Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-11 / 32. szám
(Folytatás a 3. oldalról) kai mechanizmusok bevezetését követeli meg, amelyek a különböző érdekeket össztársadalmi szükségletek szempontjából kezelnék, és olyan érintkezési pontokat találnának, amelyek alapján egyesíthetnék. S. Matouéek: A szocialista pluralizmus, a dialógus, a különböző érdekek és nézetek terén differenciált szocialista társadalomban elképzelhetetlen és elválaszthatatlan intézményes kifejeződésétől: a szocialista politikai rendszer formájától. Kétségtelen, hogy számos politikai, társadalmi és állami szubjektum, főleg a Nemzeti Front jelentős számú tagszervezete lehetővé teszi, hogy rendszerünket teljes joggal nevezzük szocialista pluralista rendszernek, amely nem korlátozódott csupán a politikai pártok létezésére és tevékenységére, mint ahogy az a burzsoá pluralista politikai rendszerre jellemző. Az így értelmezett szocialista pluralista politikai rendszernek korlátlan lehetőségei vannak, hogy tolmácsolja a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a többi társadalmi csoport, a dolgozókollektívák, nemzeteink, nemzetiségeink és állampolgáraink különböző igényeit, és a CSKP vezetésével integrálja azokat. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy számos alanya ennek a rendszernek nem használja ki az adott lehetőségeket, feltételeket, és gyakran a régi formák, módszerek szerint dolgozik. A politikai rendszer átalakítása megköveteli, hogy minden alanya aktívan és alkotó módon teljesítse feladatát és funkcióját, hogy megszabadu'jcn a formalizmustól, bürokratizmustól, a fölösleges papírmunkától, az állampolgároktól való elszigetelődéstől és teljes mértékben kihasználja széles hatáskörét a társadalom és az állam polgárainak javára. Szükséges lesz ezért, hogy ebben a szellemben alapozzák meg szocialista pluralista politikai rendszerünket a CSSZSZK új alkotmányában, hogy lényegesen tökéletesedjenek a bevált politikai, társadalmi és állami intézmények, erősödjön a CSKP helyzete a Nemzeti Frontban. • A jövő megmutatja, hogy a megtett intézkedések közül melyek a hatékonyak és melyek nem. Az első lépéseket megtettük, akár a ma már elfogadott alapvető népgazdasági törvényekről, akár az oktatáspolitikáról vagy a képviselők és a vállalatok és üzemek önkormányzati szerveinek demokratikus megválasztásáról rendezett nyilvános vitáról legyen szó. Miként fogadják az emberek ezeket a változásokat? Nem mindenütt találkozunk teljes megértéssel. Néhol ismét a formalizmusba tévedünk. B. Sabráulová: Ami a gazdasági vezetés választását illeti, a nemrég rendezett, immár negyedik közvéleménykutatás ezzel kapcsolatban kimutatta, hogy a megkérdezettek 70 százaléka helyesli a vezetők választhatóságát. Az ankét alkalmával azt is megkérdeztük, milyen tulajdonságuk miatt becsülik az emberek vezetőiket. Azonban nem azok a tulajdonságok kerültek előtérbe, amelyek jelenleg a legkívánatosabbak lennének: például az új gondolkodás, a tudományos-műszaki haladáshoz fűződő pozitív viszony. Ez utóbbi mindössze a 7. helyen áll az elismert tulajdonságok között. Mindenesetre a választások a jövőben nem lesznek olyan problémamentesek, mint amilyeneket megszoktunk. Magukkal a választásokkal kapcsolatban az észrevételek ritkák. Ha mégis vannak, azok inkább a módjukat illetik. • Főleg a nagy vállalatoknál találkozunk olyan nézettel, hogy az igazgatónkat választjuk ugyan, de közvetlen felettesünket, a mestert nem. Hogyan kell tehát átvinni a demokráciát, csökkenteni közvetettségét? E téren a pártszervezeteknek és -csoportoknak, a vállalati tanácsoknak kellene hatékonyabban eljárniuk. J. Kamenicky: Meg vagyok győződve afelől, hogy nálunk senki sem gondolja már, hogy homogén társadalomban élünk, és további fejlesztése problémamentes lesz. Az emberi tényező jelensége mindig valami újat hoz, amely meghaladja a régit - technikában, gazdaságban és társadalmi viszonyokban is. Uj fogalmak keletkeztek. A Nemzeti Front jelenlegi platformja nálunk megfelel a szocialista pluralizmus fejlődésének. Ez azonban nem zárja ki javításának és hatékonyabb formái keresésének lehetőségét. Ma arról van szó, vajon megfelelő mértékben használják-e ki a pluralizmus érvényesítésének lehetőségét társadalmunkban. Ezért a Nemzeti Front és a benne tömörülő szervezetek aktivizálására irányuló javaslat dokumentuma hangsúlyt fektet arra, hogy növekedjen valamennyi politikai párt, társadalmi szervezet szerepe a politika kialakításában,, megvalósításában és ellenőrzésében. Igaz, ott, ahol a nagy nyilvánosság leginkább elvárja a párbeszed elmélyítését - az alapvető láncszemekben, e dokumentum elveinek érvényesülése elmarad a várakozástól. A szocialista pluralizmusnak leginkább társadalmunk optimális fejlesztése változatai keresésének gondolatában kellene kifejeződnie. Az ilyen eljárásra példa az utóbbi időben egyes társadalmi szervezetek tevékenysége főleg a FSZM-é, a SZISZ-é és másoké: észrevételeik alapján több eleme változott az állami politika előkészületben levő koncepciójának: például a Munkatörvénykönyv novelizációjával, az állami vállalatról és a szövetkezeti szervezetről szóló törvénnyel és néhány szociális intézkedéssel kapcsolatos elképzelés. Azt tervezik, hogy minden komolyabb dokumentumot, amely a nagyközönséget érinti, országos vitára bocsátanak. Fontos, hogy ezek a javaslatok időben az állampolgárokhoz jussanak, hogy a politikai pártok, társadalmi szervezetek közvetítésével és egyénenként is felelősségteljesen és megalapozottan véleményt nyilváníthassanak róluk. S. Matousek: A Nemzeti Front a legszélesebb országos alapja szocialista politikai rendszerünknek. Gondolata, hála Klement Gottwaldnak, már a burzsoá Csehszlovákia feltételei közt megszületett, amikor az első köztársaság dicsőített pluralista rendszere nem volt képes megoldani az alapvető politikai, szociális, gazdasági és külpolitikai problémákat, képtelen volt egyesíteni valamennyi demokratikus erőt a hitleri Németországgal szembeni védekezésre. Keletkezésétől kezdve: a fasizmus ellen vívott nemzeti felszabadító harc időszakától a felszabaduláson és a szocialista forradalom 1948-as győzelmén át napjainkig a Nemzeti Front rendkívül jelentős szerepet játszott. Mint a népi demokratikus, később a szocialista csehszlovák politikai rendszer pluralista alapja formálódott. Az átalakítás jelenlegi időszakában szükséges, hogy lényegesen növekedjen aktivitása a politika kialakításában, megvalósításában és ellenőrzésében, hogy a meglévő dokumentum alapján az átalakítás szükségleteinek és céljainak szellemében kidolgozza saját tevékenységének egységes statútumát. Lényegesen javítania kell területi szerveinek és szervezeteinek személyi összetételét. Teljes mértékben meg kell valósítani a Nemzeti Front és főleg alapvető láncszemeinek aktivizálását célzó jelentős javaslatokat. P. Semancík: A szocialista demokrácia, beleértve a pluralizmust is, alapelveinek megvalósítását tartom a társadalmi átalakítás egyik leggyengébb oldalának, elsősorban a társadalomigazgatás legalsóbb és középső láncszemeiben. Ennek okait abban látom, hogy a Nemzeti Front és szervezeteinek aktivizálására született dokumentum nem valósult meg teljes egészében. Tovább tart a Nemzeti Front feladatainak lebecsülése, főleg a politika kialakításában. Szervezeteinek feladatát gyakran vezetői és egyes tisztségviselői veszik át. Sokan megszokták a felülről jövő irányelvek szerinti irányítást, az árnyékba húzódást, a vállalat vagy intézmény tervei teljesítéséért vállalt felelősség alól való kibúvást. Az említett dokumentum társadalmunk forradalmi átalakulásának jelenlegi folyamatában széles politikai platformot teremt a szocialista pluralizmus érvényesülésének. O. Marhulíková: A demokrácia tökéletesítésére és a szocialista önigazgatás fejlesztésére tett intézkedések össznépi viták rendezésének formájában valósulnak meg. Az eddigi ismeretek alapján megállapíthatom, hogy. ezek a kollektívák és az egyéneknek értékes ötleteit közvetítik társadalmunk egészének átalakításával kapcsolatban. A tapasztalatok általánosítása végett vitákat szervezünk a kerületek, járások, városok és községek fejlesztésének legfontosabb kérdéseiről. Fokozni kell az állami szervek és intézményeik támogatására tett kezdeményezést, tökéletesíteni a munkát, a képviselőkkel szemben alkalmazni az elszámoltatás gyakorlatát, a Nemzeti Front olyan szervezeteiben, amelyek a képviseleti testületbe küldték őket. A társadalmi életről és az egyes körzetek helyzetéről közös felméréseket készítenek a képviselők és az NF egyes bizottságai. A Nemzeti Front szervei és szervezetei az SZSZK valamennyi kerületében pozitív példákkal szolgálhatnak az együttműködés e formájára. Ezek elsősorban a szolgáltatások, az egészségügyi ellátás, a kereskedelmi hálózat bővítése ügyét szolgálják. Fokozzák a gyermekeket és az ifjúság bekapcsolását a tudományos-műszaki forradalomba stb. Az ilyen és hasonló aktivitást a Nemzeti Frontban és szervezeteiben szélesebb mértékben el kell terjeszteni. Vannak saját tapasztalataink, és 1988-ban a közvéleménykutató intézet felmérése is megerősítette, hogy állampolgáraink ismeretének színvonala politikai rendszerünkről, a Nemzeti Front szervezejeinek lehetőségeiről, valamint az állampolgároknak a politika kialakítására és megvalósítására vonatkozó ismeretei felületesek, ez abból adódik, hogy a Nemzeti Front tevékenységének elméleti szinten nem szentelnek kellő figyelmet. A Nemzeti Front politikai pártjairól, szerveiről és szervezeteiről a nyilvánosság nincs átfogóan tájékozódva, ismeretei hiányosak küldetéséről, feladatáról, és a politikai rendszerben elfoglalt helyéről. Ezeknek a fogyatékosságoknak a felszámolása, illetve a nézetek megváltoztatása megköveteli az iskolai felkészítés színvonalának növelését, a politikai műveltség terjesztését, a tömegtájékoztató és propagandaeszközökben folytatott népszerűsítést, de a Nemzeti Front szervei és szervezetei tevékenységének javítását is. B. Sabrsulová: Nálunk a pluralizmusnak számos, már meglévő, de további formái is lehetnek, amelyek megnyilvánulhatnak például a képviseleti szervek egész rendszerének tevékenységében, kezdve a nemzeti bizottságoktól egészen a Szövetségi Gyűlésig. Aktivizálódik a Nemzeti Front politikai pártjainak, társadalmi szervezeteinek tevékenysége. A pluralizmusnak ebben az együttesében pótolhatatlan szerepe van a közvéleménykutatásnak, amely nélkülözhetetlen része a szocialista demokrácia elmélyítésének. A társadalomirányításban és a döntésben tevékeny szervek és szervezetek a közvéleménykutatás segítségével folyamatosan tájékozódhatnak a lakosság nézeteiről, hangulatáról, s arról, hogyan fogadják a gazdasági mechanizmus átalakítását az állampolgárok, milyen elképzeléseket, várakozásokat fűznek a szocialista demokrácia elmélyítésének folyamatához, s arról is, miként érzékelik az emberek természeti környezetüket, és mit javasolnak javítására. Egyfajta tükre ez a pluralizmusnak, helyes beállítása biztosítja az állami és a pártszervezetek tájékozottságát, hozzájárul az irányítás komplexitásának fokozásához. A közvéleménykutatásnak nagy perspektívái vannak, és a szocialista demokrácia elmélyítésének folyamatában szerepe egyre növekedni fog. • Egyetértünk abban, hogy a társadalomban előforduló nézetkülönbségeket nem lehet visszalépésnek minősíteni, hanem a legjobb megoldás alkotó keresése kiindulópontjának. Társadalmunkban léteznek olyan csoportok, amelyek ugyan más szemszögből nézik a dolgokat, mint a többiek, azonban már elismerik a szocializmus olyan atribútumait, mint amilyen például a munkásosztály élcsapatküldetése a történelemben, a kommunista párt vezető szerepe, a nép valódi uralmának, a társadalmi igazságosságnak, az internacionalizmusnak stb. alapjai. Nem hunyhatunk szemet azonban afelett sem, hogy olyan nézetek képviselői is vannak, amelyek nem egyeztethetők össze a szocializmus eszméivel. Kije- iölhetök-e a határok e csoportok és nézetek között? Kivel folytatunk párbeszédet, s kivel nem? Hogyan kell differenciáltan viszonyulni azokhoz az érdekekhez, melyek társadalmunk számára idegenek? P. Semancík: A CSKP KB legutóbbi ülésein megerősítették, hogy szocialista társadalmunkban nem engedjük meg a burzsoá típusú pluralizmus visszatérését és a politikai ellenzék létezését, mivel ez népünk legsajá- tabb érdekei ellen irányulna. A párt emellett feltételezi, hogy a Nemzeti Front platformjának teljes kihasználása által az emberek intenzívebben bekapcsolódnak a politikába és az irányításba. Ha ezt a kérdést elhanyagolnánk és formálisnak tekintenénk, törvényszerűen keletkeznének ellenzéki áramlatok. Társadalmunk átalakítása arra is irányul, hogy a gyakorlatban olyan politikai rendszer alakuljon ki, amely megakadályozza a demokrácia korlátozásának, a hatalommal való visszaélésnek, egyének, szervezetek és intézmények önkénye különféle megnyilvánulásának visszatérését. Számunkra tehát nem formális pluralizmusról van szó, hanem a reális demokráciának a társadalmi élet minden rétegében való elmélyítéséről. O. Marhulíková: Az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottsága Elnökségének 1989. július 6-i álláspontja kategorikusan elutasítja a szocialistaellenes gondolkodású egyének törekvését, amely a burzsoá társadalmi rendszer visszaállítására irányul. Az elnökség ismételten figyelmeztetett arra, hogy a Nemzeti Front az a platform, amely minden polgárnak lehetőséget ad a politika kialakításában, megvalósításában és ellenőrzésében való részvételre, érdekeinek és igényeinek megvalósítására. így a Nemzeti Front széles'bázisát a közös munkában továbbra is kihasználjuk az emberek politikai, nemzetiségi hovatartozásra és vallási meggyőződésre való tekintet nélküli egyesítésére, szocialista hazafiságuk, internacionalista érzelmeik kibontakoztatására. • Hogyan magyarázható az, hogy I a népesség nem kis része társadalmilag passzív, és ezért nehéz beszélni nagyfokú politikai aktivitásáról? Mindazok ellenére, hogy a Nemzeti Frontban a CSSZSZK felnőtt lakosságának 95 százaléka tömörül, és itt kiterjedt demokratikus, társadalmi, érdekvédelmi infrastruktúra létezik, beleértve azt a mintegy 300 önkéntes szervezetet és egyletet, amelyek a Nemzeti Front keretein kívül fejtik ki tevékenységüket? P. Kulaéik: Kétségtelen, hogy megteremtettük minden egyén számára a közéletben való aktív részvétel feltételeit, és nemcsak a társadalmi szervezetek közvetítésével, hanem az állami szervek és az egész politikai rendszer egyéb láncszemei által. Ennek a struktúrának egy része formálisan, „tartalmatlanul" hatott, illetve hat ma is. Az átalakításban és a demokratizálásban arról volna szó, hogy a régi sztereotípiákat felszámolják és új mechanizmusokkal váltsák fel, amelyek lendületbe hoznák a létező politikai szerkezetet. A múltban például a választásokon nem használták ki a kettős jelölés lehetőségét, sem pedig a képviselő visszahívásának lehetőségét olyan esetekben, ha kötelességeit nem teljesítette. Az állami vállalatok alapításának első tapasztalatai negatívumokkal is szolgálnak. Néha az irányító szervek a dolgozók önigazgatási szervei hatáskörének korlátozására törekednek. Ebben is felszínre bukkan politikai kultúránk bizonyos hiánya, amely egyébként megmutatkozik a demokratikus intézmények és a demokratikusan hozott döntések figyelmen kívül hagyásában is. Pedig ezek csak akkor működhetnek, ha mindenki aktívan részt vesz a politikai életben. S. Matousek: Szocialista politikai pluralista rendszerünk demokratizmusának tökéletesítése megköveteli, hogy a jövőben ne kerüljön sor lehetséges formálissá válására, stag- nációjára és alacsony hatásfokú működésére. Nézetem szerint elkerülhetetlen az egész politikai rendszer: a legfontosabb politikai, jogi és alkotmányos intézmények átépítése; jogköreik, feladataik pontos körülhatárolása. Különösen hangsúlyozni kell a CSKP politikai helyzetét és szerepét, amelynek nem szabad helyettesíteni a rendszer semelyik szubjektumát. A CSKP KB 9. ülése határozatainak értelmében politikai irányító szerepét a CSSZSZK alkotmányának és törvényeinek keretében kell megvalósítania. Átgondoltan kell felkészíteni az állampolgárokat a politikai rendszer egyes láncszemeiben vállalt funkciók betöltésére, összekapcsolva ezt a demokratikus kiválasztással, javaslattal és valamennyi vezető politikai, állami, gazdasági és társadalmi funkciójára meghatározott időszakra szóló választással, melynek terjedelme legfeljebb két választási időszak lehet. Szükségszerű a nyíltság, a politika nyilvános, az állampolgárok előtt és ellenőrzésükkel való kialakítása és megvalósítása, valamint a közvélemény tiszteletben tartása. Ebben a szellemben kellene elkészíteni a CSSZSZK új alkotmányát és az új törvények egész gyűjteményét. Ha szocialista pluralista rendszerünket így tökéletesítjük, korlátokat szab ez a szocialistaellenes áramlatoknak, amelyek gyakran alapozzák ellenséges politikájukat saját hibáinkra, szavaink és tetteink eltérésére. J. Kamenicky: Számos érvényben levő legiszlatív norma, főleg az alsóbb irányítás láncszemeiben, azért nem érvényesül, mert valamely szubjektum akadályozza, mivel az nem felel meg egyéni céljainak, vagy nincs felkészülve az új körülmények között való irányításra. Ez gyakran az állampolgárok széles rétegeinek passzivitásához vezet, és azoknak a szervezeteknek a közömbösségéhez is, amelyekben dolgoznak. A múlt megerősítette, hogy a legtöbb esetben, amikor felül a zöld asztalnál szabták meg minden lényeges feladatát a társadalmi és érdekvédelmi szervezeteknek és nem vették tekintetbe sajátosságaikat, nem nyilt tér az egyének és a csoportok önmegvalósításának. Határozottan tiszteletben kell tartanunk a nézetek pluralizmusát és politikai rendszerünk alapvető láncszemeinek kezdeményezését a társadalom fejlesztésében. Meg kell őket értenünk, ha kifejtik politikai álláspontjukat társadalmunk fejlődéséről. A kommunista párt integráló láncszem a társadalmi életben. Kiindulva történelmi feladatából, belső demokráciájának tekintetében mindig egy lépéssel előbbre kell haladnia, mint a társadalom többi részének. Fontos, hogy ne veszítse el kezdeményezését. Hogy továbbra is a haladó változások élén haladjon. Ilyen útra léptünk. A párt ma a szocialista pluralizmus széles körű alkalmazásának kezdeményezője. Harcot vív a társadalmi haladás fékező erőivel. Érdekelt a nyílt párbeszéd további folytatásában, elvárja állampolgárainktól, hogy gyakrabban és kezdeményezőbben álljanak elő a társadalomfejlesztés problémái megoldására tett konstruktív javaslataikkal. újszd 1989. Vili. 1
