Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-14 / 28. szám

„Azzal a kéréssel fordultunk a népi ellenőrzési bizottsághoz, hogy segítsen problémáink orvoslásában, amelyeket a május eleji nagy esőzések idéztek elő. Az a falurész, ahol mi lakunk, a nevezett időben szinte csapadékgyűjtővé vált. Ugyanis a lakásaink előtti út vízlevezető árkai, csatornái az évek során nagyon eltömödtek, s így az esővíz elöntötte udvarainkat, kertjeinket. A víz több napig áztatta a lakóházak falait is. Ez azonban nem először fordult elő. Az esetet jelen­tettük az illetékes szervnek. Sajnos, ed­dig semmi nem történt...“ A fenti szöveget egy jegyzőkönyvből idéztük, amely 1989. május 17-én szóbeli bejelentés alapján a Tőketerebesi (Trebi- sov) Járási Népi Ellenőrző Bizottságán író­dott. A panaszosok: Puzder Mihályné, Genco Gyuláné, Kiss Gyuláné, Csóka Tiborné. Valamennyien vajáni (Vojany) la­kosok. Segítségünket kérve hasonló szövegű levelet küldtek szerkesztőségünkbe is, ez egy héttel későbbi keltezésű. E levél nyo­mában indultam el tényfeltáró utamra. A 72 éves Puzder Mihályné éppen a há­za mögötti veteményeskertben szorgosko­dott. A textilüzemhez vezető bekötóútról hunyt el. Az az egy fiam van, akinél május elsején voltam, de harminc kilométerre lakik innen. Nagyon elfoglalt ember. Csak ritkán tud segíteni. Látja, lent víz, fent víz. A bá­dogtetőt megeszi a közeli hőerőműből kiá­ramló hamu, korom. Nem győzöm a pádlá- son a lyukakat tömni. Hát ez a helyzet - teszi hozzá széttárt karokkal, hogy még szemléltetöbbé tegye az amúgy sem irigy­lésre méltó látványt. Kiss Gyuláné, a szomszédja is a panasz- tevők közé tartozik:- Kértük, hogy jöjjenek ide és ítéljék meg, mi a helyzet. ígéretet kaptunk, hogy eljönnek. Vagy két héttel ezelőtt jött is egy férfi és egy nő. Azt mondták, hogy az útkarbantartóktól. Szétnéztek, s azzal tá­voztak, hogy írásban értesítenek ben­nünket. Nagyon várták a választ, de a segítséget jelentő megoldást még jobban. Ugyanis már öt évvel ezelőtt is tettek bejelentést vízügyben, amikor az idei áprili­sihoz és májusihoz hasonló időjárás volt, s elöntötte a víz ugyanezt a hat portát. Ugyancsak a vízlevezetők elégtelen műkö­dése miatt. Akkor a helyi nemzeti bizottság elnöke beépíttetett az úttest alá egy vízát­vezető betoncsövet. Ez azonban a hiányos hogy ebben a helyzetben mégis mi várha­tó? Kérdésemmel Kovács Ferenchez, a helyi nemzeti bizottság elnökéhez for­dultam.- Amióta a hőerőmű vízszükségletének biztosítása érdekében a közeli Labore víz- szintjét négy és fél méterrel felduzzasztot- ták, a községben a talajvíz szintje is meg­emelkedett, tehát az elfolyás lassúbb lett- tájékoztatott az elnök. - Az említett faluré­szen a vízprobléma már öt évvel ezelőtt jelentkezett, s már akkor értesítettem az útkarbantartókat. Addig húzódott az ügy, amíg nem adódott egy megfelelő alkalom- ugyanis a vasút miatt egy hétre lezárták az említett szakaszt - és saját szakállamra a 183-as számú házzal szemben átvágat­tam az utat és betoncsövet tettünk le a víz elvezetésére. Sajnos, mint kiderült, ez ke­vésnek bizonyult. Ezt itt az idei májusi eső utáni ,,özönvíz" is igazolja. Egy levél nyomában karbantartás következtében idővel eltömó- dött. így újra bekövetkezett az, amitől az itt lakók a hőerőmű építése óta mindig is tartottak. A várt válasz helyett meghívó érkezett a járási nemzeti bizottság közlekedési osz­tályától, amelyen az állt, hogy az illetékes osztály a panasz kivizsgálása érdekében június 8-án vizsgálóbizottsági ülést tart a helyi nemzeti bizottságon, melyre a pana­szosok közül Kiss Gyulánét hívják meg.- Milyen döntés született ezen az ülésen?-A kiküldött két személy jelentése és a vizsgálóbizottsági tagok terepszemléje alapján panaszunkat jogosnak ítélték meg - mondta Kissné.- Igen ám, de mi lesz, ha a vizet a túlol­dalra vezetik? - szólt kétségbeesetten a szemközti szomszédból érkező Csóka Etel, aki úgyszintén tagja volt a népi ellen­őröknél panaszt tévő deDutációnak.- Akkor a mi udvarunk egész évben víz alatt lesz. Most is sárban gázolunk és a falakról hull a vakolat - tette még hozzá Csókáné. Csakúgy, mint sok más községben, Va- jánban sincs kiépített csatornahálózat. Emi­att az alacsonyabban fekvő részeken, pél­dául a szóban forgó falurészen az elhanya­golt vízlevezetők szaporítják az ott lakók gondjait. Ezért van az, hogy nagyobb eső­zések következtében a felgyülemlett víz ott marad a házak körül, majd a talajba szivá­rogva tönkreteszi a házak alapzatát, el­szennyezi az ásott kutakat. Cservenyák Magda házának erős vá­' Cservenyák Magda udvarán a kút is szennyezett vízzel telt meg (Archívumi felvételek) • A vízlevezető árokból nem folyik el a víz- amely olyan magasan kúszik fel a kert végét szegélyező vasútra, hogy a mellette lévő kertet védő kerítés teljesen eltörpül- jól látni, hogy a kukorica és a többi vetemény nemrég kelt ki.- Ez már a harmadik vetés - mutatott közbe, amikor jövetelem céljáról tájékoz­tattam.- Május elején úgy hullámzott itt a víz, mint a közeli Sírava vize. A növények: a hagyma, a kukorica, a horgonya és a pa­lánták is víz alatt voltak. A vetést, ültetést újra kellett végezni. Ki tudja lesz-e még ebből termés az idén. Ha újra jön egy hasonló kiadós eső, megint kiáznak. Látja, nemcsak erről az útról, amelyik a szövő­gyárba vezet, hanem a vasúti töltésről is ide ömlik a víz.- Éppen Michalovcében voltam a fiamnál- mondta el ki tudja hányadszor -, s amikor délután hazahozott, megdöbbenve álltunk meg a ház előtt: minden víz alatt volt. A kis ház úgy állt a víz közepén, mint egy sziget. Alig tudtunk a portára bejutni. A szomszé­dokkal - akiknél hasonló volt a helyzet -, a helyi nemzeti bizottság elnökéhez folya­modtunk segítségért. Elküldött egy fekáliás kocsit, amely legalább annyira lehúzta a vi­zet, hogy a kapu és a lakásbejárat közötti betonjárdán szárazon lehetett járni. De az udvar többi részén egy hétig ott állt a víz.- Jelentették az esetet a biztosítónak?-Jelentettük, de még eddig nem jött senki, pedig volna mit számba venni - invi­tált a házba, ahol a falakon és a padlózaton még mindig ott vannak a víz nyomai. He­lyenként már a penész is megjelent.- Nem tudom, mihez kezdjek ezek után. Egyedül élek. A férjem a közelmúltban lyogfala nem sokáig bírt a víznek ellenállni, omladozik a vakolat.- Nemcsak az udvart öntötte el, de szennyes vízzel telt meg a kút is - magya­rázta a tulajdonos. - Hogyan igyák én ebből, amikor olyan zavaros, piszkos benne a víz, mint ott az árokban?- Hiszen a községben van vezetékes ivóvíz, miért nem köttették be?- Van, persze hogy van - legyintett le­mondóan. Z akcióban épült, de a fővezeték­ből mindenki egyedül vezette be a lakásba. Egyedül élő, idős özvegyasszony vagyok, és nincs nekem ahhoz se erőm, se pénzem, hogy bevezessem. A szomszédos ház ablakai tárva-nyitva álltak. A bútorok egymás hegyén-hátán a helyiségek közepén, hogy hamarabb szá­radjanak.- Megpróbáljuk menteni, amit lehet. Attól tartottunk, hogy a bútorokba is felszívódik a nedvesség. Nem elég, hogy a padló és a szőnyeg tönkrement? - magyarázta a helyzetet Genco Ilona, majd így folytatta: - Ez nem az első eset. Többször kerültünk már hasonló helyzetbe, de a legutóbbi fel­hőszakadás volt a legborzasztóbb. A férjem megpróbált gátat húzni, az árokba az ide tóduló víz elé, hogy inkább a kertbe folyjon, mint az udvarra, de a szomszédok ezen felháborodtak, hogy akkor őket viszi el a víz. Bajunkat még a viszálykodás is tetőzte. De mindez csak azért, mert egyesek elhanya­golják a kötelességük teljesítését. Bár a he­lyi nemzeti bizottságon ülésezett a vizsgáló- bizottság, s a vezetője megígérte, hogy az ügyben gyorsan intézkednek, de azóta már két hét is eltelt, és sehol semmi. Jelenleg csupán arról lehet beszélni.- Nem az elhanyagolt vízlevezetők okoz­ták mindezt?- Természetesen azok is. Ezt nyomaté­kosan hangsúlyozta a bizottság is. Ezért az útkarbantartó vállalatnak feladatul adta a vízlevezető árkok, csatornák rendszeres tisztítását, mélyítését. Ha az átvezető cső tisztítását nem lehet megoldani, újra átvág­ják az úttestet, és új vezetéket helyeznek el.- És ha ezek az intézkedések sem jelen­tenek tartós megoldást?-Akkor az útkarbantartó vállalat elöre- gyártott betonelemekből vízlevezető csator­nákat épít. Egyébként a munkákat szep­tember elsejéig kell befejezniük.- Mi lesz azokkal, akik az út túloldalán laknak, ha oda vezetik át a vizet?- Az intézkedések az úttest mindkét ol­dalára vonatkoznak, tehát az átfolyó vizet a mélyített és felújított csatornák el kell, hogy vezessék.- Vagyis a széles és normál nyomtávú vasút közé zárt falurész „lecsapolása“ megoldódik?- Teljes mértékben csak akkor, ha a szí­vó-nyomó állomás kapacitását tovább nö­velik, s az itt összegyűlt vizet a Labore folyóba továbbítja. Akkor az elfolyás problé­mamentes lesz. Erre figyelmeztettük a járá­si nemzeti bizottság vízgazdálkodási osztá­lyát és az állomást üzemeltető hőerőművet. A panasz tehát jogos. Merjük remélni, hogy az ügyben hozott intézkedéseket, döntéseket a segítőkész tettek követik. KATÓCS GYULA új s; 1989. V • így nézett ki Gencoék kertje

Next

/
Oldalképek
Tartalom