Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-26 / 21. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1989. május 26. XXII. évfolyam Ára 1 korona írta: JÚLIUS VARGA, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere Szocialista mezőgazdaságunk számára renkívül jelentős ez az év. Január elsején - a népgazdaságban elsőként - az új gazdasági mechanizmus alapelvei szerint kezdtünk dolgozni. Február 23-án emlékeztünk meg az egységes földműves-szövetkezetekről szóló törvény jóváhagyásának 40. évfordulójáról. Mezőgazdaságunk és az egész társadalom fejlődése szempontjából történelmi fontosságúak voltak az 1949. május 25-29. közötti napok. Prágában ekkor tanácskozott a CSKP IX. kongresszusa, amely meghatározta a szocializmus alapjai építésének fő irányvonalát hazánkban. A jelentős 1989-es évet majd az egységes földműves-szövetkezetek XI. országos kongresszusa tetőzi be, amely december 1 -jétól 3-áig hazánk fővárosában fog tanácskozni. Klement Gottwald a CSKP IX. kongresszusán tíz pontban fogalmazta meg a szocializmus alapjai építésének fő irányvonalát. A negyedik pontban azt foglalta össze, miként kell a szocializmus gondolatát a falvakon megvalósítani: ,,Meg kell nyernünk a szocializmusnak a falut, a kis- és középparasztot, és izolálnunk kell a falusi gazdagokat. Állami, községi és más közületi birtokainknak, nagyhizlaldáinknak, valamint szarvasmarha és egyéb háziállatok nagyban való tenyésztését szolgáló egyéb intézményeinknek szemléltető például és mintául kell szolgálniuk a falvakon, hogy a gyakorlatban megmutassák a kis- és középparasztságnak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás minden előnyét a mezőgazda- sági termelésben. Az állami gép- és traktorállomások hálózatát jelentősen ki kell bővíteni és megfelelő gépparkkal kell ellátni. Az állami gép- és traktorállomások által megművelt földterületnek lényegesen növekednie kell, hogy érezhetően megkönnyítsük a dolgozó parasztság nehéz munkáját. Felvásárló és elárusító földműves-szövetkezeteink összpontosítsák minden figyelmüket arra, hogy a kis- és középparasztságnak szolgáljanak. Végül pedig fokozatosan életbe kell léptetni az egységes földműves-szövetkezetekről szóló törvényt, és gondoskodni kell arról, hogy az egységes földműves-szövetkezetek tagjai tagságuk révén gyakorlati előnyökhöz jussanak. Egész politikánk alapvető módszere a falvakon a kis- és középparasztság széles rétegeinek szemléltető meggyőzése és tevékeny közreműködése. A munkásság szövetsége a dolgozó parasztság széles tömegeivel elengedhetetlen szükségszerűség a falunak a szocializmushoz való átmenete idején. Ezt állandóan szem előtt kell tartania minden pártmunkásnak, főleg azoknak, akik vidéken tevékenykednek. A párt falupolitikájának és munkájának mind nagyobb jelentősége lesz az elkövetkező években. Mert ez a helyzet: Nem lesz nálunk szocializmus a falu szocialista átépítése nélkül. Ez nem valósul meg a munkásosztálynak a kis- és középparasztsággal való szövetsége nélkül." Minden kezdet nehéz, a fiatal szövetkezetek első lépései szintén nem voltak könnyűek. Azonban lépésről lépésre meggyőződhettünk a falvakon érvényesülő szövetkezeti gondolat helyességéről. A mezei munkák gépesítése révén már az 1949-1953-as időszakban 71,3 százalékkal emelkedett az egy állandó dolgozóra számított munkatermelékenység. 1953- ban már több mint nyolcezer szövetkezet volt az országban. A mezőgazdaság szocialista átalakítását az 1955-1960-as időszakban tetőztük be. Falvaink számára nem volt könnyű az átalakítás útja. A kollektivizáció meggyorsítására irányuló törekvésekbe hibák is csúsztak. Azonban minden objektíven gondolkodó embernek nagyra kell értékelnie a szocialista nagyüzemi termelés eredményeit. Alapjaiban változott meg nem csupán a mezőgazdasági munka, de a falusi élet is. A mezőgazdaságban dolgozók ma semmiben nem maradnak el a más ágazatokban dolgozók színvonalától, és a falu és a város közötti különbségek felszámolásával kapcsolatos célkitűzéseket is teljesítettük. Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, milyen változások történtek az elmúlt negyven évben Szlovákia mezőgazdaságában. Mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy a komplex gépesítésnek köszönhetően jelentősen - csaknem a hatszorosára - nőtt a munka termelékenysége. A szocializáció kezdetén még 918 ezer ember, ma pedig ennek nem egész egyharmada dolgozik a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság szocialista átalakításának kezdetén négy, most pedig tizenhét lakos számára termel élelmiszert egy-egy mezőgazdasági dolgozó. A korabeli feljegyzések tanúsága szerint 1948-ban 9 milliárd korona értékű alapesz- (Folylatás a 4. oldalon)
