Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-07 / 27. szám

D opping. Az egész világot riogató je­lenségek. Szöul után minden sport- szövetség hadat üzent neki. Természete­sen a legnépszerűbb játék, a labdarúgás is beállt a sorba. A FIFA tavaszi prágai szim­póziumán a szövetség elnöke, Joao Have- lange, megelégedettséggel jelentette ki: a futballisták nem ,,sározódtak“ be az olim­pián. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a sport rákfenéje elkerülné a labdarúgást. Az 1974-es világbajnokságról doppingolás miatt hazaküldték a haiti Jean Joseph hát­védet, négy esztendővel később a skót Johnstone távozott csúfosan a futballfeszti- válról. Ludék Kovacík (Vítkovice) esete pe­dig tavaly történt. Itthon, a Zilina - Vítkovice I. ligás meccsen. Tehát a labdarúgásnak is védekeznie kell az ajzószerek ellen. Sok országban szigorú ellenőrzés bevezetése van folyamatban, növekszik a megelőzések száma, pontosítják és szigorítják a vétkesek elleni szankciókat. A futball elhatározta: „taccsra“ játssza a doppingot. SPANYOL PÉLDA. Nagyon átgondoltan és szervezetten küzdenek a tiltott szerek használataién Spanyolországban. Abban az országban, ahol a világ egyik legszínvo­nalasabb bajnoksága folyik és nem kevés a játék általános fejlődését meghatározó mamutklub rendszeres a doppingvizsgá­az egyik ismert spanyol sportpszichológus. - A népszerű embereknek, így a futballis­táknak sem kellemes, ha nevüket bizonyos botránnyal hozzák összefüggésbe. Mind­nyájan tudatosítják; mit kellett átélnie példá­ul Johnsonnak a szöuli olimpián. Ilyesmitől természetesen irtóznak a futtballisták, mert lehetetlenné válnának a szurkolók előtt. A rendszeres ellenőrzések és a szigorú büntetések elriasztják őket az ajzószerek­től. Emberileg is hatni kell rájuk. A dopping csakugyan káros, semmi jóra nem vezet.“ AKADÁLYOK. A világbajnoki selejtező csoportunkban szereplő Belgiumban is el­kezdték a doppingvizsgálatot. Itt azonban fennáll egy nagy akadály. Belgiumot fla- mandok és vallonok lakják, s a két ország­rész a maga módján közelít a problémák­hoz. A flamandok lakta területen (4 tarto­mány), ha rendszertelenül is de vannak doppingellenőrzések. A vallon tartomá­nyokban csak beszélnek róla. A gyakorlat­ban ez azt jelenti: a vallon tartományokból származó futballisták nem leplezhetök le doppingolás miatt, a flamandok igen. Ez természetesen súrlódásokat okoz a két nyelvterület között. (A vallonok a francia, a flamandok a hollandhoz hasonló flamand nyelvet beszélik.) Nem tudnak közös neve­zőre jutni, képtelenek egységes rendszert kidolgozni. Erről tanúskodnak a szankciók is. A vétkes futballistát nem tiltják el, hanem pénzbírsággal, illetve börtönnel sújtják (15 ezer - 120 ezer frank büntetés, illetve 7-30 napos elzárás). Nem valószínű, hogy belát­ható időn belül Belgiumban megoldják a doppingellenőrzést. A KARRIER ÉRDEKÉBEN. Ben John­son diszkvalifikálása gondolkodásra kész­tette a brit futball vezetőit is. Az angolok szerint labdarúgásukban ismeretlen a dop­ping. Glen Kirton, a szövetség szóvivője lat, a szövetségnek világos a koncepciója a leleplezést és a szankciókat illetően. Semmit sem bíznak a véletlenre, öttagú a doppingellenőrzés egészségügyi bizott­sága, amely orvosszakértökból, egy-egy já­tékvezetőből és játékosból áll. Hetente sor­solják az I., és II. liga mérkőzéseit, ahol ellenőrzést tartanak. Természetesen min­den titokban történik. Az egyes futballistákat csak a meccs második félidejében jelölik ki ellenőrzésre és rögtön a mérkőzés után el kell végezniük azt a bizonyos procedúrát, s a leletet leadni a fenntebb említett bizott­ság által kijelölt orvosnak, aki azt Madridba viszi. Ott analizálják, és pozitív eredmény esetén - a klub és a játékos kérésére - 24 órán belül újabb analízis következik, mely­nek igazolnia kell a szabálysértést, illetve a vétlenséget. Utána a vétkest beidézik a fegyelmi bizottságra és kiszabják a bünte­tést. Az utóbbi is pontosan meghatározott a játékos, az orvos és a sportvezető eseté­ben. Az először rajtakapott futballista két hónapos eltiltást kap, ismétlődés esetén egy évig nem léphet pályára, s ha ebből sem okul, örökre eltiltják. Ugyanezek a szankciók vonatkoznak az orvosra és a vezetőre, ha beigazolódik, hogy közük volt az ügyhöz. Ha a klub is felelős az esetért, semmisnek nyilvánítják a mérkőzés eredményét, és a csapattól levonnak két pontot. Spanyolországban a megelőzésre helye­zik a hangsúlyt. Tanfolyamokat rendeznek az I. és a II. ligás ősapatok orvosainak, minden vitatott kérdést igyekeznek tisztáz­ni. Ha a kluborvosok útmutatásai szerint járnak el a játékosok, nem fordulhat elő tiltott szerek használata. „Más szempontból is tekintettet kell lenni a doppingra - állítja vétség minden élvonalbeli futballistának el­küldte a tiltott szerek listáját és lelkűkre kötötte: mielőtt valamilyen orvosságot szed­nének, konzultáljanak a kluborvossal'. Anglia válogatottjának gyúrója mondta: „A labdarúgás problémája nem a drog. A futball alapja a tudás, s ezt semmilyen ajzószerrel nem lehet tökéletesíteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a labdarú­gásban nincsenek gondok. Itt más orvossá­gokat használnak. Talán a maguk módján ezek is drogok, bár nem tiltják őket. Rossz hatással lehetnek a sportoló egészségére. A cortisonról van szó. Fájdalomcsillapító, mi úgy hívjuk, hogy fájdalomölő. Az éljátéko­soknak érdekük, hogy hétről hétre jó telje­sítményt nyújtsanak, ezért nem haboznak cortisont szedni. Ezzel csökkentik az eset­leges fájdalom- és fáradtságérzetet. Az argentin Osvaldo Ardiles tíz éve ját­szik az angol bajnokságban: „Egy fontos meccs előtt én is kaptam cortison-injekciót a bokámba és két nap múlva rosszabbodott a sérülésem. Sok társam cortisonnal »élt« és átszenvedték pályafutásukat A Totten­ham menedzserének véleménye: ,,A játé­kosok gyakran önmaguk ellenségei. A fon­tos meccseken mindenáron ott akarnak len­ni, annak ellenére, hogy tudják, sérülésük az ajzószerek használata következtében csak rosszabbodhat." McDonald, a korábbi évekből ismert an­gol válogatott krónikus csontfájdalmakkal küszködött. Ezért a meccsek előtt butazoli- dint használt. „Tudtam, hogy ez nem telje­sen szabályos, de a futballra adtam a fejem és folytatni akartam pályafutásomat, ame­lyet így öt évvel meghosszabbítottam“. SCHUMACHER IGAZA? A nyugatné­kitartást igénylő sport. Mindazonáltal sok az igazság Schumacher szavaiban. Nem hi­szem azonban, hogy a dopping szisztemati­kusan utat törne a Bundesligában. Inkább szórványos esetekről van szó, amikor a tel­jesen egészséges és öregedő labdarúgók folyamodnak a tiltott szerekhez. Ez ellen is következetesen harcolni kell.“ A Bundesligában nincs doppingellenőr­zés, pedig sok szakember szorgalmazza. Még Franz Beckenbauer is: „A rendszeres szúrópróbák mellett vagyok. A dopping a futballban is csalás. Segítségével a játé­kos megtanulhat-e jobban lőni, labdát ke­zelni, taktikusabban gondolkodni? Kötve hi­szem. Gyorsabban futni még nem minden...“ Hans Kindermann, az NSZK szövetsége ellenőrző bizottságának elnöke: „Vannak információim, hogy azok a külföldi szövet­ségek, amelyek bevezették a rendszeres ellenőrzést, legszívesebben visszavonnák. A maga módján ez sportpolitikai kérdés is. Nálunk ehhez fontos és döntő szava lesz a labdarúgó-szövetségnek. Mi, vezetők, természetesen nem vagyunk ellene. Csak­hogy a klubok keményen tiltakoznak, mond­ván, hogy bizalmatlanságot keltünk a sport­ág tisztaságát illetően. De hogy a dopping rongálja az egészséget, arról sokan megfe­ledkeznek...“ Hát igen. A sportolók, így a futballisták is (tisztelet a kivételnek) az egyéni boldogu­lás, a hírnév és a pénz reményében képe­sek feláldozni saját életüket is. Ez pedig nem jó. Rossz irányba fejlődik a sport. Valamit tenni kellene. Míg nem késő. TOMI VINCE ezzel kapcsolatban kijelentette: „Tíz esz­tendeje minden szombaton végzünk szú- róprábákat. Nyugodt lelkiismerettel állítha­tom, senkinél sem fedeztünk fel a NOB tiltott listáján szereplő 116 ajzószer közül csak egynek is a használatát.“. A skótok csupán az utóbbi években ve­zették be a rendszeres ellenőrzést. A szó­mét Bundesligában Harold „Toni“ Schuma­cher Anpfiff (Fütyülök rátok) című könyve kavart nagy vihart. Hosszasan tárgyalja a tiltott szerek használatát, konkrét neveket sorol fel. Olyan nagy volt a felháborodás a könyv ellen (elsősorban a szövetség ré­széről), hogy Schumacher kikerült a váloga­tottból és a Schalke csapatából. Most Tö­rökországban futballozik. Tény, Schumacher néhány kitétele az első pillanatra hihetetlennek tűnt, a legkö­zelebbi barátjai is kategorikusan visszauta­sították. Csakhogy... A Kicker sportmaga­zin annak idején ankétot szervezett a Bun­desliga játékosai között: használtak-e vala­mikor ajzószert? A 360 ankétlapból 216 került vissza a szerkesztőségbe. Az ered­mény? Harmincegy labdarúgó igennel, 172 nemmel válaszolt, 13 pedig nem vallott színt. Ezek szerint Schumacher állításai nem voltak egészen alaptalanok. „Igen, doppingoltam - ismerte be- Hans-Günter Neues, Kaiserslautern egy­kori csapatkapitánya. - Captagont szedtünk- a nemzetközi kupameccsek előtt. Ahogy hallottam, az olaszoknál ez mindennapi gyakorlat. A barátságos mérkőzéseken tisz­ták, de az európai kupatalálkozókon nem játszanak ajzószerek nélkül.“ „Schumachernek igaza van - mondta egy másik tapasztalt labdarúgó. - Főleg az idősebbek doppingolnak, olyanok, akik nem bírják szusszal és erővel.“ Hallatta hangját az egykori fenegyerek, Paul Breitner is: „Aki bekerül a Bundesliga ördögi pénzfor­gatagába, nem tagadhatja, hogy tablettákat szedett. - Herman Neuberger, a szövetség elnöke határozottan védekezik: „Ezek csak kitalációk. Nincsenek birtokunkban konkrét bizonyitékok...“ A nyugatnémet válogatott orvosa, Hein­rich Hess véleménye: „Többnyire captagon és az efedrin jön számításba. Ezek nagyjá­ból félóra múlva hatnak serkentőleg. De fékezhetik a teljesítményt, szétforgácsolhat­ják a koncentráló képességet és fordítva: fokozzák az agresszivitást. Hatásuk nem egyértelmű. A futball ugyanis nem úszás, atlétika, kerékpár, vagy evezés; tehát nem VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József. Főszerkesztő-helyettes: Csető János és Szilvássy József. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanoviőova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456, főszerkesztő-helyettesek: 210/4454 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, vasárnapi kiadás: 673 70, sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 819 02 Bratislava, Martanoviőova 25, telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava. Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanoviőova 25, 17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 13,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. Nagy László (2) és a ŐSTK felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom