Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-09 / 23. szám
szú 5 9. VI. 9 Tagadhatatlan: megérett az idő Mihail Gorbacsov bonni látogatására. Hiszen nem lehet normálisnak tekinteni, hogy miközben a szovjet vezető már kétszer megjárta Londont, egyszer Párizst (egy hónap múlva ismét oda készül), addig Bonn valahogy kimaradt útitervéből. Tény, hogy tavaly októberig a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyában nem volt minden rendben, de Helmut Kohl kancellár moszkvai útja fátylat borított a nézeteltérésekre. Joggal írta akkora világsajtó, hogy új fejezet, új korszak nyílt a két ország kapcsolataiban. És most, Mihail Gorbacsov jövő heti NSZK-beli tárgyalásai előtt aligha tévedünk, ha azt mondjuk: Moszkva és Bonn együttműködése új, erős lökést kap, aminek egész Európa hasznát látja majd. EURÓPAI BAROMÉTER A szovjet-nyugatnémet viszony mindig is barométere volt az elmúlt húsz-harminc év európai légkörének: ha megromlott, ha javult, azt azonnal érezni lehetett a kelet-nyugati kapcso'atok egészében. A szovjet külpolitika sosem tagadta, hogy az összeurópai együttműködésnek Bonn az egyik alappillére. A két ország ott állt az enyhülési politika bölcsőjénél. az ö ..pátyolgatásuk" nélkül nem bontakozott volna ki a helsinki folyamat a hetvenes években, s most, a második hullám ,.tartósítása" is jelentős mértékben függ tőlük. Gazdasági, politikai, katonai súlyánál fogva a Szovjetunió és az NSZK az európai kapcsolatrendszer alapvető eleme, s mig világviszonylatban a szovjet-amerikai, addig kontinensünkön a szovjet-nyugatnémet viszony a meghatározó. Fejlődését elősegítette a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló szovjet-amerikai szerződés, amely megkötése az NSZK aktív hozzájárulásának is köszönhető Bonn emellett intenzívebb dialógust kezdett keleti szomszédaival: Erich Honecker 1987 őszén tett történelmi jelentőségű látogatást az NSZK-ban, Helmut Kohl pedig tavaly januárban járt Prágában A jeget Richard von Weizsácker szövetségi elnök tavalyelőtti moszkvai útja törte meg, s azután már nyitva volt az út a kancellár 1988 októberi szovjetunióbeli látogatása előtt Nyílt, őszinte, egyenes párbeszéd folyt hét hónappal ezelőtt Moszkvában a két ország vezetői között politikai, katonai, gazdasági, kulturális, humanitárius kérdésekről egyaránt Kiemelt téma volt a gazdaság, és mi sem bizonyítja jobban az e téren tapasztalható volt visszaesés megállapításának, az együttműködés felfuttatásának a szándékát, mint a Kohl-látogatás elé időzített hárommilliárd márkás - ennélfogva párját ritkító - hitelnyújtási megállapodás. De felemlíthetjük az egyezmények hosszú listáját is, amely kiterjed az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra, a repülőgépgyártásra, a nyersanyag-kitermelésre, a tudományos kutatásokra, a szakemHans-Dietrich Genscher: a kelet-nyugati, ezen belül a szovjet-nyugatnémet kapcsolatok fejlesztésére irányuló törekvéseivel remélhetően nincs ilyen egyedül... bercserére, ipari központok létesítésére, a menedzserképzésre, az űrkutatásra, a környezetvédelemre, az egyetemek, az ifjúsági szervezetek együttműködésére éppúgy, mint a humanitárius kérdések folyamatos megvitatására. Ez utóbbi sokáig kényes probléma volt a szovjet-nyugatnémet viszonyban, de Moszkva e téren is jószándékát bizonyította, amikor például 1988 első két hónapjában mintegy 22 ezer német nemzetiségű szovjet állampolgár kivándorlását engedélyezte az NSZK-ba KATONAI BIZALOM Német földről sosem indulhat ki egy újabb háború - ez volt az a vezérgondolat, amelyet az antifasiszta koalíció vezetői a jaltai, majd a potsdami szerződésben kifejezésre juttattak. Ezért kellett volna többek között - csupán korlátozottan fejleszteni a német ipart, neWellershoff admirális (középen) szovjet katonák társaságában Moszkva, 1988, október: Mihail Gorbacsov és Helmut Kohl első találkozója hogy ismét alkalmassá váljon egy háború folytatásához szükséges potenciál létrehozására De mint tudjuk, az események másként alakultak, s miután létrejött a két német állam, az NSZK fokozatosan a Nyugat egyik legfejlettebb gazdasági és katonai hatalmává vált Ma még mindig hangot kapnak ezért az aggodalmak, a régi félelmek - egyszóval a bizalmatlanság. Ennek leküzdéséért pedig maga az NSZK teheti a legtöbbet. Az elmúlt évtizedekben - váltakozó intenzitással - tett is. Az úgynevezett keleti kapcsolatok rendben tartása a bonni politika egyik alapvető elemévé vált. Bár Konrad Adenauer kancellár volt az, aki a nyugatnémet vezetők közül 1955- ben először járt Moszkvában, az áttörést a Willy Brandt nevével fémjelzett korszak hozta meg. A hetvenes évek elején születtek meg az NSZK és a szocialista országok kapcsolatait alapjában rendező szerződések. Helmut Schmidt folytatta előde politikáját, ugyanakkor ö volt az, aki a NATO emlékezetes 1979-es kettős határozatát (rakétatelepi- tés plusz tárgyalás) a legvehemensebben támogatta (ami a leszerelési folyamatot évekre visszavetette). Azóta, mint már utaltunk rá, az NSZK is elősegítette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodjon a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásájén - Dieter Wellershoff admirális, a nyugatnémet fegyveres erők föinspektora járt Moszkvában, ami rendkívüli eseménynek számított. Jelképes értéke van ugyanis annak. hogy a Bundeswehr legmagasabb rangú tisztje a két hadsereg közötti közvetlen kapcsolatok kiépítéséről, az 1989-1991-re vonatkozó „munkatervrör tárgyalt. Partnere, Mihail Mojszejev hadseregtábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke Wellershoff látogatása után így foglalta össze a lényeget: „Tudjuk, az ellenségeskedés magvainak el- hintéséhez nem kell sok ész. De bölcsességet és türelmet kell tanúsítanunk, ha fel akarjuk számolni a kölcsönös bizalmatlanságot kiváltó okokat...“ KÖZÖS FELELŐSSÉG Hans-Dietrich Genscher. aki éppen tizenöt éve az NSZK külügyminisztere, a kelet-nyugati, ezen belül a szovjet-nyugatnémet kapcsolatok fejlesztéséneK egyik legszorgalmasabb „munkása". A nyugati politikusok közül talán ó értette meg elsőként - s azóta is aktívan terjeszti - a közös európai ház gondolatát. Nos, ő azt vallja, hogy a szocialista országokban zajló változások elgondolkodás és a politika korszerűsítését teszik szükséCD O) 0) Q. 0) CD Q bán. És azt sem lehet egyértelműen propagandafogásnak minősíteni, hogy a Kohl kormány nemet mondott a rövid hatótávolságú taktikai nukláris rakéták korszerűsítésére, NATO-kö- rökben ez a bonni álláspont, nagy felfordulást okozott, s bár az NSZK hajlandó kissé visszakozni, akkor is azt vallja; nincs olyan fegyverfajta, amelyek leszerelésről ne lehetne tárgyalni. Csak azt szerettük volna az ismét elmondottakkal érzékeltetni, hogy katonai téren a bizalom erősítésére törekszik az NSZK is, amit a Szovjetunió megfelelően értékel. A tavalyi moszkvai csúcstalálkozó alkalmával Ru- pert Scholz nyugatnémet hadügyminiszter szovjet katonai létesítményeket látogatott meg, s első ízben folytatott tárgyalásokat Dmitrij Jazovval, a Szovjetunió honvédelmi miniszterével. Akkor abban állapodtak meg, hogy a két ország katonai vezetői között folytatják a párbeszédet. Ennek kedvez az is, hogy időközben a bécsi utótalálkozó sikeresen befejeződött, s az osztrák fővárosban meg is nyílt az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről, valamint a bizalomerősítő intézkedésekről szóló két fórum. Egy hónappal ezelőtt - a második világháború befejezése 44. évfordulójának elóestégessé a Nyugaton is (és nem a fegyverekét). Bár ez a fordulat bizonyára még hosszú folyamat eredménye lesz, napjainkban egyre inkább elfogadott tény, hogy a Keletre és a Nyugatra egyaránt felelősség hárul a világ, s Európa sorsáért. Moszkva és Bonn is átérzi ezt a felelősséget, s ezért törekszik az intenzív és konstruktív együttműködésre minden területen. Ezt a szándékot fogja kifejezni az a dokumentum, amelyet - a tavaly októberi moszkvai csúcstalálkozón született megállapodás értelmében - a jövő héten ír alá Mihail Gorbacsov és Helmut Kohl, s amely a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésének elvi koncepcióját tartalmazza. Az okmány, konkrét tartalmáról sem tudni még részleteket, kidolgozásán a két ország szakemberei az elmúlt hónapokban intenzíven dolgoztak Hans- Dietrich Genscher nyilván többet tud róla, s valószínűleg erre a dokumentumra utalva nyilatkozta a minap a The Independent című nagy-britanniai lapnak, hogy Mihail Gorbacsov bonni látogatása újabb határkő lesz a szovjet-nyugatnémet viszonyban. PAPUCSEK GERGELY 1 - 1 Helmut azt mondja, köszöni, nem kér a rövid ha tótávolságú rakétákból (bár azóta álláspontja némiképp változott) (A Dér Spiegel karikatúrája)
