Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-04 / 31. szám

Razzia Miamiban Amaldo Ochoa tábornok még a vádlottak padján ÚJ SZÓ bűnöző szindikátusnak. Hogy némi elképze­lésünk legyen a medellini Ochoa-klán hatal­máról, elég megemlíteni: négy televízióállo­mást, rádióadókat, legális gazdasági ágakat ellenőriz, futballklubot tart fenn, számos re­pülőteret, szállodát, éjszakai mulatót birtokol és ki tudja hány hektárnyi kokaültetvényt Kolumbiában, Bolíviában, Peruban. Közben emberek ezreinek ad munkát, az ültetvénye­ken dolgozó szegényparasztoknak, az őser­dők mélyén kiépített laboratóriumokat őrző fegyvereseknek, kereskedőknek, futároknak, pilótáknak. És fizeti a bérgyilkosokat, akik semmitől sem riadnak vissza. Kíméletlenül leszámolnak azokkal, akik keresztezni pró­bálják a kokabárók érdekeit. 1984-ben életé­vel fizetett Rodrigo Lara Bonilla akkori kolum­biai igazságügyminiszter, amiért szembe­szállt az alvilág embereivel. Az elmúlt évek­ben hasonló sorsra jutott Carlos Mauro-Ho- yos országos főügyész, mintegy 50 bíró, számos újságíró és rendőr. Vajon mi vár Miguel Antonio Gomez Padilla tábornokra, a kolumbiai rendőrség új főparancsnokára, aki Bonilla és Hoyos nyomdokaiba lépett, s háborút indított az Ochoa-klán ellen? EURÓPAI TÁVLATOK Óriási üzleteket bonyolít le a medellini narkókartell, évi forgalma meghaladja a 100 milliárd dollárt. A fehér kokainnal szinte elá­rasztotta az egész Egyesült Államokat, elég volt tíz év és „jóllakatta“ az amerikai piacot. Most Európára összpontosítja figyelmét, csempészek elosztó központjává. Kisebb té­telekben ugyan, de a kokain a portugál kikö­tőkből és Nápolyból, Amszterdamból is eljut a „fogyasztókhoz“. Tavaly Európában összesen 8 ezer kilogramm kokaint koboztak el, s ez az 1984-es évihez képest háromszor több. Ontják áruikat a burmai, laoszi, thaiföldi ópiumkirályok is, és fáradhatatlanul „dolgoz­nak“ az Aranyfélhold (Törökország, Irán, Af­ganisztán) országai által bérelt török, kínai, pakisztáni csempészek. ÖSSZEKUSZÁLT SZÁLAK Hovatovább politikai méreteket ölt a kábí­tószer-kereskedelem. Narkódollárokból tart­ják fenn magukat a terroristák: kezdve az indiai szikhektói, a Srí Lanka-i tamil szélsőségese­ken keresztül egészen a baszk ETA-tagokig, de piszkos pénzből élnek a síita Hezbollah fegyveresei, az afgán mudzsahedek, a nica- raguai kontrák is. A politikai, hatalmi érdekek, a fegyver- és kábítószerüzlet szálai kibogoz­hatatlanul összekuszálódtak. Az Egyesült Államok vezetése a Reagan­éiban háborút hirdetett a kábítószer ellen, nagyszabású kampányokat indított, kevés eredménnyel. A drogmaffia épp Reagan el­nök kormányzása idején és Washington tá­mogatásával tett szert óriási hatalomra, s ek­kor robbantak ki a legnagyobb kábítószer­botrányok. Emlékezzünk milyen nagy port vert fel a Noriega-féle ügy. A panamai fegy­veres erők főparancsnokát, a CIA egykor )89. Vili. 4. fontos emberét a csatornaországban történt őrségváltás után kábítószer-csempészettel vádolták. Washingtoni vélemény szerint Pa­nama évekig a dél-amerikai kokain és a Flori­dából érkező narkódollárok raktára volt. A bé­relt tranzitállomásért cserébe Noriega tábor­nok állítólag havonta 4 millió dollárt zsebelt be. Egy biztos: Panama „erős embere“ kényelmetlen lett Washington számára, de az amerikai harag nem annyira Noriega múltjá­ban keresendő, hanem inkább a csatorna körüli vitában. Nem maradt ki a kábítószer az Irangate botrányból sem, amelyről megint csak a Rea- gan-korszak jut eszünkbe. Ismeretes a bot­rány háttere: az USA az amerikai túszokért cserébe fegyvereket adott el Iránnak s az illegális pénzből katonai támogatást tudott nyújtani a nicaraguai ellenforradalmároknak. A fegyvereket szállító repülőgépek azonban nem tértek vissza üresen Közép-Amerikából. Miamiban kábítószerrel telerakott gépek lan­doltak. A medellini kokabárók pedig hálából a „hivatalos közreműködésért“ többmilliót dobtak be a kontrák tarsolyába. KUBAI KITÉRŐ Hosszú a kábítószer-kereskedelembe be­lekeveredett politikusok névsora: haiti és bo­líviai tábornokok, kolumbiai parlamenti képvi­selők, hondurasi katonák, diplomaták (Latin- Amerikában gépkocsijaik CD jelzése egyenlő a ,,contrabandista“-csempész szóval) a lista­vezetők, de a gyanúsítottak közé tartozik a Bahama-szigetek kormányfője, Butrosz bejrúti püspök, az elhunyt Khomeini bizalma­sa, Szádig Tabatabai, vagy Jósé Medina tábornok, az öt hónappal ezelőtt leváltott kolumbiai rendőrfőnök. Négy magasrangú kubai tiszt nevét a na­pokban kihúzhatták a listáról, Arnaldo Ocho- át, (névrokona a medellini kokabárónak) a kubai hadsereg legendás tábornokát és három beosztottját kábítószer-kereskedelem, hazaárulás, korrupció vádjával állították bíró­Ochoa emberei megjelentek Madridban, Lisszabonban, Frankfurtban. Nem sok jót ígérnek az előrejelzések, egyedül a medellini szindikátus évente mint­egy 35 tonna kokaint ad el Nyugat-Európá- ban. Az üzletet főleg Madridon keresztül bonyolítják le, ahonnan naponta 12 repülőjá­ratot indítanak Dél-Amerikába. így a spanyol főváros könnyűszerrel változott a kolumbiai .. . szippantásnyi kokainért, egy CUV adag heroinért mindenre képe­sek. Ha kell, lopnak, rabolnak, zsarolnak, gyilkolnak a kábítószer rabjai, és közülük is egyre többen esnek áldozatul saját szenve­délyüknek. Tizenéves iskolások marihuáná­val, szipózással kezdik, LSD-vel kísérletez­nek, később heroinhoz nyúlnak, és farkas­szemet néznek a halállal, amikor kipróbálják a divatos kokainkeveréket, a crackot. Az amerikai nagyvárosokban bandaháborúk dúl­nak a kereskedők között, minden harmadik gyilkosságnak kábítószer az oka. A világot egyre inkább hatalmába keríti a megfékezhe- tetlennek látszó pusztító erő, a drog. Kábító­szer-maffia uralja földünk számos országát, s piszkos narkódollárok cserélnek gazdát Amerikában, Ázsiában, Európában, Afriká­ban, Ausztráliában. Manapság nincs jövedelmezőbb üzlet a kábítószer-kereskedelemnél. A drogpiacon is már régóta a kínálat és a kereslet szabja meg az árakat. Kereslet van, fogyasztókban nincs hiány, a bűnöző szindikátusok pedig kilószámra csempészik a kokaint, heroint s a belőle beszedett pénzt ugyancsak súlyra, tonnákban mérik. A kábítószer minden egyes porszeme nyereséget hoz. A hihetetlenül rö­vid idő alatt óriási hatalomra és vagyonra szert tevő narkókartellek a szó szoros értel­mében államokat vásároltak meg, hogy ott zavartalanul termelhessenek, raktározhassa­nak, vagyonokat halmozhassanak fel. Belize, Haiti, Guatemala, Burma, Thaiföld, a Baha­ma-szigetek mind hírhedt kábítószer-orszá­gok. Közéjük tartozik a sokéves polgárhábo­rútól feldúlt Libanon is, amelyet a világ egyik legnagyobb elosztó központjaként tartanak számon. De Bolíviában, Mexikóban, Kolum­biában, Chilében, Pakisztánban is hosszú a kezük a kábítószer-maffia vezéreinek, elér­nek egészen az államigazgatási szervekig. Narkóbandák uralkodnak a mexikói Guadala- jarában, a bolíviai Santa Cruzban, a kábító­szer igazi fővárosa azonban Medellin. MEDELLINI MAFFIA Ebben a kolumbiai városban van a szék­helye a legismertebb és talán legerősebb Titkos laboratóriumot leplezett le a bolíviai katonaság. A maffiafőnökök nem kerültek horogra ság elé. Ochoa nem tagadta, hogy felvette a kapcsolatot a medellini maffiával és segéd­kezett a Floridába irányuló kokainszállítmá­nyok továbbításában. Azzal érvelt, hogy a gazdasági nehézségekkel küszködő, s de­vizahiányban szenvedő Kubán akart segíteni. Nem volt kegyelem számára, a tábornokot és három társát rövid idő alatt halálra ítélték és kivégezték. ÖSSZEFOGÁS Havanna a világvisszhangot kiváltó Ochoa-botrány után drog-együttműködést ajánlott fel az Egyesült Államoknak, és Wa­shingtont cselekvésre szólította fel. És való­ban, elsősorban a legnagyobb kábítószer-fel­vevőpiacnak, az USA-nak kellene határozott lépéseket tennie a drogkereskedelem és -fo­gyasztás visszaszorítására. Bush elnök kor­mánya nagyszabású intézkedéssorozatba kezdett, tudatosítva a helyzet komolyságát. De milyen is ez a helyzet? Washington, New York, Los Angeles a narkósok Mekkájává, a csempészek para­dicsomává, a kereskedők harcterévé válto­zott. A Washington Times című lapból idézve ilyen képet kapunk: Az egymással rivalizáló narkóbandák sötét sikátorokban lövöldöznek Közös hálóban nagy fogások Júniusi adatok: A Lisszabon közelé­ben levő Buselasban a portugál rendő­rök kétszáz kilogramm kokainra, s ezen­kívül két portugál és két brazil futárra bukkantak. A ciszternákban elrejtett ká­bítószer Braziliából származott. Portu­gália történetében eddig ez volt a legna­gyobb „fogás". Ezt a lisszaboni rendőr­ség részben a brazil kollégákkal való együttműködésnek köszönheti. A nagy­szabású hadművelet keretében 14 kábí­tószer-kereskedőt tartóztattak le a por­tugál repülőtereken. Ipswich városban a brit rendőrök (holland információ segítségével) több mint egymillió font értékben fél tonna hasist koboztak el és 5 személyt letar­tóztattak. Mintegy 10 tonna kokaint és 100 ezer liternyi Guatemalából „importált" ace- tont, étert kobzott el a kolumbiai rendőr­ség a ,,Szivárvány hadművelet" kere­tében. egymásra. Egy golyó célt téveszt, egy 19 éves lány haldoklik. A kereszteződésben má­morvilágba lépett fiatalok táboroznak. Egy másik csoport „crackbarlang“ után kutat. Kiszemelik az áldozatot - egyedülálló nő, egy gyermekkel. Beköltöznek a lakásába. Kábító­szerrel „kínálják“ az anyát és 8 éves fiát is... Sikerül-e az Egyesült Államoknak meg­nyernie a crack és a bűnözés ellen meghirde­tett háborút? Kevés a pénz, a rendőr, a szük­séges felszerelés. Győzelmet csak nemzet­közi összefogás hozhat. Ez volt a célja az ENSZ égisze alatt tavaly Bécsben megren­dezett kábítószerellenes konferenciának, a szovjet-amerikai külügyminiszteri konzultá­cióknak, a Moszkva és London közötti megál­lapodásnak, a legutóbbi havannai ajánlatnak is. Az első nagyobb sikereket már meghozták a közös akciók, amelyekbe a szocialista or­szágok is bekapcsolódtak. Annál is inkább, mert a droghullám már elérte Kelet-Európát is. URBÁN GABRIELLA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom