Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-19 / 20. szám

TECHNIKA TUDOMÁNY A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának küldöttsége május elején a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája közti együttműködés elmélyítéséről tár­gyalt Prágában. A tanácskozás végén Josef Rimán, a CSSZTA elnöke, valamint Gurij Marcsuk, az SZTA elnöke jegyzőkönyvet írt alá, melynek értelmében a két ország tudományos akadémiái szoro­sabbra fűzik kapcsolataikat az emberiség egyes globális problémái­nak a megoldásában, például a .környezetvédelem területén, továbbá a társadalmi fejlődéssel kapcsolatos pszichológiai és egészségügyi kutatásokban, a béke megőrzését és az emberiség fennmaradását szolgáló kutatásokban, az űrkutatásban és a világ­tengerek kutatásában. A társadalomtudományok területén az együttműködés a két országban megvalósuló politikai, gazdasági­társadalmi és egyéb folyamatok elemzésére irányul. A szovjet akadémiai küldöttség csehszlovákiai munkalátogatásá­nak befejezése alkalmából Gurij Marcsuk akadémikus interjút adott a Rudé právo, a CSTK és a Csehszlovák Televízió munkatársainak. Új szakasz küszöbén Beszélgetés Gurij Marosukkal, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnökével lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Mesterséges szívbillentyű - húszévi garanciával • Milyen konkrét eredményeket hozott a két akadémia képviselőinek tanácskozása a közös kutatási tevé­kenység minőségi fejlesztése szem­pontjából az átalakítás feltételei kö­zött?-A Csehszlovák Tudományos Akadémián tett látogatásunk alkal­mából elsősorban nemzetközi kap­csolataink kiszélesítésére töreked­tünk. Arról van szó, hogy a kölcsö­nös együttműködést a mindkét or­szágban kibontakozó átalakítás kö­vetelményeihez igazodva maga­sabb szintre kell emelni. Josef Ri­mán akadémikussal, a CSSZTA el­nökével egyetértettünk abban, hogy az átalakításban döntő jelentőségű­ek a nemzetközi kapcsolatok. Nap­jainkban a nagy országok sem ké­pesek az összes tudományos szak­ágazat önálló és egyidejű fejleszté­sére. Ez csak nemzetközi kooperá­cióban valósítható meg. Meg kell határoznunk, hogy a mi akadémiánk számára és a CSSZTA számára melyek a legfontosabb kutatási terü­letek. Szakembereink mintegy 36 problémáról fognak még konzultálni, s tárgyalásaik eredménye alapján határozzuk majd meg azt az öt-hat kiemelt irányzatot, amelyek szoro­san kapcsolódnak a gazdasági fejlő­déshez. Ide tartozik többek között a műszerek és a csúcsszínvonalú megmunkálógépek gyártása, az új alapanyagok kifejlesztése, a bio­technológia és a génmérnökség. Ezekre a kiemelt irányzatokra forrá­saink kétharmad részét fordítjuk mindkét országban. • Az utóbbi évtizedek folyamán mind a Szovjetunióban, mind pedig nálunk a tudomány és a népgazda­ság fejlődése között nem alakultak ki eléggé szoros kapcsolatok, ami csökkentette a tudomány társadalmi jelentőségét. A Szovjetunióban most hogyan akarnak javítani ezen a helyzeten?-Ami a mi országunkat illeti, el­mondhatom, hogy olyan helyzetbe jutottunk, amikor a központi irányítás minden ágazatban ellentétbe került •az alulról jövő kezdeményezéssel. A régi módszerrel dolgozni egysze­rűbb, kevesebb költséggel és beru­házással jár, a termelés már befu­tott. Ez a nézet azonban elfogadha­tatlan, nekünk a tudományos-mű­szaki haladás élén kell haladnunk. Újdonságokat kell bevezetnünk, s ez csak akkor sikerülhet, ha kollektívá­ink hatalmas kezdeményezésére fo­gunk támaszkodni. Nálunk most tör­vénybe foglaltuk, hogy a szocialista vállalat önálló önelszámoló egység. Korábban azzal kellett törődnünk, hogy megkeressük a tudományos kutatási eredmények hasznosításá­ra alkalmas vállalatokat, most vi­szont ez a feladatunk csaknem telje­sen megszűnt. A vállalatok oly sok igényt támasztanak velünk szem­ben, hogy eleget sem tudunk tenni minden megrendelésnek. • Fontos kérdés az alapkutatás pénzügyi ellátása. Miként lehet ezt megoldani az önfinanszírozás felté­telei között?- Az alapkutatásban, amely öt, tíz, esetleg tizenöt év alatt hoz gya­korlati eredményt, illetve gazdasági hasznot, az állam és az egész em­beriség egyaránt érdekelt. A vállala­tok azonban rendszerint tartózkod­nak az olyan kiadásoktól, amelyek megtérülése mondjuk tizenöt év után várható. Ez mindig az állam ügye voít, az alapkutatást mindig az erre létrehozott alapokból fedezték. A világ fejlett országainak többségé­ben a tudományra fordított összes kiadások öt-tíz százalékát fordítják erre a célra. A többivel az alkalma­zott kutatás és a gyakorlati haszno­sítás költségeit fedezik. Látni kell azonban, hogy az alapkutatás forra­dalmi gondolatai nemcsak az egész tudományra, hanem a gazdaságra is hatnak. Az SZKP 19. össz-szövet- ségi konferenciáján Mihail Gorba­csov kijelentette, hogy társadalmunk sokkal tartozik a tudománynak, s hogy nagyobb figyelmet kell fordí­tani az alapkutatásra. Ezt követően megváltozott a helyzet, az elmúlt évben például az alapkutatásra for­dított pénzeszközök aránya 30 szá­zalékot ért el, s továbbra is hasonló fejlődéssel számolunk. • Az utóbbi időben élénk vita bontakozott ki a Szovjetunióban az űrkutatás célszerűségéről, ön sze­rint milyen fejlődés várható ezen a téren?- Az űrkutatási programot folytat­ni és fejleszteni fogjuk, de bizonyos változtatásokkal. Az eddigiekben je­lentős figyelmet fordítottunk a csilla­gászati és a bolygóközi kutatásra, a jövőben viszont a globális problé­mák kutatását, például a környezet­védelmet akarjuk előtérbe helyezni. Én egyáltalán nem osztom azok vé­leményét, akik az űrkutatás korláto­zása mellett foglalnak állást. Amennyiben ugyanis nem fordítunk kellő figyelmet bolygónk ökológiai állapotára, úgy húsz-harminc év után olyan helyzetbe kerülhetünk, amikor majd tízszer, esetleg száz­szor többet kellene költenünk a kör­nyezet felújítására, mint amennyibe jelenleg az ökológiai célú űrkutatás kerül. Végül pedig hangsúlyozni szeret­ném, hogy nagy jelentőségű volt számomra a CSKP KB főtitkáránál, Milos Jakes elvtársnál tett látogatás. A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia elnökével Josef Rimán elvtárs­sal közös kutatásaink területén szá­mos új alapvető kérdés megoldását tűztük célul. Ebben a CSKP vezető­sége JakeS elvtárssal az élén teljes támogatásában részesített bennün­ket. Ezért úgy gondolom, tudomá­nyos együttműködésünk fejlődésé­ben egy új szakasz küszöbén ál­lunk. (Rp) EMIX - így nevezték el a szovjet szívspecialisták új szerkezetüket, a megsérült természetes aortális, mitrális és tricuspidális szívbillen­tyűk helyett beültethető mestersé­ges szívbillentyűt. Az elvileg új bil- lentyűmodellt szerzői jogosítványok védik, s az Egyesült Államokban, Olaszországban, az NSZK-ban és Japánban is szabadalmaztatták.- Modellünk megjelenése előtt - közölte Joszif Naum, a találmány szerzője és az EMIX-et kidolgozó moszkvai elektronikai kutatócsoport vezetője - a Szovjetunióban gömb alakú mesterséges szívbillentyűket készítettek, s ilyenek még most is készülnek. A beültetett gömb alakú szívbillentyűvel az ember élhet ugyan, de fizikai megterhelésre nem vállalkozhat. Az ilyen billentyű, amely nagy terjedelme és súlya kö­vetkeztében a gyomor munkatérfo­gatának több mint egyharmadát fog­lalja el, nem biztosította a normális élettevékenységet az ember szá­mára. Az EMIX korong alakú billentyű. A gömbbillentyűnél sokkal megbíz­hatóbb és jobban alkalmazkodik az ember fiziológiájához. Az egyik leg­fontosabb előnye a csekély tömege. Mindössze 3 grammot nyom. s ez valószínűleg nem az alsó határ. • Nem titok, hogy munkájuk so­rán önök az amerikai Bjerk Shilly cég szívbillentyűjének a szerkezeté­ből indultak ki. Volt önöknek jogi felhatalmazásuk arra, hogy másola­tot készítsenek?- Valóban úgy történt, hogy kizá­rólag tanulmányozás céljából máso­latot készítettünk erről a szívbillen­tyűről, amely az ilyen rendeltetésű készülékek egyik legjobb változatát képviselte. Amikor ezt megvalósítot­tuk, észrevettük, hogy ennek a szer­kezetnek számos hiányossága van, bár szerénytelenség nélkül azt is hozzá kell tennem, hogy a mi készít­ményünk műszaki és technológiai szempontból magasabb színvonalú volt, mint az amerikai. Úgy tapasz­taltuk, hogy tartós működés esetén a billentyű aránylag gyorsan elhasz­nálódik. Mivel sztellitből készült, na­gyon súlyosnak bizonyult. Ennek az anyagnak a fajsúlya ugyanis 8 g/cm3. Emellett nem eléggé meg­bízható, amit a Washington Post közleményei is alátámasztottak: ezek szerint ezer ilyen modellű, be­ültetett szívbillentyűre mintegy nyolc haláleset jutott, mivel az felmondta a szolgálatot. • Szerkezeti szempontból a szov­jet EMIX billentyű miben külön­bözik a Bjerk Shilly cég szívbillen­tyűjétől?- Arra a megállapításra jutottunk, hogy az anyagellátás következtében az amerikai konstrukció tartóssága nem egyenletes. A cég garanciája szerint a szívbillentyűnek félmilliárd „nyitás-zárás" ciklust kell kibírnia. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ennyi ciklus alatt kopik el a szén­anyagból készült záróelem. Nekünk viszont sikerült elérnünk azt, hogy a „nyitás-zárás" ciklussal együtt a szívbillentyű még forogjon is, ál­landóan változtatva ezzel a kopás helyét. Szívbillentyűnk kidolgozása so­rán a világ gyakorlatában először alkalmaztunk titánt, ami lehetővé tette a szerkezet tömegének jelen­tős csökkentését. Emellett más kü­lönbségek is vannak. Elvileg új szer­kezetet dolgoztunk ki, melynek bár­mely pontjában egyenlő a terhelés: a tárolóelemmel való érintkezés he­lyén és a tőle való maximális távol­ságban egyaránt. A nagyobb élettar­tam is ebből következik. A vizsgáló­padokon végzett terhelési problé­mák kimutatták, hogy ez a szívbil­lentyű még ötvenéves működés so­rán sem válik üzemképtelenné. Ez lehetővé teszi, hogy működésére húszéves garanciát adjunk. Azon­ban figyelembe kell venni azt is, hogy erőltetett működés esetén a megterhelés aránytalan mérték­ben növekszik. 0 Mi a kardiológusok véleménye az EMIX-ről? ■ - Hétezer, beültetett szívbillen­tyűvel élő páciens közül mindeddig egyetlen haláleset sem fordult elő. Az említett előnyökön kívül a mi billentyűnk alkalmazása lehetővé te­szi az olyan gyógyszerek adagolá­sának a csökkentését, amelyeket az orvosok a beültetés után a trombó­zis elkerülése végett írnak elő. Mesterséges szívbillentyűnél az emberi szervezetben fokozódik a vér hemolízise, vagyis a vérsejtek pusztulása, amelyek azután termé­szetes úton kerülnek ki a szervezet­ből, ez pedig arra készteti a vérkép­ző szerveket, hogy nagyobb intenzi­tással működjenek. A szívsebészek véleménye szerint az EMIX szívbil­lentyűk más szerkezetekhez viszo­nyítva kisebb mértékű hemolízist idéznek elő. A japán szakemberek véleménye szerint az EMIX szívbil­lentyűk valamennyi paraméter tekin­tetében nem maradnak el a világ­szerte használt legjobb modellektöl, sót egyes tulajdonságaikban felül is múlják ezeket. ALEXANDR KOGALOV (APN) Gipszelemek az NDK építőiparában A Német Demokratikus Köztársa­ságban egyre elterjedtebben hasz­nálják a gipszet az épitóiparban. Nemcsak díszítő homlokzati eleme­ket készítenek belőle, hanem panelo­kat is. amelyeket belső válaszfalak­ként alkalmaznak, továbbá tűzvédel­mi borítólapokat, s a szellőztető ak­nákat is gipsz felhasználásával építik ki. Évente mintegy 19 ezer olyan új lakást adnak át, amelyek belső lakás- magva szilárdított gipszelemekből készült. A gipsznek az építőipari felhasz­nálásban számos előnyös tulajdon­sága van. Elsősorban az alacsony gyártási költségeket emelhetjük ki, a gyártás energiaszükséglete ugyan­is a portlandi cementének csupán 20-30 százaléka. A válaszfalak is kétharmad résznyivel olcsóbban ké­szülhetnek gipszből, mint téglából. Az NDK-ban a gipsz a padlóbur­kolásnál is bevált építőanyag. A lakás­építő vállalatok 1975-ben körülbelül egymillió négyzetméternyi padlózatot készítettek gipszből, jelenleg ennek a hétszeresénél tartanak. A gipsz- padlózat 44 neubrandenburgi lakás­nál például lehetővé tette a geoter- mális fűtés beépítését a padlózatba. A gipszből készített építőelemek fizikai tulajdonságai azonban korlá­tozzák a felhasználás lehetőségeit. Nem alkalmasak például tartófalak és külső falazatok építésére. A gipszele­mek fizikai tulajdonságait a szakem­berek különböző adalékanyagok, pél­dául cement, pernye, paraffin beke­verésével igyekeznek javítani. Az utóbbi például a gipszelemek nedv­szívó tulajdonságát korlátozza, (jch) A szlovák Tudományos Akadémia bratislavai Kísérleti Onkológiai Intézetében végzett munkát jelentős mértékben segíti elő egy új berendezés, a Becton Dickinson cég által gyártott FACSTAR átfolyásos fluorocitométer. Ezt a műszert elsősorban a leukémiái megbetegedések vizsgálatánál használják a fluoreszkáló szinezőkkel jelölt sejtek értékelésére. A FACSTAR műszer pontosítja a leukémiás sejtek immunológiai diagnózisát, s az onkológusok számára elősegíti a leukémiás megbetegedések egyes klinikai típusainak a megkülönböztetését. Ez a vizsgálati módszer lehetővé teszi az egyedi gyógykezelés gyorsabb bevezetését. A hagyományos immunofluoreszcens mikroszkóppal 20 perc alatt eddig körülbelül 200 sejtet lehetett kivizsgálni, az új átfolyásos fluorocitométer viszont egyetlen másodperc alatt 1000 sejt elemzését végzi el a négy specifikus jelleg alapján. Ez a csúcsszínvonalú átfolyásos citométer egyúttal a páciensek vegyi vagy radioterápiai kezelése utáni immunológiai vizsgálatokra is szolgál, illetve az immunológiai fogyatékosságok kimutatására is felhasználható. A felvételen a FACSTAR átfolyásos citométer lézertechnikával ellátott optikai része látható, valamint Dr. Olga Babusíková kandidátus, aki a sejtek mikroszkópos megfigyelését végzi. (A ŐSTK felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom