Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-22 / 38. szám
Az együttműködésben is szükséges a gyorsítás A szovjet-magyar tudományos-műszaki kapcsolatok tanulságai A magyarországi TAKI távközlési kutatóintézet sokoldalúan együttműködik a szovjet partnerekkel, ám ennek az együttműködésnek a sikerek mellett árnyoldalai is vannak.-A KGST-országok tudományos-műszaki haladása komplex programjában való részvételünk régi hagyományokból indul ki - magyarázza Kis István, aTAKI vezérigazgatója. - A Rádiótechnikai Kutatóintézetben dolgozó szovjet kollégákkal együtt még a hatvanas években hoztuk létre a jól ismert és elismert „Barátság“ mikrohullámú rádióösszeköttetési rendszert. A nyolcvanas évek tolyamán a közös munka a nagymértékben gazdaságos, megbízható, integrált rendszerű relékészülékek kifejlesztésére irányult. Ezután a TAKI bekapcsolódott a műholdas hírközlés szovjet földi adóállomásainak építéséhez szükséges berendezések gyártásába, valamint az „Interszputnyik“ programmal kapcsolatos egyéb feladatok teljesítésébe. Az elmondottakhoz hozzátehetjük, hogy az utóbbi kutatások szoros kapcsolatban vannak a műholdas hírközlés fejlesztésével. Az egyik téma egy olyan berendezés kivitelezésére irányul, amely az emberi beszédet mikrohullámokká alakítja át, hogy azt a műhold közvetítésével lehessen továbbítani. A berendezést tavaly már ki is próbálták, s jelenleg már a gyártásán van a sor.- Mi már hozzáláttunk egy új nemzedékhez tartozó szerkezeti elemek kifejlesztéséhez is - mondja Kis István. - Hogy mi tette ezt szükségessé? Habár mi aránylag gyorsan eleget tettünk az említett komplex programból ránk háruló feladatoknak, ugyanakkor évente háromnégy berendezést készítünk el, s ezek egy-két évvel már elmaradnak a világszínvonaltól. Ez azt jelenti, hogy nekünk is iparkodnunk kell. Kis István véleménye szerint a hír-, adástechnikai fejlesztésben bizonyos egyoldalúság nyilvánul meg, nagy az időveszteség, a szükséges berendezések szállítása hosszú éveket vesz igénybe. Azonban mindenki elégedett. Úgy tűnik, hogy a partnerekre nem gyakorolnak semmiféle hatást a nemzetközi piaci viszonyok, nem zavarja őket a versenytársak között folyó küzdelem. A konstruktőröktől nem követelik meg, hogy állandóan előre nézzenek, s olyan minőségi vívmányokat érjenek el, amelyekkel mérsékelni lehetne a lemaradást. Az elmondottakat kiegészítve Müller László, az Állami Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese arra is felhívta a figyelmemet, hogy a tudományos-műszaki haladás komplex programjából származtatott részfeladatok részben már a tegnapi célokat tartalmazzák. Ez mindenekelőtt azzál függ össze, hogy a KGST keretében alkalmazott tervezési módszerek bürokratikusak. Olyan feladatokat is előirányoznak, amelyek részben már megoldottak, vagy pedig má- sodrendúek. Dehát miért is kellene kockázatokat vállalni? A kivitelezők számára szintén előnyösebb, ha egyszerűbb, könnyebben teljesíthető feladatokra vállalkoznak. Ezek a feladatok semmilyen formában nem késztetik őket arra, hogy a megoldáshoz sokkal nehezebb, újszerű, eredeti utat válasszanak. A komplex program teljesítésének kezdettől fogva megvoltak a fény- és az árnyoldalai. A „felülről“ kijelölt szovjet szervezetek nehezen találtak magyarországi partnerekre, mert nem ismerték azok tevékenységi feltételeit, lehetőségeit, valamint az árképzési módszereket. Emellett a magyar szervezeteknél sem tapasztalható különösebb érdekeltség a jobb végső eredményekben. Ez azonban nem vonatkozik a magyarországi TAKI kutatóintézet és a szovjet Rádiótechnikai Kutatóintézet együttműködésére, amely sokkal jobban megfelel a komplex programban kitűzött céloknak, mert a partnerek kezdettől fogva kimagasló eredményekre törekedtek, részletesen megtárgyalták az együttműködés pénzügyi viszonyait, világos célokat és határidőket tűztek maguk elé. Müller László részletesebben is tájékoztat a komplex programban való magyar részvételről. A magyar kutatóintézetek és vállalatok összesen mintegy 200 szerződést kötöttek, s 470 kutatási feladat végrehajtásában vettek, illetve vesznek részt. Ez kevesebb, mint amennyire számítottak. Az elért eredmények között azonban jelentősebbek is vannak. De ha az eredményeket hasznosító termelőszervezetek közvetlenül együttműködnének a feladatokat teljesítő intézetekkel, s mellőznék a különböző közvetítő és koordináló szolgáltatásokat, az utasításokat és rendelkezéseket, akkor bizonyára az egész komplex program teljesítése is maggyorsulna. A közvetlen kapcsolatok előnyösségéről a Budapesti Vilati-automatik vállalatnál tett látogatásom alkalmával győződhettem meg. Ez a vállalat már régóta együttműködik a szovjet partnerekkel, főleg a Vasútfejleszté- si Tudományos Kutatóintézettel. A hetvenes évek kezdetén a budapestiek részt vettek az „Eksz- pressz-1 “ automatikus helyjegy-elővételi rendszer kifejlesztésében. Most pedig Szabó József, a vállalat főosztályvezetője díszes prospektust rak elém, amely az „Eksz- pressz-2“ elektronikus helyjegy-elővételi rendszer működését ismerteti. Ez a rendszer összesen 16 vidéki vasúti gócpontot köt össze Moszkvával. Ebben az esetben á komplex programban is rögzített feladatot rövid idő alatt sikerült teljesíteni. A budapestiek eddig háromezer elektronikus jegypénztárt szállítottak a Szovjetunióba.- Még húszezer készletet kellene elkészíteni. Ennek a feladatnak is gyorsan eleget tehetnénk, hiszen fel vagyunk rá készülve. Csupán az a baj, hogy nem fértünk be a „kontingensbe“ - mondja szomorúan Szabó József. Tehát nem fértek be a „kontingensbe“ - ami azt jelenti, hogy a közvetlen kapcsolatok fejlesztése elé továbbra is akadályokat gördítenek. A szovjet-magyar árucsereforgalomban csökkenteni kell a magyarországi szovjet vásárlásokat, mert csökkent a kőolaj ára, s a szovjet ipar a keletkezett „rést“ nem képes versenyképes gépi berendezésekkel, fogyasztási cikkekkel kitölteni, így a szovjet fél egyre kevesebb forinttal rendelkezik. Ennek következtében a közlekedési minisztérium, s annak Vasútfejlesztési Tudományos Kutatóintézete sem juthat forinthoz a szóban forgó elektronikus jegypénztárak megvásárlására. Az „Ekszpressz-2“ rendszert egy további rendkívül fontos tartozékkal is ki kell még egészíteni, ami szintén szerepel a komplex program feladatai között. Ez a tartozék a tehervagonok forgalmát, a teherszállítás feladatait, a javításokat, a diszpécseri tevékenységet tartaná, s úgy szabályozná, hogy minél rövi- debb legyen a vagonok állási ideje. E feladat teljesítését a Vasútfejlesztési Tudományos Kutatóintézet Szverdlovszkban működő uráli részlegére bízták.- Attól tartunk azonban, hogy ez az „ekszpressz“ sem fog meggyorsulni, s hiábavaló lesz a fejlesztés, ha a közlekedési minisztérium továbbra sem vásárolhatja meg a termékeinket - teszi hozzá Szabó József. Ez a kérdés azonban nemcsak Szabó Józsefet nyugtalanítja. Pe- tőcz • István, a „Híradástechnika“ ipari szövetkezet főmérnöke például elmondta, hogy 250 millió forintot veszítettek egy szovjet megrendelés utólagos lemondása miatt. A megrendelés kivitelezésére még hitelt is felvettek, a szállítást a megrendelő kívánságai szerint elő is készítették, amikor kiderült, hogy a szovjet partnernek nincs rá fedezete - forintban. Az ilyen merev beavatkozások a kölcsönös szállításokba szintén fékezik a komplex program teljesítését, a ki- ' emelt, kutatásigényes, dinamikus ágazatok fejlesztését.- Az a bírálat, amely a komplex program teljesítésével kapcsolatban hangzik el, nem csupán az egyes résztvevők munkájára vonatkozik- mondja Müller László. Az együttműködés általános problémái is kiéleződnek. Okvetlenül szükség van bizonyos minőségi változásokra az együttműködés gazdasági, valutá- ris-pénzügyi viszonyaiban és egész mechanizmusában. Jelenleg 19 szovjet-magyar közös tudományos kutatócsoport és közös laboratórium működik. Vannak olyan közös vállalatok is amelyek tevékenysége összefüggésben van a komplex programmal. Az „Energotyehno“ közös vállalat például, amely a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Nagyhómérsékleti Intézetének, hét magyar kutatóintézetnek és egy magyar banknak a részvételével jött létre, számos megrendelésnek tesz eleget Magyarországon, amiből jelentős forint- bevételei származnak. A két szovjet- gépipari és mechanikai - tudományos kutatóintézet, három magyar- országi partner és a Budapest Bank által létrehozott „Inmas mechatronika“ tevékenysége összesen 24 területre irányul. Az „Elymako“ közös vállalatnak NSZK-beli partnere is van. Ez a robotok gyártásával, elektronikus berendezések, gépipari műszerek kivitelezésével, licencek eladásával és vásárlásával, technológiai eljárások értékesítésével foglalkozó szervezet sok arculatú, sajátos üzletházként fog működni, amely szerves egységbe foglalja össze a tudományt, a termelést és a kereskedelmet. A tudományos-műszaki haladásnak a közös vállalatok és intézmények fejlesztése, a partnerek gazdasági érdekeltsége, a világpiacon is versenyképes, progresszív áruk termelése adhat lendületet, nem pedig a „felülről“ jövő feladatok, tervek, kidolgozások, egyeztetések sokasába- V. GERASZIMOV A lengyelországi slupski ,,Sezamor“ vállalatban gyártott óriásláncokat többek között a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Hollandiába és Dániába is szállítják (A CSTK felvétele) Bukarest kikötője intenzíven épül Bukaresttől délre teljes ütemben halad az Agre§ul folyó szabályozása, amely arra irányul, hogy hajózhatóvá váljék a folyó, s vízi út létesülhessen a romániai főváros és a Duna között. Körülbelül tíz kilométerre a főváros déli szélétől, Mihaile?ti térségében már létrejött egy hatalmas víztározó, ahol a bukaresti kikötő épül. A vízi út hossza Bukaresttől Oltenitáig, ahol az Argejul a Dunába ömlik, körülbelül 73 kilométer. Jelenleg az oltenitai kikötő bővítése és korszerűsítése is folyamatban van. Itt hajózsilip is épül, amely az Argejul és a Duna közti hajóforgalmat biztosítja. A Bukarest és az Oltenita közti szintkülönbség mintegy 70 méter. Az Arge?ul hajózható részén összesen öt hidrotechnikai mű épül, amelyek a hajózsilipeken kívül kisebb teljesítményű vízi erőműveket is tartalmazni fognak, s hidként is szolgálnak majd a csatorna fölött. Mindegyik hidrotechnikai műnél kikötőt is építenek. A munkálatok befejezése után, amire a következő tervidőszakban kerül sor, Bukarestnek közvetlen hajóútja lesz a Fekete-tengerhez. Egyúttal az Arge§ulba ömlő többi folyó medrét is szabályozzák, ezek mentén is számos mesterséges tavat, víztározót hoznak létre, amivel megszüntetik ebben a térségben a Déli-Kárpátokban bekövetkező hóolvadások idején gyakran fellépő árvízveszélyt, s egyúttal üdülőkörzeteket alakítanak ki a főváros lakossága számára. A számítások szerint az új vízi úton évente körülbelül 20 millió tonna árut fognak szállítani, ami a romániai sajtó szerint jelentős üzemanyag-megtakarítással jár. E jelentős beruházás költségeiről azonban nem közöltek adatokat. A hasonló jellegű másik nagy vízmű, a Duna-Fekete-tenger csatorna kihasználása egyelőre még nem kielégítő. Az Agerpres sajtóügynökség jelentése szerint a csatorna üzembe helyezése óta eltelt öt év alatt ezen a 64,2 kilométer hosszú vízi úton csaknem 55 ezer különböző típusú hajó haladt át, amelyek összesen több mint 335 millió tonna árut szállítottak. (ŐSTK) A tapétákat, kartonokat, hullámpapírt gyártó, s az utóbbiakból az üveg-, a ruha- és az élelmiszeripar, továbbá a vegyipar és a gépipar számára különböző csomagolóanyagokat készítő ZTS Plasty kombinátvállalat hosszú utat tett meg, amíg a régi cellulózgyár a gépgyártóknál, a Nehézgépipari Művek keretében találta meg a helyét. Jelenleg évente mintegy 25 ezer tonna árut gyártanak, ebből 1300 tonna a tapéta. Az utóbbi években már a mosóporok dobozai is itt készültek. Az építőipari vállalatok már el sem tudnák képzelni a lakások befejezését martini tapéták nélkül. Ajtermelés fejlesztéséhez megfelelő partnerre volt szükségük, s mivel itthon ilyet nem találtak, külföldön kezdték keresni.-A tulai Tulabumprom termelési egyesüléssel olyan szerződést kötöttünk, amelyből mindkét fél számára figyelemre méltó előnyök származnak - magyarázza Róbert Zims, a ZtS Plasty kombinátvállalat igazgatója. - A szerződés lehetővé teszi a műszaki-gazdasági ismeretek és termelési tapasztalatok kölcsönös cseréjét. Abban is megállapodtunk, hogy együttműködünk a gyárak, valamint a próbaüzemelésre szolgáló kapacitások műszaki rekonstrukciójában. Az igazgatóval részletesen elbeszélgettünk a termelési folyamatok fejlesztésére vonatkozó elképzelésekről a hullámpapír, a mintanyomó hengerek, a dobozformákat kivágó berendezések és más termékek gyártásában. A szovjet tapétagyártók már tapasztalatokat szereztek a flexografikus mintanyomás bevezetésében, a berendezést saját maguk készítették el, s most arról tárgyalnak, hogy ezt az eljárást a martini vállalatnál is bevezetnék. Olyan korszerű eljárásról van szó, amely az eddiginél sokkal finomabb színárnyalatokkal díszíti a tapéták felületét. A vállalat műszaki dolgozói azonban nem várnak ölbe tett kézzel a szovjet partnervállalat segítségére. Ján Adamec mérnök, Jozefina Biziková és mások már készülnek az eljárás bevezetésére, minták között válogatnak, vizsgálják az alapanyagokat, ismerkednek az új berendezéssel. Az új tapétagyártó eljárást ugyanis rekordidőn belül akarják bevezetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy 1990 harmadik negyedévében üzembe helyezik a berendezést, s a negyedik negyedévben elkezdik a gyártást.- Ebben az esetben nem egyszerű innovációról van szó, hanem egy teljesen új választék gyártásáról - magyarázza Vladimír Jedinák. - Ennek megfelelően a felkészülésre is kellő figyelmet fordítunk, hiszen a fogyasztók a gyártás bevezetése után olyan tapétákhoz jutnak, amelyek ma még nálunk nem kaphatók. Kiváncsiak voltunk az együttműködés pénzügyi feltételeire is. A progresszív technológiai eljárás átadását lényeges mértékben megkönnyíti, hogy a Tulabumprom önálló külkereskedelmi tevékenységet folytathat, a ZfS Plasty vállalatot pedig a Martimex külkereskedelmi részvénytársaság képviseli. A csehszlovák fél különböző gépek és- pótalkatrészek szállításával egyenlíti ki a számlát, ami pedig az eljárás bevezetésével kapcsolatos egyéb együttműködést, a technológiai előírások, a minták és egyéb kellékek átadását illeti, ebben a két fél közvetlenül egyezik meg.- Kapcsolataink a tulai papírgyártókkal más területekre is kiterjednek - mondja Jozef Surovec, a szakszervezeti üzemi bizottság elnöke. - Megegyeztünk a felnőtt dolgozók kölcsönös üdültetésében, gyermekeik számára pedig- közös pionírtáborokat akarunk létesíteni. Ilyen vonatkozásban is kapcsolatban akarunk lenni, hogy támogassuk, lelkesítsük egymást a termelés gazdasági és műszaki fejlesztésében. MIROSLAV RUTTKAY ®0®tB®S®S®®®®®SS®00®®®®®0®0®®®B®®0®®®®®®0E®0S®®®®®00®EB®®B®®BE®®B®0®S® ÚJ B i 19851 BBBBEEEBEBBE00BEEE00EEEBE000BBSBSBEEEBEEEBEEEBBEESEEES0SSBB0000000EEE JÖVŐRE MÁR GYÁRTJÁK AZ ÚJ TAPÉTÁKAT Közérdekű közvetlen kapcsolatok a ZTS Plasty és a Tulabumprom termelési együttműködésében
