Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-19 / 20. szám
Kezdeményezés nélkül nem megy Az új feltételek konkrét tetteket igényelnek A garamkálnai (Kálna nad Hronom) Augusztus 29 Efsz-ben sok év után 1988 végén ismét feltették a nagy kérdést: Hogyan tovább? Ezt megelőzően 1976-ban kellett ilyen felelősséggel dönteni a folytatás mikéntjéről amikor a kisebb szövetkezetek egyesülésével létrejött a jelenlegi, 4370 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodó nagyüzem. Ahogy tizenhárom évvel ezelőtt, úgy most is nagy körültekintéssel fogalmazták meg a választ. Az akkori előrelátást az eredményeik bizonyítják. „Ami tegnap még jó és elég volt. az ma már kevés' - tömörithetnénk egyetlen mondatba a helybeliek alapelvének lényegét, amit Finta István mérnök, üzemgazdász részletesebben is megmagyarázott.- Az egyesülést követő időszakban a folyamatos fejlődés megalapozásához a hatékony munka mellett a kizárólagos mezőgazdasági jellegű tevékenység elég volt. A hozamok növelésével, a minőség fokozatos javításával és a termelés állandó ésszerűsítésével mindig „rátettünk" az előző évi szintekre. Az új feltételek és elvárások rákényszerí- tenek bennünket, hogy a fejlesztés hagyományos módjai mellett új forrásokat keressünk. Olyanokat, amelyek évi 10 millió korona összteljesítménynél megközelítően 4 millió korona tiszta nyereséget hoznak. KOOPERÁCIÓ ÉS KÖZÖS VÁLLALKOZÁS A szövetkezet tagjai közül többen már az idén munkahelyet, munkakört változtatnak, s olyan tagjaik is lesznek, akiknek a mezőgazdasági termeléshez semmi közük.- Kialakítunk egy épületkarbantartó csoportot olyan munkák elvégzésére, amilyenre az építőipar nem vállalkozik. Ipari üzemmel kooperációban fémmegmunkáló részleget létesítünk, s a dolgozók fokozatos szakmai felkészítésével ezen a részlegen a termelés szerkezetét egyre igényesebbé tesszük. Még újszerűbb az a közös vállalkozás, amelynek a színhelye Ukrajna. A tervek szerint az egyik mezőgazdasági vállalattal közös vállalkozásban ezer hektáron termesztenének szóját vagy valamilyen ipari növényt, amelynek termesztésében tapasztalatokkal rendelkeznek és jó eredményeket érnek el. A terület bérletével kapcsolatos megbeszélések már megkezdődtek. ÚJABB LEHETŐSÉG: RÉSZESMŰVELÉS A részesmüvejés fogalma nem új, a szövetkezet tagjai 1987-ben és tavaly már megismerkedtek a lényegével. A tizenöt hektáron termesztett fű- szerpaprika kapálására és a termés leszedésére kötött a szövetkezet szerződést a tagokkal. A korábbi évek tapasztalatai alapján az idén ismét a részesművelési forma mellett döntöttek. Az üzemgazdász szerint ennek^lönyei egyértelműek.- A vállalkozók a hozaifrok alakulásában közvetlenül érdekeltek. Úgy is mondhatnám, hogy megerősödik tagjainkban a tulajdonviszonyi érzés. Például kapáláskor jobban vigyáznak, hogy ne vágják ki a növényt, és a termés betakarításakor is figyelmesebbek. Stefan Králik mérnök 1987-ben tizenöt, tavaly húsz ár fűszerpaprika megművelését vállalta. Az idén nem kötött szerződést, mivel a gazdaság a határ félreeső részében adott helyet a fűszerpaprikának.- Tavaly a nagyobb és öntözött területen is csak annyi bevételt tudtam elérni, mint 1987-ben a kisebb, öntözetlen részen. Az időjárással a szerződő tagoknak tehát számolniuk kell, akárcsak a saját kertjükben. Ugyanakkor egyértelmű előny, hogy a részesművelő mentesül az értékesítési gondoktól. Meggyőződésem, hogy több év távlatában a részesművelési forma végérvényesen meghonosodik. Ha az idén csak egy kevéssel lesz kedvezőbb az időjárás, az előző évhez viszonyítva két- háromszorosára nőhet a tagok bevétele.-Tehát hogyan tovább? Más növényeknél is mógpróbálkoznak a részesmüveléssel? - kérdeztem az üzemgazdásztól.- Igen, vannak ilyen elképzeléseink. Elképzelhető, hogy legközelebb az állattenyésztésben, pontosabban a marhahizlalásban kínálunk lehetőséget a vállalkozásra. Szóba jöhet még a szőlő, de ez a tagok számára nagy megterhelés volna. Jelenleg ugyanis még a cukorrépa és a mák területét is kötelezően szétmérjük a tagok között. A részesmüvelés bővítése előtt valószínűleg megpróbálkozunk a szerződés újszerű formájával, a „szövetkezeti" felvásárlási ár alkalmazásával. FELELŐSSÉG ÉS ÉRDEKELTSÉG A szövetkezetben a hatékonyság növelésének- hagyományos formáit is igénybe veszik, de ezeket a korábbinál céltudatosabban alkalmazzák. Így például a növénytermesztési ágazat kevesebb növény termesztésére szakosodik, köztük elsődlegesen a ipari növényekre. Az állattenyésztésben átalakítják a tehéntartás technológiáját, fokozatosan áttérnek az almozásra.- Párhuzamosan elmélyítjük a belső motivációt, az anyagi ösztönzést. Nem lényegtelen, hogy ezt a szociális juttatások bővítésénél kezdtük - hangsúlyozta Finta István. - Tagjainkat olyan előnyökben és juttatásokban részesítjük, amilyeneket a népgazdaság egyéb ágazataiban kapnak a dolgozók. Meggyőződésünk, hogy akit érdek fűz a szövetkezethez, az a munkájára is jobban odafigyel. Ugyanakkor kényszerítő helyzetet teremtünk, vagyis a jó és felelősségteljes munkavégzést nem bízzuk kizárólag az egyén akaratára. Dolgozóinkat tizenhárom kollektívába osztottuk, és valamennyi munkaszakaszon meghatároztuk, hogy az alapmunkadíjért milyen eredményeket kell elérni. A kisebb teljesítményből származó kár értékét levonjuk a munkadíjból. Ha a dolgozó rossz minőségű tejet termel, s ezért a szövetkezet kevesebb bevételhez jut, azt az állatgondozó is azonnal megérzi. Az esetleges egyéni mulasztások megállapítására a csoportvezetőknek megfelelő feltételeket és jogot biztosítottunk, de egyben a felelősségük is megnövekedett. Ha a kiesés valós okát, illetve előidézőjét nem fedik fel, őket magukat marasztaljuk el.- Nem túlzott ez a szigorúság? - merült fel -bennem, de az üzemgazdász határozott válasza meggyőzött.- A termékek minőségét előtérbe helyező felvásárlási árak és az új elvonási rendszer meghatározza a követelményeket. Más lehetőség egyszerűen nincs. Az igények mindenkivel szemben megnövekedtek, legyen az fejő, ágazatvezetö vagy üzemgazdász Az egyik a tej minőségének javításával vállal többletmunkát, a másik mondjuk egy új növény vagy technológia meghonosításával, a harmadik ... És folytathatnánk a felsorolást, hisz a garamkálnai Augusztus 29 Efsz-nek összesen 451 aktív tagja van. pr^oi pprfnp Már öt éve termelnek zöldséget és virágot a tőketerebesi (Trebisov) Agro- produkta közös vállalat nagykaposi (Veiké Kapusany) üvegházaiban. A közeli tranzit gázvezetés kompresszor-állomásának hulladékhőjével fűtött üveg- házrendszer nemcsak a fogyasztói igények kielégítésében, de az itt dolgozók kedvező munka- és kereseti lehetőségeinek megteremtésében is fontos szerepet játszik. Amikor a fiatal üzemvezetőt, Jakab József mérnököt, a tavalyi eredményekről kérdeztem, elégedetten válaszolt.- A múlt évben zöldségfélékből összesen 217,4 tonnát termeltünk 3 millió 455 ezer korona értékben, palántából pedig 2 millió 594 ezer darabot adtunk el 630 ezer koronáért. így a zöldség- és palántaértékesítési tervet 10 százalékkal túlteljesítettük. A virágeladásból származó jövedelmünk jócskán túlhaladta a zöldségtermesztésből származó bevételt. Az említett időszakban vágott virágból 2 millió 366 ezer szálat adtunk piacra, amiből 8 millió 940 ezer korona bevételünk származott Mindent egybevetve, a bevételi tervet 0,41 százalékkal, a tervezett nyereséget pedig 200 ezer koronával teljesítettük túl. És ebben a szintén jól jövedelmező melléküzemági tevékenység teljesítményei még nem szerepelnek. Az említett eredményeket az öt hektáron épült, huszonkét üvegház teljes üzemeltetésével, a termelésben közvetlenül részt vevő nyolcvanöt női munkaerővel érték el. Az idei bevételi tervük mintegy másfél millió koronával nagyobb, pontosan 14,8 millió korona. Ottjártunkkor még a szállítási idény kezdetén voltak, de ahogy Jakab József mondta, rövidesen heti 10-15 tonnát tudnak szállítani a keresett salátauborkából. A múlt évben 172 tonna uborka eladását tervezték, ezzel szemben 134 tonnát adtak át 2 millió 636 ezer korona értékben a Zelenina királyhelmeci (Krá- l'ovsky Chlmec) felvásárló üzemének, illetve a kassai (Kosice) Jednotának. Mivel a vágott virág még a zöldségnél is kelendőbb, nyolc üvegházban szegfű és más virágok termesztésére szakosodtak. Például szegfűből 1 millió 120 ezer szálat adtak el a múlt éven, amiből 5,5 millió korona bevételük származott. A szerződés alapján nevelt palántákat pedig főleg a csicseri (Őicarovce), aba- rai (Oborín), bolyi (Bol) és leleszi (Leles) szövetkezeteknek szállítják.- ígéretesnek mutatkozik a bevezetett brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás - mondta Jakab József. - Tavaly kísérletképpen öt, uborkával betelepített üvegházban kísérleteztünk ezzel a módszerrel. Egy-egy üvegházban két asszony szerződésben vállalta, hogy meghatározott feltételek mellett növelik a terméshozamot és javítják a minőséget. A szerződés legfontosabb kitétele az volt, hogy 170 termelési nap alatt - legfeljebb 280 ezer korona ráfordítással - legkevesebb 350 ezer korona értékben termelnek uborkát. Ennek fejében a bevétel 10 százalékának megfelelő célprémium kifizetését helyezte kilátásba a szerződés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a dolgozók közvetlenül érdekeltek az eredményekben, akkor jóval becsületesebben szorgalmasabban dolgoznak. Ez elsősorban a talaj előkészítésénél és a növényápolásnál mutatkozott meg. A brigádrendszerben dolgozók olykor még a szabadidejük egy részét is az üvegházakban töltötték, nem vártak külön utasításokra. Az üvegházak egyikében például Kendy Ágnes és Igyártó Otília hat-hat ezer korona célprémiumot kapott, de a többiek is túlteljesítették a szerződésben vállalt feladatot, s szintén szép jutalmat kaptak. A fenti példa is tanúsítja, hogy a brigádrendszerű munkaszervezésnek és javadalmazásnak van jövője. Segítségével fokozatosan kiküszöbölhetjük a javadalmazásban tapasztalt egyen- lösdi alkalmazását, s jobb munkára, nagyobb teljesítményre ösztönözhetjük a dolgozókollektívát. Ez is egy lehetőség a termelés hatékonyabbá tételére, a gazdálkodás jövedelmezőségének növelésére. D. VARGA LÁSZLÓ A kis helyiségben egybegyűlt kertbarátokat nem kellett biztatni, egymás után fejtették ki véleményüket az elhangzott beszámolóval kapcsolatban. Nem csoda, hisz a beszámoló elsősorban azt taglalta, miként lehetne jobban kihasználni a termőföldet az uralkodó éghajlati viszonyokhoz igazodó termeléssel. * A Nagyhegyet sokszor emlegették. Úgy tűnt, hogy a helybeliek szerint ott kínálkoznak a legjobb feltételek. Amint Bállá György, a Gyümölcstermesztők és Kertbarátok Szlovákiai Szövetsége gyerki (Hrkov- ce) alapszervezetének alelnöke kiemelte, elsősorban a víz- és villanyvezeték-hálózatot kellene kiépíteni, a Tompái (Tupá) Efsz- szel közösen pedig az utat tervezik portala- nítani, amelyen időszakonként nagyon nehéz közlekedni. Tény, hogy tenni kellene valamit, mert egyelőre a Nagyhegy keveset terem. Pedig Peter Kiapáinak, az alapszervezet elnökének a véleménye szerint, főleg a gyümölcs- termesztésre rendkívül jók a feltételek.- A Nagyhegyen sok kajszi- és őszibarackot termelhetnénk, hisz ott úgyszólván nincs fagyveszély. Elsősorban ezt kellene kihasználnunk, mert más körzetekben gyakran tetemes károkat okoznak a tavaszi, illetve a kései fagyok. Többen kérték az alapszervezet vezetőségét, hogy szerezzen facsemetéket a kertbarátok számára, s ezzel segítse elő, hogy a zöldségtermesztés mellett a Nagyhegyen a szőlő- és gyümölcs- termesztés is meghonosodjon Nemcsak arról van szó, hogy a fagyérzékeny kajszi itt esetleg minden évben bő termést hozhat, hanem arról is, hogy a kertbarátok sok csemegeszőlőt termelhetnének, amiből minden bizonnyal értékesítésre is jutna. Előbbre kellene lépniük a kertbarátoknak ebben az Ipoly menti kis községben. Még- pecfig egységesen. És a termelési program kidolgozásán túl az értékesítési lehetőségek megteremtésére is gondolni kell Mert ilyen vonatkozásban eddig vajmi keveset tett az alapszervezet vezetősége. Az ötven tagú szervezet 1983-tól működik, de azóta még egyszer sem kötött a termés eladására szerződést a felvásárló vállalatokkal. Nem érzik, hogy ezzel a saját tagjaik gondjait szaporítják? Az egyik károsult Pompos Árpád, aki a múlt év őszén sokat kilincselt, mire az őszibarackjára vevőt talált, a vöröshagyma zömét pedig csak most tavasszal tudta értékesíteni. Ezek után érthetetlen, hogy az idén megint nem kérte az alapszervezetet, hogy teremtsen számára kapcsolatot a Ze- leninával, vagy más felvásárló üzemmel. Rendet kell teremteni ezen a téren, hisz nagy tétről van szó. Erről beszélt a kertbarátok gyűlésén Bartal Lajos, a kertbarátok szövetsége Lévai (Levice) járási bizottságának küldötte. Mint mondotta, más községekben már átgondoltan termelnek és az árut szerződések alapján értékesítik a kertbarátok, ami az eredményeiken is meglát- * szik. Egyebek között abban, hogy sok esetben a kertbarátok jóval több zöldséget adnak el a felvásárló vállalatoknak, mint a mezőgazdasági vállalatok. A nagy lehetőség gondolata komolyan foglalkoztatja a gyerki kertbarátokat. Az útkeresés kapcsán bennünk is felmerült a gondolat, hogy számos körzetben-köz- ségben jobban fel kellene mérni és ki kellene használni a kínálkozó lehetőségeket. Hisz nem titok, hogy a piacon kevés a zöldség, de főleg a gyümölcs. Elsősorban alap- anyaghiány miatt nem teljesíthették tavaly a Slc^vlik egyes üzemei a kompót- és szörpkészítés tervét. A termelőkedv élénkítéséért talán maguk a felvásárló és feldolgozó üzemek is tehetnének valamit. Egyelőre csak bizakodhatunk, hogy az alapszervezeti évzárón elhangzott javaslatok után Gyerken a tettek ideje következik. BÁLLÁ JÓZSEF Kihasználni a lehetőségeket A kertbarátok is segíthetnek javítani a zöldség- és gyümölcsellátást • Az egyik üvegházban Szabó Klára, Etela Safová és Sogán Aranka uborkát szed , (A szerző felvétele)
