Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-26 / 21. szám
ÚJ szú 21 1989. V. 26. Virágos ablakok A szőlő egész évi növényvédelme A szőlő károsítóit kél csoportra oszthatjuk. Az első csoportba azokat a kórokozókat és kártevőket soroljuk, amelyek ellen a szőlőt rendszeresen permetezzük (peronoszpóra, lisztharmat, szőlőmolyok). A második csoportba azok a károsítok tartoznak, amelyek csak helyenként, vagy csak egyes években okoznak kisebb-nagyobb károkat. Itt elsősorban az erinózist és akarinózist okozó atkák érdemelnek említést. A szőlőtermesztők ugyanis kötelezőnek tekintik az ellenük való tavaszi - rügyfakadáskori - permetezést akkor is, ha az atkák jelenlétéről árulkodó tüneteket az előző évben nem észlelték. Az atkákról - a jövőre nézve - jó tudni, hogy nemcsak a rügy pikkelyek között, hanem a törzs kéregrepedéseiben is áttelelhetnek. Ezért ott, ahol tavaly károsítottak, érdemes a szőlőt a tél folyamán is kezelni, mégpedig Nitrosan 25-tel vagy Arborol M-mel. Ezzel a kezeléssel a növények idősebb részeit fontos alaposan lemosni. A téli permetezés persze nemcsak az atkák ellen irányul. Nagyon hatásos beavatkozásnak számít a lárvaalakban telelő közönséges teknóspajzstetü (Parthenolecanium corni) valamint a meg- termékenyitet nőstény formájában telelő gyapjaspajzstetű (Pulvinaria betulae) ellen is. Élelmezés-egészségügyi várakozási idd (napi A permetezés ideje kártevők Vegyszer Vban csemege borszók) megjegyzés télén ennózis akarinózis Nitrosan 25 1 pajzstetvek Arborol M rügypattanás előtt vagy erinózis Sutka 4-5 csak akkor, ha rugypattanaskor akannozis Polybarit 3 a kártevők tavaly Sulikol K 2-3 is károsítottak rugypattanás után piros gyumólcsla-takácsOleoekamet 1 csak a telelő tojáatka sok jelenlétekor május második fele szolomolyok 1. nemzeAmbush 25 EC 0.04 28 28 előrejelzés szerint deke Cymbush 10 EC 0.03 28 28 Decis 2.5 EC 0.04 28 28 Karate 5 ec 0.01 28 28 Metation E 50 0.2 28 28 Ultracid 40 WP 0.075 35 35 Vaztak 10 EC 0.015 28 28 virágzáséin szolomolyok 1. nemz. lásd fent lisztharmat Bayleton 25 WP 0.01 28 28 Fademorf EK 20 0.125 21 42 Karathane FN 57 0.1 35 35 Rubigan 12 EC 0.01 28 28 Sulikol K 0.5 3 42 peronoszpóra Bordói lé 0.7-1.5 7 35 Dithane M-45 0.2-0.3 21 21 Kuprikol 50 0.5 7 35 Mikai M 0.3 35 35 Novozir MN 80 0.2-0.3 21 21 Orthocid 50 0.3 28 35 Ridomil plusz 48 WP 0.25 35 35 Sandolan C 0.2 35 35 virágzás peronoszpóra lásd fent után lisztharmat lásd fent két hét múlva takácsatkák Miiből EC 0.2 28 28 szükség szennt peronoszpóra lásd fent szükség lisztharmat lásd fent szennt szükség szennt július szolomolyok II. nemz. lásd fent előrejelzés közepe szennt peronoszpóra lásd fent szükség szerint iisztharmat íaed fent szükség szerint szurkepenész Botran 0.25 10 10 fürtzáródáskor Euparen 0.25 21 35 Roniian 50 WP 0.1 14 14 Rovtai 50 WP 0.15 14 14 július vege szolomolyok II. nemz. lásd fent a bogyólágyulás lisztharmat lásd fent kezdetén peronoszpóra lásd fent szurkeoenesz lásd fent augusztus peronoszpora lásd fent szükség lisztharmat lásd fent szerint A piros gyümölcsfa tákácsatka (Pannonychus ulmi) károsítását időnként a szőlőn is tapasztaljuk. Ha a kártevőt a tenyészidóben észleljük, akkor Miiből EC-vel permetezzünk. Mivel a kártevő telelő tojásait a téli lemosó permetezésére használt készítmények (Nitrosan 25, Arborol M) nem pusztítják el, legjobb eredményt tavasszal az Oleoekamet ad, mégpedig röviddel a rügyfakadás után, amikor elkezdődik a lárvakelés. Csapadékos években jelentős károkat okozhat a szürkerothadás (Botrytis cinerea). Tapasztalataink szerint, fellépését a sok csapadékon kívül a szölőmolyok hernyói is nagyban elősegítik. Ezért tartjuk fontosnak a jól időzített permetezéseket a szőlőmolyok második nemzedéke ellen. Persze az első nemzedék elleni kezelés sem hanyagolható el, mert ilyenkor a fürtkezdeményeket károsítják. A mellékelt táblázatban a szőlő egész évi növényvédelmével kapcsolatos tudnivalókat foglaltuk össze, időrendi sorrendben. MATLÁK GYÖRGY mérnök S ok a „kopasz" ablak-erkély falvainkban és nagyvárosainkban. Május az egynyári növények palántázásának ideje. Itt a kitűnő alkalom, hogy necsak elhatározzuk, hanem meg is valósítsuk a balkonkertet. Virágládát magunk is készíthetünk fenyő- vagy akácdeszkából, farostlemezből, tölgyfából. Lényeges, hogy a láda fenekét a pangó víz elvezetése miatt 150 mm-enként lyugassuk ki. Növelhetjük az élettartamát a fa impregnálásával. A legegyszerűbb eljárás a festés. A szín azonban sohase legyen élénk, hivalkodó. Nem kell a ládának versenyeznie a virággal. A fa egyébként is saját anyagával díszít. Legjobb tehát a festés helyett a gombák ellen réz- gálicoldatba áztatni, vagy még előnyösebb valamilyen alapozót és impregnálót használni a belső és külső védelemre. Lehet fóliával is bélelni a ládákat. Célszerű a fóliát a ládánál sűrűbben kilyuggatni. Újabban könnyen kezelhető és tartós anyagokból is készülnek viKardvirág Mihály-napra Színváltozataiban az egyik leggazdagabb virágunk a gladiólusz (kardvirág), a vázában is tartós, szinte az utolsó bimbója is kinyílik. Ültetését általában már április elején szoktuk kezdeni, mihelyt a talaj hőmérséklete elérte a 10 C-fokot az ültetés mélységében (ennél hidegebb talajban nem fejlődnek a hagymagumók). Június közepéig a kardvirág még folyamatosan ültethető, ezzel a virágzási ideje is hosszasan széthúzható. A legutóbb telepített tövek Mihály-napra hoznak virágot. Növényegészségügyi okokból legalább öt évig nem szabad a gladi- óluszt hagymás, gumós növény után telepíteni. Ne ültessék burgonya, paprika, paradicsom után, de lehetőleg azok közelébe se. Gondosan előkészített, tápanyagban gazdag talajt kíván, leghelyesebb az elővetemény alá szervestrágyázni. Istállótrágya hiányában talajjavításra zöldtrágyát is használhatunk. A talajt - lehetőleg ősszel - mélyen műveljük meg, s tavasszal az ültetés előtt lazítsuk tel - a gladiólusz mélyen (30-40 cm) gyökerezik. Túl nedves, hideg talajban gombabetegségek károsíthatják, ezért az ültetés előtt feltétlenül csáváznunk kell a hagymagumókat 0,2 %- os Fundazolos oldatban fél óráig, utána tiszta vízzel öblítsük le. Kerüljük mind a mély, mind a sekély ültetést. Kötöttebb talajon sekélyebbre, lazább talajba mélyebbre ültessük. A nagyobb hagymagumó mélyebbre kerüljön, a kisebb magasabbra. Az ültetést feltétlenül a kis hagymagumókkal kell kezdeni, mert ezeknek hosszabb tenyészidőre van szükségük. A nagyobbak hamarabb, az ültetéstől számított 80-110 nap múlva nyílnak. A sarjakat is érdemes ültetni. Ezeknek kemény a héja, a kihajtásukat előcsíráztatással óélszerű segíteni (állandó nedvesen tartással, legalább 20-25 fokon), (gy megduzzadnak, 4-10 nap alatt kis hajtás, gyökér jelenik meg rajtuk, jeléül, hogy kiültethetők. Az előcsíráztatott sarjak csak kellően nedves talajba kerülhetnek. Amelyikük levélzetet fejleszt, a második évben virágot is hoz. GY. E. AKVARISZTIKA Halat a vízbe! A megvásárolt és szerencsésen hazaszállított halakat úgy, ahogy hoztuk, tehát a műanyag zacskóval együtt tegyük kis időre az akváriumba, hogy a víz hőmérséklete kiegyenlítődjön és a halak alkalmazkodjanak az akváriumban uralkodó hőmérséklethez. Néhány perc elteltével a zacskót ki kell kötni és a halakat a szállításnál használt vízzel együtt (ha zavarosnak, tisztátalannak találjuk, akkor anélkül) óvatosan engedjük be az akváriumba. . Ha szükséges, most végezzük el az akváriumban a szükséges módosításokat (a vízinövények rögzítésének tökéletesítése, a porlasztókő elhelyezése stb.), hogy később ne riasszuk meg feleslegesen a környezettel ismerkedő halakat. Az első napon még etetni sem szükséges, a halacskák úgyis úszkálással, az akvárium zeg-zugainak megismerésével vannak elfoglalva. Etetni naponta egyszer célszerű, mégpedig lehetőleg mindig ugyanabban az időben. Előbb kocogtassuk meg kicsit a víztartály homlokfalát, azután szórjuk a vízbe az eleséget. Az első, és talán még a negyedik etetésnél sem fognak egymással versengve az etetés helyére úszni a halak, de később megszokják a jeladást, az etetés időpontját. Egyszerre csak annyi eleséget szórjunk a tartályba, amennyit azonnal összeszednek, elfogyasztanak kedvenceink. Ne tévesszen meg bennünket, hogy a halak állandóan úszkálnak, keresgélnek. Az életmódjukhoz tartozik, és az akváriumi élet egyensúlyának fenntartását is szolgálja, hogy kicsit mindig éhesek legyenek s minden elsodródott élelemmorzsát felkutas- sanak CHVÍLA FERENC rágtartók, eternit edények, ládák. Előnyük, hogy viszonylag olcsóbbak, s szinte elnyűhetetlenek. Hasonlóan több előnyös tulajdonsága van a műanyagnak. Hátránya viszont, hogy a növényektől idegen. Az edényekben többnyire szűk a gyökerek élettere. Gondoskodjunk tehát arról, hogy jó minőségű, megfelelő tápanyagokat tartalmazó virágföld kerüljön bele. Elegendő, ha az egyharmadrész komposztföldet kétharmadrész rostos tőzeggel összekeverjük. Ebbe egytized arányban földszerű érett trágyát, és tíz literenként 3-3 dkg műtrágyát adagolunk. Az igényesebb növények komposztföld, lombföld, trágyaföld, agyag és homok keverékét kívánják. Lehetőleg minden esztendőben új keveréket használjunk. Ha erre nincs lehetőség, komposzt, tőzeg, érett trágya és műtrágya bekeverésével megfelelően feljavíthatjuk a földet. A legmegbízhatóbb, ha virágföldet vásárolunk. A virágföldek szerkezetileg állandóak, vízháztartásuk kiváló, mindazok a tápanyagok megtalálhatók bennük, amelyekre a növényeknek szükségük van. Általában a tőzeg miatt a földkeverék nagy szervesanyag tartalmú, így jó vízmegkötő képességű. De figyelmet kíván az öntözése, mert ha teljesen kiszárad, nehezen lehet újra feltölteni vízzel. Az egynyári növényeink többsége a semleges kémhatású és a gyöngén savanyú talajt kedveli. Ezekben fejlődnek a legegyenletesebben. A vásárlás előtti első teendőnk, hogy megállapítsuk, milyen fekvésű az erkélyünk vagy az ablakunk, ahová a virágokat szánjuk. Mennyire kitett a szélnek, s hány órán át tűz oda a nap. Választásunkat még a ház színe is befolyásolhatja. Az ablakládákba általában alacsonyabb, az erkélyre magasabb, sőt kúszó növényeket is ültethetünk. A föld betöltése után azonnal megkezdhetjük az ültetést. A láda fenekén található lyukakra tegyünk cserépdarabkákat. Alulra-célszerű vékony kavicsréteget teríteni. Erre folyami homokréteget tegyünk. A kettő együtt 50 mm-nél vastagabb ne legyen. A homokrétegre terítsük a föld egyharmadát, s erre helyezzük a földlabdás palántákat. Ezután a maradék földdel teletöltjük a ládát úgy, hogy egyujjnyi hely maradjon a láda pereméig. Kis tömörítés után alaposan beöntözzük. A növények lehetőleg ne kerüljenek mélyebbre, mint eredeti helyükön. Az ültetési távolság 200-250 mm. Vásárláskor egészséges, erős, zömök palántákat válogassunk. Az ültetést követően kezdetben elegendő kétnaponként öntözni. Később reggel vagy este naponta öntözzünk. Nyári melegben reggel is és este is ajánlatos pótolni a vizet. Napközben, a legnagyobb hőségben viszont ne öntözzünk. Az ültetés után hat héttel már tápoldatozni is lehet. Először megöntözzük a talajt, hogy a föld ne legyen száraz, s a tápoldat ne okozzon gyökérégést. A leveleket nyáron gyakran permetezzük meg vízzel. Alkalmanként a használati utasításban ajánlott töménységű Wuxal vagy egyéb levéltrágyát is kijuttathatunk. K. SZ. Sziklakért - kicsiben 3. Röviden az ápolásról A parányi kőkertek ápolása jó helykiválasztás esetén elsősorban az öntözésre szorítkozik. Ha meggyökeresedtek a növények, már könnyebb a dolgunk. Az időjárástól függően naponta egyszer-kétszer permetezzük őket vízzel, óvatosan, ügyelve a túlöntözésre, ami sok kényes faj halálát okozza. Az alpesi növények meghálálják, ha reggel és este finom permetezést kapnak, amely pótolja a magas hegyvidékekben lecsapódó harmatot és éjszakai párát. Az elvirágzott szárakat és hervadt leveleket vágjuk le. A rövid életű évelőket tavasszal feltétlenül pótoljuk. Legtöbb gondot a törpe sziklakertek átteleltetése okozza. Az alpesi és szubalpesi fajok, és jó néhány mediterrán növény kényes a téli nedvességre, mert eredeti termőhelyükön télen teljesen átfagy a talaj, igy nem kapnak vizet. Hazai tekintetben a lehűlés és felmelegedés váltja egymást, hó vagy eső kíséretében. Ezért a mozgatható törpe kökerteket legjobb gödörbe süllyeszteni, úgy, hogy az edény pereme pár centiméterre kiálljon a földfelszínből, ami meggátolja, hogy a hóié elborítsa. Legjobb néhány téglával körülvenni és melegágyi ablakkal vagy fóliával befedni. így szellős marad, és a hótakaró alatt sem füllednek be a drága növények. Egyedi szikla esetében érdemes hasonló nagyságú fakerettel körülvenni, amit szintén üveg, vagy fóliatakaróval fedünk. Ha nem mozdítható el a mini- sziklakert, akkor tanácsos télire fenyőgallyal lazán takarni, hogy a téli napsütés vagy az erős szélfúvás okozta kiszáradás lehetőségét csökkentsük. Fagymentes, csapadékmentes időben télen is meg kell öntözni ezeket a növényeket, az üveggel vagy fóliával letakart vályúkerteket pedig szükség- szerűen szellőztessük. (Kertbarát M.gszln) Sárgarépa - palántáról? Az apró zöldségmagvakból - merő elővigyázatosságból - általában a szükségesnél jóval többet vetünk, hogy biztosak legyünk a dolgunkban. Ez elsősorban az egyébként is nehezen kelő sárgarépára és petrezselyemre érvényes, melynél a kudarcot gyakran a vetőmag rossz csírázóképessége okozza. Persze előfordul, hogy éppen jó vetőmagra akadunk, s olyankor bizony meglehetősen sűrűre „sikeredik" a vetés, bíbelődhetünk a ritkítással. Gyulyás János gátéri kertbarát valószínűleg hasonló problémákkal találkozott, mert kísérletet tett a ritkításnál kitépett növények palántaként hasznosításával. A budapesti Szabad Föld-ben arról számolt be, hogy a kiszedett, zömmel coruza- vastagságú sárgarépákat - a levél- zet megritkítását követően - sekély árokba helyezte, betakarta és meglocsolta. Mint írja, maga is csodálkozott, hogy a növények csaknem kivétel nélkül megeredtek. A sikeren felbuzdulva, kísérletet tett a sárgarépa palántázásával. Az egymástól 6-8 cm-re elültetett növénykék gyorsan gyökeret vertek s fejlődésnek indultak. Első hallásra hihetetlennek tűnhet az egesz. Ki látott már ilyet, sárgarépát átültetni, palántázni? Két éve talán én is fenntartással olvastam volna a gátéri kertbarát sorait, de időközben magam is tapasztaltam egyet s mást. Mit gondolnak, kukoricát lehet palántázni? Elárulom, lehet. Egyszer valahogy sok csemegekukoricám lett. Általában négy szem kukoricát teszek egy-egy fészekbe, s csak ritkán szokott három kikelni belőle. Azon az éven valahogy mind életre kelt, ritkítani kellett. Sajnáltam kidobni-feletetni a fölös számú növényeket, ezért gondoltam, megpróbálom átültetni őket. Az óvatosan kiemelt, már erős gyökérzettel rendelkező, ujjnyi vastag növényeket kettesével kapavágásnyi- ültetés előtt alaposan beöntözött- gödröcskékbe telepítettem. Naponta elárasztottam az ültetvényt, kezdetben mégis aggasztóan megfonnyadtak, ámde a negyedik napon éledezni kezdtek a növények. Az átültetett huszonnyolc növényből csupán három pusztult el, a többi szépen kifejlődött, s rendes termést hozott. Még nem próbáltam, de a fentiek alapján abban sem kételkedem, hogy valóban át lehet ültetni a ritkításkor kitépett sárgarépát. (dek)
