Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-26 / 21. szám

■r m

Nemes gázok a levegőben

Erdei terefere májusban

A sasfióka meg a verébfióka-Sasfióka, mondd, kik a te szüleid?- Az én mamám és papám... nagy sasok!- Nahát, de jó neked! Az enyéim csak egyszerű verebek. ..

nagy az én bánatom! Most, hogy elállt az eső, kirajzottak a szúnyogok. Nem lehet tőlük se enni, se inni. De te, miért csapkodsz a szárnyaiddal, miért vagy olyan izgatott?- Nagy az én örömöm Nyuszi! Most, hogy elállt az eső, kirajzottak a szúnyogok, legfőbb ideje enni és inni.

reggeltől estig etetnek téged, de a sasszüleim engem... csak reggel meg este!

A fülesbagoly meg a csalogány-Ne félj tőlem, Csalogány, nem akarlak én téged megenni, csak szeretnék elénekelni neked egy dalt! Tudod, májusban dalra fakad az egész erdő...- Dalolj csak, dalolj, Fülesbagoly, ha már dalolni szottyant kedved!- Hu-hú-hu-hú! Hu-hú!- Jaj, jaj!...- Na tessék - ez is eszméletlen! Már az ötödiknek huhogom el ugyanezt, és mind elájul tőlem. Megható lehet a dalom, ha egytől egyig megszakadt a szívük! Hu-hú! Hu-hú!- Hűha, te Pók! Talán ünnepelsz? Csupa fényes harmat

A légykapó meg a nyúl- Mi van veled, Nyuszi? Miért billegeted folyvást a füled, miért vagy olyan izgatott?- Elég a bajom, Légykapóka,

A királyka meg a pók

a hálód... Micsoda csillogás, micsoda pompa! Biztosan nagy öröm ért téged.- Elcserélném én ezt a fényűzést egyetlen légyért! Harmadnapja nem volt a nagy ragyogás miatt egyetlen szúnyog sem a számban... Nyirkos, nedves lett a hálóm, s elszakadtak a szálak. Magam is teljesen meggémberedtem. Még egy nap ilyen ünnep - és nekem végem: lehunyhatom örökre mind a nyolc szemem!

Haraszti Ildikó fordítása

A május 12-i számunkban közölt feladatok megfejtése: az 1-es és a 4-es részből; fekete csillag. Nyertesek: Korcsok Károly, Palást (Plást’ovce); Kovács Tamás, Abafalva (Abov- ce); Polena Szabolcs, Udvard (Dvory nad Zitavou); Szabó Zoltán, Érsekújvár (Nővé Zám- ky); Dunay Gábor, Somorja (Samorín).

William John Rayleigh pályája igazi tudományos sikertörténet: értekezései, munkái sikert arattak, felfedezései a mai napig benne vannak a főiskolai tananyagban, harmincegy éves korában már az angol tudományos akadémia tagjává választották. A tizenkilencedik század legnagyobb elméleti fizikusa, James Clerk Maxwell halála után 1879- ben az ő utódjaként foglalhatta el Rayleigh a Cavendish laboratórium igazgatói tisztét. Negyvenhárom éves korában, 1885-ben lett az akadémia titkára, húsz évvel később pedig az elnöke. Tudományos tevékenységének fő területe a hullámok kutatása volt. Egyaránt foglalkozott hanghullámokkal - ebben a témakörben írt könyve a klasszikus fizika egyik remeke -, folyadókhullámzással, elektromágneses hullámokkal és

NAGY LÁSZLÓ

Zöld mezőben sugár sétál, égi felhőt szél hajt, fogoly ül a tojásokon, rezgő fűre sóhajt.

Piros hajnal, arany alkony sokszor fészken éri, míg kikelnek sárga lábú fürge kiscsibéi.

Kikelnek a fogolycsirkék, tüstént lábra állnak, Szellöfujta virágporban indulnak világnak.

Sütkéreznek, tücskéreznek, vadásznak bogárra, s megrettennek, mikor vihar borul a világra.

Picik még, a szálas búza nékik zúgó erdő, s nyár végére szárnyuk rebben,

valamennyi megnő.

A nagy mezöt, hol tipegtek, már magasból látják: szállnak, zengnek alattuk a kukorica-táblák.

földrengéshullámokkal. Maxwell utódaként az elektromosság és a mágnesség kérdéskörében tett megállapításai nagymértékben hozzájárultak e különbözőnek hitt jelenségek egységének a felismeréséhez. Ugyancsak az elektromágnességhez tartozik a fénysugárzás terén tett felismerése is, amely a kisugárzott energiának a hőmérséklettől és a fény rezgésszámától való függését érintette. Mint később kiderült, ez a törvényszerűség csak meghatározott rezgésszámig érvényes, a jelenség teljes magyarázatát végül Max Planck adta meg.

Rayleigh a múlt század nyolcvanas éveiben kezdett foglalkozni a gázok sűrűségének problematikájával. Miközben a kísérletezés mellett anyagot gyűjtött e témához, a tudományos akadémia irattárában felfedezte az akkor már több, mint tíz éve halott John James Waterson 1842-böl származó kéziratát. Waterson már a múlt század első felében egy olyan különös elmélettel állt elő, hogy a gázok fő tulajdonságait - elsősorban a hót és a rugalmasságot - az anyag apró részeinek, az atomoknak a mozgása okozza. Ebből az elméletből aztán levezette a gázok összes fizikai tulajdonságát. Ma már ezt az elméletet, amelyet természetesen később továbbfejlesztettek, kinetikus gázelméletként ismeri a világ. Rayleigh érdeme, hogy fél évszázados késéssel ugyan, de megjelent Waterson cikke az akadémia lapjában.

Rayleigh a gázsürúség vizsgálatánál egy sajátos módszert alkalmazott: ugyanazt a gázt különböző módon állította elő, majd megmérte a sűrűségét. Kísérletei folyamán kiderítette, hogy az oxigén sűrűsége mindig egyforma volt, függetlenül az előállítás módjától, viszont a nitrogén sűrűsége nagyobbnak mutatkozott akkor, ha a levegőből vonta ki, mint akkor, amikor valamilyen vegyületböl állította elő. Azt is sikerült igazolnia, hogy a különbséget nem a levegő szennyezettsége okozza. Mivel a jelenségre nem tudott magyarázatot adni, cikket írt róla a tekintélyes Natúré című folyóiratnak. Hamarosan jelentkezett nála William Ramsay, a kiváló skót kémikus, aki Rayleigh beleegyezését kérte, hogy továbbra is vizsgálhassa ezt a területet. Nem sokkal később sikerült kimutatnia, hogy az, amit Rayleigh „nehezebb" nitrogénnek hitt, az voltaképpen a nitrogénnek és egy eddig ismeretlen gáznak a keveréke. Az 1984-ben felfedezett argon - ez volt a másik gáz, aminek létezéséről korábban nem tudtak - volt az első a nemesgázok sorában. A nemesgázok kimutatásáért tíz évvel később, 1904-ben a két tudós, Rayleigh és Ramsay átvehették a fizikai, illetve a kémiai Nobel-díjat.

1 OZOGANY ERNŐ

Az autóvezetést sosem tekintették holmi férfiprivilégiumnak. Már Bertha Benz, az első robbanómotor által hajtott gépkocsit feltaláló Kari Benz felesége kipróbálta 1888-ban. Egyszerűen kicsente férje műhelyéből a kocsit, megtett vele száznyolcvan kilométert, aztán szerencsésen hazahozta. Férjura meg nemhogy haragudott volna, de míg összevissza is csókolta. Az első női vezetői engedélyt Itáliában, a xorinoi prefektúrán adták ki, 1914-ben, egy Ada Chiribiri nevű tizennyolc éves hajadonnak, akinek az apja olasz sportkocsik konstruktőre volt, s a számunkra kicsit madárcsicsergésre emlékeztető Chiribiri néven hozta forgalomba kocsijait. Leánya versenyeken is indult velük. Autóversenyen az első igazi babért azonban a csehszlovákiai Junek Eszter aratta a nők közül. 2300-as kompresszoros Bugattijával győzött a Targa-Florio versenyen, megelőzve olyan híres korabeli autóversenyzőket, mint a Campariés Alberto Dino, s úgy lett első, hogy a mezőnyben ö volt az egyetlen nő. Az autós Grand Prix első női versenyzője nápolyi volt. A neve Maria Teresa Filippo. (kun)

I

I

I

I

I

I

I

I

1

I

I

I

I

I

I

I

I

ELSŐ OLVASMÁNYÉLMÉNYEM

Csehszlovákiai magyar írók vallomásai VAJKAI MIKLÓS

Nagyregények bűvöletében

Korán megtanultam írni és olvasni. Az első esztendőben mintegy negyedszáz mesekönyvet olvastam el. De ezek a könyvek szinte semmilyen hatással sem voltak rám: mert abban a szegény és sivár világban, melyben élnem kellett, e mesék elvesztettek hitelüket. Szegények voltunk. Nincstelenek. És én úgy éreztem, hogy valamiféle előzetes büntetésemet kell letöltenem a majdani felnőtt koromért. Mert az anyagi nyomorúságunkra többszörös súllyal nehezedett a tudati (tehát szellemi) hiábavalóságunk. A két szememmel láttam elődeim oktondi életvitelét: amely távoli évszázadok sötétségében gyökerezett. Észre kellett vennem, hogy atyámék maradisága nem újszerű (tehát pillanatnyi) maradiság, hanem öröklött, rosszul értelmezett „hagyományőrzés"! Bármennyire szélsőségesen hangzik, azokban az esztendőkben a túlélésre rendezkedtem be. Tudtam: a felnőtté válásomig - egyszerűen - ki kell bírnom. Iskolába^ jártam. Kétkezi munkákban segít- keztem. A helyi szövetkezetben dolgoztam. Volt, hogy esztendőkön át a szövetkezeti telepet őriztem apám helyett, amíg 6 a mezőkön dolgozott. S közben olvastam.

Mit tagadnám: afféle koravén fiú voltam. Jóval több tapasztalattal rendelkeztem, mint a mai nyolc-tízéves gyerekek. De annak, hogy ilyen rohamosan megismertem az életet, ára volt: komorrá, és hihetetlenül komollyá váltam. A földhöz tapadtam: lélek- ben-gondolkodásban. Számomra az élet egyfajta föladattá vált. Hiába tudatosítom, hogy az emberi létezés nemcsak munkákból, nemcsak megoldandó teendőkből tevődik össze. Az én élményem: a munka! Ma is akkor érzem jól magamat, ha zavartalanul dolgozhatom.

Azokban a távoli esztendőkben - szerencsémre legyen mondva - letehettem a számomra nem sok érdekességet tartalmazó mesekönyveket. Mert szülőfalumban 1959-ben megnyílt a helyi népkönyvtár. Ettől számítva nagyregényeket olvastam. Olyan irodalmi alkotásokat, amelyek némiképp az én világomat visszhangozták. Elolvastam a Háború és békét, Tolsztoj világhírű nagyregényét. Aztán Gorkij, Gogol és Turgenyev néhány alkotását. Ám, akkoriban a legnagyobb hatással Solohov Csendes Don című regénye volt rám. Harminc esztendő távolából is emlékszem a könyv borítólapjára, illatára, és némelyik fejezetéből még ma is idézni tudnék. A Csendes Don szereplői olyan közegben éltek, szenvedtek és pusztultak el, amely nagyon is hasonlított a mi Csallóközünkhöz. És így könnyű volt a regény szereplőinek helyébe képzelnem ismerőseimet, a környezetemben élő parasztokat és szép vagy kevésbé szép parasztasszonyokat és lányokat. Ettől kezdve, ha a Duna partján ődöngtem, a fo- lyónkban már megláttam a Don lassan hömpölygő, vörösesbarna színű víztükrét. A csallóközi síkság egyben a doni sztyepp volt. így került hozzám észrevétlenül közel a világ. A könyvekből értettem meg a „csal- lóköziesített" Európát... Aztán sok év múlott el. Próbatételek tucatjait kellett kiállnom. Csallóközben született írók elbeszéléseit olvastam nagy-nagy elégedetlenséggel. Hiába kerestem bennük azt, amit én láttam meg a közel kétezer négyzetkilométernyi zárt földrajzi egységben. Olvastam Juan Rulfo Pedro Páramo című regényét is. Benne döbbenettel éltem át - újra - a régi élményemet! A mexikói parasztok nyomorából visszaköszönt Csallóköz múltja. A tikkasztó mexikói nyár nagyon is csallóközi tavasz volt hajdan. Lám, a világ így csordul egybe! S a növő virágtól ne kérdezzük, hogy kié lesz, mert mindannyiunké egyszerre; csak szem kell, hogy láthassa a szépet, fül kell, hogy meghallja a zizzenéseket. Csallóköz, az idegen nevű japán szigetek vagy a brazíliai őserdők földje éppúgy „hazai", mint ahogyan „nem" az! A fontos: hogy tudjuk, érezzük a köztünk lebegő titkokat. Mert éppen a titkok mutatnak a köznapok labirintusain túlra.

CSEMPÉZZ!

Vajon hány csempével egészíthető ki a hiányos csempefal?

CSIGASZÁMTAN Indulj el a nyíllal jelzett számnál, és írj be az üres négyzetekbe egy-egy számtani jelet úgy, hogy a műveleteket sorban elvégezve az előre beirt végeredmény alakuljon ki!

I

I

I

mm mi

ÚJ SZÚ

18

■ mm

1989. V. 26