Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-15 / 37. szám

Élelmiszeriparunk az Agrokomplex ’89 tükrében AZ ÚJ TERMELÉSI PROGRAMOK A FOGYASZTÁSI IGÉNYEKHEZ ÉS AZ ÉSSZERŰ TÁPLÁLKOZÁS KÖVETELMÉNYEIHEZ VALÓ IGAZODÁST FÉMJELZIK Az Agrokomplex '89 országos mezőgazda­sági kiállítás nagy sikerrel zárult. Szemléltető­en bemutatta, hogy az egyes ágazatokban milyen eredményeket értünk el, és arról is képet adott, hogy melyek azok az igényes feladatok, amelyek a vállalatokra, intézmé­nyekre és kutatóintézetekre várnak. A több százezer látogató betekintést nyerhetett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar négy évtizedes fejlődésébe. Megállapíthatta, hogy a növénytermesztésben a mezőgazdasági vállalatok jelentős része rekordhozamokat ért el, és az állattenyésztésben is jelentősen növekedett az állatok termelőképessége. Az élelmiszeriparban javultak a lehetőségek a termékek választékának bővítésére és a minőség javítására. A mezőgazdaság egyre több megfelelő alapanyagot szállít a feldolgo­zó vállalatoknak. A javuláshoz a bel- és külföldi vállalatok szorosabbra fűződő együtt­működése is hozzájárult. Ennek is köszönhe­tő, hogy a lakosság létszámának növekedése ellenére fokozatosan javul az élelmiszerellá­tás, és a behozatal inkább árucsere jellegű. Kezdeményezés és vállalkozószellem A színvonalas kiállítás után feltehetjük a kérdést, milyen következtetéseket vonha­tunk le az élelmiszeripari termékeket bemuta­tó részlegen látottakból? Túlzás nélkül mond­hatjuk, hogy az egy helyben topogás után végre a népgazdaságnak ebben az ágában is szárnyra kapott a kezdeményezés és a vállal­kozás. A helyi törekvéseket mindenütt igye­keznek összehangolni a társadalmi elvárá­sokkal, így az új gazdasági mechanizmus feltételei között lényegesen javultak a feltéte­lek az élelmiszertermelésben. Az alapanya­gokat termelő vállalatok közül több szintén részt kér és vállal a feldolgozásból. Ki­emelhetjük a slusovicei Agrokombinát példá­ját, amely rövid idő alatt megoldotta a Pepsi Cola forgalmazására alkalmas, másfél literes műanyag flakonok gyártását. Mégpedig úgy, hogy időnként már a bratislavai üzletekben is kapható a „családi“ Pepsi. A tartóstej csoma­golására gyártott fólia tetszetős kivitelben készül. Dr. Jiri Katolicky, a kombinát képvise­lője elmondotta, hogy hat szinváltozatban 30 féle csomagolóanyagot gyártanak, s rövide­sen megkezdik a műanyag poharak gyártását is. Emellett jelentős mennyiségű gyümölcski­vonatot készítenek, és gyümölcsfélék aszalá­sával is foglalkoznak. A konkurencia a fejlődést segíti A kiállítás bizonyította, hogy az egészsé­ges konkurencia lényegesen hozzájárul a fej­lődés gyorsításához. Az egymással verseny­ző vállalatok nagyobb választékban és jobb minőségben kínálják élelmiszeripari termé­keiket. Egyes élelmiszeripari vállalatok veze­tőinek nem nagyon tetszik a mezőgazdasági vállalatok kezdeményezése, mert ez őket is lépésváltásra kötelezi. Előbb-utóbb be kell látniuk, hogy elavult módszerekkel előállított, gyenge minőségű termékekkel egyre kevés­bé tudnak helytállni a piacon. Tanúi lehetünk, hogy a cseh tejipari vállalatok termékei el­árasztják Szlovákia fővárosát és más körze­teket. Ez a Milex állami vállalatnak komoly gondot okoz, hisz a gyengébb minőségű termékeire nem talál vevőt. A direktiv irányí­tás helyébe lépett vállalati önállóság feltételei között számolni kell azzal, hogy a piacon az lesz az úr, aki a lehető legjobb minőségű terméket kínálja. Ez a helyes út, mert ily módon tökéletesebben kielégíthetjük a fo­gyasztók igényeit. Új termékek a bemutatón Az országos kiállításon, amelyen 15 külföl­di vállalat is részt vett, azt tapasztaltuk, hogy a gyártási programokban egyre nagyobb teret kapnak az egészséges táplálkozás alapelvei. Vállalataink a külföldi tapasztalatokat is figye­lembe véve, innovációs programjukban egyre nagyobb teret adnak a kevés energiát tartal­mazó és könnyebben emészthető élelmisze­rek gyártásának. Az új programok egyrészt tekintettel vannak a fogyasztók pénztárcájá­ra, másrészt a termelés jövedelmezőségét is szem előtt tartják. A tejipari termékek közül kiemelhetjük például a kevés tejcukrot tartal­mazó Delamilk terméket, amelyet a Kassai (Kosice) Kelet-szlovákiai Tejipari Vállalat ké­szít. Földes Dénes mérnök, a vállalat igazga­tója elmondotta, hogy az Aranysarló-díjat nyert, könnyen emészthető tejtermékből egyelőre csupán ötezer liter készül naponta, de jövőre már a michalovcei, preáovi és kezmaroki megrendeléseknek is eleget tesz­nek. Üzemeik máris készülnek az új gyártási program beindítására. Az egyéves kísérlet meghozta a várt eredményeket, most már csak a tartósítást kellene megoldani, hogy az új termék esetleg egész Szlovákiába eljut­hasson. A gyártók szerint a Delamilk fogyasz­tása elsősorban az epebántalmaktól és emésztési zavaroktól szenvedőknek előnyös. Az Aranysarló-díjas termékek közül ki­emelhetjük még a Bratislavai Hűtőipari Válla­lat gyümölcssűrítményekből készült, üdítő jel­legű készítményeit. Közülük például a Zobor- ka szamóca-, málna- és almasűrítményt, a Marinka kajszi-, alma- és feketeribiszkeízt, a Borinka pedig őszibarack- és pirosribiszke- súrítményt tartalmaz. Az új termékekből hét hónap alatt 367 tonnányi került a boltokba. Említést érdemlő az érsekújvári (Nővé Zámky) Novofruct állami vállalat kezdemé­A Semex állami vállalat képvise­lőinek sok dol­guk volt az or­szágos sereg­szemlén. Neme- sitési program­juk, nagyobb ter­méshozamot nyújtó, a beteg­ségeknek job­ban ellenálló új fajtáik iránt nem­csak a mezőgaz­dasági vállalatok szakemberei, de a kertbarátok és a háztáji szerző­déses áruterme­léssel foglalko­zók is érdek­lődtek. (Stanislav Barőák felvétele) nyezése. Itt már nem csupán bébiételeket készítenek, de a túlsúlyban emésztési zava­rokkal küszködő idősebbekre is gondolnak. Számukra három új terméket hoztak forga­lomba a közelmúltban. A Bratislavai Húsipari Vállalat a marhahúsból készített zvoleni son­kával nyert Aranysarló-díjat. A vállalatot kép­viselő Mária Filová mérnöktől megtudtuk, hogy folytatni kívánják a megkezdett utat, s a jövőben egyre több olyan termékkel akarnak jelentkezni a piacon, amelyekre a csökkentett energiatartalom a jellemző. Közben felelevenítik a régi hagyományokat, s több kocsonyaszerű terméket kínálnak a fo­gyasztóknak, előnyben részesítve az újszerű tartósítási eljárásokat. A füstölést például pá­colással helyettesítik. Lényeges változás tapasztalható az üdítő­italok gyártásában. A Bratislavai Borászati Üzem nyitrai (Nitra) üzemegysége az édes- savanykás Wine Cooler üdítőért kapott Aranysarló-díjat. A jellegzetes aromájú, vilá­gossárga színű, mindössze 3-5 százalék al­koholt tartalmazó üdítőjük világméretben is komoly érdeklődésre tarthat számot. A nyitrai Zobor Mezőgazdasági Kombinát Tropic alko­holmentes üdítője, valamint a Bratislavai Sör- és Malátagyárak cooler-típusú üdítői szintén nagy eséllyel vetekedhetnek a fogyasztók tetszéséért. A holnap ígérete Az élelmiszeripar vonatkozásában az or­szágos mezőgazdasági seregszemle bevál­totta a hozzá fűzött reményeket. Újdonságok­kal ismertette meg a fogyasztók széles töme­geit, s egyúttal azt is jelezte, hogy az élelmi­szer-termelésben az elkövetkező időszakban gyökeres, a fogyasztói igényeket és az ész­szerű táplálkozás követelményeit egyaránt szem előtt tartó változásokra van kilátás. Erre utalt Miroslav Zajic, a CSKP Központi Bizott­ságának titkára is, aki a bemutatón tett láto­gatása alkalmával elmondta: azért ragadta meg a figyelmét az élelmiszer-ipari terméke­ket bemutató részleg, mert újszerű törekvé­seket fedezett fel a gyártó vállalatok termelési programjában. Olyanokat, amelyek hatható­san elősegíthetik a táplálkozás ésszerűbbé tételére irányuló törekvések sikerét. Zajic elv­társ példaként említette az érsekújvári Novo­fruct, a kassai Frucona, illetve a légi (Lehnice) és a slusovicei Mezőgazdasági Kombinátok, s más mezőgazdasági vállalatok kezdemé­nyezését a piaci élelmiszer-választék bővíté­sére. Vállalkozásukat elsősorban azért dicsérte, mert meggyőződése, hogy a terme­lővállalatok élelmiszeripari jellegű tevékeny­sége egészséges konkurehcia kialakulásá­hoz, s ezen keresztül a fogyasztói igények tökéletesebb kielégítéséhez fog vezetni. BÁLLÁ JÓZSEF / A peresztrojka a szovjet népgaz­daság valamennyi ágazatában tág teret kínál a vállalatoknak a köz javát szolgáló vállalkozói szellem kibonta­kozásához. A Szovjetunióból érkező hírek és az Ukrán SZSZK Kárpáton- túli Területén szerzett személyes ta­pasztalataim egybehangzóan arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari komplexum vállalatainak többségénél gyorsan reagáltak az új feltételekre és igye­keznek kihasználni a már korábban óhajtott lehetőségeket. A megláto­gatott kolhozokban és szovhozok- ban számos említést érdemlő kez­deményezésről hallottam. Olyanok­ról, amelyek a társadalmi és a helyi érdekek összehangolásának szük­ségszerűségén alapszanak, s a meghirdetett élelmiszerprogram céljainak mielőbbi teljesítését és a vállalkozó kolhozok, illetve szov- hozok és más vállalatok boldogulá­sát egyaránt hatékonyan segítik. Állításom igazát ezúttal két példá­val szeretném alátámasztani. A meglehetősen mostoha feltételek között gazdálkodó, hatezer hektáros Szerednyei Szovhoznak hosszú éveken át a bírálatból jutott több mint az elismerésből. Nem csoda, hisz az összterület harmadánál alig több szántón egyszerűen képtelen volt az önfinanszírozáshoz szüksé­ges javak előteremtésére. Amikor pedig a gazdasági felemelkedés még járatlan útjait kereste, különc­ködéssel, rendbontással vádolták. Vezetői ugyanis arra „vetemedtek", hogy a nagyobb teljesítmény és jobb minőség reményében, kitűzött határ­időkhöz kötött, előre megállapított bértömeg alapján kezdték foglalkoz­tatni az építöcsoportjukat, maximáli­san növelve a dolgozók anyagi ér­dekeltségét. Csak természetes, hogy tapsoltak a mindenkit vállalko­zásra és nyereségközpontú gazdál­kodásra kényszerítő alapelvek be­vezetésének. Mint említettem, a szovhoznak kevés a szántóföldje, így a hagyo­mányos alaptevékenységből megél­ni is alig tud, nem még fejlődni. Vakerics Mihajlo Mihajlovics igazga­tóhelyettes szerint számukra a meg­váltást jelentette a vállalkozási lehe­tőség. Elsősorban a feldolgozóipari tevékenység iránt érdeklődnek, hisz 355 hektár szőlőjük van, és gyü­mölcstermesztéssel is foglalkoznak. A termést újabban három szovhoz- zal együttműködve dolgozzák fel, s alapanyag helyett végterméket ér­tékesítenek, ami lényegesen jöve­delmezőbb. Ezzel elérték, hogy az évi 7,5 millió rubel mezőgazdasági bruttó termelésből több mint 1,5 mil­liót a korábban csaknem ráfizetéses szőlészet, illetve a borfeldolgozás biztosít. A szovhoz a nem mezőgazdasági jellegű melléküzemági tevékenység­től sem riad vissza. Az egyik - összesen 130 női munkaerőt fog­lalkoztató - részlegen tranzisztoro­kat készítenek, a másikon sátrakat varrnak egy moszkvai vállalat részé­re. A gazdaság több mint ezer dol­gozójából háromszáznak a mellék­üzemág nyújt biztos megélhetést. A Szerednyei Szovhoz már a kül­földi együttműködés útján is megtet­te az első lépéseket. A závadkai Sírava Efsz-nek a nedveskukorica tárolási technológiáért és a szem- csutka-zúzalék kitermelésénél használatos gépekért, valamint ülte­tőburgonyáért cserébe trágyalehúzó berendezést szállítottak. A szövet­kezet jól jövedelmező pulykate­nyésztése szintén felkeltette a kár­pátaljai szakemberek érdeklődését, de a törzsállomány vásárlásáról csak az értékesítési lehetőségek fel­mérése után születik határozat. A Hankovcei Efsz nemrég könnyű­elemes gabonatárolót épített a szov- hozban, melynek vezetői a szlová­kiai szövetkezet szőlészeti tapaszta­latéi iránt is érdeklődnek. No meg a speciális sorközművelő gépei iránt, melyekért a magyarországi partnereiknek is szállított porfesté­kekkel tudnának fizetni. Hazai part­nereik közül elsősorban a Tyumeni Gázmüveket említették, amely a téglagyár építéséhez nyújt hatha­tós segítséget a szovhoznak. Per­sze nem feltétel nélkül: a szovhoz majd téglával „fizet“ a segítségért a gázmüveknek, amely munkásszál­lót tervez építeni dolgozói számára. Az említett feldolgozóipari, illetve melléküzemági vállalkozásoknak- és a külföldi együttműködésnek- köszönhető, hogy a Szerednyei Szovhoz már 600 tonna gabona, 400 tonna hús, 2000 tonna tej, 430 tonna burgonya, ugyanennyi gyü­mölcs, valamint 825 tonna szőlő ér­tékesítését vállalhatja. A másik üzem, az Ungvári Szov­hoz hasonló gondokkal küszködött. Miközben a körzet szőlőtermesztés­re szakosodott gazdaságaival együtt létfenntartási problémái voltak, az állami borászati üzem tetemes nye­reséggel gazdálkodott. A feldolgozó üzem vezetői belátták a helyzet fo­nákságát, s mihelyt lehetett, változ­tattak is rajta. Társultak a szovhoz- zal s a gazdaság melléküzemeként felkészültek a saját szőlőtermés mi­nőségi feldolgozására, valamint a környező termelőkkel való együtt­működésre. Fehér Erzsébet techni­kus szerint ez a lépés több szem­pontból is előnyösnek bizonyult. A korábbi borászati üzem kénytelen volt a nyereségét átutalni az állami költségvetésbe, a termelőket nem támogathatta. Most a vállalkozás nyeresége a termelőket segíti, így több gazdaságban hozzáláttak az évek óta elhanyagolt ültetvények fel­újításához, és ■ új ültetvények is akadnak már a körzetben. Előnyként említhető még, hogy a szovhoz ke­belében a pincegazdasággá előlé­pett üzem korszerű technikára vál­tott, így a „házi“ feltételek között elérhető 50-55 százalék helyett 60-68 százalékos lékinyeréssel számolhatnak a partnergazdaságok. Mint megtudtam, a pincegazda­ságban újabban 17 féle bort érlel­nek. Többségük madeira típusú, ne­héz minőségi bor. Ez is jelzi, hogy a több munkát - és kiadást! - jelentő mennyiség helyett a minőséggel igyekeznek nagyobb nyereségre szert tenríi. Úgy tűnik, sikerrel, hisz a melléküzemág évi átlagban 95 ezer, kiugró évjárat esetén több mint 200 ezer rubel nyereséggel segíti mm, f Jr;; ■ML-JE * Wmmmmvw. wMmwmm, ////wÁ rm. 1 > ^1§I 1 j 111 ip'-',; 1éÉé mm Wmm Wmr, a szovhoz „háztartását '. De kell is a pénz, mert a gazdaság vezetői újabb vállalkozásba fogtak. Gyü­mölcsfeldolgozó részleg kiépítésén dolgoznak. Az ötletet a nagydobro- nyi‘ Győzelem Kolhoz vállalkozásá­nak sikere adta. Persze akadt kény­szerítő körülmény is. A termést - az ungváriak 400 hektáron termelnek almát, körtét, cseresznyét, meggyet, őszibarackot, szilvát és birset - a je­lentős piaci kereslet ellenére nem könnyű eladni, ráadásul a tartósított vagy lének feldolgozott áru nagyobb nyereséggel értékesíthető. S volt még egy szempont, amely a gazdaság anyagi helyzetét tekint­ve cseppet sem mellékes: az ellátás javítását és a veszteségek mérsék­lését szorgalmazó központi program keretében az állam most hathatós segítséget nyújt a korszerű tárolók és kisüzemi feldolgozó központok építéséhez. Ilyen lehetőséget az ungváriak nem szalaszthattak el. A feldolgozóüzemben elsősorban rostos gyümölcsleveket és kompo­tokat fognak készíteni, de aszalásra és konzervipari sűrítmények készí­tésére, valamint arra is felkészülnek, hogy a pénzszűkében nehezebben „mozduló" gazdaságoktól és a kis­termelőktől is átvehessék feldolgo­zásra a termést. Az üzem tartozéka­ként palackozót is létesítenek, ahol idényen kívül bort fognak palackoz­ni. Később - főleg a feldolgozó üzem nyereségéből - a pincegazda­ságban is készül majd egy korszerű palackozó, hogy a szakosított üze­mek helyett közvetlenül a kereske­delmi vállalatoknak szállíthassák a bort, és természetesen nagyobb nyereséggel. A társadalom érdekei­ből indulnak ki, de a saját boldogulá­suk feltételeinek megteremtéséről sem feledkeznek meg. Másként aligha tudnának meqállni a jövőben a saját lábukon. ’ KÁDEKGÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom