Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-12 / 19. szám

HM %=J MOTOROSOK BEMUTATJUK A FIAT atuógyár, Európa legnagyobb gépkocsigyártója, az elkövetkező évekre komoly változtatásokat készít a gyártási programjában. A Regata típust a Typo 3 F váltja fel, és a Chro- mák is utódot kapnak a Typo sorból. De a változások leginkább a kiskocsik kategóriájába tartozó típusokat érintik. Ez nem csoda, hiszen a FIAT doménája a kiskocsi. A nemrég megrende­zett genfi autókiállításon mutatták be, Duna névvel, az Unó 1990 modellt. Az új kocsit 1100 és 1300 köbcentiméteres motorraII látják el. A kocsinak nagyobb a poggyásztere és a külleme is megváltozott. -ru­BALESET A rosszullét is lehet balesetet okozó tényező! Ha valaki a robogó autóban, ve­zetés közben hirtelen rosszul lesz, kézenfekvő, hogy súlyos baleset kö­vetkezhet be: veszélyeztetve nem­csak az egyént, de a közlekedés többi résztvevőjét is. Több olyan krónikus betegség ismert, amelyben hirtelen kialakulhat ilyesfajta rosz- szullét: az időszakos orvosi felül­vizsgálat célja, hogy az ilyen beteg­ségben szenvedőket a közlekedés­ből kiszűrje. De mi történik akkor, ha a külön­ben egészséges embernél lép fel hirtelen rosszullét? Ha nincs az ille­tőnek kellő lélekjelenléte, hogy autó­ját lefékezze, az út szélére vezesse, vagy legalább a vészvillogókat be­kapcsolja. Nos, akkor ennek is sú­lyos baleset lehet a vége. Az ájulás tulajdonképpen olyan eszméletvesztés, mely hosszabb- rövidebb ideig tart. Valójában nem betegség, hanem valamilyen beteg­ségnek a tünete (ezért a beteget mindig lássa orvos!), oka az agy vérellátásának hirtelen csökkenése Ha nem betegség váltja ki, oka lehet valamilyen emocionális hatás, mint például a vér látása, félelem, ijedt­ség stb. Gyakran okozhatja fájda­lom, hosszú ideig való egy helyben állás, szoros ruházat, zárt helyiség elhasznált levegője. így a gépkocsi belső tere is, különösen akkor, ha az utazás alatt sokat dohányoznak az autóban. Bevezető tünetei a gyorsan foko­zódó szédülés, émelygés, különös, fémes íz a szájban, fülcsengés, ho­mályos látás, sápadtság, verejtéke­zés. E bevezető tüneteket követi az izmok tónusának elvesztése - ma­gyarul az illető „összeesik". Az esz­méletvesztés megelőzhető, ha a be­vezető tünetek észlelésekor a bete­get azonnal vízszintes helyzetbe hozzuk, fejét lelógatjuk, lábait felpol­coljuk. Az agy több vért kap úgy is, ha az ülő beteg fejét, tarkóját két kézzel lefelé szorítjuk, és felszólítjuk őt, hogy feszítse hátra a fejét. Az egyszerű ájulás fektetéssel, a szoros ruházat (nyakkendő, mell­tartó stb.) megoldásával, szabad le­vegő biztosításával gyorsan, magá­tól elmúlik. Ha az eszméletlenség már bekö­vetkezett, győződjünk meg az átjár­ható légutak meglétéről és ezután a beteget helyezzük biztonsági ol­dalfekvésbe. Szeretnék pár szót szólni az égé­si sérülések ellátásáról. Az ilyen jel­legű károsodás nemcsak balesetek­nél, de elsősorban a háztartásban fordulnak elő - ellátásuk ismerete sok fájdalomtól és hegesen gyógyult bőrtől menthet meg. Talán sehol máshol nem tapasz­talható annyi balhiedelem, rossz ke­zelés, „égési csodaszerekkel" való manipulálás, mint ennél a gyakori sérülésnél. A hő hatására (égés, forrázás, sugárzó hő) a bőr és az alatta elhe­lyezkedő szövetek károsodnak. A sérülés súlyossága függ a károso­dás mértékétől és az égés kiterjedé­sétől. Az egészen enyhe eseteket kivéve a bőr olyan károsodást szen­ved, hogy nyílt sebnek tekintendő: érzékeny a fertőző baktériumokra, nagy mennyiségű folyadékot enged át stb. Súlyosabb fokú égés az egész szervezet megbetegedése: de ugyanilyen súlyosnak tekinthető a felületes, de nagy területre kiterje­dő égés is.- az enyhe fokú égésnél körülírt bórpirosságot látunk, amely igen fáj­dalmas. A hőhatás eltávolítása után is hat a károsodás a mélyebb szöve­tekben, ezért a legfontosabb tenni­való a folyó vízzel való hűtés. Ma­gyarul, a kinyitott, bőven folyó hideg vizes csap alá kell helyezni az égett felületre bármit is tenni vagy kenni, nemcsak a további károsodást aka­dályozza meg, de kitűnő fájdalom- csillapító hatású is! Tilos az égett felületre bármit is tenni'vagy kenni a steril fedókötésen kívül! Ezt vi­szont ne mulasszuk el addig, amíg a beteget orvos nem látta!- a középsúlyos égésnél az égett felület piros, nagyon fájdalmas, majd hamarosan megjelennek az égési hólyagok. Ezt a fajta égést már káros gyógyhatásúnak hirdetett folyadékkal kezelni: feltétlen orvosi ellátást kiván! A hideg folyó víz sok­szor megakadályozza a hólyagok kialakulását. Steril fedőkötéssel lás­suk el a sebet.-a súlyos égésnél már a bőr alapja is károsodik, nagyméretű hó- lyagképzödést, szürkésfehér elhalt bőrt látunk. Még súlyosabb formá­ban az égett testrész elszenesedik. Fedökötés és azonnali kórházi elhe­lyezés indokolt. Ha az égett felület nagyobb terjedelmű, végső esetben a tiszta lepedő is megfelel fedés­nek. (Folytatjuk) Dr. FELKAI PÉTER Nem mindig keverhetők egymással a különböző típu­sú fékfolyadékok. Nemcsak az alapanyagok, hanem a különböző adalékok és inhibitorok esetleges összefér­hetetlensége is bizonytalanná teszi a keverés sikerét Az utántöltést ezért lehetőleg az eredeti típusú, gyártmányú és összetételű folyadékokkal végezzük. Amennyiben eredetihez nem jutunk hozzá, akkor az a legjobb, ha az egész fékrendszerben levő folyadékot a rendszeresen kapható minőségűre kicseréljük. Mint azonban ismere­tes, csak a kerékfékhengerek szétszerelésével lehet a fékfolyadékot teljesen kicserélni, mivel azokból nem távolítható el másképpen folyadék maradék nélkül. Ezért is kerüljük a denaturált szesszel való átöblítést. • Idővel a fékrendszerben levő folyadék is elfárad, „öregszik". Mind több vizet „vesz fel", ugyanakkor a benne levő különféle adalékanyagok kimerülnek. Ezért tehát a fékrendszer üzembiztonsága és megfelelő élet­tartama érdekében a fékfolyadékot 1-2 évenként ki kell cserélni. Ha a csere alkalmával az eredetivel megegyező fékfolyadékot használunk, a kerékfékhengereket nem szükséges szétszerelni. • Fontos, hogy minden gépkocsihoz az előírt fékfo­lyadékot használjuk. Csak egy irányban lehetséges a csere: dobfékes gépkocsihoz használható a nagyobb hőállóságú, tárcsafékekhez készült fékolaj, fordítva azonban nem. Kézenfekvő tehát, hogy amelyik gépkocsi első kerekein tárcsa-, a hátsókon pedig dobfék van, a tárcsafékekhez készült fékolajat kell használni. • Vigyázni kell arra is, hogy a fékfolyadéktartályba a fedelén levő kis furaton keresztül ne juthasson be víz. A motor mosása előtt a furatot vízhatlan anyaggal tömíteni kell. • A fékolaj tárolására használt edényt minden alka­lommal légmentesen zárjuk le. • A kerékfékhengereknek azokat az alkatrészeit, amelyeknek a szerkezeti részek por és víz elleni védel­me a feladata, különösen nagy gonddal kell kezelni. • Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a fékszerkezet gumi tömítöelemeit nem „olajálló" gumi­ból készítik. így, ha bármilyen kőolajszármazékkal (ben­zin, gáz-, motorolaj stb.) érintkeznek, hamar tönkremen­nek. Nagy hibát követnénk el azzal, ha a fékszerkezet szétszerelése után a gumielemeket benzinnel tisztíta­nánk. Való igaz, hogy a korszerű gépkocsi futóművei nem szorulnak különösebb gondozásra, tehát esetleg nem is szükséges semmit lekenni körülöttük. De aligha vitatha­tó, hogy amelyik mozgó-forgó alkatrész kenhető, az igen meghálálja. A különböző csuklók, csuklóelemek gondo­zás nélkül is hosszabb ideig élnek, mint a régebbi időben egyáltalán nem vagy csak hanyagul ápolt zsirzófejekkel. És utalnunk kell arra is, hogy mihelyt a kenésre szoruló részeken a gumiburkolatok, gumisapkák, ill. védőberen­dezések megsérülnek, akkor azokba behatolhat a por, sóié és sok más szennyeződés, és ezek igen hamar számottevő, ugyanakkor igen sokba kerülő károkat okozhatnak. A javítók felelőssége. (A hibás szerelés is előidézheti a fék „korrózióját".) Alapvetően két tényező befolyásolja a fékberendezéseket és működésüket: a gyártmányok minősége és azok a szakemberek, akik az üzembizton­ságért felelősek. Napjainkban az autógyárak kínosan ügyelnek arra, hogy eredendően, tehát konstrukciós felépítés szerint csak üzembiztos, megbízható felépítésű fékszerkezettel bocsássák útjára legújabb modelljeiket. A szigorú nem­zetközi biztonsági előírások, valamint az adott márka becsületének a megóvása •is szerepet játszik ebben. Maradnak tehát a javítóműhelyekben dolgozó szakem­berek, akik sokat tehetnek (nem kevés helyen még többet is tehetnének) azért, hogy még ritkábban fordul­jon elő valamilyen hiba a fékek körül. A javítóműhelyekben naponta megforduló gépkocsik fékberendezésén már felületes szemle alkalmával is látható, hogy leggyakrabban a következő hibák fordul­nak elő: • a lábfék túl nagy holtjátéka; • a rögzítőfék (kézifék) túl nagy üresjárata; • a puha fékpedál; • a főfékhenger szekunder tömítőkarmantyúja (a féke- rő-erösítönél) tömítetlen; • a kiegyenlítötartályban túl kevés a fékfolyadék (fékbe­tétkopás a tárcsaféknél, tömítetlenség); • a féktömlök és a vezetékek rossz állapota; • a féktárcsák állapota nem megfelelő; • ha a kerekek egyébként is le vannak szerelve, kiderül, hogy a féktárcsabetétek túlzottan kopottak Szinte közhelyként hangzó megállapítás, hogy a biz­tonság szempontjából a fékberendezés elsőrendűen fontos. A javításkor elkövetett bármilyen mulasztás, gondatlanság együtt jár azzal, hogy baleseti veszélyt hozunk létre. így többek között, ha valaki feltölti a ki­egyenlítötartályban a fékfolyadékot - mert kevés volt -, valójában gondatlanságot követ el, ha nem vizsgálja meg mindjárt azt is, hogy vajon mi lehetett az oka a fékolajszint csökkenésének!!! A fék és a vezetéstechnika. Régi, közismert mondás szerint „a jó vezető gázvezető, a rossz vezető fékveze- tö" és még ma is van ebben némi igazság. Rossz tanácsadókra hallgat az, aki azt hiszi, hogy akkor vezet biztonságosan, ha a féket minél gyakrabban használja. Éppen ellenkezőleg: minél kevesebbet féke­zünk, annál tovább tartanak a tárcsák, a fékdobok, a fékbetétek és persze, a felesleges höterhelések elma­radása miatt, a fékfolyadék is később öregszik. De más szempont is amellett szól, hogy minél ritkáb­ban (tehát csak indokolt esetben) fékezzünk: minden fékezés energiapazarlást jelent. Egyenletes, folyamatos vezetéssel olcsóbban is autózunk, hiszen a gyakori fékezések, újragyorsítások elmaradása révén kevesebb üzemanyagot is használ fel a motor. A városi közlekedésben természetesen a „csak rit­kán" fékezés művészetét nehezen sajátíthatjuk el: a for­galomirányító lámpák, az útkereszteződések újra és újra megállásra, kényszerű veszteglésre kényszerítenek minket, és éppen ezért van az is, hogy a gépkocsi- a kisebb átlagsebesség ellenére - sokkal többet fogyaszt, mint az autópályán, autóúton. Az országutakon - az útkereszteződéseken kívül- többnyire a kanyarok állnak útjában a fékkímélö vezetéstechnikának. Ennek a módszernek a gyakorlásá­ra a legjobb feltételeket az autópálya nyújtja. Itt valóban megkísérelhetjük, hogy hosszabb szakaszokat a fékpe­dál érintése nélkül vezessünk. Ennek csupán az a „tit­ka", hogy előrelátóan, a forgalom ritmusához igazod­junk. Idejében váltsunk sávot, amikor előzni akarunk, és akkor is, amikor más akar minket megelőzni. A korszerű gépkocsinak elég rugalmas az erőforrása, vagyis a különböző erőátviteli fokozatokban kifejthető sebességértékek széles határok között változhatnak a következő fokozatba kapcsolás feltétlen szükségessé­ge, igénye nélkül. Azért természetesen motorunk rugal­masságával sem élhetünk vissza, a sebességváltót mindig az adott forgalmi viszonyok között elérhető se­bességnek és Így az elérhető nyomatéknak megfelelően kell kapcsolnunk. Ilyen elővigyázatossággal és kímélet­tel a motorunk és a fékek élettartama is növelhető A jó autózás nem a gépkocsival való ideges rángató­zás, hirtelen fékezés, vijjogó gumikkal való kanyarodás, sávváltás, gyorsítás stb. Ellenkezőleg: a leggyengédebb vezetési mód egyben a leggyorsabb - és a legbiztonsá­gosabb . -rn­A mai, korszerű motorokra szerelt olajszűrő, bármennyire előnyös is az alkalmazása, gonddal is jár. Ez a gond akkor jelentkezik, amikor olajcserénél a szűrőt is cserélni szeretnénk. A hő és a gumi tömítőgyűrű öregedés hatására úgy „odasül" a szűrő a motorhoz, hogy erömüvész legyen a talpán, aki a szúrót leszereli. Ez még olyankor is bekövetkezik, ha a szűrőt annak idején csak kézzel húztuk be, ahogy azt a gyártó ajánlja. Azok a kocsitulajdonosok, akik maguk szokták az olajat cserélni, több „eljárást" alkalmaznak. Vannak, aki nadrágszíjat csavarnak a szűrőre, és ezzel lazítják meg, mások csavarhúzóval szúrják át, így szerelik le a szűrőt. Az olajszűrő fölszerelésére jelenleg kétféle szerszámot kínálnak a szakboltok. Az egyik már régebben kapható, a libereci Likov szövetkezet gyártja. Lényegébeh egy félhold alakú, billenőfejjel ellátott nyél, amelynek két végével acélszalagot erősítünk. Ez helyet­tesíti tulajdonképpen a nadrágszíjat. Ha a nyelet megfeszítjük, a szalag rátapad a szűrőre, és az fellazul. A szerszámhoz két méretű szalag tartozik, azért a 96 és 108 milliméter átmérőjű szűrőre egyaránt használható. A másik ilyen küldetésú szerszámot nemrég hozták forgalomba. A plzeni Kovodruzstvo terméke egy csőkulcsszerű szerszám. Mindkét gyártmány használati értéke azonos, de mivel a csőkul­csot az első szerszámnál említett szűrökön kívül más méretúekhez is használni lehet, az áruk eltér egymástól. Az elsőt 20, a másikat 59 koronáért árusítják. On kérdez... Egy barátommal utaztam az ő gépkocsiján, amikor egy közle­kedési balesetre került sor. A ko­csit a tulajdonos vezette. A bale­setkor súlyos sérülést szenved­tem. A barátomnak olyan biztosí­tása van, amely a kocsi utasaira is kiterjed. Én is biztosítva vagyok. Hallottam azonban, hogy kártérí­tést lehet igényelni a gépkocsi kötelező biztosítása alapján is. Érdekelne, hogy most melyik biz­tosítás címén kapok kártérítést. ...mi válaszolunk A biztosító térítést fizet a szük­séges kezelési időre és az egész­séget ért esetleges tartós káro­sodásokért, ha ezek a balesetből származnak, mégpedig (egymástól függetlenül) mindkét biztosítás alap­ján. Tehát az ön személyi biztosítá­sa és a barátja által kötött, a kocsi utasaira vonatkozó biztosítás alap­ján is. A térítés összege a sebesülés fokától és a megkötött biztosítási egyezmény feltételeitől függ. Tekin­tettel arra, hogy a baleset pillanatá­ban a kocsit olyan személy vezette, akivel ön nincs közvetlen rokoni kapcsolatban, és nem is él vele közös háztartásban, kérheti tőle a keletkezett (ebben az esetben a sebesülés következtében önt ért kár) megtérítését. Ezt a biztosító fizeti a gépkocsi kötelező biztosítása címén. Az igénylés alapja lehet fáj­dalomdíj, nehezebb társadalmi ér­vényesülés, bérkiesés, tárgyi kár, a gyógyulással járó kiadások stb. í i ÚJ SZÍ 16 1989. V. 1 1 Balra a Kovodruzstvo, jobbra a Likov terméke látható

Next

/
Oldalképek
Tartalom