Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-07 / 14. szám
A -m utóbbi két évtizedben a városala- r\íL kitó gazdasági-társadalmi erők rendkívüli módon felgyorsultak. A legfőbb közülük az ipar. A társadalmi szervezettség központosító hatása is erőteljesen fokozta a városiasodást. Ahol a legerősebb a városalakító tényező, az iparosítás, ott a legnagyobb a vonzerő. Nagykapos (Veiké Kapu- áany) ilyen város. Az iparosodás üteme egy- ben-másban még az országos átlagot is meghaladja. Jelenleg a járás ipari termelésének több mint 65 százalékát az Ung vidéke adja. Éppen ezért a városba áramlás is egyre erősebb. Visszapillantás A legrégibb oklevél 1214-ben Kapóst Co- pus néven említi, majd száz év múlva már Kapus a neve. Egy másik oklevél szerint Kapósnak 1414-tól mezővárosi rangja volt, bár egyszerű, földszintes házai inkább emlékeztettek falura, mint városra. Később Kiska- pos, Kapós és Csepel összeépült és kialakult- Mindenekelőtt az - kezdi a pártelnök -, hogy ma már Nagykapos és környéke férfi lakosai számára helyben biztosított a munkalehetőség. Továbbá az, hogy jelenleg közel tízezer lakosa van a városkának. Még 1960- ban is csak háromezer volt. így természetes, hogy gombamódra nőnek a lakótömbök és az önerőből épített családi házak. Az aztán megint csak természetes, hogy akit munkahelye évtizedek óta ideköt, az itt is telepszik le. Ezeknek az embereknek lakást kellett és kell a jövőben is építeni. És nemcsak lakást.- Van-e ma Nagykaposon lakásgond?-Szövetkezeti lakást minden igénylő azonnal kaphat.- És államit?- Arra egy-két évig várni kell. Viszont kevés az óvoda és a bölcsőde. Az alapiskolákban gond a tanteremhiány. Különösen rossz a helyzet e téren a magyar tanítási nyelvű alapiskolákban.- ön elsősorban pedagógusként érzi át e kérdés komolyságát, mi a teendő? • Vaszily László, a pártelnök Nagykapos, amely ma Ung-vidék legnépesebb települése. A város gyors fejlődése a hatvanas években kezdődött. Erről az időszakról Vaszily László pedagógus, a városi pártbizottság elnöke így beszél:- Nagykapos az utóbbi évtizedek rohamos fejlődését a Vajáni (Vojany) Hőerőmű és a Slovnaft telepítésének köszönheti. Ez a két energetikai üzem határozza meg a város jelenét és jövőjét. Majd újabb ipartelepítés következett: a tranzltállomás, a Likotex és a JAS bardejovi cipőgyár részlege.-A város fejlődése valóban dinamikus- kapcsolódik a beszélgetésbe Géczi Lajos nyugalmazott magyar-orosz szakos tanár.- Persze, az már kérdés, hogy a gyors ütemű építkezéssel nem tartott lépést az infrastruktúra, a minden igényt kielégítő közművesítés és szolgáltatás fejlesztése. E téren még sok a teendő.- így látja a pártelnök is?- Valóban igaz, hogy az infrastruktúrát illetően jócskán akad gond is. Mielőtt azonban erről bővebben szólnék, hadd mondjam el, hogy az ötvenes években, sőt még a hatvanas évek elején is sokan Ostravában, Mos- ton, Prágában és más cseh ipari központokban keresték meg a mindennapi kenyérre valót. Voltak, akik felmérték az akkori lehetőségeket és elköltöztek Nagykaposról. Azóta már sokan visszatértek közülük.-Hadd tegyem ehhez még hozzá, hogy a múltban az Ung vidékén a néhány tucatnyi munkást foglalkoztató téglagyáron kívül nem volt más ipari létesítmény - mondta Géczi Lajos.- Ebben a tekintetben nemcsak a történelmi örökség súlyát kellett levetniük, hanem egy gazdaságpolitikailag elhibázott korszakét is. Gondolok itt az ötvenes évek elején végbement s rosszul értelmezett szövetkezetesítésre. Köztudott, hogy az évtized második felében e vidéken több szövetkezet felbomlott, s az újrakezdés nem volt könnyű.- Ez bizony akkoriban gazdasági és társadalmi szempontból is káros és felesleges feszültségeket okozott vidékünkön. Persze, ezen már régen túlvagyunk, s levontuk a kellő tanulságokat - mondja a pártelnök. Léptékváltás Nagykapos jelenéről nyilván sokkal köny- nyebb szólni, mint a múltjáról, s közvetlenül is kitapinthatók fejlődésének mozgatórugói. Mi az, ami ilyen vonatkozásban a legtömörebben kifejezhető?- Ez a gond évek óta szorít bennünket, sajnos, máig nem oldódott meg. Pedig az oktatás minősége a jövő minőségét határolja be.- Mikorra várható változás?- Csak az ezredforduló végére. A magyar alapiskola épületéhez 16 osztály hozzáépítését tervezzük. Ez talán majd enyhít a gondokon, .de teljesen nem oldja meg.- Nehéz egy fejlődő városról teljes képet adni. Ezért csak a leglényegesebb dolgokat vesszük sorra. Nemcsak a szépeket, azokat is, amelyek gondot jelentenek. Feltétlenül tovább kell fejleszteni a közművesítést, az üzlethálózat bővítése is napirenden van. Szeretnénk a városból elterelni a teherautó-forgalmat. Gondjaink között említem meg a nők foglalkoztatásának kérdését. Jelenleg legalább négyszáz nő számára kellene új munkahely, a közeljövőben erre sincs kilátás.- Több emberrel beszélgettem, s az elismerő szavak mellett jócskán hangzottak el panaszok is. Legtöbben a kórház megszüntetését, és következményeit, az egészségügyi ellátás romlását sérelmezik. A lakosság véleménye szerint a kórházat nem megszüntetni, hanem fejleszteni kellett volna.- A bírálat jogos, el kell fogadnunk, csupán annyi magyarázattal: mi minden tőlünk telhetőt elkövettünk, hogy maradjon a kórház. Az illetékes egészségügyi szervek azonban hajthatatlanok voltak. Ez van - tárja szét karját tehetetlenül a pártelnök.- Egyéb sürgető feladatok?- Ezek közé tartozik a kétnyelvű feliratok, utcatáblák problémaköre is. Igen, ez vontatottan halad, de folyamatban van, rövid időn belül ezt is szeretnénk végleg megoldani, hiszen a város lakosainak 55 százaléka magyar nemzetiségű. Kétféle törekvés Vidéki városaink újjáépítésében kétféle törekvés figyelhető meg. Az egyik a mindent lebontani elve, a másik megőrizni a város egyedi építészeti értékeit és a múlt emlékeit. Hallgassuk tovább a pártelnök véleményét:- Nagykapos újjáépítési és rendezési terve régebben készült. Ennek lényege a belső városrész rekonstrukciója és az új városközpont kialakítása.- A szándék világos, itt a mindent lebontani elv szerint folytatódik a városrendezés.- Ma már Kapóson nincs olyan épület, amelyet érdemes lenne az utókor számára megőrizni. Viszont a régi, földszintes házak közül sok a komfort nélküli, korszerűtlen lakás, így célszerűbb, ha helyükre többszintes lakótömböket építenek. Ezzel párhuzamosan épülnek a város déli részén a kültelkes családi házak.- A fiatalok hol telepednek le szívesen?- Döntő többségük állami vagy szövetkezeti lakásban. Kevesen vállalkoznak önerőből családi ház építésére. Valami „pionír" lendületet kell látni ebben a gyors városfejlesztésben, és olykor-olykor nyers feltörő erőt, s hallatlan lehetőséget a további emelkedésre. Egyben-másban kell is az emelkedés. Hagyományőrzés A nagy múltú település tehát régi jellegének feladása árán is igyekszik lépést tartani a korral, miközben küzd a jelen gondjaival. Ez érződik e röpke beszélgetésből, a néhány eredmény és gond felsorolásából is. Nagykapos azonban a járás általános szellemi életének formálásában, alakításában, az új értékek megteremtésében is meghatározó szerepet játszik. Van egy gimnáziuma - magyar és szlovák tanítási nyelvű - mezőgazdasági szakközépiskolája, egy szaktanintózete, két alap- és egy kisegítő iskolája. Géczi Lajost arról kérdezem, milyennek látja a városka szellemi térképét, kisugárzó hatását.- Ami a régebbi múltat illeti, Kapós szellemi hírnevét valójában egyetlen név őrzi maradandóan: Erdélyi János költő, népdalgyűjtö filozófus neve, aki itt született 1814. április 14- én. Jobbágy szülők gyermeke volt, a nádfe- deles szülőház még az ötvenes évek elején is állt, sajnos, később lebontották.- Hogyan őrzi ma a város jeles szülöttének emlékét?-Erdélyi János hagyományőrző kultusza ötvenéves kihagyás után 1964-ben indult el újra. S mondhatom, mindjárt a kezdet kezdetén rendkívüli pezsgést hozott városunk és környékünk kulturális életébe. Már akkor felismertük Erdélyi gondolatainak mához szóló üzenetét. • Géczi Lajos tanár- Emlékművet is avattak azóta.- Igen, az emlékművet Nagy János szobrász készítette, avatására 1968. január 20-án került sor. Van egy Erdélyi János emlékszoba is.- Az Erdélyi-hagyományok ápolása tehát 1964-ben kezdődött. Ez volt az elindítója az évről évre ismétlődő megemlékezéseknek. Hogyan készülnek az idei ünnepségekre?- Az idei Erdélyi-napokat születésének 175. évfordulója tiszteletére szervezzük. Az ünnepi sorozat április elsején kezdődik és 8-án fejeződik be az Ung vidékéről és a Bodrogközből származó írók találkozójával.- A vidéki szellemi életnek ha nem is jellemző, de figyelemre méltó tünete a hagyománykeresés és -őrzés.- Ez valóban így van. A szellemi élet mai alakítói fontosnak tartják ezt az azonosságtudat erősítésének szempontjából is. Hiszen a hagyományok ereje napjainkban - akár tudomásul vesszük, akár nem - alakítója, formálója az egészséges lokálpatriotizmusnak.- Nagykaposon sok a pedagógus. A legszámottevőbb értelmiségi réteg, amely jelentős tényező a város szellemi arculatának formálásában. Vajon mindenki részt vesz ebben a közös kulturális értékmegőrző tevékenységben?- Sajnos, nem. S ha röviden akarom jellemezni Nagykapos szellemi életének színvonalát és mozgásirányát azt kell mondanom, sok még a tennivaló. Olyanfajta aktív szellemi életről, amilyen évtizedekkel korábban volt, ma nem beszélhetünk.- Mi ennek az oka?- Sok az összetevője, de ezekről most hadd ne beszéljek. Egy tény, mi mindent megteszünk azért, hogy az Erdélyi-napok ne szolgáljanak csak felmondandó, szóvirágokkal megtűzdelt szónoklatok színhelyéül, hanem váljanak tettekre ösztönző tényezővé. Az elmondottakhoz még annyit: a nagyka- posi értelmiségiekben bizonyára sokkal több alkotó erő szunnyad, mint amennyit valójában felhasználnak a jelent és jövőt formáló közös szellemi tevékenységben. TÖRÖK ELEMÉR • Erdélyi János emlékműve Bogoly János felvételei • Az új városközpont
