, kavicsokat a vízzel együtt kiöntjük a hordóból. Kiforrázzuk és gondosan kiöblítjük. A módszer hibája, hogy a lánc vagy a kavics nem távolítja el tökéletesen a penészt. Egyéb egyszerűnek vélt eljárások, mint a hordó kimeszelése, mésztejjel való megtöltése, még olyan eredményt sem adnak, mint a lánc vagy a kavics. A hordó kiégetése pedig káros, mert füstízt kap a bor. A legbiztosabb módszer az, ha a hordó első fenekét eltávolítva (ki- fenekelés), a penészt előbb szárazon lekaparjuk (például derékszögben meghajlított, élesített abroncsdarabbal), hideg vízzel, gyökérkefével gondosan kitisztítjuk, kiöblítjük és befenekeljük. Ha önmagunk - a ki - és befenekelésben - nem vagyunk járatosak, forduljunk szakemberhez (kádárhoz). Nagyon penészes, dohos hordó csak ki- és befenekeléssel hozható rendbe. Rendszerint a dongákat vékonyan ki kell gyalulni. Ezután úgy kell velük bánni, mintha új hordók lennének. AZ ÚJ HORDÓ KEZELÉSE Megtöltjük hideg vízzel, majd 2-3 nap múlva legalább egyszer cseréljük a vizet. Az űrtartalom szerint 5-30 liter forró vizet öntünk a hordóba, az akonanyílást bedugjuk, majd erősen hengergetve, táncoltatva jól rázzuk össze. Körülbelül negyed óra múlva a vizet engedjük ki a hordóból. Ezt a műveletet két-háromszor ismételjük meg, majd a hordóba 5-30 liter 2 százalékos forró szódás vizet öntsünk. Az akonanyílást bedugva úgy járunk el, mint az előző melegvizes kezeléskor. A hordóba töltött (5-30 liter) forró vízzel távolítsuk el a mosószer-maradékot. Ezt a műveletet is két-háromszor ismételjük. A hordót hideg vízzel megtöltve, néhány órán át alaposan áztassuk, hogy a dongák pórusai összehúzódjanak. Végül öntsük ki a vizet, csöpögöre állítva hagyjuk szikkadni a hordót. Égessünk el benne 100 literenként negyed-fél azbeszt kénszeletet. A műveletek gondos elvégzése után is tanácsos az új hordóba először a leggyengébb minőségű mustot tenni, mert igazán töltöképes az új hordó csak erjesztés után lesz. A kissé ecetes, hordó rendbehozatala azonos az új hordó előkszíté- sével. Ha a hordó határozottan ecetes, selejtezzük ki! K. Sz. Nem baj, ha régi, öreg a hordó, csak tiszta és egészséges legyen. Megfelelő előkészítése a szüreti készülődés egyik legfontosabb tennivalója. (Krascsenits Géza felvétele) Lakásunkat nemcsak drágán vásárolt képpel díszíthetjük. Festői hajlam sem kell ahhoz, hogy a szoba falát sajátkezúleg tegyük tetszetőssé. Csak meg kell látni és felismerni a természet adta szépséget, formagazdagságot. Falidíszünket virágokból, termésekből és egyéb természet adta ajándékokból állíthatjuk össze. Makramé kellékeket árusító barkácsboltban vásárolhatunk olyan nagyméretű fakarikát, amelynek egyik oldala domború, a másik lapos. A karika felét kenjük be vékonyan ragasztóval és nyomjuk rá durva szövésű zsákvászonra. Száradás után vágjuk körül éles ollóval, és szögezzünk rá képakasztó karikát. Az így nyert alapra rakjuk fel a díszítőelemeket. Ezek: szalmavirág, száraz fű, mákgubó, Júdás-pénz, tehát olyan termés, illetve virág, amely időálló, sokáig szín- és formatartó marad. Tegyünk ezekből a keretbe néhányat, és amikor megfelelőnek találjuk az elrendezést, ragasz- szűk le. A nehezebb darabokat egy-egy láthatatlan öltéssel is erősítsük meg. A keret natúr színben is szép, de ha a sötét színt jobban szeretjük, a fát még a vászonra való felragasztás előtt pácoljuk. Vásároljunk egy tasak diófapácot és oldjuk fel vízben vagy alkoholban, a használati utasítás szerint. Adagoljunk az oldathoz kevés ragasztót (halenyv, dextrin) és ecsettel fessük le a keretet, amelyet teljes száradás után méhviasszal vagy cipőkrémmel fényezhetünk. Ne lakkozzuk, mert a túl fényes felület rontaná az összhatást. A falra akasztott falidíszek igen mutatósak. (er) Mit tud az Arpalit spray
