Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-15 / 37. szám
Élelmiszeriparunk az Agrokomplex ’89 tükrében AZ ÚJ TERMELÉSI PROGRAMOK A FOGYASZTÁSI IGÉNYEKHEZ ÉS AZ ÉSSZERŰ TÁPLÁLKOZÁS KÖVETELMÉNYEIHEZ VALÓ IGAZODÁST FÉMJELZIK Az Agrokomplex '89 országos mezőgazdasági kiállítás nagy sikerrel zárult. Szemléltetően bemutatta, hogy az egyes ágazatokban milyen eredményeket értünk el, és arról is képet adott, hogy melyek azok az igényes feladatok, amelyek a vállalatokra, intézményekre és kutatóintézetekre várnak. A több százezer látogató betekintést nyerhetett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar négy évtizedes fejlődésébe. Megállapíthatta, hogy a növénytermesztésben a mezőgazdasági vállalatok jelentős része rekordhozamokat ért el, és az állattenyésztésben is jelentősen növekedett az állatok termelőképessége. Az élelmiszeriparban javultak a lehetőségek a termékek választékának bővítésére és a minőség javítására. A mezőgazdaság egyre több megfelelő alapanyagot szállít a feldolgozó vállalatoknak. A javuláshoz a bel- és külföldi vállalatok szorosabbra fűződő együttműködése is hozzájárult. Ennek is köszönhető, hogy a lakosság létszámának növekedése ellenére fokozatosan javul az élelmiszerellátás, és a behozatal inkább árucsere jellegű. Kezdeményezés és vállalkozószellem A színvonalas kiállítás után feltehetjük a kérdést, milyen következtetéseket vonhatunk le az élelmiszeripari termékeket bemutató részlegen látottakból? Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az egy helyben topogás után végre a népgazdaságnak ebben az ágában is szárnyra kapott a kezdeményezés és a vállalkozás. A helyi törekvéseket mindenütt igyekeznek összehangolni a társadalmi elvárásokkal, így az új gazdasági mechanizmus feltételei között lényegesen javultak a feltételek az élelmiszertermelésben. Az alapanyagokat termelő vállalatok közül több szintén részt kér és vállal a feldolgozásból. Kiemelhetjük a slusovicei Agrokombinát példáját, amely rövid idő alatt megoldotta a Pepsi Cola forgalmazására alkalmas, másfél literes műanyag flakonok gyártását. Mégpedig úgy, hogy időnként már a bratislavai üzletekben is kapható a „családi“ Pepsi. A tartóstej csomagolására gyártott fólia tetszetős kivitelben készül. Dr. Jiri Katolicky, a kombinát képviselője elmondotta, hogy hat szinváltozatban 30 féle csomagolóanyagot gyártanak, s rövidesen megkezdik a műanyag poharak gyártását is. Emellett jelentős mennyiségű gyümölcskivonatot készítenek, és gyümölcsfélék aszalásával is foglalkoznak. A konkurencia a fejlődést segíti A kiállítás bizonyította, hogy az egészséges konkurencia lényegesen hozzájárul a fejlődés gyorsításához. Az egymással versenyző vállalatok nagyobb választékban és jobb minőségben kínálják élelmiszeripari termékeiket. Egyes élelmiszeripari vállalatok vezetőinek nem nagyon tetszik a mezőgazdasági vállalatok kezdeményezése, mert ez őket is lépésváltásra kötelezi. Előbb-utóbb be kell látniuk, hogy elavult módszerekkel előállított, gyenge minőségű termékekkel egyre kevésbé tudnak helytállni a piacon. Tanúi lehetünk, hogy a cseh tejipari vállalatok termékei elárasztják Szlovákia fővárosát és más körzeteket. Ez a Milex állami vállalatnak komoly gondot okoz, hisz a gyengébb minőségű termékeire nem talál vevőt. A direktiv irányítás helyébe lépett vállalati önállóság feltételei között számolni kell azzal, hogy a piacon az lesz az úr, aki a lehető legjobb minőségű terméket kínálja. Ez a helyes út, mert ily módon tökéletesebben kielégíthetjük a fogyasztók igényeit. Új termékek a bemutatón Az országos kiállításon, amelyen 15 külföldi vállalat is részt vett, azt tapasztaltuk, hogy a gyártási programokban egyre nagyobb teret kapnak az egészséges táplálkozás alapelvei. Vállalataink a külföldi tapasztalatokat is figyelembe véve, innovációs programjukban egyre nagyobb teret adnak a kevés energiát tartalmazó és könnyebben emészthető élelmiszerek gyártásának. Az új programok egyrészt tekintettel vannak a fogyasztók pénztárcájára, másrészt a termelés jövedelmezőségét is szem előtt tartják. A tejipari termékek közül kiemelhetjük például a kevés tejcukrot tartalmazó Delamilk terméket, amelyet a Kassai (Kosice) Kelet-szlovákiai Tejipari Vállalat készít. Földes Dénes mérnök, a vállalat igazgatója elmondotta, hogy az Aranysarló-díjat nyert, könnyen emészthető tejtermékből egyelőre csupán ötezer liter készül naponta, de jövőre már a michalovcei, preáovi és kezmaroki megrendeléseknek is eleget tesznek. Üzemeik máris készülnek az új gyártási program beindítására. Az egyéves kísérlet meghozta a várt eredményeket, most már csak a tartósítást kellene megoldani, hogy az új termék esetleg egész Szlovákiába eljuthasson. A gyártók szerint a Delamilk fogyasztása elsősorban az epebántalmaktól és emésztési zavaroktól szenvedőknek előnyös. Az Aranysarló-díjas termékek közül kiemelhetjük még a Bratislavai Hűtőipari Vállalat gyümölcssűrítményekből készült, üdítő jellegű készítményeit. Közülük például a Zobor- ka szamóca-, málna- és almasűrítményt, a Marinka kajszi-, alma- és feketeribiszkeízt, a Borinka pedig őszibarack- és pirosribiszke- súrítményt tartalmaz. Az új termékekből hét hónap alatt 367 tonnányi került a boltokba. Említést érdemlő az érsekújvári (Nővé Zámky) Novofruct állami vállalat kezdeméA Semex állami vállalat képviselőinek sok dolguk volt az országos seregszemlén. Neme- sitési programjuk, nagyobb terméshozamot nyújtó, a betegségeknek jobban ellenálló új fajtáik iránt nemcsak a mezőgazdasági vállalatok szakemberei, de a kertbarátok és a háztáji szerződéses árutermeléssel foglalkozók is érdeklődtek. (Stanislav Barőák felvétele) nyezése. Itt már nem csupán bébiételeket készítenek, de a túlsúlyban emésztési zavarokkal küszködő idősebbekre is gondolnak. Számukra három új terméket hoztak forgalomba a közelmúltban. A Bratislavai Húsipari Vállalat a marhahúsból készített zvoleni sonkával nyert Aranysarló-díjat. A vállalatot képviselő Mária Filová mérnöktől megtudtuk, hogy folytatni kívánják a megkezdett utat, s a jövőben egyre több olyan termékkel akarnak jelentkezni a piacon, amelyekre a csökkentett energiatartalom a jellemző. Közben felelevenítik a régi hagyományokat, s több kocsonyaszerű terméket kínálnak a fogyasztóknak, előnyben részesítve az újszerű tartósítási eljárásokat. A füstölést például pácolással helyettesítik. Lényeges változás tapasztalható az üdítőitalok gyártásában. A Bratislavai Borászati Üzem nyitrai (Nitra) üzemegysége az édes- savanykás Wine Cooler üdítőért kapott Aranysarló-díjat. A jellegzetes aromájú, világossárga színű, mindössze 3-5 százalék alkoholt tartalmazó üdítőjük világméretben is komoly érdeklődésre tarthat számot. A nyitrai Zobor Mezőgazdasági Kombinát Tropic alkoholmentes üdítője, valamint a Bratislavai Sör- és Malátagyárak cooler-típusú üdítői szintén nagy eséllyel vetekedhetnek a fogyasztók tetszéséért. A holnap ígérete Az élelmiszeripar vonatkozásában az országos mezőgazdasági seregszemle beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Újdonságokkal ismertette meg a fogyasztók széles tömegeit, s egyúttal azt is jelezte, hogy az élelmiszer-termelésben az elkövetkező időszakban gyökeres, a fogyasztói igényeket és az észszerű táplálkozás követelményeit egyaránt szem előtt tartó változásokra van kilátás. Erre utalt Miroslav Zajic, a CSKP Központi Bizottságának titkára is, aki a bemutatón tett látogatása alkalmával elmondta: azért ragadta meg a figyelmét az élelmiszer-ipari termékeket bemutató részleg, mert újszerű törekvéseket fedezett fel a gyártó vállalatok termelési programjában. Olyanokat, amelyek hathatósan elősegíthetik a táplálkozás ésszerűbbé tételére irányuló törekvések sikerét. Zajic elvtárs példaként említette az érsekújvári Novofruct, a kassai Frucona, illetve a légi (Lehnice) és a slusovicei Mezőgazdasági Kombinátok, s más mezőgazdasági vállalatok kezdeményezését a piaci élelmiszer-választék bővítésére. Vállalkozásukat elsősorban azért dicsérte, mert meggyőződése, hogy a termelővállalatok élelmiszeripari jellegű tevékenysége egészséges konkurehcia kialakulásához, s ezen keresztül a fogyasztói igények tökéletesebb kielégítéséhez fog vezetni. BÁLLÁ JÓZSEF / A peresztrojka a szovjet népgazdaság valamennyi ágazatában tág teret kínál a vállalatoknak a köz javát szolgáló vállalkozói szellem kibontakozásához. A Szovjetunióból érkező hírek és az Ukrán SZSZK Kárpáton- túli Területén szerzett személyes tapasztalataim egybehangzóan arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum vállalatainak többségénél gyorsan reagáltak az új feltételekre és igyekeznek kihasználni a már korábban óhajtott lehetőségeket. A meglátogatott kolhozokban és szovhozok- ban számos említést érdemlő kezdeményezésről hallottam. Olyanokról, amelyek a társadalmi és a helyi érdekek összehangolásának szükségszerűségén alapszanak, s a meghirdetett élelmiszerprogram céljainak mielőbbi teljesítését és a vállalkozó kolhozok, illetve szov- hozok és más vállalatok boldogulását egyaránt hatékonyan segítik. Állításom igazát ezúttal két példával szeretném alátámasztani. A meglehetősen mostoha feltételek között gazdálkodó, hatezer hektáros Szerednyei Szovhoznak hosszú éveken át a bírálatból jutott több mint az elismerésből. Nem csoda, hisz az összterület harmadánál alig több szántón egyszerűen képtelen volt az önfinanszírozáshoz szükséges javak előteremtésére. Amikor pedig a gazdasági felemelkedés még járatlan útjait kereste, különcködéssel, rendbontással vádolták. Vezetői ugyanis arra „vetemedtek", hogy a nagyobb teljesítmény és jobb minőség reményében, kitűzött határidőkhöz kötött, előre megállapított bértömeg alapján kezdték foglalkoztatni az építöcsoportjukat, maximálisan növelve a dolgozók anyagi érdekeltségét. Csak természetes, hogy tapsoltak a mindenkit vállalkozásra és nyereségközpontú gazdálkodásra kényszerítő alapelvek bevezetésének. Mint említettem, a szovhoznak kevés a szántóföldje, így a hagyományos alaptevékenységből megélni is alig tud, nem még fejlődni. Vakerics Mihajlo Mihajlovics igazgatóhelyettes szerint számukra a megváltást jelentette a vállalkozási lehetőség. Elsősorban a feldolgozóipari tevékenység iránt érdeklődnek, hisz 355 hektár szőlőjük van, és gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak. A termést újabban három szovhoz- zal együttműködve dolgozzák fel, s alapanyag helyett végterméket értékesítenek, ami lényegesen jövedelmezőbb. Ezzel elérték, hogy az évi 7,5 millió rubel mezőgazdasági bruttó termelésből több mint 1,5 milliót a korábban csaknem ráfizetéses szőlészet, illetve a borfeldolgozás biztosít. A szovhoz a nem mezőgazdasági jellegű melléküzemági tevékenységtől sem riad vissza. Az egyik - összesen 130 női munkaerőt foglalkoztató - részlegen tranzisztorokat készítenek, a másikon sátrakat varrnak egy moszkvai vállalat részére. A gazdaság több mint ezer dolgozójából háromszáznak a melléküzemág nyújt biztos megélhetést. A Szerednyei Szovhoz már a külföldi együttműködés útján is megtette az első lépéseket. A závadkai Sírava Efsz-nek a nedveskukorica tárolási technológiáért és a szem- csutka-zúzalék kitermelésénél használatos gépekért, valamint ültetőburgonyáért cserébe trágyalehúzó berendezést szállítottak. A szövetkezet jól jövedelmező pulykatenyésztése szintén felkeltette a kárpátaljai szakemberek érdeklődését, de a törzsállomány vásárlásáról csak az értékesítési lehetőségek felmérése után születik határozat. A Hankovcei Efsz nemrég könnyűelemes gabonatárolót épített a szov- hozban, melynek vezetői a szlovákiai szövetkezet szőlészeti tapasztalatéi iránt is érdeklődnek. No meg a speciális sorközművelő gépei iránt, melyekért a magyarországi partnereiknek is szállított porfestékekkel tudnának fizetni. Hazai partnereik közül elsősorban a Tyumeni Gázmüveket említették, amely a téglagyár építéséhez nyújt hathatós segítséget a szovhoznak. Persze nem feltétel nélkül: a szovhoz majd téglával „fizet“ a segítségért a gázmüveknek, amely munkásszállót tervez építeni dolgozói számára. Az említett feldolgozóipari, illetve melléküzemági vállalkozásoknak- és a külföldi együttműködésnek- köszönhető, hogy a Szerednyei Szovhoz már 600 tonna gabona, 400 tonna hús, 2000 tonna tej, 430 tonna burgonya, ugyanennyi gyümölcs, valamint 825 tonna szőlő értékesítését vállalhatja. A másik üzem, az Ungvári Szovhoz hasonló gondokkal küszködött. Miközben a körzet szőlőtermesztésre szakosodott gazdaságaival együtt létfenntartási problémái voltak, az állami borászati üzem tetemes nyereséggel gazdálkodott. A feldolgozó üzem vezetői belátták a helyzet fonákságát, s mihelyt lehetett, változtattak is rajta. Társultak a szovhoz- zal s a gazdaság melléküzemeként felkészültek a saját szőlőtermés minőségi feldolgozására, valamint a környező termelőkkel való együttműködésre. Fehér Erzsébet technikus szerint ez a lépés több szempontból is előnyösnek bizonyult. A korábbi borászati üzem kénytelen volt a nyereségét átutalni az állami költségvetésbe, a termelőket nem támogathatta. Most a vállalkozás nyeresége a termelőket segíti, így több gazdaságban hozzáláttak az évek óta elhanyagolt ültetvények felújításához, és ■ új ültetvények is akadnak már a körzetben. Előnyként említhető még, hogy a szovhoz kebelében a pincegazdasággá előlépett üzem korszerű technikára váltott, így a „házi“ feltételek között elérhető 50-55 százalék helyett 60-68 százalékos lékinyeréssel számolhatnak a partnergazdaságok. Mint megtudtam, a pincegazdaságban újabban 17 féle bort érlelnek. Többségük madeira típusú, nehéz minőségi bor. Ez is jelzi, hogy a több munkát - és kiadást! - jelentő mennyiség helyett a minőséggel igyekeznek nagyobb nyereségre szert tenríi. Úgy tűnik, sikerrel, hisz a melléküzemág évi átlagban 95 ezer, kiugró évjárat esetén több mint 200 ezer rubel nyereséggel segíti mm, f Jr;; ■ML-JE * Wmmmmvw. wMmwmm, ////wÁ rm. 1 > ^1§I 1 j 111 ip'-',; 1éÉé mm Wmm Wmr, a szovhoz „háztartását '. De kell is a pénz, mert a gazdaság vezetői újabb vállalkozásba fogtak. Gyümölcsfeldolgozó részleg kiépítésén dolgoznak. Az ötletet a nagydobro- nyi‘ Győzelem Kolhoz vállalkozásának sikere adta. Persze akadt kényszerítő körülmény is. A termést - az ungváriak 400 hektáron termelnek almát, körtét, cseresznyét, meggyet, őszibarackot, szilvát és birset - a jelentős piaci kereslet ellenére nem könnyű eladni, ráadásul a tartósított vagy lének feldolgozott áru nagyobb nyereséggel értékesíthető. S volt még egy szempont, amely a gazdaság anyagi helyzetét tekintve cseppet sem mellékes: az ellátás javítását és a veszteségek mérséklését szorgalmazó központi program keretében az állam most hathatós segítséget nyújt a korszerű tárolók és kisüzemi feldolgozó központok építéséhez. Ilyen lehetőséget az ungváriak nem szalaszthattak el. A feldolgozóüzemben elsősorban rostos gyümölcsleveket és kompotokat fognak készíteni, de aszalásra és konzervipari sűrítmények készítésére, valamint arra is felkészülnek, hogy a pénzszűkében nehezebben „mozduló" gazdaságoktól és a kistermelőktől is átvehessék feldolgozásra a termést. Az üzem tartozékaként palackozót is létesítenek, ahol idényen kívül bort fognak palackozni. Később - főleg a feldolgozó üzem nyereségéből - a pincegazdaságban is készül majd egy korszerű palackozó, hogy a szakosított üzemek helyett közvetlenül a kereskedelmi vállalatoknak szállíthassák a bort, és természetesen nagyobb nyereséggel. A társadalom érdekeiből indulnak ki, de a saját boldogulásuk feltételeinek megteremtéséről sem feledkeznek meg. Másként aligha tudnának meqállni a jövőben a saját lábukon. ’ KÁDEKGÁBOR
