Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-25 / 34. szám
Kerti asztal és pad rönkfából Mit kezdjünk a kivágott fával? Eltüzelni is érdemes, de sokkal célszerűbb a fatörzsból és az egyenes, vastagabb ágakból :&•£ kerti bútort barkácsolni. Jól mu- tat majd a sötét színűre pácolt, iákkal védett asztal és pad a dió- fa árnyékában. Kívülálló segítségére csak SS egyszer lesz szükségünk. A fa$S: rönk hosszanti kettéfúrészelésézott méreteket. Ha ezektől sokban eltérünk, kényelmetlen lesz az asztal melletti üldögélós, pihenés. Az ülőkének, illetve az asztal lapjának támasztékot adó rönköket fűrésszel és vésővel alakítjuk homorúvá, az összekapcsolást viszont ácskapcsok beverésével oldjuk meg. Egy másik változatot mutat 3. ábránk. Szerszámaink ugyanDJSZÓ 21 vei ugyanis hiába próbálkozunk kézi szerszámmal, de még villamos barkácsszerszámmal sem tudunk boldogulni vele. Fizetni kell a szolgáltatásért, de végső soron megéri, mert rengeteg időt takarítunk meg vele, ha a kivágott fatörzset elvisszük a legközelebbi fűrészüzembe. A nagy teljesítményű gépek percek alatt méretre szabják a fát, méghozzá úgy, hogy szinte gyalulni, csiszolni sem kell a felületeket. Most már jobban szemügyre vehetjük a mellékelt ábrákat is. Különféle átmérőjű rönkökből barkácsolható az 1. számú rajzon látható kerti bútor. A pad és az asztal hossza tetszőleges, illetve a rendelkezésünkre álló anyagtól függően magunk határozzuk meg. Igyekezzünk betartani a bútorgyártásban alkalmaazok, kötőelemként szintén ácskapcsot, esetleg erősebb, hosz- szabb szegeket használhatunk. Ülőgarnitúránk néhány érdekes, szép kőre támaszkodik. Ha a fúrészelés durva felületet eredményezett, az asztal lapját és a padok ülőkéjét simára kell csiszolnunk. Ezt a munkát deszkára fektetett dörzspapírral is elvégezhetjük, de gyorsabban halad a munka, ha van barkács fúrópisztolyunk, amelyre lengőcsiszolót csatolhatunk. A talajjal érintkező, illetve a talaj közelében levő fát forró kátránnyal védjük - két rétegben - a korhadástól. A többi felületet pedig favédő lazúrral - ezek a szerek rovar- és gombaölő szereket is tartalmaznak - védjük az időjárás viszontagságai ellen. (Magyar Szó) 989.VIII.25. ü A nektarin típusú őszibarackokról Ez az év az őszibarackot termelők számára is örömteli - legalább is a terméshozamot tekintve -, s ez talán elegendő ok arra, hogy kicsit részletesebben foglalkozzunk ezzel a közkedvelt gyümölcsfélével. A rózsafélék családjába tartozik, őshazája Kína, ahol már az időszámítás előtti V. században termesztették. A római birodalom idején előbb Olaszországban, majd Franciaországban is meghonosodott. Valószínűleg innen származik a helyenként nálunk is ismeretes franciabarack elnevezés. A világon több mint ezer fajtája ismeretes, melyeket a jellegzetes bélyegek, az érés időpontja, a gyümölcshús színe, illetve a mag- vaválóság szerint szokás megkülönböztetni. Az őszibarack az egyik legfontosabb gyümölcsünk. A mérsékelt övi gyümölcsfélék közül csupán az almából és körtéből termelünk többet. A világ őszibarack-termésének mintegy 45 százaléka Európából, egyharmada pedig Észak-Ameriká- ból származik. Földrészünkön Olaszország a legnagyobb termelője, ahol évente 1,2 millió tonna őszibarackot szüretelnek. Franciaország, Spanyolország, Görögország, Bulgária, Jugoszlávia, Románia és Magyarország tartozik még a nagytermelők sorába. Nálunk a termőhelyi feltételek meglehetősen korlátozzák az őszibarack-termelés fejlesztését. Jobbára csak Dél-Szlovákiá- ban és Dél-Morvaországban kedveznek a feltételek ennek a gyümölcsfajnak. Esetenként még ezekben a körzetekben is kénytelenek vagyunk primitív fajtákkal foglalkozni, mivel ezeknek az igényeit viszonyaink között könnyebb kielégíteni. Azokban az országokban, ahol adottak a minden tekintetben kedvező feltételek, sok perspektív fajtával és változattal kísérleteznek a termelők. Már Magyarországon is sok gazdaság és kertbarát termeli például az őszibaracknak egy csupasz, erőteljesen színezödó, külalakra a mi Althan ringlónkhoz hasonló változatát. Ez a nektarin változat, melyet a színe alapján akár négerbaracknak is nevezhetnénk. A morfológiai jegyek (levélzet, rügyek, virágok, fás részek és gyökérzet) megegyeznek az ismert őszibarackéval. Rendszertani (pomológiai) szempontból megkülönböztetünk valódi nektarinokat - ezek magvaválók - és álnektarinokat. A gyümölcshús fehér vagy sárga, a gyümölcsök súlya fajtától függően 80-160 gramm lehet. A termések fedöszíne a kár- minpirostól a narancsszínen kérészínyenceknek A tejfölös csillagtöksaláta (4 személy részére) 10 db kisebb csillagtökból (patisszonból), 1 dl tejfölből, 2 db paradicsomból, 1 csomó kaporból, fél citromból, csipetnyi sóból és borsból készül. A gyenge csillagtököt sós, citromos vízben megfőzzük, lecsö- pögtetjük, kihűlés után felszeleteljük, a tetejére sóval, öröltbors- sal fűszerezett tejfölt öntünk. Végül paradicsomszeletekkel és finomra vágott kaporral díszítjük. Lehűtve hús- és halételekhez kínáljuk. Röviden • Látási hibák a galamboknál. A galamboknak néha célszerű a földre szórni a gabonát, mert így könnyen ellenőrizhetjük, jól látnak-e az állatok. A rosszul látó galambok csipegetés közben többnyire a földbe vágnak a csőrükkel, csak ritkán találják el a gabonaszemet. Aki rendszeresen etetőből kínálja az eleséget, aligha fedezi fel az általában öröklődő látási hibákat, s ez a törzsállomány leromlásához vezet. • Tojás télre. Amikor jól tojnak a tyúkok és a közvetlen fogyasztást meghaladó mennyiségű tojás áll rendelkezésre, érdemes a szűkösebb hónapokra gondolni. Eleink a tyúktojást fonott kosarakban, búza között tárolták. Három-négy hónapra egyszerű forrázással is tartósítható a tojás. A forró vízzel leöntött tojáson hajszálvékony alvadt fehérjeréteg képződik, s ez elejét veszi a héjon keresztül történő fertőződésnek. (ol) tül a sárgáig, sőt zöldessárgáig terjedhet. Az újabb nemesítésé fajták gyümölcshúsának kiváló a konzisztenciája, viszont kicsit könnyebben nyomódnak, amit a szüret időpontjának körültekintő megválasztásával befolyásolni lehet. A nektarin őszibarackok friss fogyasztásra és kom- pótkészítésre egyaránt megfelelnek. A fajtajegyzékben már mintegy kétszáz nektarin típusú őszibarack szerepel a világon. A legismertebbek: Cavalier, Flamekist, Francesco, Morton, Nectaheart, Nectared 2, N-3, N-4 (egészen 10-ig), Necta- rose, Pocahontas, Redbud, Silver Lode stb. A csehszlovákiai fajtakísérletekben eddig mintegy 50 nektarin őszibarackot vizsgáltunk, de az utóbbi másfél évtizedben csak egy alkalommal örülhettünk kielégítő hozamnak. Konkrétan 1986-ban, amikor a legismertebb Nectared 4 egy fa átlagában 84 kilogrammot termett. A többéves átlag mindössze 12 kilogramm. Főleg a kertbarátok gyakran érdeklődnek, nálunk miért nem tesznek lépéseket a nektarin típusok meghonosítására, a faiskolák miért nem szaporítják az új változatokat legalább a háztáji termelők részére? Nos, ennek a szerény és fölöttébb bizonytalan terméshozamon kívül további okai is vannak. Például az, hogy éghajlati viszonyaink között meglehetősen hajlamosak a betegségekre. Gyakran károsít rajtuk a lisztharmat, amely a leveleken- hajtásokon kívül a gyümölcsöt is megtámadja. További gond, hogy ha érés idején csapadékosra vált az időjárás, sok gyümölcs felreped, megtelepszik a monília és a termés nagy része tönkremegy. A darazsak szintén tetemes károkat okozhatnak, mivel a nektarin típusok sok cukrot tartalmaznak. A darazsak kártétele szintén hozzájárulhat a gyümölcsök moníliával történő fertőződésének elősegítéséhez. Az említettek ellenére a veseléi kutatóintézet munkatársai aktívan dolgoznak egy hazai nektarin típus kinemesítésén. Olyan fajta előállítása a cél, amely a mi sajátos termőhelyi feltételeink között is verseny- képes lehetne a hagyományos őszibarack-fajtákkal. Azoknak a kertbarátoknak, akik az elmondottak ellenére kedvet éreznek a nektarin őszibarack-típusokkal való kísérletezéshez, azt javasoljuk, hogy a házikertekben és kerttelepeken néhol már látható változatokkal (Nectared 4, Pocahontas) próbálkozzanak. Oltással szaporíthatok, az alany megválasztására és a termesztési technológiára vonatkozó tudnivalók hasonlóak, mint a nálunk honos őszibarack esetében. Az oltványt kénytelenek maguk kinevelni, hisz nálunk engedélyezett változat nincs a fajta- jegyzékben. Oltóvesszőt legjobb a kísérleti intézetből (Ústav ovocMiért pusztulnak a kajszifák? Az Idegen szavak szótára szerint az apoplexia gutaütést, szélhúdést, agyvérzést, a Kertészeti Lexikon szerint olyan megbetegedést jelent, melynek során főleg a fás növények teljes egészükben vagy részlegesen, viszonylag hirtelen elhalnak. Kiváltói lehetnek állati kártevők, gombák, sőt élettani okok is, mint például a fagykár, a vízellátási zavarok, hőguta, túltermésre való hajlamosság stb. A kajszifákra főleg a fiatalkori hirtelen és tömeges pusztulás jellemző, de olykor az idősebb ültetvényekben is tetemes a kár. A gutaütéses pusztulás lehet igen gyors, de az évekig elhúzódó fertőzések, részleges pusztulások szintén nem ismeretlenek. A beteg fák héja feltűnően könnyen elválik a fás résztől, illetve a törzsön nekrotikus (üszkös, elhalt) gócokat találunk. A gutaütés tünetei a környezeti tényezők együttes és kölcsönösen kedvező hatására alakulnak ki. Az alany kiválasztása, a tápanyagellátás, a nyár végi, őszi és téli metszések, a szárazság, fagy, a héj sérülései, továbbá a baktériumok, vírusok és gombák jelenléte egyaránt hozzájárulnak a kajszi gutaütéses pusztulásához. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a mirobalánra oltott kajszi gyakrabban szenved a betegségben. További megfigyelés, hogy az oltáé helye is döntő lehet: minél közelebb van a föld felszínéhez, annál gyakoribb a fertőződés. Nagyon fontos, hogy telepítéskor megfelelő helyet válasszunk az ültetvényeknek. A kajszi nem szereti a nedves és meleg termőhelyet, az erős téli fagyokat, a tavaszi höingadozást és a magas talajvízszintet. Aki összel-tavasszal telepítéshez készül, ne tévessze szem elöl ezeket az ismereteket. És azt sem, hogy nem megmosolyogni való az a kertbarát, aki fehérre meszeli a kajszifák törzsét. A fák alatt nem is nagyon lehet, meg nem is érdemes más növényféléket termelni, hisz ezek gazdái, hordozói-terjesztői lehetnek a kajszira ártalmas károsítóknak. Az ültetvényben biztosítani kell a kiegyensúlyozott tápanyagellátást és a rendszeres talajlazitást. S ha már jelentkezik a baj, a megtámadott (elhalt) ágakat azonnal vágjuk le az egészséges részig, a sebeket, vágási felületeket pedig zárjuk le. Tökéletes védelmet nyújtó vegyszeres kezelésre mai ismereteink szerint nincs mód, viszont aki a tenyészidóben legalább három alkalommal megpermetezi a fákat valamilyen kéntartalmú készítménnyel, illetve nem hanyagolja el a gnomóniás levélbetegség elleni védekezést (Novozir MN 80, Perozin 75 B, Venturol, Melprex 65 W, Syllit 65, Ziman S-80), az részben a fák gutaütéses pusztulásának megelőzéséért is tett valamit. SZALAI LÁSZLÓ nych a okrásnych drevín Bojnice, Sl'achtitel'ská stanica Veselé), illetve a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet (UK- SUP) Veiké Ripnany-i és érsekújvári (Nővé Zámky) telepéről beszerezni. A Nectared 4 az USA-ból származik, 1959-ben New Jersey államban nemesítették ki. Augusztus második felében érik, gyümölcsei zömmel 120 grammosak. Gyümölcsének alapszíne sárga, a termés 70 százalékán bordópiros fedöszínnel. Gyümölcshúsa sárga, lédús, íze aromatikus. Félig vagy teljesen magvaváló, tehát kompótkészítésre is alkalmas. Előnye, hogy önmeg- porzó, fája jól túri a nálunk uralkodó teleket, s az ismert fajták közül talán ez terem legjobban feltételeink között. A Pocahontas Virgíniából származik, 1965-ben ismerték el külföldön. Egy héttel a Redhaven előtt érik, nem olyan „darabos“, mint a Nectared 4. Jól színezödó, sárga húsú, jó konzisztenciájú, friss fogyasztásra és kompótnak is megfelel, de csak félig magvaváló. Fája erőteljesen növekszik, viszont a termőképessége csak közepes, több év átlagában 14 kilogramm égy fára számítva, önmegporzó, viszont a betegségekkel szembeni ellenálló képessége szintén csak átlagos. BELUCZ JÁNOS mérnök, kandidátus Vigyázzunk a fekete bodzával Figyelmezteti az egzotikus madarakat tartó tenyésztőket az egyik külföldi szaklap cikke. Joggal teszi, hiszen az egzotikus madarakat tartók közül sokan éppen fekete bodzából készítenek ülőkéket kedvenceik számára. Sőt! Néhányan kimondottan azért tesznek bodzaágat a madárházba, hogy a madarak lecsipegessék a kérgét. Az említett cikk szerzője hangsúlyozza, hogy a szakemberek megállapították: a fekete bodza kérge aránylag sok olyan anyagot tartalmaz, amely súlyos emésztési zavarokat okoz a madaraknál, főleg a bodzát szívesen csipegető papagájoknál. Nem árt, ha a tenyésztők megszívlelik ezt a figyelmeztetést s nem kínálgatják madaraiknak a fekete bodza hajtásait, sót ülőkét is valamilyen más ágból készítenek. Csipegetni való persze kell a madaraknak, de erre a célra sokkal megfelelőbb a ritkán vagy egyáltalán nem permetezett gyümölcsfákról, a fűzfáról, illetve a kecskefüzröl vágott hajtás vagy gally. (k)
