Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-16 / 24. szám
Ugyanakkor a korszerű kohászati termékek sem hiányoztak az árukínálatból Ezt többek között a Lenin Kohászati Müvek bizmut ötvözésű automataacél termékcsaládja is bizonyította, amely vásári díjban részesült. A vásárdíjas magyarországi termékek közül kiemelhetjük továbbá az Egyésült Villamosgépgyár ipari robotokhoz gyártott elötoló meghajtásait és motorsorait, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára által előállított EMG-19-100 típusú, nyomtatott áramköröket tervező rendszert, a Tiszai Vegyi Müvek Tipptex polipropilén geotextiliáját, az IKARUS luxus kivitelezésű, tárgyalásokra szolgáló autóbuszát, valamint a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság HÓD SE-1 jelzésű telepített aprítógépét. besség elérésére képes, s üzemanyag-fogyasztása 90 kilométeres sebességnél nem haladja meg a 6,1 litert. Bulgária kínálatában számos termékújdonság szerepelt, főleg .hidraulikus és pneumatikus marógépek, prések, anyagmozgató és szállító eszközök képviselték a bolgár gépipar emelkedő műszaki színvonalát Ami hazánkat, Csehszlovákiát illeti. 16 külkereskedelmi vállalatunk 1420 négyzetméternyi fedett ég 970 négyzetméternyi szabad területen elsősorban olyan termékeket vonultatott fel. amelyek iránt érdeklődésre lehetett számítani a magyar vásárlók körében. A szocialista országokban rendezett vásárok közül elsőként itt mutatták be például a Skoda- Favorit személygépkocsit A MOTOA Skoda-Favorit gyártói Magyarországon is jó piacra számíthatnak / III AZ EGYUTTMUKODES ELMELYITESET IS SZOLGÁLTA Gazdag csehszlovák bemutató a májusi Budapesti Nemzetközi Vásáron A tavaszi hónapok folyamán szinte futószalagon zajló nemzetközi vásárok és kiállítások sokoldalúan tájékoztatják a látogatókat a termelésben megnyilvánuló tudományos-műszaki haladásról, s egyúttal arról is képet adnak, hogy a résztvevő országok milyen termékekkel igyekeznek beilleszkedni a nemzetközi munkamegosztásba Így volt ez az idei májusi Budapesti Nemzetközi Vásáron is, amelyen 28 ország, valamint Nyugat-Berlin és Tajvan csaknem 1900 kiállítója 14 árucsoportban vonultatta fel termékújdonságait. A házigazda kiállítási részlegei jól tükrözték az ipari szerekezetváltás irányzatait és eddig elért eredményeit A korábbi évekhez viszonyítva nagyobb terét kapott a műszeripar, a számítástechnika, az elektronika és a híradástechnika. A vásár jellegének megfelelően növekvő választékban mutatta be termékéit, a-{obo- tokat és CNC vezérlésű megmunkáló központokat gyártó gépipar, a járműipar, a vegyipar és az építőipar A szocialista országok közti együttműködés csaknem minden szakágazatban megnyilvánult ezen a rangos bemutatón A műszeriparban más KGST-országok műszeripari vállalataival, s a szakágazatban további 12 ilyen kapcsolat létrehozását mérlegelik. Egyébként eddig már összesen 20 szovjet-magyar közös vállalat létesült, s a vásáron további közös vállalatok létesítéséről is tárgyaltak A Szovjetunió a budapesti nemzetközi vásáron elsősorban vegyipari és kőolajipari újdonságokat, valamint korszerű személygépkocsikat mutatott be Az új Moszkvics gépkocsi például 53,3 kW teljesítményű motorjával 155 km-es óránkénti seKOV standján még TATRA, LIAZ és AVIA tehergépkocsik különböző típusai is sorakoztak, amelyek gyártása széles körű termelési kooperációra ad lehetőséget A MARTIMEX ipari robotokat, építő és útépítő gépeket, valamint különböző célgépeket hozott a vásárra. Az utóbbiak közül kiemelhetjük az UNO 180-as forgó rakodógépet, valamint az AM-169-es típusú betonkevérö gépkocsit A STROJEXPORT a dömperek kotró- és rakodógépek között először mutatta be a DH411 típusú hidraulikus kotrógépet, valamint az LHZ 50,2 típusú bányamozdonyt. A Strojimport főleg szerszámgépeket szállít Magyarországra, így a vásáron bemutatott kollekció azt is ki fejezésre juttatta, hogy a számjegy vezérlésű automatizált gyártóegységek. valamint a rugalmas gyártórendszerek kifejlesztésében, gyártásában és bevezetésében széles körű nemzetközi együttműködésre nyílik lehetőség. A KOVO külkereskedelmi szervezet által bemutatott nyomdaipari gépek, szabályozó és mérőműszerek, laboratóriumi berendezések között olyan termékek is szerepeltek, amelyek magyarországi vállatokkal folytatott együttműködés alapján készültek. A TECHNOEXPORT kínálatában vegyipari és élelmiszeripari berendezések szerepeltek Ezek mellett az autószakmában érdekelt szakemberek figyelmét elsősorban a gu miabroncsokat felújító berendezés valamint az Univerzál típusú gum- abroncs-szerelő asztal keltette fel A SKLOEXPORT által bemutatót! laboratóriumi üvegek, desztillációs és egyéb berendezések úgyszintén jelentős tételei a magyar partnerekkel folytatott kereskedelemnek Jelen volt a vásáron a Budapesten is közlekedő csehszlovák villamosokat szállító PRAGOINVEST az energetikai berendezéseket és fémkohászati termékeket forgalmazó ŐKO- DAEXPORT, amely jelenleg főleg a hőerőművek korszerűsítéséhez szállít kazánokat és más berendezéseket, a malomipari berendezéseket szállító TECHNOPOL. valamint az INTERSIGMA, amely az ipari szivattyúk és szerelvények széles választékát mutatta be a vásáron Jelenleg Csehszlovákia és Magyarország között 27 kétoldalú gyár- tásszakositási és kooperációs megállapodás van érvényben, s az ezek alapján megvalósuló kölcsönös árucsere-forgalom a két ország jelenlegi kereskedelmi forgalmának mintegy 25 százalékát képezi. Az ide. évre előirányzott kölcsönös forgalom 1 milliárd 773 millió rubel értékű ami az elmúlt évihez viszonyítva 4 7 százalékos növekedést jelent A kölcsönös szállítások összetételében á gépek és berendezések részaránya 46 százalékos, míg a hazánkba irányuló magyar kivitelben ez az arány 48 százalék körül mozog MÉRI ISTVÁN Az új Moszkvics gépkocsi tágas utasterével kényelmes utazást tesz lehetővé A vásárdíjas IKARUS 396-os autóbusz különleges belső elrendezésével ott is jó feltételeket biztosi! az üzleti és egyéb tárgyalások megtartásához, ahol erre megfelelő helyiség nem található (A szerző felvételei) A cégrendszer nagyobb önállóságot és felelősséget jelent A gazdasági irányítás új viszonyai Bulgáriában Bulgáriában nemrég új kormány- rendelet lépett érvénybe, amely meghatározza a gazdaság cégrendszerű szervezésének alapelveit. A tömegtájékoztató eszközökben az állami szervek vezetői és más közgazdászok számos kiegészítő magyarázatot fúztek az új alapelvekhez, amelyek lényege abban rejlik, hogy az állam állami megrendelések útján vesz részt a cégek gazdasági tervező tevékenységében, s a cégek Önállóan határozhatják meg saját béralapjuk kereteit. Az alábbiakban Vöra Ivanovlőová, a ÖSTK szófiai tudósítója a bolgár népgazdaság cégrendszerű szervezésével kapcsolatos alapelveket és nézeteket foglalja össze. A gazdasági tevékenységre vonatkozó korábbi rendelettől eltérően az új dokumentum egyaránt vonatkozik minden gazdálkodó egységre, tekintet nélkül a tulajdon adott formájára. Ezek az egységek természetes kölcsönös versenyben fejlődhetnek, szabadon társulhatnak, egyesüléseket stb. alakíthatnak ki. Az új rendelet új jellegű, demokratikusabb alapokra helyezi a gazdaság igazgatási-szervezési rendszerét. Felszámolja a többlépcsős irányítást, s a népgazdaságot a nagy, a közepes és a kis cégek összehangolt rendszereként fejleszti Teljesen új vonás, hogy cégeket nemcsak állami szervek, hanem területi és helyi népi tanácsok, más cégek és egyének is alapíthatnak A rendelet a csődeljárást is szabályozza Az alapelvek az irányítási rendszer tökéletesítésére. a monopolhelyzetek, valamint a bürokratikus módszerek végleges felszámolására irányulnak. Különösen nagy figyelmet keltett fel a részvénytársaságok helyzetének a rendezése. Részvényeket más jogi személyek is vásárolhatnak, ami lehetővé teszi a pénzforrások cégek közti áramoltatását, s fokozza az egész gazdaság rugalmasságát Ezzel szemben ún. dolgozói részvényeket csak a részvényeket kiadó cég alkalmazottai vásárolhatnak. Az alapelvek indoklása ' hangsúlyozza, hogy a rendelet határozott lépést jeleni a gazdasági szabályozás irányában A gazdasági szabályozás fejlesztése és a demokratizálás arra is irányul, hogy a bolgár gazdálkodó egységek szorosabb kapcsolatokat alakíthassanak ki legfontosabb külföldi partnereikkel, mind a gazdasági szabályozást hasonló módon fejlesztő KGST-országok keretében, mind pedig a nem szocialista országokban A rendelet nagy figyelmet fordít az állam és az állami szervek szerepére, hogy azok gazdasági szervező tevékenysége teljes összhangban legyen a cégek jelentős gazdasági jogkörével és önállóságával saját gazdálkodásuk és külgazdasági kapcsolataik fejlesztésében A rendelet egyúttal a külföldi beruházások anyagi, pénzügyi és technológiai érdekeltségéhez is kialakítja a szükséges feltételeket. s a külföldi cégek számára garantálja beruházásaik védelmét. Ugyanakkor a bolgár cégeket arra ösztönzi, hogy aktívabb külgazdasági tevékenységet folytassanak, s igyekezzenek minél eredményesebben érvényesülni a külföldi piacokon. A rendelet minőségileg teljesen új feltételeket nyújt Bulgária szá- . mára a nemzeti munkamegosztásban való részvétel elmélyítéséhez. Bulgáriában a befejezett építkezések átvételét különböző jogi előírások szabályozták, s az új rendelet az elkészült beruházások állami átvételét is kötelezővé teszi. Meghatározza többek között a lakóházak, a járulékos beruházások és a kulturális intézmények átvételének specifikus feltételeit Ezek értelmében a lakóhelyi járulékos beruházásokat a lakótérségekkel egyidöben kell befejezni és átadni Nemrég a gazdasági tevékenység szabályozására is kiadtak egy új rendeletet, amely elsősorban a gazdálkodó egységek jogaival és kötelességeivel foglalkozik E rendelet értelmében a gazdasági tevékenység alapegységei az önálló cégek, amelyek a szocialista tulajdon különböző formái alapján jöhetnek létre, tehát lehetnek állami, szövetkezeti vagy társadalmi tulajdonban, s társadalmi szervezetek. valamint állampolgárok is alapíthatnak cégeket Alapíthatók továbbá vegyes tulajdonjogú cégek és részvénytársaságok is. továbbá korlátolt felelősségű társaságok és más gazdasági egyesülések. Ez a rendelet szabályozza a vállalatok törzskönyvezését is. a vállalati vezető szervek hatáskörét, ezek kölcsönös viszonyait, s alapvetően kiszélesíti a cégek jogkörét és felelősségét A cégek önállóan alakíthatják ki saját a belső szervezeti felépítésüket, a rendelet azonban a céghez tartozó alegységek az üzemek gazdasági érdekeltségét is szabályozza A dokumentum meghatározza, hogy a cégek miként rendelkezhetnek saját vagyonukkal. s kizárja annak lehetőséget, hogy más szervek jogot formálhassanak a cég vagyonával való gazdálkodásra A rendelet értelmében a cégek részvényeket és kötvényeket adhatnak ki. de a kiadható értékpapírok körét és terjedelmét, valamint forgalmazásuk módszereit előírások szabályozzák. Jelenleg elsősorban az adott cégek saját dolgozókollektiváinak a tagjai juthatnak részvényekhez Az előírások meghatározzák az egyes részvények maximális nominálértékét. valamint az egyes állampolgárok által megvásárolható értékpapírok maximális összértékét Az értékpapírok szabad kereskedelmével egyelőre nem számolnak A dokumentum részletesen foglalkozik továbbá a részvénytársaságok, a korlátolt felelősségű társaságok és a hasonló jellegű társulások közös tevékenységi formáinak keletkezésével. szervezeti rendszerével és megszűnésével. Alapvetően új rendelkezés, hogy a cégek egyetlen felettes szerve az állam, amely a gazdasági-szabályozás eszközeivel hat a cégek tevékenységére. Ebben az állami megrendelések fontos szerepet kapnak, de a cégek termelési kapacitásait legfeljebb csak kétharmad résznyi arányban köthetik le. Bulgáriában 1989. július 1 -jétől bevezetik az általános hozzáadottérték-adót, ami egyenjogú feltételeket teremt a gazdasági tevékenységben minden cég számára. Az alapelvek azzal számolnak, hogy a cégek a jövőben önállóan határozhatják meg saját béralapjuk kereteit. Pénzügyi helyzetükről s az adott évben elért gazdasági eredményeikről mindig a következő év márciusának a végéig kötelesek beszámolni. A bolgár sajtó az új intézkedésekkel kapcsolatban kiemeli, hogy az új alapelvek érvényesítése elősegíti a szocializmus új modelljének a kiépítését az országban, megalapozza a gazdasági önigazgatás fejlesztését, s az adminisztratív- bürokratikus irányítási rendszer felszámolásával új feltételeket teremt a dolgozók, a kollektívák és a területi egységek gazdasági érdekeltségének érvényesítéséhez.