Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-30 / 26. szám

• A fodrászoknak sok a munkája Korán reggel egymás után hagyják el a tele­pülést a zsúfolt autóbuszok. A több mint három­ezer lakosú községben az efsz:en kívül jófor­mán nincs más munkalehetőség, az emberek lakóhelyükön kívül kénytelenek munkát vállalni. Naponta utaznak, de ha az idelátogató végig­halad a dimbes-dombos falun, meggyőződhet arról, hogy sokat tesznek a településükért is. Szögyénben (Svodín) az óvoda mellett bölcső­de is van, néhány évvel ezelőtt adták át rendel­tetésének a korszerű egészségügyi központot, a szövetkezeti művelődési házat, amelyben a könyvtár és a hnb is helyet kapott és szolgál­tatóházat is építettek. Már évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy a lakossági szolgáltatások megszervezése éppen olyan fontos feladat, mint a település fejlesztése.-A hnb kisüzeme már három évtizedes múltra tekint vissza - mondja Árva József, az üzem vezetője. - Szükség volt rá, mert messze van ide a járási székhely. Ha jól emlékszem, az építkezési csoport létrehozásával és szódavíz készítésével kezdtük. Ma már tizenhét féle tevékenységet végzünk, a múlt évi bevételünk megközelítette a hétmillió koronát. Talán ennél is fontosabb, hogy ennek hatvanegy százaléka a szolgáltatásokból származik. Az építkezési csoport javításokat vállal és a Z akciós építkezéseken dolgozik. A régi iskolát óvodává, az egykori művelődési házat bölcsödévé alakították át, ók építették a szol­gáltatóházat, az egészségügyi központot, a napközi otthont, az iskolai éttermet. Jelenleg a tornaterem építése van soron, s azt ígérik, hogy egy évvel a határidő előtt, az ősszel már át is adják.- Minket mindig sürget az idő - vélekedik Smidt Ferenc, az építkezési csoport vezetője. - Ebben az évben még egy vegyesbolt építése • Naponta tíz mázsa kenyeret sütnek (A szerző felvételei) vár ránk, jövőre pedig, ha minden igaz, tizenkét millió korona beruházással üzletközpont és posta építését kezdjük meg, természetesen Z akcióban. Emellett különböző tatarozást mun­kákat is elvégzőnk. Annak ellenére, hogy dol­gozóink nagy része nyugdíjas és megváltozott munkaképességű s nem teljesítménybérben dolgoznak, jó a munkakedv, a fegyelem. A fűrésztelepet idestova húsz éve létesítet­ték. Abban az időben a gépi berendezést alkat­részenként vásárolták össze, de ma is üzemel, igaz, ráférne egy kiadós javítás. A lakosság megrendelésére évente több mint száz családi házra készítenek tetőelemeket. A hulladék sem vész kárba. Egy részéből palettákat, szélfogó­kat készítenek, s ami erre a célra sem felel meg, azt tüzelőként értékesítik. Az itt dolgozó tizenhat embernek a következő időszakban jobb munkafeltételeket szeretnének teremteni, azért kisebb építkezésbe fognak.- A rönkfa nagykereskedelmi árának emelé­se nehéz feladat elé állított bennünket. Hogy valami hasznunk nekünk is legyen, úgy hatá­roztunk, hogy a második félévben ácscsopor­tunk a tetőt is elkészíti a megrendelőnek- mondja a kisüzem vezetője. - A kereslet dönti majd el, hogy milyen szolgáltatást vezethetünk még be. A fuvarozórészleg az utóbbi években felére csökkent. Egyrészt kevesebb lett a megrendelő és az üzemanyag, másrészt a járművek jobb kihasználására törekednek. Ráfizetéses a ház­tartási szemét elszállítása, de eddig nem szán­ták rá magukat, hogy a költségek egy részét a lakosságra hárítsák át.- A cukrászműhely - és -üzlet, a borbély és fodrászműhely s a virágüzlet sem rentábilis- állítja Árva József. - Három évvel ezelőtt vettük át ezeket a járási közszolgáltató vállalat­tól, amelynél évente több mint nyolcvanezer korona hiánnyal zártak. Nálunk a múlt évben csak pár ezer korona volt a ráfizetés, számítá­saink szerint az idén már nyereségük is lesz.- Nincs könnyű dolgunk - viszi tovább a szót Benyo Istvánné fodrász. - Amint látja, hétköz­nap délelőtt alig van munkánk, de délután és a hét végén annál több. Szolgáltatásunkra igényt tart a lakosság, jobban kell a munkánkat megszerveznünk. A kisüzem egyik büszkesége a pékség. Nemcsak a községben, a környéken is jó híre van. Szeptemberben kezdték építeni, decem­berben már sütöttek kenyeret. Dél felé csak Smidt Valéria elárusítót, no meg a fűtőt találjuk • Készül a szóda ott. A kemencében nappal tüzelnek, a pékek éjszaka sütnek.- Naponta tíz mázsa kenyeret sütünk, mind elkel, jelenleg is alig pár darab van már csak belőle - újságolja az elárusító, majd megmutat egy háromkilós veknit, amely Szász Milán és Kosa János pékek munkáját dicséri. A szódát és üdítőt készítő részleg a mai napig üzemel, annak ellenére, hogy közben megépült a községi vízvezeték. Ez a Stégmár házaspár érdeme. A szakmát szüleiktől tanul­ták, és gondoskodnak az utánpótlásról is. Lá­nyuk férje lép majd a helyükbe, aki vízvezeték­szerelő, s így a karbantartási munkákat is el tudja végezni. Hogy mindig van megrendelé­sük, azt szakmai hozzáértésüknek köszönhetik. A kisüzem végzi a temetkezést, a sírásást is beleértve. De foglalkoznak lángossütéssel, ru­habegyűjtéssel, tévéjavítással és van három villanyszerelőjük is. Két emberük kezeli a sze- métlerakatot. Újabb szolgáltatások bevezeté­sével is számolnak. Például a kisüzem autómo­sóját a jövőben a lakosok is használhatják. Tervezik egy asztalosmühely beindítását, épít­kezési gépek kölcsönzését.- A jobb munka érdekében a meglevő mű­helyek, garázsok és a fűrésztelep korszerűsíté­sével számolunk. A nyereség egy részét erre fordítjuk, de tavaly is több mint négyszázezer koronát utaltunk át a hnb fejlesztési alapjába. Júliustól nyugdíjba megyek - mondja a kisüzem vezetője. - Csemez Bélának, az utódomnak minden bizonnyal több új ötlete lesz, tovább gyarapítja majd azt, amit nekem az elmúlt csaknem húsz év alatt munkatársaimmal sike­rült elérni. A szőgyéni kisüzem a járás legjobbjai közé tartozik, de hiteles bizonyítványt tevékenységé­ről csak a helyi lakosok állíthatnak ki, annak függvényében, hogy milyen gyors és színvona­las szolgáltató tevékenységet végeznek. NÉMETH JÁNOS Az anya és a gyermek kapcsolata pótolhatatlan Gyermekgyógyászatunk nesztora Dr. Josef Svejcar professzor, az orvostudományok doktora, a gyermekgyógyászat hazai megalapítója, elismert és világhírű szakember. A Munka Érdemrend, a Köztársa­sági Érdemrend és a J. E. Purkyné Érem kitüntetettje. Több tudományos társaság tagja itthon és-külföldön. Huszonegy külföldi gyermekorvosi társaság munkájában vesz részt, valamint tagja a világ legrégebben, még 1652-ben alapított akadémiájának, a Leopoldi- nának, amely a Természettudósok Német Akadémiája és csak a világ legjelentősebb természettudósai büszkélkedhetnek ezzel a megtiszteltetéssel. Az érdekesség kedvéért említsük meg, hogy a Leopoldina tagjai között szerepeltek a tudomány olyan nagyjai, mint pl. Einstein, Darwin, Goethe, Pavlov, Purkuné, Curie-Sklodowska... Orvosi gyakorlata mellett a prágai Károly Egyetem Gyermekorvosi Karán tanított és az ö nevéhez fűződik hat gyermekklinika (öt Prágában, egy Bratislavában) megalapí­tása is. Svejcar professzor májusban töltötte be 92. életévét. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele hivatásáról, munkásságáról és terveiről.- Mi keltette fel az érdeklődését a gyer­mekgyógyászat iránt?- Egyetemi tanulmányaimat az általános orvosi karon végeztem, hiszen akkor még nem létezett külön gyermekorvosi kar. A gyermekgyógyászat iránti érdeklődése­met azonban már orvostanhallgató korom­ban felkeltették Madák professzor fejlődés­élettani előadásai, amelyek meghatároz­ták további munkámat. Nagyon sok minden érdekelt a gyermekgyógyászat területén, pl. a gyermekek táplálkozása, az allergiás és a fertőző megbetegedések, a gyermekpszi­chológia és természetesen később az anya és gyermeke közötti kapcsolat kialakulása, jelentősége.- Könyveiben, szakcikkeiben, a különbö­ző előadásokon nagy hangsúlyt helyez az anya és gyermek közötti érzelmi kapcsolat fontosságára, ápolására. Mikor és miért kezdeti el ezzel a témával behatóbban foglalkozni?- Mielőtt ezt részletezném, szeretnék pár szót szólni a feleségemről. Csodálatos asz- szony volt, mindig támogatta munkámat és neki köszönhetek mindent, amit a hivatá­somban elértem, ötvennégy évig éltünk boldog házasságban, két gyerekünk szüle­tett. Sajnos, a feleségem tizenkét éve meg­halt. Tulajdonképpen ekkor kezdtem el iga­zán foglalkozni azzal, milyen szerepe, fela­data van egy nőnek a család, a gyermek életében, milyen pótolhatatlan és értékes a munkája, amit a jövő nemzedékének felneveléséért végez. Sajnos, sokan még nem tudják értékelni ezt a munkát, a segítő- készséget, és azt az önfeláldozást, amelyet az édesanyák gyermekeikért hoznak. Pedig az elismerésre igen nagy szükségük van, elsősorban a férj, a családtagok részéről, hogy kedvezően alakuljon az anya és gyer­meke közötti érzelmi kapcsolat. Közismert és bizonyított tény, hogy a gyermekeknek főleg hároméves korukig a legfontosabb, hogy az édesanyjukkal együtt legyenek, érezzék szeretetének megnyilvánulásait. Az anya és gyermeke közötti érzelmi kap­csolat jellege azután döntő mértékben meg­határozza a gyermek későbbi, emberi kap­csolatainak a milyenségét.- Említettük, hogy ön több tudományos társaságnak, így a Magyar Gyermekorvosi Társaságnak is a tagja. Milyen témákon és kikkel dolgozott együtt?- Szeretném megjegyezni, nagy meg­tiszteltetésnek tartom, hogy a Magyar Gyer­mekorvosi Társaság is a tagjává választott, hiszen kitűnő kollégákat ismerhettem meg, akikkel érdekes kutatási feladatokon dol­goztunk. A magyar gyermekorvosokkal való együttműködésünk a második világháború után kezdődött, örömmel fogadtuk Gegesi- Kiss professzor meghívását, hogy munkál­kodjunk együtt az újonnan megindított Pedi- atria Danubiana folyóiratban, amely meg­próbálta Bókay, a híres magyar gyermek- gyógyász eredeti eszméjét megvalósítani. Az ö törekvései arra irányultak, hogy a világ összes gyermekorvosa fogjon össze min­den gyermek egészségéért és boldogságá­ért. Igen kedvező hatást gyakorolt a mun­kánkra Vághelyi látogatása Prágában, amelyre a második világháború befejezése után került sor. Ezután megnyílt az út a csehszlovák és a magyar gyermekorvo­sok között. Egyre inkább szaporodtak a köl­csönös látogatások és megbeszélések, az ismeretek és tapasztalatok kicserélése. Szeretném még a gyermekgyógyászat néhány olyan problémáját megemlíteni, amelyek megoldásában magam is részt vettem és amelyekben együttműködésünk jelentős szerepet játszott. Különösen fontos ebben a munkában Kerpel-Fronius részvé­tele. Érdeklődési köre akkor kezdett kiala­kulni, amikor tanulmányait Prágában vé­gezte. Előadásokat tartott a csecsemőtoxi- kózisról, ami alkalmat adott arra, hogy ezt a problémát Polacsek Emillel behatóan megtárgyalja. Jómagam ebben az időben már kidolgoztam táplálkozási rendszerünk alapjait, amelynek fő alapelve a tejpor alkal­mazása, ami egyúttal megkövetelte a prote­inszükségletre vonatkozó kutatásokat és azoknak a károsodásoknak a megismeré­sét, amit a kalóriatúladagolás és a vízház­tartás zavara okozhat. A magyarországi kollégák közül jelenleg is tartom a kapcsolatot pl. Boda professzor­ral. Az értékes tudományos eredmények minden formaság nélkül, elsősorban a sze­mélyes kapcsolatok talaján jöttek létre, és gyermekgyógyászatunk legfontosabb épí­tőköveivé váltak.- ön 92 évesen is fáradhatatlanul alkot, előadásokat tart itthon és külföldön egy­aránt. Min dolgozik jelenleg?- Május második felében Prágában volt a gyermekek asztmás megbetegedéseivel foglalkozó világkongresszus, amelyen mint a kongresszus tiszteletbeli elnöke vettem részt. Jelenleg azonban a legtöbb időt az új könyvem - címe A gyermek és az anya biológiája - összeeállítására, megírására fordítom. Ebben a munkámban több kollé­gám szerzőtársként segít. A könyvnek két éven belül kell elkészülnie és az Academia kiadó gondozásában jelenik majd meg.- Mi az az erő, amely önt a további, alkotó munkára serkenti?- Nem tudom. Azt azonban biztosan tu­dom és érzem, hogy az anya és gyermeke közötti érzelmi kapcsolat kialakulásának a kutatása, megismerése nagyon fontos dolog, hiszen, mint ezt már említettem, mindez meghatározza a későbbi emberi kapcsolatok jellegét is. Tudjuk, hogy Föl­dünket a túlnépesedés veszélye fenyegeti, ami többek között hatással van az emberek biológiai tulajdonságaira is. Ez elsősorban a különböző negatív vonások - mint pl. az irigység, erőszak stb. - előtérbe kerülésé­ben nyilvánul meg, mégpedig éppen a leg­fejlettebb, civilizált országokban. Ennek pe­dig az az oka, hogy minél színvonalasabb a tudományos-műszaki fejlődés, minél na­gyobb szerepe van a modern technikának az emberek életében, annál nagyobb igé­nyeket támaszt az ember testi és lelki ellenállóképességével, teljesítőképességé­vel szemben és sokszor negatív hatást gyakorol az emberek életmódjára. Annak érdekében, hogy az emberiség meg tudjon küzdeni a jelenlegi problémákkal és tovább­ra is életképes maradjon, nélkülözhetetlen annak tudatosítása, hogy feltétlenül meg kell egyezni és azonos nézeteket kell vallani az életfeltételekkel kapcsolatos kérdések­ben, minden áron meg kell találni a kölcsö­nös együttműködés útját, mégpedig a köl­csönös megértés alapján. Mindennek az alapja pedig a családon belül, az anya és a gyermeke közötti érzelmi kapcsolat kiala­kulásával kezdődik. Ezért én kötelessé­gemnek tartom, hogy továbbra is legjobb tudásom szerint ezen a nemes célon dol­gozzak.- Köszönöm a beszélgetést. KUBÁNNÉ GERI ÉVA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom