Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 2. szám
ÚJ szú 17 1989.1.13. TUDOMÁNY TECHNIKA TUDOMÁNYOS ÉLETÜNK JELENTŐS ESEMÉNYE Két év mérlege az SZTA Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari és Állatorvosi Tudományos Társaságának tevékenységében A TINA növeli a szerszámok élettartamát Gépiparunkban hozzávetőleges számítások szerint évente mintegy 200 millió lyukat kell fúrni. Ez az adat is arra utal, hogy a csehszlovák gépipari üzemek tekintélyes mennyiségű fúrót, marószerszámot és esztergakést használnak el. A szerszámfejlesztési szakemberek ezért minden lehetséges úton arra törekednek, hogy meghosszabbítsák a szerszámok élettartalmát, mert a forgácsoló szerszámok szükségletének csökkenésével a jövőben sem lehet számolni. Az egyik legfontosabb feladat a gyorsacélból készített szerszámok élettartamának meghosszabbítása. E feladat keretében a TST Szerszámgépipari Művek érsekújvári (Nővé Zámky) Szerszámkutató Intézetében az elmúlt évben üzembe helyezték az NDK-ból behozott TINA 900 01 H progresszívfelületkérge- sítő berendezést, amely a drezdai Hochvakuum vállalatban készült. Ezzel a berendezéssel elsősorban a prágai Szerszámgépipari Művek szükségleteit elégítik ki, amely Európa élvonalbeli szerszámgépipari szervezetei közé tartozik. A termokémiai felületkezelési eljárások kutatásának 1990-ig előirányzott programja a gyorsacélból készített különböző szerszámok kérgesítési eljárásainak kifejlesztésére irányul. Az NDK-ból behozott berendezés két műszakban üzemeltethető. Egyszeri vagy többször ismételt kérgesítés végezhető vele, egy kérge- sítő folyamat körülbelül 3 órát vesz igénybe. A nagyságtól függően különböző mennyiségű szerszám kezelhető egyszerre, az 5 mm átmérőjű fúrókból például egyszerre 600 darab is kérgesíthetó. A kérgesítés a fúrók élettartamát háromszorosára, az esztergakésekét kétszeresére növeli. A VUNAR dolgozói a kutatási feladatok teljesítése mellett számos gépipari és más vállalatot is ellátnak kérgesített szerszámokkal. Ezeket a progresszív szerszámokat az elsők között használták a Povazská Bystrica-i Gördülőcsapágygyár, a bratislavai Slovnaft, valamint a Gott- waldovi Precíziós Gépgyár dolgozói. A felvételen RNDr. Miroslav Nemőek és RNDr. Michal Bara elégedettek a kérgesített szerszámok minőségével. Kiss Árpád (A szerző felvétele) Szupergyors félvezető? A gallium-arzenid az elektronika új alapanyaga Hazai tudományos életünk jelentős eseményének színhelye volt az elmúlt év december 14-én Bratisla- vában a Szlovák Tudományos Akadémia nagyterme. Itt tartotta ugyanis a közgyűlését a Szlovák Tudományos Akadémia mellett működő Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszer- ipari és Állatorvosi Tudományos Társaság. A húsz esztendővel ezelőtt szerény keretek között megalakult társaság az eltelt két évtized alatt bebizonyította, hogy tagjai, akiknek túlnyomó többségét mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari és állategészségügyi kutatók alkotják, társadalmunk jelentős tudományos bázisát képviselik. A társaság legfontosabb feladata az érintett ágazatokhoz fűződő tudományágak fejlesztése, az új ismeretek terjesztése és népszerűsítése, valamint a kutatás terén elért eredmények gyakorlati megvalósításának elősegítése. Az említetteken túlmenően jelentősen hozzájárul tagjai, elsősorban a fiatal kutatók szakmai színvonalának emeléséhez is. Ennek érdekében a társaság tagjai felhasználják mindazokat a lehetőségeket, melyeket tudományos rendezvények (konferenciák, szimpóziumok, szemináriumok, előadások stb.), valamint a társaság ismeretterjesztő kiadványai nyújtanak. Az említettekkel összhangban mindig szem előtt tartják a szocialista közösség, elsősorban a KGST tagállamok tudományos intézeteivel folytatandó, s a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés megvalósításának fontosságát, egyszersmind hasznosítják mindazokat a lehetőségeket, amelyek a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésében rejlenek. A decemberi tanácskozás első és egyik legfontosabb programpontjaként Juraj Hraéko akadémikus ismertette az érintett tudományok fejlesztésének távlatait, 2010-ig szóló célkitűzéseit. Egyebek között bíráló- an rámutatott a hazai mezőgazdasági termelés rendkívül magas ráfordítási költségeire, ami nagymértékben korlátozza mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk további fejlődését. Azt is szóvá tette, hogy a talaj termőképességének javítására fordított jelentős anyagi eszközök mindeddig nem hozták meg a kívánt eredményt. Mezőgazdaságunk legfontosabb feladata továbbra is az alapvető élelmiszerekből való önellátás bebiztosítása. E feladatok megvalósításánál jelentős szerep vár a társaság tagjaira, elsősorban a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása terén. A társaság tagjainak tudományos munkássága az egyes szekciók, nevezetesen a mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari, állatorvosi és talajtani szekció keretein belül valósul meg. A fejlődés szükségleteinek megfelelően a szekciók száma bizonyos mértékig bővíthető. Amint a közgyűlés elnöki beszámolójából is kitűnt, az utolsó közgyűlés óta eltelt két esztendő (1987-1988) alatt az egyes szekciók összesen 36 jelentősebb rendezvényt (konferenciát, szimpóziumot, kongresszust stb.) szerveztek, melyeken 618 beszámoló hangzott el, a résztvevők száma pedig 2917 volt. Ugyanakkor a kisebb jelentőséggel bíró, mintegy 76 előadásnak 1874 hallgatója volt. A nagyobb tudományos jelentőségű rendezvények számát tekintve az erdészeti szekció volt a legtevékenyebb, amely 9 akciót szervezett. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy az elmúlt két esztendő folyamán valamennyi szekció aktívan vett részt a társaság tudományos tevékenységében. Külföldi szakemberek 7 nemzetközi szintű rendezvényen vettek részt. Ezek közül legjelentősebb volt az Eucarpia (kukorica és cirok szekció) XIV. kongresz- szusa, melynek megrendezésére 1987-ben került sor Nyitrán (Nitra). A nemzetközi rendezvényeken a külföldi szakemberek 17 igen magas színvonalú előadást tartottak. A társaság tudományos munkájának fontos területét képezi a kiadói és ismeretterjesztői tevékenység. A közgyűlés résztvevői megelégedéssel nyugtázhatták, hogy az elmúlt két esztendő folyamán megrendezett konferenciák, szimpóziumok, szemináriumok előadásai mintegy nyolc kötetben már kiadásra kerültek, s további 5 kötet van sajtó alá rendezve. Ugyancsak a társaság gondozásában adják ki a „Mezőgazdasági Tudomány" című folyóiratot, melynek eddig 48 száma jelent meg. Bár a közvetlen tudományos-kutatói munka alapjában véve a társaság keretein kívül valósul meg, ebben a tekintetben is lényeges eredményeket lehet elkönyvelni. A kutatói tevékenység itt elsősorban a cukorrépa és a burgonya egészségi állapotának, továbbá a cukorrépa minőségi színvonalának javítására, valamint a cukorrépa-vetőmag lézersugarakkal végzett kezelésének megfigyelésére és az elért eredmények kiértékelésére irányult. Ezen túlmenően a társaság jelentős mértékben támogatta az európai cukorgyártás, valamint a hazai élelmezés- ügyi felsőoktatás történetének kutatását is. Ezek alapján megállapítható, hogy a kiadói és a kutatói tevékenység az értékelt időszakban magas színvonalat ért el. A jövőt illetően mindenekelőtt a nemzetközi kapcsolatok bővítését kell szorgalmazni, amihez elsősorban a Szlovák Tudományos Akadémia nyújthat hatásos támogatást. Amint az a közgyűlés titkári beszámolójából kitűnt, a társaság rendes tagjainak a száma jelenleg már eléri a 623 főt. Rajtuk kívül a társaságnak még 12 kollektív és 7 tiszteletbeli tagja van. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia könyvesboltjaiban történő vásárlásnál a tagsági igazolvány mintegy 20 százalékos engedményre jogosítja fel a tagokat. Jó ütemben haladnak a Juraj Fábry nevét viselő emlékérem kiadásának az előkészületei. Ezt az emlékérmet a társaság fejlesztésének szerzett érdemekért ítélik majd oda az arra jogosult hazai és külföldi szakembereknek. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy az elmúlt két esztendő folyamán kiváló munkájukért mintegy 28 tag kapott elismerő oklevelet. A közgyűlés alapszabályainak szellemében megtartott választások eredményeként a társaság elnöke Zoltán Bedrna mérnök, a tudományok doktora, titkára pedig Alexander Dandár mérnök, a tudományok kandidátusa lett. Nevezettek az eltelt kétéves időszakban is nagy hozzáértéssel és odaadással látták el feladatukat. A 33 tagot számláló központi bizottságba a szlovák mezőgazdaság, erdészet, élelmiszer- ipar és állategészségügy legkiválóbb tudományos dolgozói kerültek, akik eddigi munkájukkal is bebizonyították szakmai felkészültségüket, valamint hozzáértésüket a társaságban reájuk háruló feladatok teljesítéséhez. Amint az a közgyűlésen elhangzott hozzászólásokból is kitűnt, a társaság az egyes munkaterületek fejlesztésében még jelentős tartalékokkal rendelkezik, melyeket a jövőben feltétlenül ki kell használni. A tagság erőfeszítéseit mindenekelőtt arra kell összpontosítani, hogy a kutatásban elért eredmények gyakorlati hasznosítása minél hatékonyabb tényezővé váljon szocialista társadalmunk szellemi és anyagi jólétének fejlesztésében. KOHÁN ISTVÁN mérnök, kandidátus, az Erdőgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa Az egyre növekvő információáradat feldolgozására, az adatok elemzésére és rendszerezésére egyre gyorsabb számítógépekre, adatfeldolgozó rendszerekre van szükség. Az újabb követelmények teljesítésére a szilícium bázisú integrált áramkörök nem mindig képesek, mivel sebességük nincs arányban a feldolgozásra váró adattömb nagyságával és időbeli változásaival. A szilícium alapanyagú integrált áramkörök elóállíátásának csúcstechnológiája már az egy mikrométernél kisebb (szubmikronos) méretekkel dolgozik, tehát az egyes alkatrészek fizikai méretei már nemigen csökkenthetők, ami pedig az egyik előfeltétele lenne az operációs sebesség növelésének. A probléma megoldását a tudomány új félvezetők kifejlesztésével látja megoldhatónak, amelyekből jóval gyorsabb áramköröket lehetne gyártani. Az eddigi kutatások alapján a gallium-arzenid tűnik a legalkalmasabbnak erre a feladatra, amelyben legalább négyszer akkora az elektronok mozgásképessége, mint a szilíciumban. A gallium-arzenid felismert tulajdonságával elérhető magasabb határ- frekvenciák előrevetítik a GaAs alapú áramkörök használatát a gyors adatfeldolgozásban és az űrtechnikában. A világ nagy kutatóintézeteinek egyik problémája az olyan GaAs előállítása, melynek kémiai tisztasága a kívánt határokon belül lenne. Az ilyen alapú áramkörök készítésének ez nélkülözhetetlen feltétele. A kívánt tisztaságú GaAs csak monokristály formájában képzelhető el. A GaAs monokristály előállítása bonyolult és drága folyamat, s egy monokristályból csak néhány GaAs lapot lehet előállítani. A pillanatnyi csúcstechnológiát a Toshiba cég laboratóriumiai képviselik 76 mm átmérőjű monokristály okijaikkal, amelyekből akár 50 lapot is ki lehet vágni. A GaAs monokristályt erős mágneses mezőben GaAs olvadékból húzzák. Ez a mágneses mező az olvadék belső hómérsékleti különbségeit 1 Celsius-fok közé szorítja (mágneses mező nélkül az eltérés akár 15 fok is lehet), amivel a húzott monokristály állítható elő. A monokristályt speciális gyémántkorongokkal vágják lapokká, amelyekkel minimális, mintegy 25 mikrométeres vágószélesség érhető el. A lapokra az áramkör szerkezeti felépítését optikai litográfiái eljárással, vagy elektronsugárral viszik fel. Ezek a technológiák akár a 10 Gbit/s információ átvitelére képes integrált áramkörök előállítására is elegendőek. Az ilyen áramkörök diszkrét alkatrészei a GaAs lapon 0,1 mikrométeres pontossággal helyezkednek el. Egy tranzisztor vezérlő elektródája például csak fél mikrométer hosszú és egy mikrométerre helyezkedik el az emi- tortól. Az ilyen módszerrel gyártott tranzisztor akár 18 GHz-es órajellel is működhet. A GaAs alapú integrált áramkörök gyakorlati haszna a nagyon gyors, 32 bites mikroprocesszorok kifejlesztése, beleértve a rövid hozzáférési idővel rendelkező memóriákat, ami nagy segítség lesz az adatfeldolgozás műveleteiben SIMON SZILÁRD A Budapesti Rádiótechnikai Müvek salgótarjáni üzemében elkezdték a vésztjelzö szerepet is betöltő rádiótelefonok gyártását a taxik számára. A vezető megtámadása esetében az autórádió SOS jeleket ad a diszpécserközpontba, ahol az autót rögtön azonosítják, s a beépített mikrofon rögzíti az autóban zajló eseményeket. Az elmúlt évben már 700 ilyen berendezéssel látták el a három legnagyobb magyar taxivállalatot. A felvételen Alb Ferenc, a fejlesztési részleg vezetője Csincsik András mérnökkel az új műszer tesztelését végzi. (A ŐSTK felvétele) Hordozható füstgázelemzö készülék A légszennyezés csökkentésére vagy teljes kiküszöbölésére olyan mérőműszerekre van szükség, amelyekkel a szennyezettség mértékét és összetételét a keletkezés helyén megbízhatóan mérni lehet. Erre a célra nemcsak könnyen hordozható, hanem pontos, megbízható működésű és könnyen kezelhető műszerek szükségesek. A Frankfurtban tartott Achema '88 vásáron 1988 júniusában a Dráger cég bemutatott egy elektronikus hordozható füstgázelemzö készüléket, amely az említett kívánalmaknak eleget tesz. A korszerű elektronikával ellátott MSI 2000 P jelű műszer sokcélú gázmérő berendezés. A levegő oxigén-, szén- monoxid-, szén-dioxid, kén-dioxid-, nitrogén-oxid-tartalmának, valamint a levegő koromtartalmának meghatározására egyaránt alkalmas. A mérés megkezdése előtt a műszer automatikusan kalibrálódik, ezalatt az összes érzékelőt egy tesztprogram segítségével ellenőrzi. A kalibráláshoz külön kalibrálógázt nem használ, a műszer 3 perc alatt mérésre kész. A mérés eredményét képernyőről lehet leolvasni, ami dialóg üzemmódot is lehetővé tesz. (Technika)
