Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 2. szám
F enyvesek, fjordok, fukar földek lányát, a Peer Gynt Solvejg- jét játszotta nemrég, mostoha telek hűséges gyerekét. Vonásait, külső megjelenését tekintve: Für Anikó ideális Solvejg. Nordikus arcából még nem tűnt el az ártatlanság bája, szemében ott bujkál még a szemérem, de belső rezdülései, félmondatai már egy magabiztos, küzdelemre kész felnőttet sejtetnek. Harmadik évét kezdte a főiskolán, amikor az Ibsen-mű tévéfilmváltozatát forgatami igazán nekünk való. Ami nem vet árnyékot erkölcsi értékrendszerünkre. Peer Gynt szerelme a hűség megtestesítője és én azért szerettem ezt a szerepet, mert amíg játszottam, elhittem, hogy Solvejg ón vagyok. És amit most is hiszek: a ma emberében is megvan az ő tisztasága; a környezetünktől, a kapcsolatainktól függ, hogy mennyit tudunk megmutatni belőle.“ Egy újabb meghatározó élménye: Az új földesúr szerelmes Herminje. iám Találkozás Für Anikóval Kiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiisiniiiiiiiiiii SZOVJET-AUSZTRÁL KOPRODUKCIÓ Ausztráliában, Új-Guineában, Angliában, Moszkvában és Le- ningrádban készül a Nyikolaj Mikluho-Maklajról szóló hatrészes sorozat. Mikluho-Maklaj orosz utazó, antropológus, néprajzkutató és földrajztudós volt és a múlt század hetvenes, nyolcvanas éveiben Ausztráliát és Óceániát utazta be, antropológiai és néprajzi tanulmányokat folytatva. Most szovjet és ausztrál tévések John Duigan rendezésében készítik az életrajz- filmet. AUDREY HEPBURN TV-FILMBEN A hatvanas évek kiváló és népszerű sztárja már sok éve abbahagyta a filmezést és Svájcban él. Most főszerepet vállalt egy tévéfilmben, melynek címe: Szerelem a tolvajok között. A filmben egy, ékszerlopással vádolt, elszegényedett arisz- tokratanót alakít. VIDÉKI ORVOSI RENDELŐ A szinte már számtalan kórház-filmsorozat láncolatába most már Anglia is bekapcsolódott, produceri minőségben. 13 részes sorozat készül egy vidéki angol kórház életéről, amely - állítólag - hú tükörképét adja a brit egészségügyi viszonyoknak. A BIKA TÉLEN Ez a címe a BBC dokumentumfilmjének, amely Pablo Picasso utolsó éveit mutatja be, azt a kort, amelyben sokat vitatott festményei létrejöttek. Ma a londoni Taté képtár őrzi az idős Picasso képeit. Családtagjai, barátai nyilatkoznak a 60 perces dokumentumfilmben. VISZÁLY A Forsythe Saga Nobel-dijas regényírója, Galsworthy, főművén kívül még számos alkotással gazdagította az irodalmat; egyik kevésbé ismert drámájából, a Viszályból az angol televízióban készítettek filmet. Az 1909-ben keletkezett mű egy makacs gyáros és munkásai közti konfliktusba foglalja az író véleményét az egyre jobban iparosodó Anglia társadalmi viszonyairól. ták. Tizennégy hónap telt el azóta, és most bebizonyosodott: Gaál István rendező jól választott. Für Anikó igazi Solvejg volt. A hűség, a tisztaság jelképe - látványos megoldások nélkül. „Az egész Peer Gynt egy szimbólum. Egy sűrített életérzés. Solvejg - ideál. Lehet, hogy hiányos a történelmi műveltségem, és valóban éltek ilyen nők, most mégis azt mondom: az ilyen emberfeletti tisztaságot egyszerűen lehetetlen és talán nem is szükséges elérni. Solvejg egész életét odaadó várakozással tölti. Abba öregszik bele, hogy Peer Gyntre vár. Ez így szép és megható, csak közben elmegy mellette az egész élete. Ez a fajta áldozat szerintem csak a vágyainkban létezik. A valóság egészen más. Az élet nem ismer abszolút tisztaságot; nem is szabad elfogadni tőle csak azt, Kosztümös szerep Jókaitól, játékfilm Lányi András rendezésében. „Ez a lány mindig, minden helyzetben máshogy viselkedik. És ettől volt izgalmas számomra. Hogy jelenetről jelenetre más lehettem. Mindig más. Bajban is vagyok, ha következetesen, egyetlen síkon kell a figurát végigvinnem. Elvégre senki sem megtervezett; szavak és szituációk változtatnak bennünket." Kozmutza Flórát, József Attila utolsó szerelmi versciklusának ihle- tőjét az Eszmélet című tévéfilmsorozatban formálta meg. Róla azt mondja: olyan mint egy márványtömb. Talán a nő hideg biztonsága, fegyelmezettsége, visszafogottsága miatt érzi ezt... a forgatás során is elsősorban azt tartotta szem előtt, hogy Flóra igazi pasztellfigura. Mélyről jövő sugárzással és a legfinomabb gesztusokkal. „Ha szerenLucélia Santos, a Rabszolgasors Isaurája új szerepben mutatko- íjíí: zott be hazájában: A rabszolgatartó lánya című 170 részből álló brazil :$:$ sorozat Sinhá Mocájaként. A tévéfilm cselekménye 1886-ban kezdődik egy brazíliai kávéültet- vényen. A nagyhatalmú báró, Ferreira birtokán a lobogó fáklyák jí:;:;: vérfagyasztó jelenetet világítanak meg: az oszlophoz kötözve egy néger rabszolga, mellette Brúnó, a brutális intéző üti, korbácsolja védekezni nem tudó áldozatát. A házból egy fiatal lány rohan ki, és ££: rákiált:- Hagyd abba, Brúnó, hagyd abba! Az intéző kelletlenül engedelmeskedik a lány, Sinhá Moca felszólításának, de fogai között elmor- mólja:- Ezek csak a korbácsra hall- gatnak. Mikor tanulja már meg végre? A film hősei - mint említettük -, Ferreira báró, a gazdag ültet- j*$: vényes, aki kegyetlenül bánik rabszolgáival, és lánya Sinhá ftjí: Moca, aki a rabszolgákban :j.vS a szenvedő embert látja, a vé- delmükre kel és egyre erőtelje- sebb ellensége lesz apjának. Hamarosan titkos támogatóra, szövet- ségesre talál Rodolfóban, a fiatal jogtanácsosban. A két fiatalt a közös érzelmek és célok egyre inkább közelítik egymáshoz, a barátságból szenvedélyes szerelem fejlődik, amelyet a kegyetlen ültetvényes minden erejével igyekszik megakadályozni. Hogy sike- rül-e neki, ez majd a maratoni hosszúságú sorozat vége felé derül ki. A tévésorozatnak 33 fontosabb szereplője van, a legnépszerűbb :í;í közöttük azonban Lucélia Santos, a 31 éves sztár, a mindössze 160 cm magas, fekete hajú, ragyogó szemű „zseb-Vénusz", akinek Hollywoodban aligha lenne sikere. Ennek ellenére Isaura megszemé- lyesítőjeként sikerült meghódítania több mint 30 ország tévénézőinek szívét-Kínától Kubáig. (rt) iííí Isaura r m uj szerepben A Csehszlovák Televízió a közeli hetekben kezdi meg a magyar -nyugatnémet koprodukcióban készült Ekke- hard című tévéfilmsorozat közvetítését. A történet egyik főszerepét Vladimír Kratina, a prágai Ipszilon Színház tagja játssza. (Szabó Róbert felvétele) • A hűség, a tisztaság jelképe volt (Helyey Zsuzsa felvétele) esés vagyok valamiben, akkor abban, hogy eddig egyetlen egyszer sem kellett naivának lennem. Mert könnyen lehet, hogy első látásra az jut eszébe rólam a rendezőnek. Persze, nem az a lesütött szemű, „bocsánat, hogy élek“-típus, hanem az a fülig szerelmes, tűzről pattant nai- va. A Madách Színházban is két igazi női alakot játszhatok, és most próbálom a harmadikat: Eduardo de Filippo Vannak még kísértetek című darabjában Mariát. A fiatal, kikapós feleséget." Film, színház, televízió. Itt is, ott is, amott is: Für Anikó. Végzős főiskolás, akinek jól indult a pályája. „Hogy ki, hol és mi miatt szenved, az egyedül az ö dolga. Nekem is vannak álmatlan éjszakáim, engem is bántanak bizonyos dolgok. A sikerről csak annyit: amit az egyik nagyon jónak minősít, azt a másik kevésbé értékeli, vagy egyenesen lehurrogja. Igen, ez ilyen pálya. Fontos, persze, hogy fontos, hogy mit teszek az asztalra, de még fontosabb az út, amely a célba vezet. Én nem vagyok habzsoló. Bízom benne, hogy a dolgok nem egyszerre dőlnek el. Vagyis nem a mennyiség, hanem a minőség a célom. Közben felkészültem arra is, hogy mindenkinek én sem fogok tetszeni. Loholok hazafelé, mert tudom, hogy ki lesz este a tévében, erre összefutok valakivel, aki azt mondja róla: már attól is megörül, ha a képét látja. ízlések és pofonok. Tehát nem a végeredmény - a munka a fontos. A munka, amellyel előbbre jutok. Én nem azon töprengek, hogy mi lesz, hanem azon, amin éppen dolgozom. Ami most, ebben a percben, ebben az órában van. Hogy közben mi lappang a lelkemben? Azt még egy pszichológusnak sem árulnám el." SZABÓ G. LÁSZLÓ A műsorszóró műholdak üzembe állításával párhuzamosan, egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a nézők körében az adások vételére alkalmas parabolaantennák és dekódoló berendezések iránt. Annál is inkább, mivel egynéhány szocialista országban is kaphatók, így elegendő körülnézni és érdeklődni például a nagyobb budapesti áruházakban, ahhoz, hogy pontosabb elképzelés alakuljon ki bennünk a rendszer működését illetően. Hosszabb nézelődés után, az információk birtokában már azt is tudjuk, miben különbözik a kereskedelmi adás a televíziós társaság által sugárzottól. Az igazi nagy műsorkínálatra azonban a közelmúltban beindult „űrtévésítési" folyamattól lehet számítani: köztudott, hogy Európa minden országa fokozatosan áttér a műho'das sugárzásra, ami egyelőre országonként öt csatorna kihasználását jelenti. Figyelembe véve a besugárzott terület nagyságát, a szórási körzeteket, ez annyit jelent, hogy Európa minden pontján az adások legalább egyharmada fogható lesz (már most sincs okuk a dekódertulajdonosoknak panaszra, mivel nálunk is huszonegy műsor látható elfogadható minőségben). A számítások szerint Közép-Európában, az ezredforduló táján mintegy öttucat adás vételére lehet számítani, de a hazai tévéállomások műsora is eljut majd kontinensünk szinte minden államába. Egyébként a csehszlovák adó a többi szocialista országbeli „társával" együtt a Guineai-öböl felett, az Egyenlítő síkjában, a Nyugati hosszúság egyes fokán lesz „felfüggesztve", csaknem harminchatezer kilométeres magasságban a földfelszín felett. Megfelelően erős távcsövei, felhőtlen éjszakákon, a zenit felett húsz fokkal láthatjuk majd apró, fénylő pontként a Déli égbolton. Sugárzási energiáját napelemekből nyeri, amelyek csak a megvilágítás időtartama alatt működnek. Persze éjszakai sugárzásra is nyílik lehetőség, ilyenkor akkumulátorokkal működik, amelyek nappal feltöltődnek. Helyzetéből adódóan, kúp alakú sugárnyalábja elnyújtott ellipszisként vetül a földfelszínre. Az adás természetesen az országhatároktól többszáz kilométeres távolságban is fogható. Bár a műsor műszaki minősége a jelenleginél jobb lesz, a műholdas tévéközvetítés nem jelent nagyobb áttörést a televíziózás történetében. Annál is inkább, mivel a szerkesztési koncepció megváltoztatása egyáltalán nem egyszerű, és kérdéses az is, hogy mennyiben lehetséges. Tanúskodjék erről egy fél évszázadnál is régebbi példa a televíziózás kezdeti korából. Stúdióbeszélgetés, játékfilm, tudományos érdekességek, polinéziai népszokások, hírek a nagyvilágból - a tévéműsort lapozva alig hiszünk a szemünknek, amikor a dátumot nézzük: nem tévedés, a párizsi televízió 1933-as műsorából tallózunk. Igaz, akkor még fekete-fehérben sugároztak, de mondja valaki, hogy van új a nap alatt. Ne legyenek hát túlzott elvárásaink a műholdadásokat illetően. Hogy az ötven program nagyobb műsorkínálatot jelent? Gondoljunk csak bele: míg korábban a filmalkotások nagy része művészi igény szerint készült - ennek megfelelően a gyártási tempót nem elsősorban a határidők szabták meg -, addig a tévéfilmeket pontos ütemterv szerint forgatják. Ilyen körülmények között aztán inkább becsületes iparosmunka a végtermék, mint művészi alkotás. Kivétel persze, mindig akadhat. A műsoréhség és a gazdaságossági szempontok érvényesítésének további következménye, hogy azonos szereplőgárdával és műszaki stábbal, egyetlen felépített díszlet között több műsort érdemes forgatni. így születnek a sorozatok is. Az állandóan növekvő műsoridő és az ebből eredő tömegtermelés következménye, hogy igazán jó tévéfilm vagy -sorozat aránylag kevés készül. Azok pedig, a nemzetközi músorcsere törvényei szerint „kézről kézre" járnak. A sugárzás időpontja attól függ csupán, melyik televízió, mikor figyel fel az új műsorra, vagy mikor van rá pénze. Mindezek figyelembe vételével Igazán elgondolkodtató, hogy mennyit érdemes áldozni a műholdvevő antennára. Annál is inkább, mert világszerte beköszöntött a tömeges videózás korszaka. Ez újabban egyre nagyobb fejtörést okoz a tévésekeknek, mert statisztikai adatok szerint a képmagnót alig használják tévéműsorok felvételére, szinte kizárólag olyan filmeket tekintenek meg rajta, amelyeket a televízió nem sorol adásába. Ez persze egy idő után arra kényszeríti majd a tévéseket, hogy olyan ötletekkel álljanak elő, amelyekre „vevő" lesz a legigényesebb néző is. OZOGÁNY ERNŐ ÚJ SZÚ 14 1989.1.13.
