Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-02 / 22. szám
r ÚJ szú 21 1989. VI. 2. Hová tűnt a paradicsom íze? A manapság termesztett paradicsomok minden bizonnyal a legtökéletesebbek, amióta paradicsom egyáltalán létezik. Ellenálló a betegségekkel és a peszticidekkel szemben, jól tűri a szállítást, az ütődéseket, ráadásul - akár egészben, akár gerezdekre vágva - nagyon jól mutat a tányér szélén az ebédlőasztalon. Csak éppen az ízével van egy kis baj, nevezetesen, hogy semmi íze sincs. Gömbölyű, piros, olcsó - e hármas követelménynek eleget tevő paradicsomot már el lehet adni: az íze viszont, úgy tűnik, semmiféle szerepet sem játszik a keresletben és a kínálatban. Napjainkban a fejlett országokban szinte teljesen automatizált melegházak ontják a termést (akár 400 tonnát is hektáronként). A mennyiség kétségtelenül a minőség rovására ment. De hát hová tűnt a paradicsom íze? Valamennyi élelmiszer ízét különféle összetevők kombinációja adja. Az illó anyagok jelenlétét orrunkkal, az ízkomponenseket a szájban érezzük. A frissen szedett paradicsom illata elsősorban a szár körüli zöld kehelylevélböl ered, ugyanis a paradicsom bőrén nincsenek pórusok, így az illóanyagok nem tudnak eltávozni. A paradicsom íze mintegy 400 komponensből tevődik össze, de ezek egyike sem emlékeztet önmagában az érett paradicsomra. A paradicsom szárazanyagának mintegy 60 %-át teszik a cukrok és a savak, de hasonlóan nagy szerepet játszik az íz kialakításában a termés sótartalma is. A kutatók főleg a savak mennyiségét tartják meghatározónak. A termesztő az ízkomponensek hatásának ismeretében nagyjából megtervezheti a paradicsom aromáját. A tudományon már nem múlik, hiszen főleg Amerikában és Angliában beható kutatásokat végeztek ezen a téren. A paradicsom termésében található cukormennyiség egyenes arányosságot mutat a hosszú - 8-9 hónapos - tenyészidőszakban a növényt érő fény mennyiségével. A fény a legfontosabb meghatározó tényező a levelekben levő szénhidrátok előállításában (ez a termésben megjelenő cukor fő forrása). A termesztőnek elég kevés lehetősége van a gyümölcs cukortartalmának befolyásolására; csupán annyit tehet, hogy a lehető legtöbb fényhez juttatja a növényt, és óvja a levelek egészségét. Kanadai kutatók a növényben levő oldatok mozgását és a termésben való felhalmozódását tanulmányozták. A szárazanyag és a víz aránya a paradicsomban nemcsak az íz szempontjából, hanem a konzerviparnak is fontos. Az iparnak ugyanis csak a gyümölcs húsa értékes, a víz csupa veszteség. Sűrítmények készítéséhez „szárazabb" paradicsom termesztésével milliókat takaríthat meg a konzervipar. Egyebek közt az öntözővíz sótartalmának növelésével elérhető, hogy a termés szárazanyag-tartalma emelkedjék. 500 ppm közönséges konyhasó hozzáadásával már szerény hozamnövekedést is el lehet érni, és növekszik az ízt meghatározó összetevők koncentrációja is. Több só hozzáadásával javul ugyan az íz, de csökken a hozam. A termelők már régen tudják, hogy káliumtartalmú műtrágyával mind a hozam, mind a minőség fokozható. A kationok felvétele többé-kevésbé szabályozza a szerves savak felhalmozódását, de némi csípősség még mindig érződik az ízben. A leginkább savas paradicsom a félérett állapotú. Látható tehát, a biokémikusok nagyon is jól tudják, hogyan lehet ízletes paradicsomot „csinálni". Akkor hát, miért nem olyan ízű a boltban vásárolt paradicsom, amilyet a vásárlók többsége csak régi emlékeiben őriz? Tudni való, hogy a paradicsom annál ízletesebb, minél tovább van a tövön. Az ipari termelőrendszerek nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy csak egy-két órával a fogyasztás előtt szedjék le a teljesen érett gyümölcsöt. A nagybani termelők féléretten szedik le, aztán a csomagolás, a szállítás, kirakás közben nyomódik, zúzódik a termés, amelyet gyakran 10 fokon tárolnak. Ilyen alacsony hőmérsékleten pedig nem fejlődnek ki benne teljes mértékben az aroma-összetevők. Amíg a kereskedelem továbbra is a vonzó külső megjelenést tartja elsődlegesnek - mondván, hogy a vásárló ezt igényli -, aligha reménykedhetünk paradicsomízű paradicsomban. (New Scientist) Vegyszer helyett A szobanövényeket is számos kártevő támadhatja meg. Ha pálmáinkon apró, vörös szinű, pókféle élősködőket találunk, az azonnali vegyszeres védekezés helyett megpróbálkozhatunk egy „természetbarát" módszerrel. A növényt bő vízzel történő alapos lemosás és öntözés után cserepestül helyezzük fóliazacskóba. A légmentesen lezárt térben két-három nap alátt remélhetőleg elpusztulnak a nedvességet nem tűrő élősködők. Virágfalak erkélyre, kertbe Az erkély, a terasz vagy az élőkért is alkalmas minikért létesítésére. A balkonládákban, a falra függesztett virágtartókban többnyire csak néhány tő fér el. Ha viszont a növényeket függőlegesen, felfelé terjeszkedve telepítjük, kis területen is egész virágerdőt, virágfalat nevelhetünk. ' A rajzokon bemutatunk egy függőleges (1), térosztóként vagy függöny helyett, a belátás meggátolására alkalmas, valamint egy gúla alakú (2) virágfalat. VASTAG DESZKÁBÓL A kétszer 1,25 m2-nyi felületű vi- rágfal 3 cm vastag deszkából és 3x3 cm keresztmetszetű lécekből készíthető Alapja egy, kb. 100x40 cm-es, 10 cm széles deszkából összeállított láda. A fenéklaphoz és az oldallapokhoz a 10 cm szélesből 9, a sarkok takarására, ill. rögzítésére a 6 cm szélesből 2,5 méternyi deszkát vegyünk. A virágfal vázának két oldalsó oszlopát 125 cm-es deszka alkotja. A két oszlopot egy-egy, belülről a láda oldalához csavarozott, 60 cm hosszú deszkával rögzíthetjük. A palántákat 125x100 cm-es léckeretbe ültetjük. A keret oldalait 3x3 cm keresztmetszetű lécből daraboljuk le. A huzalhálót - méretre vágás után - U-szegekkel feszítsük a keretre. A háló elvágott szemeinél a huzalvégeket szorosan összesodorva biztosítsuk. A felerősített huzalhálót belülről borítsuk vastagabb, átlátszó műanyag fóliával. Ha a keretek elkészültek, a ládába tegyünk földet. Előbb laza tőzeggel, majd virágfölddel töltsük fel. Amikor a láda mintegy háromnegyed magasságig megtelt földdel, helyezzük rá a huzalhálós kereteket. Az alsó és a felső két oldalt szege- zéssel vagy csavarokkal erősítsük a láda pereméhez, ill. az oldalsó oszlophoz. Az oszlop és a keret közötti rést, kétoldalt alul a keretre IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIN Az almafák növényvédelme Az almafák fontosabb tavasz végi és nyári károsítói elleni vegyszeres növényvédelem főbb tudnivalóit táblázatban foglaltuk össze. Nem szerepel benne a levéltetvek féken tartásának módja. Azért nem, mert ha elvégeztük a téli vagy tél végi lemosó permetezést (Nitrosan 25, Arbo- rol M), illetve a rügyfakadást követő kezelést (Oleoekamet) akkor csaknem kivétel nélkül sikerült elpusztítanunk a kártevő telelő tojásait vagy kelő lárváit, s beavatkozást igénylő fertözöttségtől nem kell tartanunk. A varasodás elleni védekezésben nagyon fontos a virágzás előtti és sziromhullás utáni kezelés. Ezekre az időjárás alakulásától függetlenül, mindenképpen sort kell keríteni. Később (június végéig) már csak a va- rasodásra kimondottan hajlamos fajtákat (pl. Golden Delicious, Starking, Starkrimson, Spartan), s azokat is csak csapadékos időjárás esetén permetezzük. Hasonló a helyzet a lisztharmattal, melynek megfékezésére már virágzás előtt permetezni kellett. A fertőzött hajtásvégek eltávolítása szintén segítségünkre lehet a lisztharmat féken tartásában. Ajánlatos beiktatni egy sziromhullást követő kezelést, majd ezután csak a betegségre hajlamos fajtákat (Jo- nathan, Idared, Stark Earliest), és csakis száraz, meleg időjárás esetén kell permetezni. Az enyhe tavasz meggyorsította a növények, de velük együtt a kártevők fejlődését is. Ezért előfordulhat, hogy a szokásosnál korábban kell beavatkozni az almamoly első nemzedéke ellen (előrejelzés szerint). A kezeléseket két hét elteltével figyelmeztetés nélkül is ajánlatos megismételni. Ugyanez vonatkozik a lombosfa-fehérmoly második és harmadik nemzedéke elleni védekezésre. A táblázat nem tartalmazza az almafák élettani megbetegedései (klorózis, keserűfoltosság, Jona- than-foltosság) elleni védekezés módját. A klorózis a nagy mésztartalmú talajokon jelentkezik, oka a vashiány. Megszüntetésére május közepétől június végéig lombtrágyával (Chlorofen, Fytovit, Ferovit) permetezhetjük a fákat. A keserű-, illetve a Jonathan-íoltosság főleg meleg nyarak után jelentkezik a gyümölcsön. Ugyanis az aszályos időjárás kedvezőtlenül hat a mészfelvételre. Ilyen időjárás esetén tehát lombtrágya formájában kell biztosítani a fák számára a szükséges nieszet. Erre szolgál a Kalkosan készítmény, mellyel júniustól szeptember derekáig 5-6 alkalommal célszerű megpermetezni a fákat, mindig 14 napos időközökben. Elsősorban a hiánybetegségekre hajlamos Cox narancs renet, Clivita, Dukát, Sampion, Jo- nathan stb. fajták igénylik a kezelést, főleg ott, ahol nem lehet megoldani az ültetvény öntözését. Az almafák növényvédelmével kapcsolatos tudnivalók kisebb eltéréssel a körtefákra is vonatkoznak. Az utóbbiaknál kihagyjuk a lisztharmat és a takácsatkák elleni permetezéseket, viszont sziromhullás után (amivel a táblázatban ezúttal nem foglalkozunk, hisz az idő már elmúlt) legközelebb feltétlenül iktassanak be egy permetezést a poloskaszagú körtedarázs, valamint a körtelevél- bolhák ellen (Metation. Anthio). MATLÁK GYÖRGY mérnök Élelmezés-egészKórokozó, Töménység ségügyi vár. A kezelés ideje Kártevő Vegyszer %-ban idő (nap.) Megjegyzés Varasodás Baycor 25 WP 0,05-0.075 35 lisztharmat ellen (esős időben) Oithane M-45 0,20-0,3 21 is hat Novozir MN-80 0,20-0,3 21 Orthocid 50 0,3 14 Perozin 75 B 0.4 21 Rubigan 12 EC 0,03 28 lisztharmat ellen is hat Sápról 0,125 14 lisztharmat ellen is hat Topas C 50 WP 0,1 35 lisztharmat ellen is hat Lisztharmat Bayleton 25 WP 0,01 28 (száraz, meleg Fademorf EK 20 0,125 21 "53 időben) Karathane FN 57 0,1 35 </> 3 Sulikol K 0,5 3 ;3_ Lombosfa-fehérNomolt 15 SC 0,1 28 0> cn moly Karate 5 EC 0,01 28 előrejelzés, szerint > (II. nemzedék) Ambush 25 EC 0,04 21 .=L Decis 2,5 EC 0,04 28 2 Almamoly Metation E 50 0,2 21 az előrejelzés (I. nemzedék) Anthio 25 0,15 28 szerint Ambush 25 EC 0,C4 21 A Decis 2,5 EC 0,04 28 Actellic 50 EC 0,15 21 Cymbush 10 EC 0,03 28 Karate 5 EC 0,01 28 Nomolt 15 SC 0,1 28 Két hét múlva Varasodás lásd fent esős időben Lisztharmat lásd fent száraz, meleg időben Almamoly (I. nemzedék) lásd fent Július második fele Almamoly lásd fent az előrejelzés (II. nemzedék) szerint Két hét múlva Almamoly lásd fent az előrejelzés (II. nemzedék) Lombosfa-fehérmoly (III. nemzedék) lásd fent szerint belülről felerősített fóliadarabokkal zárjuk, hogy a föld ne szóródhasson ki. A csonkagúla alakú virágtartó oszlopot (2) hasonló módon készíthetjük el. Ekkor a láda alapja négyzetes, a gúla lapjait négy trapéz alakú keret alkotja. Méreteket nem adunk, a virággúla nagyságát tetszés szerint, a férőhely függvényében határozhatjuk meg. PALÁNTÁK A RÁCSON A virágok kiválasztásakor elsősorban a láda helyének égtáji fekvését vegyük figyelembe. Napos helyre, déli oldalra például muskátlit zöldikét, petúniaféléket, varjúhájat stb. ültethetünk. Árnyékos, északi, észak-keleti, észak-nyugati fekvésű helyen is jól fejlődik az alpesi szegfű, a petúnia, valamint a futó muskátli, a fukszia, a begónia stb. A virágzó vagy bimbós palántákat a fólián keresztül (pl. egy-két ujjnyi vastag, hegyes farúddal szúrt lyukakba) ültessük. A növénykék tövénél ujjunkkal meg nyomkodva tömö- rítsük a földet. A tövek nagyságától függően mindegyik, vagy minden második sorba és oszlopba helyezzünk egyet-egyet. (Az ültetés sűrűségét a háló szemeinek nagysága is meghatározza.) A beültetett virágokat minden nap öntözzük, mert a víz részben lefolyik a „falon", részben elpárolog. Egy hónap múlva a bő öntözés kilúgozza a tápanyagot a talajból, ezért utánpótlásról kell gondoskodnunk. A virág-paraván földjét (hasonlóan a balkonládákéhoz) tavasszal újítsuk fel, kétévenként pedig cseréljük ki. (Ezermester)
