Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-07 / 27. szám

Szabadságra indulunk (I.) A U T Ó S 0 MOTOROSOK Hol a hiba? A leggondosabban előkészített autónál is előfordulhat, hogy meghibáso­dik a szabadságon. Mielőtt a javítóműhelybe vinnénk, megkíséreljük megta­lálni és eltávolítani a hibát. Lehet, csak kisebb, házilag is javítható rendellenességről van szó. Az alábbiakban néhány tanácsot adunk ehhez a művelethez. A motor menet közben hirtelen leáll. A hibakeresést minden esetben kezdjük azzal, hogy ellenőrizzük az üzemanyagtartályt. Előfordulhat, hogy üres. Bár az üzemanyag teljes elfo­gyasztása előbb inkább ki-kihagyásokkal szokott jelentkezni, előfordulhat, a hirtelen leállás is. Ha van elegendő benzinünk a tartályban, meg kell vizsgálni, eljut-e az üzemanyag a motoriq. Első feladat megállapítani: van-e benzin a porlasztóban. Vegyük le a levegószürót, és valakit kérjünk meg, nyomja le hirtelen a gázpedált. Ha a karburátorban van benzin, akkor a pedál lenyomásakor a gyorsítószivattyú benzint lövell a szívótorokba. Ha nincs üzemanyag a karburátorban, a hiba az üzemanyagtartály és a kar­burátor között keresendő. Ez lehet a benzinvezeték eldu­gulása, az üzemanyagszűró piszokkal való berakodása vagy a tápszivattyú (AC pumpa) meghibásodása. Szereljük le a tápszivattyúról a benzinvezetéket, ha nem folyik belőle üzemanyag, fúj­junk bele a légsűrítő pumpá­val. Ha a vezeték szabad, hallani kell a bugyborékolást. Szereljük szét, és tisztítsuk ki a benzinszűröt. Némely tí­pusnál a benzinszúrö a táp­A szaggatott vonallal lelőtt állás a szivólöketet anyagszivattyúval van egy­/etö,/ _ beépítve. Ha ezután sem si­1 szúró; 2 szívószelep; 3 nyomószelep; kerül felszívatni a benzint, 4 membrán; 5 rugó; 6 rúd; 7 mozgatókar akkor sajnos a tápanyagszi­vattyú hibásodon meg. Leggyakoribb hiba a membránszakadás. Ha van kéznél pótmembrán, a gyakorlottabb vezető könnyedén ki tudja cserélni. A kevésbé gyakorlottak forduljanak inkább szakemberhez. Ha a karburátorban van benzin és a motorba mégsem jut el, a hiba a karburátorban van. Ez leginkább a benzinbe jutott piszok következménye. A dugulást a túszelepnél és a fúvókában keressük. Ha az üzemanyagellátás rendben van, akkor a hibát a gyújtásnál kell keresni. A gyújtást két áramkörre osztjuk, a primáris és szekundáris áramkörre. E kettőt a gyújtótekercs választja ketté. Húzzuk ki a gyújtótekercset az elosztófejjel összekötő kábelt az elosztóból, közelítsük a kocsi vázához, kb. öt milliméterre, és kérjünk meg valakit, hogy startolja meg a motort. Ha a startolás közben látható szikra ugrik át a kábel és a kocsitest között, a gyújtótekercs rendben van. Ha nincs szikra, akkor hibás lehet a gyújtóte­kercs, a magasfeszültségű kábel vagy a megszakító. A gyújtás primáris áramkörében a leggyakoribb hibaforrás a megszakító. Itt a következő hibák fordulhatnak elő: Az előírt hézag (legmagasabb nyitáson kb. 0,4 mm) csökkenése vagy „eltűnése“ indítási elégtelenséget, magas fordulatszámon gyújtáskimaradást, ennek következtében esetleg a kipufogórendszerben pufogást okozhat. A hibán a hézag beállítása segít. Mivel ilyenkor nincs megfelelő műszerünk, többszöri próbálkozással állítsuk be a viszonylag legoptimálisabb hézagot. További gyakori meghibásodás a megszakítófelületek beégése. Ilyenkor egy darab csiszolópapír vagy egy körömráspoly segíthet. Persze csak ideiglenesen. Minél előbb cseréljük az elektródokat újra. Ha a primáris áramkör rendben van, ám a gyújtás mégsem működik, a hibát a szekundáris áramkörben kell keresni. A motor hirtelen leállítása nem a gyújtógyertyák meghibásodására vall. Ilyenkor a hiba előbb a motor kihagyásával jelentkezik. Figyelmünket tehát az elosztóra összpontosítsuk. Milyen hibák fordulhatnak itt elő? Megrepedt az elosztófedél. Ha nincs tartalékfedél, a hibán úgy tudunk segíteni, hogy a repedést késsel kivájjuk kb. 0,5 milliméter mélységre. A hiba ugyanis ott van, hogy a repedésbe por ülepszik le, amely az olajtól átnedvesedve vezetővé válik, és „elszívja" az áramot. Nedves, nyirkos időben előfordulhat, hogy nem reped meg, csak bepárásodik az elosztófedél. Ilyen esetben elég csak száraz ronggyal áttörölni. Zárlatos az elosztópipa (rotor). Húzzuk ki az elosztófedél középső részéből az gyújtókábelt. Szigetelt részénél megfogva tartsuk az elosztóten­gely középvonalába, a pipa rézlapkájától 1 cm távolságra, majd valakivel startoltassuk meg a motort. Ha a szikra az elosztótengelyhez intenzíven átugrik, tehát úgy, mint amikor a szikrát a motortestre ugrattuk, akkor repedt, hibás az elosztópipa. Csak a csere segít. Ha az elosztófedél középső részébe csatlakozó kábelen nincs szikra, akkor a megszakítót kell ellenőriz­nünk, ha ezt előzőleg még nem tettük meg.- A motor hirtelen gázadáskor leáll, vagy növekszik a fordulatszám. Az elógyújtás helytelen beállítása. A benzinmotorok tüzelőanyag-fogyasz­tása és teljesítménye főleg az égésfolyamat előkészítésétől és időzítésétől függ. Az egyik ilyen fontos tényező az elógyújtás, vagyis a gyújtásnak a felső holtponthoz viszonyított beállítása. A gépkocsi motorjának - a típustól függően - van egy igen szigorúan előírt alapelógyújtási értéke. Az önműködő gyújtásszabályozók a motor fordulatszámának megfelelően változtatják az alapelógyújtás értékét. Ezt az előgyújtásszabályozást csak korszerű és pontos műszerekkel lehet beállítani. Az alapelögyújtást azonban magunk is beállíthatjuk, ha ez elállítódott és a fent említett hiba áll be. (Folytatjuk) A benzinszúróvei egybeépített benzinszivattyú (AC-pumpa) A legtöbben, akik egyénileg akarnak szabadságolni, gépkocsival indulnak el kipihenni az egész esztendő fáradalmait. Szám­talan előnye van annak, ha saját autónkkal utazunk nyaralni. Meg­szűnik az időhöz és a helyhez való kötöttség, mindenki a maga válasz­totta útvonalon megy, ott áll meg, ahol jónak találja, nem beszélve a kényelemről. így nem kell degesz­re tömött utazótáskákkal, kofferek­kel zsúfolt autóbuszra, vonatra ka­paszkodni. De mindez csak akkor igaz, ha az autónk műszaki állapota kifogástalan. Ellenkező esetben elő­fordulhat, hogy pihenés helyett bosszankodni fogunk, élmények he­lyett „lerobbant" idegekkel térünk haza megérdemelt szabadságunk­ról. Ezért mielőtt útnak indulnánk, hozzuk rendbe járművünket. Vannak dolgok (pl. a szelepek, a gyújtás beállítása, a kormánygeo­metria ellenőrzése stb.), amelyeket csak megfelelően felszerelt szervi­zekben tudnak helyesen megcsinál­ni. Ilyen esetben nem szabad taka­rékoskodni, biztonságunk, nyugal­munk megéri a ráfordított pénzt. Vannak azonban dolgok, amelyeket magunk is el tudunk végezni, csak időt kell rá találnunk. Mi az, amit házilag is elvégezhe­tünk? A Skoda kocsiknál gyakori hiba a gázpedál akadozása, ami kellemet­lenné teheti a vezetést. Húzzuk félre a gumiszőnyeget, csavarozzuk ki a pedált tartó lap csavarjait, kapcsoljuk le a bowdenvezetéket... A gyártók ajánlata szerint a gyúj­tógyertyákat kb. tizenötezer kilomé­ter után már cserélni kéne. Ha azon­ban a kocsit leginkább városban használjuk, a rövid távok miatt a gyertyáknak nincs lehetőségük fel­melegedni az ún. öntisztító hőmér­sékletre. Ennek folytán az elektró­dokban karbon rakódik le, ami csök­kenti a gyertya hatásfokát, ezért A biztonságos vezetés első felté­tele, hogy aki a kormánynál ül, lássa az utat, akár éjjel, akár nappal. El­lenőrizzük tehát az összes világító- berendezést. Minden létező égőnek világítani kell, még a tolatólámpának is. Erre sokszor nem ügyelünk, pe­dig nagy szükség lehet rá, hiszen ismeretlen terepen mozgunk majd, és nem árt, ha sötétben végzett tolatásnál lát valamit a vezető. Ha az égő belsejében sötét homály fedi az üveget, cseréljük ki, mert élettarta­ma már lejárt, és minden pillanatban kialudhat. Ne feledkezzünk meg a tartalékégókról. A szélvédő üveget kívülról-belülról mossuk meg tisztí­tószeres vízzel. Ellenőrizzük az ab­laktörlők gumilapátjait, ha kopottak, cseréljük újakra. Ha nagyobb sebes­ségnél a levegő áramlása „lengeti" a külső visszapillantó-tükröt, cserél­jük ki. Nemcsak biztonságunkat nö­veljük ezzel, hanem a szabályoknak is eleget teszünk vele. A motor a ko­csi lelke, a kocsi csak akkor szolgál, ha a motor rendben van. A motor ellenőrzését kezdjük azzal, hogy megmossuk. Ezután tapogassuk vé­gig az összes létező gumicsövet. Nézzük meg állapotukat, ellenőriz­zük, jól vannak-e felerősítve. Főleg az üzemanyagvezetéket nézzük meg tüzetesen. Lehet, hogy filléres tömlő cseréjével meggátoljuk a ko­csi totális kiégését. Még az se szeg­je kedvünket, hogy a tömlőt csak némi utánajárással tudjuk majd be­szerezni. A beporosodott levegő- szűrő csökkenti a motor teljesítmé­nyét és növeli a fogyasztást. Ha nem akarjuk cserélni, legalább annyit te­gyünk meg, hogy a háztartási por­szívó csövét illesszük az ellenkező végébe (ott, ahol fújja ki a levegőt), és alaposan fújassuk ki a szúróból a port. A levegöszúröt egyébként harmincezer kilométer után ajánlja a gyártó cserélni, ez azonban csak akkor érvényes, ha nem közleke­dünk poros utakon (mondjuk még épülő lakótelepen). Ilyenkor már tíz­ezer kilométer után is ajánlatos szúrót cserélni. ilyen esetben gyakrabban kell cse­rélni a gyújtógyertyákat. Ellenőrizzük az alternátort és a vízpumpát meghajtó ékszíjat. Az ékszíj akkor van megfelelően meg­feszítve, ha a két tárcsa között erő­sebb nyomásra kb. 10-15 millimé­terre behajlik. Ha a behajlás na­gyobb, meg kell feszíteni, mert eb­ben az esetben csúszhat, ami az alternátor teljesítményének csökke­néséhez vezet. Az erősebb feszítés sem jó, mivel ez rövidíti az áramfor­rás csapágyainak élettartamát. Ha az ékszíjból szálak lógnak, azonnal cseréljük ki, útközben kell rgajd az újat feltenni. A porlasztó és a gyújtás beállítását, tisztítását bízzuk szak­emberre, aki szaktudásán kívül megfelelő felszereléssel is rendelke­zik. Az akkumulátort viszont magunk is ellenőrizhetjük, ha szükséges, öntsük fel desztillált vízzel. Ne fe­lejtsünk el tartalékba is vinni ma­gunkkal egy üveg desztillált vizet, főleg, ha melegebb vidékre tartunk. Itt ugyanis sokkal erősebb a párol­gás, és előfordulhat, hogy akár két­naponként is szükség lehet a feltöl­tésre. A lyukas kipufogó ugyan valaki­nek a Forma 1-et juttatja eszébe, a nagy zaj fárasztó, zavarja a kör­nyezetünket és ráadásul az előírá­soknak sem felel meg. Ezért - ha Kis tanácsadó Mielőtt megrakja kocsiját, poggyásszal, olvassa el a kocsi v műszaki adatait ismertető köny­vet. Ha nem akar kellemetlen meglepetéseket, ne terhelje túl autóját. x Ne feledkezzen meg, hogy van üres hely az ülések alatt is. Ezeket gyakran nem használjuk ki. Ne rakjunk oda azonban olyan tárgyakat, amelyek köny- nyen gurulnak. Mielőtt megrakja poggyászte­rét emelje ki a vontatókötelet, szerszámait, emelőt és az üzemzavart jelző háromszöget. Elkerüli ezzel, hogy szükség esetén kirakodóvásárt rendez­zen az út szélén. Ha hosszabb útra indulunk, szükségessé válik a tetőcso­magtartó alkalmazása. Csak tö­kéletes műszaki állapotban levő csomagtartót használjon. Ellen­kező esetben előfordulhat, hogy az ott elhelyezett poggyászt az út egy részén a családtagok tér­dein fogja szállítani. csak kis lyuk is van a kocsi kipufogó­ján - hozassuk rendbe. Nézzük meg, mennyi a fékfolya­dékunk, ha szükséges utánatölteni, tegyük meg, ha több hiányzik, aján­latos átnézni a fékvezetéket, nem szivárog-e valahol a fékolaj. Ezt ma­gunk is elvégezhetjük, ha van olyan hely, ahol a kocsi alá tudunk jutni. Ha csak a legkisebb gyanúnk is támad, hogy a fékrendszerrel valami nincs rendben, azonnal forduljunk szakemberhez. Lehet, pontosan ez­zel gátolunk meg egy súlyos követ­kezményekkel járó ütközést. Az előírás szerint a gumiabron­csok mintázatának legalább 1 milli­méter magasnak kell lennie. Ennél kopottabb mintázattal veszélyes és tilos közlekedni. Ha azonban hosz- szabb útra indulunk, főleg külföldre, ajánlatos az 1 milliméteres mintázat­nál jobb állapotban levő abroncsok­kal elindulni. A kormánymű geomet­riájának ellenőrzése is arra szolgál, hogy kímélje az abroncsokat, és biztonságossá tegye az utazást. A kormánymű ellenőrzésénél, beál­lításánál ugyanis szemügyre veszik az egész mellső futóművet is, Per­sze ezt is csak szakember tudja elvégezni. A lengéscsillapítókat ... emeljük ki a pedált, a fém­részeket mossuk meg petróleum­ban, vagy máb oldószerben, a tengelyre csö- pögtessünk ola­jat, majd szerel­jük vissza a szerkezetet azonban magunk is megnézhetjük. Ha olajjal átitatott sár borítja valame­lyiket, javíttassuk meg, mert ez azt jelzi, hogy folyik belőle az olaj (eset­leg már teljesen kifolyt). Több mint ötvenezer kilométer után gondolko­dás nélkül cseréljük ki a csillapító­kat. Kritikus helyzetben, amikor hir­telen kell manőverezni a kocsival, a kifogástalan lengéscsillapítók jó­voltából elkerülhetjük a felborulást. Mit vigyünk magunkkal? A bizto­sítók, gyújtógyórtyák és különféle égők természetes tartozékai a „pót- dobozoknak". Ezenkívül még vi­gyünk egy darab magas feszültségű kábelt a gyújtáshoz, elosztókart és fedelet az elosztóra, egy darab mű­anyagcsövet, amelynek a belső át­mérője kb. öt milliméter, néhány M4, M5, M6 és M8 menetű csavart, szi­getelőszalagot és motorolajat. Tudatosítanunk kell, főleg ha kül­földre megyünk: a pénztárcánkban levő deviza mennyisége véges, és azzal a céllal vittük magunkkal, hogy kellemessé tegyük szabadságunkat. Kár minden (idegen) fillérért, ha olyasmire kell költenünk, amit otthon kényelmesen és olcsóbban elintéz­hettünk volna. Arról már nem is beszélve, hogy nem biztos, sikerül-e odakint beszerezni a meghibásodott alkatrészt. Igaz, ez a veszély ideha­za is létezik, csakhogy itt több idő és „nagyobb terep" áll rendelkezé­sünkre.-ru­ÚJ SZÚ 16 1989. VII. 7. #

Next

/
Oldalképek
Tartalom