Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-16 / 24. szám

Ugyanakkor a korszerű kohászati termékek sem hiányoztak az árukí­nálatból Ezt többek között a Lenin Kohászati Müvek bizmut ötvözésű automataacél termékcsaládja is bi­zonyította, amely vásári díjban ré­szesült. A vásárdíjas magyarországi termékek közül kiemelhetjük továb­bá az Egyésült Villamosgépgyár ipa­ri robotokhoz gyártott elötoló meg­hajtásait és motorsorait, az Elektro­nikus Mérőkészülékek Gyára által előállított EMG-19-100 típusú, nyomtatott áramköröket tervező rendszert, a Tiszai Vegyi Müvek Tipptex polipropilén geotextiliáját, az IKARUS luxus kivitelezésű, tárgya­lásokra szolgáló autóbuszát, vala­mint a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság HÓD SE-1 jel­zésű telepített aprítógépét. besség elérésére képes, s üzem­anyag-fogyasztása 90 kilométeres sebességnél nem haladja meg a 6,1 litert. Bulgária kínálatában számos ter­mékújdonság szerepelt, főleg .hidra­ulikus és pneumatikus marógépek, prések, anyagmozgató és szállító eszközök képviselték a bolgár gép­ipar emelkedő műszaki színvonalát Ami hazánkat, Csehszlovákiát il­leti. 16 külkereskedelmi vállalatunk 1420 négyzetméternyi fedett ég 970 négyzetméternyi szabad területen elsősorban olyan termékeket vonul­tatott fel. amelyek iránt érdeklődésre lehetett számítani a magyar vásár­lók körében. A szocialista országok­ban rendezett vásárok közül első­ként itt mutatták be például a Skoda- Favorit személygépkocsit A MOTO­A Skoda-Favorit gyártói Magyarországon is jó piacra számíthatnak / III AZ EGYUTTMUKODES ELMELYITESET IS SZOLGÁLTA Gazdag csehszlovák bemutató a májusi Budapesti Nemzetközi Vásáron A tavaszi hónapok folyamán szinte futószalagon zajló nemzetközi vásárok és kiállítások sokoldalúan tájékoztatják a látoga­tókat a termelésben megnyilvánuló tudományos-műszaki haladásról, s egyúttal arról is képet adnak, hogy a résztvevő országok milyen termé­kekkel igyekeznek beilleszkedni a nemzetközi munkamegosztásba Így volt ez az idei májusi Budapesti Nemzetközi Vásáron is, amelyen 28 ország, valamint Nyugat-Berlin és Tajvan csaknem 1900 kiállítója 14 árucsoportban vonultatta fel termék­újdonságait. A házigazda kiállítási részlegei jól tükrözték az ipari szerekezetváltás irányzatait és eddig elért eredmé­nyeit A korábbi évekhez viszonyítva nagyobb terét kapott a műszeripar, a számítástechnika, az elektronika és a híradástechnika. A vásár jelle­gének megfelelően növekvő válasz­tékban mutatta be termékéit, a-{obo- tokat és CNC vezérlésű megmunká­ló központokat gyártó gépipar, a jár­műipar, a vegyipar és az építőipar A szocialista országok közti együttműködés csaknem minden szakágazatban megnyilvánult ezen a rangos bemutatón A műszeripar­ban más KGST-országok műszer­ipari vállalataival, s a szakágazatban további 12 ilyen kapcsolat létrehozá­sát mérlegelik. Egyébként eddig már összesen 20 szovjet-magyar közös vállalat létesült, s a vásáron további közös vállalatok létesítéséről is tár­gyaltak A Szovjetunió a budapesti nem­zetközi vásáron elsősorban vegy­ipari és kőolajipari újdonságokat, va­lamint korszerű személygépkocsikat mutatott be Az új Moszkvics gépko­csi például 53,3 kW teljesítményű motorjával 155 km-es óránkénti se­KOV standján még TATRA, LIAZ és AVIA tehergépkocsik különböző tí­pusai is sorakoztak, amelyek gyártá­sa széles körű termelési kooperáci­óra ad lehetőséget A MARTIMEX ipari robotokat, építő és útépítő gé­peket, valamint különböző célgépe­ket hozott a vásárra. Az utóbbiak közül kiemelhetjük az UNO 180-as forgó rakodógépet, valamint az AM-169-es típusú betonkevérö gépkocsit A STROJEXPORT a dömperek kotró- és rakodógépek között elő­ször mutatta be a DH411 típusú hidraulikus kotrógépet, valamint az LHZ 50,2 típusú bányamozdonyt. A Strojimport főleg szerszámgépe­ket szállít Magyarországra, így a vá­sáron bemutatott kollekció azt is ki fejezésre juttatta, hogy a számjegy vezérlésű automatizált gyártóegysé­gek. valamint a rugalmas gyártó­rendszerek kifejlesztésében, gyártá­sában és bevezetésében széles kö­rű nemzetközi együttműködésre nyí­lik lehetőség. A KOVO külkereske­delmi szervezet által bemutatott nyomdaipari gépek, szabályozó és mérőműszerek, laboratóriumi be­rendezések között olyan termékek is szerepeltek, amelyek magyarorszá­gi vállatokkal folytatott együttműkö­dés alapján készültek. A TECHNOEXPORT kínálatában vegyipari és élelmiszeripari beren­dezések szerepeltek Ezek mellett az autószakmában érdekelt szak­emberek figyelmét elsősorban a gu miabroncsokat felújító berendezés valamint az Univerzál típusú gum- abroncs-szerelő asztal keltette fel A SKLOEXPORT által bemutatót! laboratóriumi üvegek, desztillációs és egyéb berendezések úgyszintén jelentős tételei a magyar partnerek­kel folytatott kereskedelemnek Je­len volt a vásáron a Budapesten is közlekedő csehszlovák villamosokat szállító PRAGOINVEST az energe­tikai berendezéseket és fémkohá­szati termékeket forgalmazó ŐKO- DAEXPORT, amely jelenleg főleg a hőerőművek korszerűsítéséhez szállít kazánokat és más berende­zéseket, a malomipari berendezése­ket szállító TECHNOPOL. valamint az INTERSIGMA, amely az ipari szivattyúk és szerelvények széles választékát mutatta be a vásáron Jelenleg Csehszlovákia és Ma­gyarország között 27 kétoldalú gyár- tásszakositási és kooperációs meg­állapodás van érvényben, s az ezek alapján megvalósuló kölcsönös áru­csere-forgalom a két ország jelenle­gi kereskedelmi forgalmának mint­egy 25 százalékát képezi. Az ide. évre előirányzott kölcsönös forga­lom 1 milliárd 773 millió rubel értékű ami az elmúlt évihez viszonyítva 4 7 százalékos növekedést jelent A köl­csönös szállítások összetételében á gépek és berendezések részará­nya 46 százalékos, míg a hazánkba irányuló magyar kivitelben ez az arány 48 százalék körül mozog MÉRI ISTVÁN Az új Moszkvics gépkocsi tágas utasterével kényelmes utazást tesz lehetővé A vásárdíjas IKARUS 396-os autóbusz különleges belső elrendezésével ott is jó feltételeket biztosi! az üzleti és egyéb tárgyalások megtartásá­hoz, ahol erre megfelelő helyiség nem található (A szerző felvételei) A cégrendszer nagyobb önállóságot és felelősséget jelent A gazdasági irányítás új viszonyai Bulgáriában Bulgáriában nemrég új kormány- rendelet lépett érvénybe, amely meg­határozza a gazdaság cégrendszerű szervezésének alapelveit. A tömegtá­jékoztató eszközökben az állami szervek vezetői és más közgazdá­szok számos kiegészítő magyaráza­tot fúztek az új alapelvekhez, amelyek lényege abban rejlik, hogy az állam állami megrendelések útján vesz részt a cégek gazdasági tervező tevé­kenységében, s a cégek Önállóan határozhatják meg saját béralapjuk kereteit. Az alábbiakban Vöra Ivanovlőová, a ÖSTK szófiai tudósítója a bolgár népgazdaság cégrendszerű szerve­zésével kapcsolatos alapelveket és nézeteket foglalja össze. A gazdasági tevékenységre vonatkozó ko­rábbi rendelettől eltérően az új dokumentum egyaránt vonatkozik minden gazdálkodó egy­ségre, tekintet nélkül a tulajdon adott formájá­ra. Ezek az egységek természetes kölcsönös versenyben fejlődhetnek, szabadon társulhat­nak, egyesüléseket stb. alakíthatnak ki. Az új rendelet új jellegű, demokratikusabb alapokra helyezi a gazdaság igazgatási-szervezési rendszerét. Felszámolja a többlépcsős irányí­tást, s a népgazdaságot a nagy, a közepes és a kis cégek összehangolt rendszereként fej­leszti Teljesen új vonás, hogy cégeket nemcsak állami szervek, hanem területi és helyi népi tanácsok, más cégek és egyének is alapíthat­nak A rendelet a csődeljárást is szabályozza Az alapelvek az irányítási rendszer tökélete­sítésére. a monopolhelyzetek, valamint a bü­rokratikus módszerek végleges felszámolá­sára irányulnak. Különösen nagy figyelmet keltett fel a részvénytársaságok helyzetének a rendezése. Részvényeket más jogi szemé­lyek is vásárolhatnak, ami lehetővé teszi a pénzforrások cégek közti áramoltatását, s fokozza az egész gazdaság rugalmasságát Ezzel szemben ún. dolgozói részvényeket csak a részvényeket kiadó cég alkalmazottai vásárolhatnak. Az alapelvek indoklása ' hangsúlyozza, hogy a rendelet határozott lépést jeleni a gaz­dasági szabályozás irányában A gazdasági szabályozás fejlesztése és a demokratizálás arra is irányul, hogy a bolgár gazdálkodó egységek szorosabb kapcsolatokat alakíthas­sanak ki legfontosabb külföldi partnereikkel, mind a gazdasági szabályozást hasonló mó­don fejlesztő KGST-országok keretében, mind pedig a nem szocialista országokban A rendelet nagy figyelmet fordít az állam és az állami szervek szerepére, hogy azok gaz­dasági szervező tevékenysége teljes össz­hangban legyen a cégek jelentős gazdasági jogkörével és önállóságával saját gazdálko­dásuk és külgazdasági kapcsolataik fejleszté­sében A rendelet egyúttal a külföldi beruhá­zások anyagi, pénzügyi és technológiai érde­keltségéhez is kialakítja a szükséges feltéte­leket. s a külföldi cégek számára garantálja beruházásaik védelmét. Ugyanakkor a bolgár cégeket arra ösztönzi, hogy aktívabb külgaz­dasági tevékenységet folytassanak, s igye­kezzenek minél eredményesebben érvénye­sülni a külföldi piacokon. A rendelet minőségi­leg teljesen új feltételeket nyújt Bulgária szá- . mára a nemzeti munkamegosztásban való részvétel elmélyítéséhez. Bulgáriában a befejezett építkezések átvé­telét különböző jogi előírások szabályozták, s az új rendelet az elkészült beruházások állami átvételét is kötelezővé teszi. Meghatá­rozza többek között a lakóházak, a járulékos beruházások és a kulturális intézmények át­vételének specifikus feltételeit Ezek értelmé­ben a lakóhelyi járulékos beruházásokat a la­kótérségekkel egyidöben kell befejezni és átadni Nemrég a gazdasági tevékenység szabá­lyozására is kiadtak egy új rendeletet, amely elsősorban a gazdálkodó egységek jogaival és kötelességeivel foglalkozik E rendelet ér­telmében a gazdasági tevékenység alapegy­ségei az önálló cégek, amelyek a szocialista tulajdon különböző formái alapján jöhetnek létre, tehát lehetnek állami, szövetkezeti vagy társadalmi tulajdonban, s társadalmi szerve­zetek. valamint állampolgárok is alapíthatnak cégeket Alapíthatók továbbá vegyes tulaj­donjogú cégek és részvénytársaságok is. to­vábbá korlátolt felelősségű társaságok és más gazdasági egyesülések. Ez a rendelet szabályozza a vállalatok törzskönyvezését is. a vállalati vezető szer­vek hatáskörét, ezek kölcsönös viszonyait, s alapvetően kiszélesíti a cégek jogkörét és felelősségét A cégek önállóan alakíthatják ki saját a belső szervezeti felépítésüket, a ren­delet azonban a céghez tartozó alegységek az üzemek gazdasági érdekeltségét is szabá­lyozza A dokumentum meghatározza, hogy a cégek miként rendelkezhetnek saját vagyo­nukkal. s kizárja annak lehetőséget, hogy más szervek jogot formálhassanak a cég vagyonával való gazdálkodásra A rendelet értelmében a cégek részvénye­ket és kötvényeket adhatnak ki. de a kiadható értékpapírok körét és terjedelmét, valamint forgalmazásuk módszereit előírások szabá­lyozzák. Jelenleg elsősorban az adott cégek saját dolgozókollektiváinak a tagjai juthatnak részvényekhez Az előírások meghatározzák az egyes részvények maximális nominálérté­két. valamint az egyes állampolgárok által megvásárolható értékpapírok maximális összértékét Az értékpapírok szabad keres­kedelmével egyelőre nem számolnak A dokumentum részletesen foglalkozik to­vábbá a részvénytársaságok, a korlátolt fele­lősségű társaságok és a hasonló jellegű tár­sulások közös tevékenységi formáinak kelet­kezésével. szervezeti rendszerével és meg­szűnésével. Alapvetően új rendelkezés, hogy a cégek egyetlen felettes szerve az állam, amely a gazdasági-szabályozás eszközeivel hat a cégek tevékenységére. Ebben az állami megrendelések fontos szerepet kapnak, de a cégek termelési kapacitásait legfeljebb csak kétharmad résznyi arányban köthetik le. Bul­gáriában 1989. július 1 -jétől bevezetik az általános hozzáadottérték-adót, ami egyenjo­gú feltételeket teremt a gazdasági tevékeny­ségben minden cég számára. Az alapelvek azzal számolnak, hogy a cé­gek a jövőben önállóan határozhatják meg saját béralapjuk kereteit. Pénzügyi helyzetük­ről s az adott évben elért gazdasági eredmé­nyeikről mindig a következő év márciusának a végéig kötelesek beszámolni. A bolgár sajtó az új intézkedésekkel kapcsolatban kiemeli, hogy az új alapelvek érvényesítése elősegíti a szocializmus új modelljének a kiépítését az országban, megalapozza a gazdasági ön­igazgatás fejlesztését, s az adminisztratív- bürokratikus irányítási rendszer felszámolá­sával új feltételeket teremt a dolgozók, a kol­lektívák és a területi egységek gazdasági érdekeltségének érvényesítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom