Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-03 / 5. szám
Vasárnap 1989. február 5. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 07.01, nyugszik 16.45, Közép-Szlovákia: 07.08, nyugszik 1652, Nyugat-Szlovákia: 07.14, nyugszik 16.58 órakor. A HOLD kel - Kelet-Sztová- kia: 06.48, nyugszik 15.35, Közép-Szlovákia. 06.55, nyugszik 15.42, Nyugat-Szlovákia: 07.01, nyugszik 15.48 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ÁGOTA - AGÁTA nevű kedves olvasóinkat • 1804-ben született Jóban Ludwtg RUNEBERG finn köttó (fi877). AZ ÚJ SZÓ JÓVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A PÁRT PROGRAMJÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A TÁRSADALOM* TUDOMÁNYOK írta: Vladimír Kunovjánek, a CSKP KB Marxizmus-Le- ninizmus Intézetének igazgatója VÁLTOZÁSOK A SZÁRAZFÖLDI KIKÖTŐBEN Katócs Gyula riportja NAGY PÉNZÉRT KEVÉS VIDEÓ Évien Stanék cikke REMÉNYKEDVE Deák Teréz riportja ÉLETEM AJÁNDÉKAI Péterfi Szonya írása egy nyugdíjas tanítónőről HOGYAN 0LVAS(S0N) A GYERMEK? Tőrök Zsuzsanna írása EGYIPTOMI MOZAIK I. M roslav Baranovié riportja A RÉZVERETŰ SÉTABOT Vincent Sikula novellája J Megkérdeztük Q Az év folyamán cseh nyelven is megjelenik a közismert divatlap, a Burda. Jelenleg 18 nyelven adják ki, tavaly óta oroszul és magyarul is. Közelebbi tájékoztatást a lap cseh nyelvű kiadásáról Bohumír Sédek mérnöktől, a Prágai Nyomdaipari Vállalat főigazgatójától kértünk. • Minek alapján döntöttek úgy, hogy nálunk is kiadják a Burdát?- Jelenleg Nyugat-Németországból német nyelven, Illetve a Szovjetunióból orosz nyelven hozzuk be a Burdát. A kereslet sokkal nagyobb a kínálatnál és ezért úgy döntöttünk, hogy a Burdát cseh nyelven is kiadjuk. Évente négyszer jelenik majd meg, a tavaszi, nyári, őszi és téli divatot mutatja be. A folyóirat 64 oldalas lesz, 32 oldalas szabásminta melléklettel. Egy-egy szám tulajdonképpen három eredeti szám kivonata lesz. • Milyen példányszámot terveznek?- Hozzávetőleg 100 ezrest. Az árat egyelőre még nem határoztuk meg. A valutaköltségeket a Burda vállalatnak a külföldi vállalatok hirdetéseiből, mindenekelőtt azokébót térítjük meg, amelyek Csehszlovákiába exportálnak. A hirdetéseket a Burda vállalattal együttműködve szerezzük majd be. Az egész ügylet deviza egyensúlyának megteremtése szempontjából a hirdetés kulcsfontosságú kérdés, ezért nem számolunk a kooperáció szokásos formájával, hanem egy közös vállalat létesítésével. • Hogyan jutnak majd az érdeklődök a Burdához?- A folyóiratot a prágai Svoboda vállalat nyomja majd, és a Postai Hídapszolgálat terjeszti. Hálózatában normális módon árulják majd. Előfizetéseket csak azután fogadnak el, ha a Burda rendszeresen és folyamatosan megjelenik. (R) Újabb vegyes tapasztalataim A vegytisztító, mint olyan, még a Magyar Értelmező Kéziszótár hetedik, változatlan kiadása szerint is„ ruha nemű vegyszeres tisztításával foglalkozó (iparos, üzem)". De ne hagyjuk magunkat megtéveszteni! Utánajártam: a fenti értelmezés újabban kiegészítésre szorul... A kisfiamnak vettem egy kabátot, s a használati utasításban az állt, hogy kizárólag vegyi úton tisztítandó. Az ilyen cédulákkal kapcsolatos vegyes tapasztalataimból kiindulva, félénken feltettem a kérdést az elárusítónőnek, a kabátka nem mosható-e véletlenül házilag is, kézzel, mosóporos vízben? Azt felelte, nem, mert összemegy a bélése. S ha netán mégis rászánnám magam a veszélyes műveletre, feltétlenül fejtsem ki a bélés alját - tanácsolta. A kabátka, uram bocsá egyszer csak bepiszkolódott. A gyerek az gyerek: szedegeti a kavicsot az utcán, kislapáttal hordja a hónapok óta betemetlenül tátongó vízvezetékárokba, sőt, olyankor a homokozóban való hempergéstől sem riad vissza. Aznap este nem lett volna lelkierőm a kabátka bélését felfejteni, ezért inkább elvittem a legközelebbi vegytisztitóba. A pult mögött álló hölgy mindjárt az elején felvilágosított arról, hogy a vegytisztító a kosszal, sajnos, nem tud mit kezdeni. Azt nekem kell előbb otthon eltávolítani (mármint kimosni vizben), a vegyszeres kezelés pedig ezután már szépen kiveszi a víz okozta foltokat! Hát ez itt is ilyen egyszerű? - (akadt ki belőlem a kétségbeesés. Ennél csak az hökkentett meg jobban, egyszer, külföldön, hogy a tisztítóban a kezembe nyomták a tűt, cérnát, varrjam fel magamnak a nadrágra a tisztító- cédulát, de jó erősen, nehogy elvesszen! Szó se róla, ehhez képest' jelentősen magasabb szolgáltatásaink színvonala, de talán elbír még egy szerény újítási javaslatot: mindenki mossa ki szépen a holmiját otthon, azután menjen be a tisztítóba, fizesse meg nekik a saját munkáját. így mindenki jól jár - nekik olcsóbb, nekünk gyorsabb, egyszerűbb. S ime a ,,vegytisztító" szócikkhez javasolt kiegészítés: ,, ruhanemű tisztításával foglalkozó (1. pályakiegészités útján iparosi képesítést szerzett kuncsaft, 2. üzem, mely kizárólag tanácsadásból tartja fenn magát)Haraszti Ildikó Halló gazdi, itt Blöki beszél... Gágyor Aliz felvétele Bejelentés nélkül... A dolog úgy kezdődött, hogy az egyik kritikus hangvételű cikkünket követően nagy darab ember nyitotta rám az ajtót. Hogy köszönt-e vagy sem, arra már nem emlékezem, csak azt tudom kínálás nélkül is lehuppant az egyik székre. Okiét - amely sárgadinnye nagyságúnak tűnt, az asztalom szélére tette. Aztán csak annyit mondott: „Elvtársam, a cikk miatt jöttem. Csak néztem rá, mint borjú az új kapura. Lassacskán aztán ó is megzabolázta indulatát. Nyelte a mérgét, hogy majd megfulladt, majd így folytatta: ,,Bírálgattok a nagyvilágba! Hát kik vagytok ti, az atyaúristen!... Mondom neki hogy álljon meg a menet, mert így aligha értünk szót. Sem atyaúristen, sem gondolatolvasók nem vagyunk. Legalább azt mondja meg, kittisz- telhetek a személyében! Mintha ö is érezné a helyzet fonákságát, próbálja megzabolázni indulatát. „Ha nem tudná, én vagyok annak a bizonyos üzemnek az igazgatója, amelyet úgy legorombítottak.... Abban a cikkben egy igaz szó sem volt!" Tudom már, honnan fúj a szél, veszem hát a lapot. A szeme közé nézve teszem fel a kérdést: ,,A kolléga tehát nem is járt maguknál? Az újjából szopta mindazt, amit leírt? Amit irt - ez a cikkéből is kiderül - szóról szóra az üzem munkásainak a véleménye." Erre ö: „Tudják is azok, mit kell mondani az újságíróknak!" „Talán nem volt ott!" ,, Miért ne lettem volna! Ott voltam. Láttam, hogy ott bóklászott az udvaron. Mondtam is a titkárnőmnek, tartsa tőlem távol a hívatlan vendéget. Gondoltam, majd csak elmegy! Nem törhet rám csak úgy ukkmukkfukk... Hol élünk? Nálam nélkül, tudtom nélkül, hogy írhatta meg ezt a för- medvényt?!'' - löki elém a gyűrött, agyonhajtogatott újságot. Most már jó sűrűn a szemébe néztem, és a szavakat is megnyomtam: „ Nem mondaná meg, miért tagadtatta le magát? A hangja újból megemelkedett: „Hát ki vagyok én, hogy valaki csak úgy besétáljon hozzám? Kérdem én, be volt jelentve? Jelezte előre az érkezését? Hogy ott voltam, nem jelent semmit. Hol talál manapság olyan vezetőt, igazgatót, aki - ha ad valamit magára - bejelentés nélkül fogadjon bárkit is?" Kezdem rosszul érezni magamat, mert lám, csak, mi mennyire nem haladunk a korral Hozzánk még mindig bejelentés nélkül is bejuthat az ember fia. Szarka István Vélemények Kinek jó? A kisvárosi forgalmas élelmiszerboltban jobbára csak a törzsvásárlók, nomeg a boltvezető, a pénztáros és az eladó ismerőseinek kiváltsága, hogy tíz óra előtt is vásárolhatnak alkoholt. Az már csak rutin-elóvi- gyázatosság, hogy a kért italt az eladónő papírzacskóba rejtve teszi a kedves vevő kosarába. A falusi vendéglőtől pár lépésnyire van a buszmegálló. A menetrendszerű buszjárat pontban fél hétkor érkezik a megállóba. S mintha csak a vendéglő forgalmának fellendítését lenne hivatva szolgálni, tíz percet várakozik. A közeli kisüzembe utazó emberek egytől egyig kirajzanak az autóbuszból, és megszállják a vendéglő söntését.- A szokásost kérem! - Szintén a szokásosat!... - hangzanak egymás után a rendelések. A söntés pultja mögött álló férfi derekasan állja a rohamot, hol a borókapálinkás -, hol a vodkásüveg után nyúl. S ez így megy napról napra, hétről hétre, zavartalanul. A téma, tudom már elcsépelt, de egy szerény megoldást javasolnék. Képtelenség minden reggel, minden élelmiszerboltba és vendéglőbe népi ellenőrt állítani. Valószínű, a kereskedelmi dolgozók sem lesznek öntudato- sabbak és következetesebbek (tisztelet a kivételnek) a szesztilalom megtartásában, hiszen a forgalom szerint kapják fizetésüket. Továbbra is lesznek kivételt élvező törzsvendégek, ismerősök. Egyik megoldási lehetőség, hogy a munkahelyeken megszigorítják a reggeli aikoholszondá- zást. Csakhogy hiánycikk a szondacső, takarékoskodni kell vele. A másik lehetőség, a délelőtti szesztilalom feloldása. Előnye: kevesebb munkájuk lenne a népi ellenőröknek, nem érné stresszhatás a kereskedelmi dolgozókat, megszűnne a cselezés, a kiskapukeresés. A mértéktelen italozás, az alkoholizmus visszaszorítása nem ettől a rendelettől függ. A fenti két példához hasonlót százával lehetne felsorolni. Alig van tehát hatása e tiltó rendelkezéseknek. így, ebben a formában az egész szesztilalom szerintem csak egy nagy önámítás. S vajon ez kinek jó? Bodzsár Gyula, Nagykürtös (Vel'ky Krtis) Láthatár A Galántai (Galanta) Jnb kulturális osztályának jóváhagyásával a közelmúltban jelent meg a Nagyfödémesi Láthatár című lap, amely a nagyfödémesi (Veiké Úl'any) falusi pártszervezet és a hnb lapja. A szerkesztőbizottság célja, mint az első szám vezércikkében dr. Kercfo Pál, a hnb elnöke írja: ...... hogy a lakossághoz eljuttassák a kellő információkat... és hogy nyílt fóruma legyen a lakosság nézeteinek és véleményének*'. Az első számban a választási program teljesítéséről és a szolgáltatások helyzetéről olvashattunk. Megismerkedhettünk néhány tömegszervezet munkájával. Érdekes adatokat tudhattunk meg a falu történelméről. Ezenkívül bepillanthattunk a helyi Béke Efsz, valamint a Sládkovico- vói Magtermesztő Állami Gazdaság helyi üzemegységének munkájába is. A terv szerint a lap évente kétszer jelenik majd meg, remélhetőleg egyre színesebb és érdekesebb tartalommal. A két nyelven megjelenő lap minden családhoz díjmentesen jut el. Jó ötletnek tartjuk a kezdeményezést és bízunk abban, hogy a kiadvány nem lesz tiszavirág-életű. Remélhetőleg a nagyfödéme- siek megkedvelik ezt a lapot, mert fórumot teremt ahhoz, hogy nyíltan beszéljenek, véleményt cseréljenek a helyi közügyekről. Száraz Pál Nincs... Nyakamba vettem a várost azzal az elhatározással, hogy tömítögumit veszek a szifonba. Órákon át jártam Léva (Levice) utcáit, de hiába, a válasz mindenütt ugyanaz volt nincs. Egy gyermekkori ismerősömet fedeztem fel a pult mögött. Megnyertem a csatát, most már biztosan kapok tömítögumit - gondoltam. Megtudtam, hogy csak 1,50-be kerül. Rögtön tíz darabot kértem, de csak magyarázatot kaptam.- Ez nem pult alatti áru, egyszerűen nincs. Szifon van kétféle is, csakhát azokba nem kapsz tömítögumit. Tömítógumink van háromféle, de olyan szifon, amibe jó lenne, nincs. Elfehéredtem. Vége. Két hónapja vettem a szifont, hogy ne kelljen üvegeket cipelni, sorban állni, s megtakarítsam a drága időmet. Most pedig...- Van megoldás! - biztosított az eladó. Felragyogtak a szemeim: ha vein ismeretség, minden megoldódik!- Tudok ajánlani olyan szifonfejet, amilyen neked kell. de 65 koronába kerül. Megköszöntem szívességét, de inkább a cipelés mellett döntöttem. Orbán Piroska 198£
