Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-08 / 36. szám

A szeretet*

Mindenki szeret valakit. A családban mindenki szeret mindenkit. Apa, anya a gyerekeket, de persze a gyerekek is szeretik szüleiket és a nagyszülőket. Ilyen a szeretet.

Pék Ágota, 3. osztály

Tekergő

Egyszer régen, nagyon régen, mikor még a nyulak is tudtak beszélni, élt az erdőben egy nyúlcsalád. Három kis fiacskájuk boldogan játszadozott. Egy nap, amikor bújócskáztak a közeli bokrok között, Tekergő, a csintalan legkisebbik egy távoli bokor alá bújt. Sokáig üldölgélt, amikor megunta, hazaindult. Igen ám, de az út nem hazafelé vezetett, hanem kifelé az erdőből egy répaföldre. Megörült Tekergő a sok répa láttán. Jól belakmározott, és elaludt. Közben otthon sírva keresték. Kereste öt a falu apraja-nagyja. Késő este Bagoly Balázs nagy pápaszemével kutatott. Egeret keresett, de egér helyett alvó nyuszit talált. Uhú! - kiáltott fel -, hiszen ez Tekergő, az örökké tekergő kis nyuszi! Na várj csak, hívok segítségetI - Pár pillanat múlva szentjánosbogarak hada jött, hogy Tekergőnek megvilágítsák a hazafelé vezető utat. Otthon sírva örültek egymásnak. Tekergő szepegve ígérte meg, hogy soha többé nem csavarog el.

Csiszár Péter, 4. osztály

Jancsi és az erdei állatok

Hol \)olt, hol nem volt, volt egy erdő, és ebben az erdőben egy kis ház. Ebben a házban lakott egy szegény asszony és a kisfia, Jancsi. Jancsi nagyon szerette az állatokat, főleg a madarakat. Nemcsak szerette, hanem gondozta is őket és törődött velük. Anyukájának is segített fát vágni. Egyszer csak Jancsi elment sétálni. Esteledett, és ő nem talált haza. A mamája keservesen sírt, nem tudta mi történt a kisfiával. Jancsi is félt. Felmászott egy fára. Amikor hajnalodon, a madarak addig-addig repkedtek körülötte, míg Jancsi megértette, hogy mit akarnak. Követte őket, és a madarak valóban kivezették őt a sűrű erdőből. így talált haza. Az édesanyja kisírt szemmel ült a kályha mellett, már azt hitte, sose látja viszont egyetlen fiát. Jancsi megígérte a madaraknak és az állatoknak, hogy amíg él, etetni fogja őket, és másoknak sem engedi, hogy bántsák őket.

Jáger László, 4. osztály

Az apa és a lánya

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy részeg apa meg egy szerencsétlen kislány, akit úgy ismertek, hogy ö az a kislány, akinek az apja mindig italos. Egyszer a tó partján sétafikáit a lány, és sírdogált magában, hogy ők miért olyan szegények, miért olyan szerencsétlenek, hogy miért is nem lehet neki szorgalmas, becsületes, józan édesapja.

Egy méhecske a vízben küszködve segítségért zümmögött. A kislány gyorsan felkapott a földről egy száraz gallyat, és kisegítette őt a vízből. Szinte kővé meredt, amikor a méhecske így szólt hozzá: amiért ilyen jószívű voltál, és megmentettél engem, három kívánságodat teljesítem, csak el ne áruld ezt senkinek.

Hősünk első kívánsága az volt, hogy az édesapja ne igyon annyit, és ók is úgy élhessenek, mint minden rendes család.

így is történt. A méhecske mindenhová elkísérte a kislány apját, és ha az alkohol után nyúlt, beleröppent a poharába, és megcsípte a férfi torkát. Az persze, az alkohollal együtt, a méhecskét is kiköpte. Ez így ment addig, amíg az apa teljesen leszokott az ivásrót, és már ö is becsületesen dolgozott, mint a többi rendes apa.

A kislány soha többé nem szomorkodott De mindenki előtt titkolta, hogy neki még van két kívánsága. De ezt majd a következő mesében mondom el.

Vörös Katalin, 4. osztály

Müzli

Az egészség megőrzésének egyik legfontosabb . tényezője a megfelelő táplálkozás. Tudták ezt a régiek is, hiszen számtalan orvosi előírás, de közszájon forgó jó tanács is foglalkozik ezzel a fontos kérdéssel. Ezek közül a legismertebbek egyike a következő: reggelizz úgy, mint a király, ebédelj úgy, mint egy polgár, és vacsorázz úgy, mint egy koldus. Nem mindegy azonban az sem, hogy milyen is ez a királyi reggeli! Ezt ismerték fel azok, akik népszerűsíteni kezdték az őrölt gabonából, olajos magvakból, különféle aprított, reszelt, darált gyümölcsökből kevert tejjel, joghurttal, kefirrel nedvesített kását, az azóta már általánosan müzlinek nevezett igen egészséges és meglepően ízletes ételt. Ez ugyanis tápláló is, vitamindús is és az emésztést is segíti. Fontos tudnivaló, lehetőleg éhgyomorra, de semmiképp sem nehéz étel után fogyasztandó. (Neve a német Mus szóból származik, amely pépet, kását jelent; valaha a svájci parasztok kásából, gyümölcsből, tejből és dióbélböl készült ételét hívták így.)N.

Tekintetek

így néz a szem, hogyha ijedt, biztos te is láttál ilyet.

Szemen ásít az unalom, tűnődik, mint légy a falon.

Szemlesütve jár a szende, világért sem nézne szembe.

Szomorú szem, nem is édes, épp most törik el a mécses.

Szeméből feléd gyanú árad, lúdbőrös lesz tőle hátad.

Felesleges ide szöveg, bánatos a szem, mert öreg.

E szemekről annyit csupán, most vágták a gazdit kupán.

Alaposan meg van lepve, bámul, mint a hangyalepke.

Aki mérték nélkül iszik, így néz, mikor hazaviszik.

Szívéhez kap, ha nem vaksi, gazdag zsákmányt lát a kapzsi.

Mérgesen néz,, ki haragszik, szemöldöke megvastagszik.

Haragodon erőt vegyél, nehogy ilyen csúnya leavél.

Pogány Eszter, 3. osztály

A dzsungel közepén

A dzsungel közepén van egy tó, Ott éldegélt krokodilapó.

Jó kövér volt krokodilapó, Nekiment egy motoros hájó.

Felborult a motoros hajó,

S továbbúszott krokodilapó.

Meixner Gábor, 3. osztály

A meséket és a verseket a Somorjai (Samorín) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában működő Amadé László Alkotókör lapjából, az Alkotó Pajtásokból vettük.

HOGYAN SZELLŐZTETIK KASUKAT A MÉHEK?

A méhcsalád a kas megfelelő hőmérsékletét, nedvességtartalmát és a belélegzendö gázok megfelelő arányát számos tagjának összehangolt tevékenységével - a szárnyaik csapkodásával keltett légáramlattal - teremti meg. A méhek akkor kezdenek el szellőztetni, amikor a tapogatóik azt érzékelik, hogy túlságosan sok a szén-dioxid a kas belsejében.

A természetben a méhek a kasnak általában minden nyílását eltömik, egynek a kivételével, s a kas ezen a nyíláson át szellőzik. Csakhogy ha a kasnak csupán egyetlen nyílása van, azLkereszthu- zattal képtelenség átszellőztetni. De hát akkor miképp megy végbe benne a levegöcsere?

Ennek kiderítésére az Egyesült Államokban méheket olyan kas alakú kamrában helyeztek el, amelynek ugyanúgy csak egyetlen, 2 centiméter átmérőjű nyílása volt, mint a méhkasoknak általában. A kutatók ezután mérték az egyetlen nyíláson be- és kiáramló levegő mennyiségét és más jellemzőit, s gondosan megfigyelték, hogy hogyan viselkednek a méhek.

Megállapították: a méhek a kasban olyan szabályos ütemű légáramlást teremtenek, mintha maga az egész kas „lélegezne“, mégpedig percenként átlagosan 2,9 lélegzetet véve. Mintegy 35 Celsius-fokos hőmérsékleten a kas méheinek több száz tagból álló szellőztetőcsoportjai körben helyezkednek el a kasban, és szárnyaik csapkodásával körbejárásra késztetik a benne levő levegőt. Magasabb hőmérsékleten azonban a kas levegőjét a nyílás felé terelik. Ott erre szakosodott három levegőmozgató méh - a potrohúkkal a külvilág felé fordulva - gondoskodik arról, hogy az elhasznált, meleg levegő eltávozzék a kasból. Minden kilélegzést a friss levegőnek a beáramlása követ. Ez valószínűleg annak nyomán következik be, hogy a méhek egyszerre hagyják abba a legyezést.

A méhkas szellőztetése sokban hasonlít a gerincesek lélegzésére. Mindkettőnek van aktív és passzív szakasza, s mindkettőt a szén-dioxid nagy töménysége és a hűtés szükséglete hozza létre. A méhek körében azonban a kas szellőzését több egyednek egybehangolt viselkedése teremti meg. íme, egy újabb példa arra, hogy a méhcsalád „szuperszervezetként“ működik. (ÉT)

A zöldike

Szinte egész Európában elterjedt pintyféle madár a zöldike1 (Carduelis chloris). Veréb nagyságú, de annál'zömökebb, farka rövid, csőre erős és kúpos. A hím olívazöld, a farka és a szárnya élénksárga. A tojó színei egyszerűbbek, tollruháját inkább a szürkés színek uralják.

Különösen a bokrokkal övezett erdöszéleken, ligeterdőkben költ, de elhanyagolt, bozótos temetőkben is megtelepszik. A zöldike vaskos csőre - ez a jellegzetes magtörő „szerszám“ - gazdájának a táplálkozásáról árulkodik. Főként gyommagvakat fogyaszt, fiókáit azonban a lágy magvakon kívül inkább rovarokkal eteti. Évente két alkalommal is költ; az első nemzedék májusban, a második júliusban válik önállóvá.

Hazai zöldikéink gyakran áttelelnek, kemény teleken azonban más pintyfélékkel (a fenyőpinttyel, a stiglinccel) elegyedve csapatokban kóborolnak. Magvakat és bogyókat szedegetnek, de szívesen táplálkoznak madáretetőkben is; ott kedvelt csemegéjük az ocsú és a napraforgómag.

Ilyenkor a szintén táplálékát kereső karvaly ritkítja csapataikat. Nyilvánvaló: a karvaly is éhes, ezért zord időben gyakran zsákmányol az etetők környékén gyülekező pintyek közül. A védett zöldikék jó néhány példánya kalitkák fogságában hallatja bánatos énekét. Ezek zugárusok vagy kétes hírű díszmadárkereskedók közvetítésével kerülnek „piacra“.

Dr. Gyovai Ferenc

Gondolkodom, tehát...

1

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

|

I

I

|

|

I

I

I

I

I

»

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

f

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

MEGFEJTÉS

Az augusztus 25-i számunkban közölt feladatok megfejtése: lámpaláz; nem párosítható össze a felső tabló 2-es és 7-es számú madara, valamint az alsó tabló 5-ös és 13- as számú árnyképe. Nyertesek: Várady Attila, Dunaszer- dahely (Dunajská Streda); Pusztay Adrianna, Komárom (Komárno); Majoros Mónika és Jácint, Safárikovo; Tóth Adrianna, Vágkirályfa (Králová nad Váhom); Martha József, Szepsi (Moldava nad Bodvou).

\

SZÁMJÁTÉK *

Négy számjegy - jelen esetben az 1-es, a 2-es, a 4-es és az 5-ös - sorrendjének minden lehetséges változatával huszonnégy különböző négytagú szám képezhető. Ezekből huszonhárom az ábrán látható. Melyik a még hiányzó huszonnegyedik szám?

(Miroslav Motyőík rajza)