Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-31 / 13. szám
I A múlt év eredményeinek értékelésével lezárult egy szakasz a Bát- kai Állami Gazdaság történetében. Huszonnyolc esztendei önálló gazdálkodás után ezt az évet már a rimaszombati (Rimavská Sobota) Rimává Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kombinát teljes jogú tagjaként kezdte meg a 7715 hektáron termelő Balog-völgyi nagyüzem. • Fordulat 2 a növénytermesztésben 2 A múlt esztendő azonban nem csu• pán e változás miatt marad emlékezetes 2 a dolgozók számára, hanem - s ez • kissé különös játéka a sorsnak - azért • is, mert a csaknem három évtizedes • közös gazdálkodásnak ez volt a leg• eredményesebb esztendeje. Arra még 2 nem volt példa Bátkában, hogy a nö• vénytermesztési ágazat összességében túlteljesítse tervfeladatát. Tavaly ez tör• tént. A kalászosok és a takarmánynövények bő hozamának köszönhetően több • mint 1,3 millió korona értékű termék• többletet produkált az ágazat. Itt kell elmondani, hogy ha az emlékezetes • július eleji jégvihar nem szed vámot 2 a búza- és árpatermésből, most lega• lább ötmillió koronával volna gazdagabb 2 a vállalat. A hatszázötven hektáron termesztett kukoricájuk szintén szép ter• mést hozott, s csupán a cukorrépában 2 kellett ismét csalatkozniuk. A gyengébb • eredmény okai a hiányos kelésben, 2 a hatástalan vegyszerezésben, a kézi • művelésben stb. keresendők. A takar- 2 mányféléknek igazán kezdvezett az el• múlt esztendő időjárása, így a tervezett • 30 400 tonna helyett 37 300 tonnán fe• lüli mennyiséget gyűjtöttek be, megte• remtve ezzel az állatállomány telelteté- 2 sének kedvező feltételeit. • A szóló- és gyümölcstermesztés 2 szempontjából az elmúlt esztendőt átla• gosnak minősítették. Szőlőből több, al- 2 mából kevesebb termett az utóbbi esz• tendök átlagánál. A jövőt illetően ötven- .• három hektáron tervezik állandósítani 2 a termő szőlőterületet. Egy közel 30 • hektáros ültetvényt felszámolnak, ennek 2 csaknem a felét már előkészítették • a gyümölcsfák telepítéséhez. 2 Az időjárás kétségtelenül szövetsé• gese volt az elmúlt esztendőben a gaz- 2 daság dolgozóinak, de maguk is sokat • tettek a növénytermesztési ágazat sike• re érdekében. Szemmel láthatóan javul- 2 tak a gazdálkodás alapfeltételei. A Ba• log-völgyi öntözőrendszer kiépítése 2 után több mint kétezer hektáron tértek át • az öntözéses gazdálkodásra, azonkívül 2 nem kevesebb mint 3,3 millió koronát • fordítottak a talaj termőképességének • javítására. 2 Kedvezően alakult az állattenyésztés • elmúlt évi mérlege is. A tejtermelés 2 tervét túlteljesítették, jelentősen növel• ték az egy tehénre jutó fejési átlagot. 2 Változatlanul magas szintű a termelés • a fügéi (Figa) sertés-nagyhizlaldában. • így aztán a tejminöségi és borjúelhullási • gondok ellenére ez az ágazat is „hozta" • a várt eredményt. 2 Az elmúlt évben jelentősen sikerült • csökkenteniük a termelési költségeket. Különösen ^ műtrágya-megtakarítás • volt jelentős, de a gépek üzemeltetését 2 szintén gazdaságosabbá tették. Mindez • nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a ter• vezett 6 millió korona nyereségnél töb- 2 bet értek el. A kedvező gazdálkodás • eredményeként most több pénz jut fejlesztésre, szociális célokra, s nagyobb • összeget oszthattak szét nyereségré- J szesedés címén. 2 Szigorodnak 2 a gazdálkodás feltételei A jövő mindezek ellenére nem ígér- 2 kezik gondtalannak. A közeljövő felada• tait Július Korenek, a gazdaság volt üzemgazdásza fogalmazta meg legtalá• lobban, aki január óta a Rimává kombi- 2 nát gazdasági igazgatóhelyettese. • - Január elsején új gazdasági szabá• lyozók, új felvásárlási és nagykereske- 2 delmi árak, új „játékszabályok" léptek 2 életbe - mondta. - Ezentúl minden • vállalatnak gondoskodnia kell a teljes • önállóság megalapozásáról. Tudomásul 2 kell vennünk, hogy lejárt az olcsó beru• házások, a könnyen szerzett állami tá- 2 mogatások és hozzájárulások ideje. • A Bátkai Állami Gazdaságot a harmin- 2 cadik termelési-gazdasági csoportba • sorolták, aminek a helyességéhez nem • fér kétség. Ebben a csoportban 100 • kitermelt koronára 36 korona pótlék jár. • A gazdálkodás szerkezete változatlan 2 marad. Az idén kalászosokból hetven • tonnával kell többet termelni, de még 2 ennél is fontosabb a minőség javítása. • A termésnek legalább 30 százalékát • kenyérgabonaként kell értékesíteni a jobb bevétel érdekében. A sörárpánál szintén ki kell használni a kedvezőbb értékesítési lehetőséget. Valamennyi dolgozónknak tudatosítania kell, hogy az említettekkel a jelenleginél sokkal nagyobb jövedelmet érhetünk el pluszkiadások nélkül. Mindehhez pontosságra, figyelmességre, s nagyfokú agrotechnikai fegyelemre lesz szükség. Bevétel szempontjából rendkívül fontosak számunkra az olajnövények. Ha ezekből legalább 3 tonnára emeljük a hektárhozamot, jelentős pluszbevételhez jutunk. A cukorrépa-termesztésben szintén döntő változásra van szükség, hiszen a mai feltételek között elfogadhatatlan a 30 tonnán aluli hozam, a kézi művelésre és begyűjtésre kifizetett jelentős munkabér, ami igencsak drágítja a termelést. A takarmánytermesztésben szintén hangsúlyt kap a minőség, s ezzel összefüggésben a veszteségek csökkentése. A szőlő- és gyümölcstermesztés a legderűlátóbb becslések szerint sem lehet gazdaságos, viszont a veszteségesség mértéke nem lehet közömbös a gazdaság számára. Kulcsszerepben a minőség Az állattenyésztésben szintén a gazdaságosság és a minőség kerül előtérbe. Az új feltételek között megengedhetetlen, hogy például a tejnek csupán 45 százalékát értékesítsék az első osztályban. Ebből tavaly több mint egymillió korona vesztesége származott a gazdaságnak. Hasonlóan fontos feladat a borjúelhullás csökkentése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor még a vezető dolgozók is hajlamosak objektív magyarázatot keresni a hiányosságokra. A silány tejminőséget például a fejóházak avult állapotával indokolták. A telepeken fokozatosan korszerűsítették ezeket a létesítményeket, de a várt javulás elmaradt. Most ugyanezek a dolgozók és vezetők a változatosság kedvéért a tehénállomány egészségi állapotával indokolják a gyengébb minőséget. Részben igazuk van, de a kérdést úgy is fel lehet tenni, hogy vajon miért betegedtek meg a tehenek? Ha ebben az irányban vizsgálódnánk, megint csak oda lyukadnánk ki, hogy az emberi tényező döntő szerepet játszik az eredmények alakulásában. Vitathatatlan előnyök Az állami gazdaság dolgozói természetesen büszkék az utóbbi évek javuló eredményeire. Jó, hogy van sikerélmény, amelyből erőt lehet meríteni. Ugyanakkor némi bizonytalanság, aggodalom is tapasztalható a dolgozók egy részénél az újszerű agráripari egyesülés kapcsán. Mi tagadás, sokan féltik az eddigi eredményeket. Többek szerint ok néjkül, ugyanis az állami gazdaság teljes önállóságot élvez a kombináton belül. Dolgozói ezentúl is úgy élhetnek- boldogulhatnak, ahogyan dolgoznak. Előnyei viszont kétségtelenül vannak, lesznek az egyesülésnek. Elsősorban a tagüzemek kölcsönös együttműködését illetően. Például amikor a határban még, vagy már kevés a munka, az élelmiszer-ipari üzemek kedvező munkalehetőséget kínálhatnak a mezőgazdasági dolgozóknak. Azonkívül a cukorgyár, a sörgyár és a konzervgyár, illetve a húsfeldolgozó üzem melléktermékeit szintén jól hasznosíthatják a kombináthoz tartozó mezőgazdasági üzemek. A mezőgazdasági gépek pótalkatrészeinek gyártására szakosodott rima- szombati Gép- és Traktorállomással különösen a gépjavításnál és az idénymunkák végzésénél lehet hasznos az együttműködés. Nem beszélve arról, hogy a Rimává tagüzemeinek ezentúl aligha lesznek gondjai a zöldség, gyümölcs, hús és sörárpa értékesítésével. Más lapra tartozik, hogy az egyesülésben való részvétel a mezőgazdasági alaptermelést folytató vállalatokat szintén jobb munkára kötelezi. Az egyesülés gazdálkodásának eredményessége jórészt attól függ, mennyire veszik komolyan a tagüzemek a partnerkapcsolatokat, a kölcsönös kötelezettségek teljesítését. HACSI ATTILA A Kassai (Kosice) Frucona állami vállalat idei bemutatkozása a SALIMA nemzetközi élelmiszer-ipari kiállításon sikeres volt. Noha immár hagyományosan részt vesz ezen a szemlén, ez az év mégis más volt, mert első ízben szerepelt állami vállalatként, mint önálló kiállító. Az igényes versengésben FRUKTELA elnevezésű termékcsaládja, amely változatos ízkombinációban a gyümölcsös-tejes koktélok és desszertek alapanyaga, díjat nyert. Az összesen 323 - ebből 245 hazai - nevezett termék közül egyébként huszonnyolc kapta meg az Arany Salimát.- A FRUKTELA, amely tejjel és más tejtermékekkel is közvetlenül keverhető - mutatja be a „győztest" Jozef Maslej mérnök, a vállalat értékesítő részlegének vezetője -, málna-, fekete- és pirosribiszke-, valamint barackízzel jelentkezik a piacon. Mielőtt elhoztuk volna Brnóba, gondosan felkészültünk, és közben egy-két díjat is elnyertünk, például a nyitrai (Nitra) Agrokomp- lex országos mezőgazdasági kiállításon. Különben az említett termékfélék megtalálhatók a piacon és elnyerték a vásárlóközönség rokonszen- vét. Ez annak köszönhető, hogy termelésünk igazodik a fogyasztói igényekhez. A tejipari vállalatokkal együttműködésben számolunk azzal, hogy ilyen jellegű koktéltermékeket is gyártani fogunk. Egyrészt a kiskereskedelmi hálózat, másrészt az iskolák napközi otthonai számára, eltérő tömegben és csomagolásban. A 420 grammnyi málnaízű alapanyag ára öt korona lesz, a jóval nagyobb tömegű pedig 34,80 korona. Ebből a koktélalapanyagból már tavaly száz tonnát állítottunk elő, s az idén ezt a mennyiséget szándékunkban van megtízszerezni. Gazdag a Frucona termelési programja. S nem véletlenül sorolják az ország legeredményesebb tartósító vállalatai közé. Már tiz éve példásan teljesíti az állami terv legfontosabb mutatóit, több elismerést és állami kitüntetést kapott. Tavaly megteremtették az új gazdasági mechanizmusra való átállás kedvező előfeltételeit és ez év kezdetén állami vállalattá váltak. Hét üzemükhöz nyolcadikként felzárkózott a nagymi- hályi (Michalovce) sörgyár, amelyet az eredetileg tervezett felszámolás helyett korszerűsítettek. S megtudtuk, hogy Sabinovban befejezés előtt áll egy évi nyolcezer tonna kapacitású tartósitó üzem építése.- Vállalatunkban mintegy 340 féle terméket állítunk elő. Többek között szeszt, ecetet, húskonzervet, befőttet, lekvárt és dzsemet, zöldség- termékeket stb. Termékskálánk olyan széles, hogy szinte könnyebb vojna felsorolni, mit nem gyártunk. Termelési programunk több száz millió korona értékben kiegészült gyümölcs- és zöldségtermékekkel, üdítőitalokkal. Tavaly 23 új termékünk került a piacra hatvanmillió korona értékben. Újdonság például a tartósított laskagomba, néhány változatban. Félkészáruként főleg vendéglői feldolgozásra szállítjuk. Az utóbbi időben figyelmünk előterébe került a szója. Úgy mondják, hogy ^kínaiak már egy ezredévvel ezelőtt 999 féle elkészítési módját ismerték. Mi is arra törekszünk, hogy hasznosítsuk ezt a sok fehérjét tartalmazó hüvelyest. A piacon már beszerezhető a spagetti ízesítésére felhasználható Morcadella, s kétféle - szója, illetve laskagomba és máj alapanyagú - kenőmájas. Kalóriaszegény termékeink is vannak, és újdonság a főleg fogyókúrázók számára alkalmas almaecetünk. Szót ejtettünk a termékfelújításról is. Ezzel kapcsolatban Jozef Maslej megemlítette a tiúsos, illetve zöldséges szójakészítményüket, valamint a boltokban már kapható Boby salátát. Felvetettük azt a kérdést is, vajon főleg nyáron lesz-e elég üdítőital!- A dzsussz-értékesítés megtorpanásán azzal kívánunk segíteni, hogy hozzáfogunk háromféle, C-vitaminnal dúsított gyümölcsnektár gyártásához. A nyári idényben pedig a leginkább keresett limonádék amúgy sem gazdag választékát akarjuk bővíteni a Tina elnevezésű, háromféle cit- rusz-alapanyagú üdítővel. A pezsgőborok közül a Sálit, illetve a Flippert illesztjük termelési programunkba. Az igényesebbek számára a Perla termékcsaládot kiegészítjük a mandarin-, kivi-, mangó-, maracua- és ananászízú alkoholmentes italokkal. Mégpedig a szomszédos Magyarország példáját követve, egyliteres palackozásban. S új „köntösben" jelenünk meg a piacon a Pepsi- colával is. A Frucona évek óta eredményesen együttműködik a magyarországi vállalatokkal. A Tina és más új termékei általában ennek az együttműködésnek köszönhetők. A vállalatnak az eredmények mellett vannak gondjai is. így például a szójából készült, említett termékei iránt nagy a kereslet, s ezt az évi ötezer tonnányi áruval nem tudják teljesen kielégíteni. Ez arra sarkallja őket, hogy elmélyítsék a szójatermelőkkel, mindenekelőtt a Keszegfalui (Kamenicná) és a Szimói (Zemné) Efsz-ekkel való együttműködést. A gyakorlat ugyanis azt tanúsítja, hogy a jó termékek iránt mindenütt nagy a kereslet, s erre lehetőleg gyorsan kell reagálni. KISS ÁRPÁD Stursa R. illusztrációs felvételei az idei Salima nemzetközi élelmiszer-ipari bemutatón készültek 51. A Frucona sikeres bemutatkozása Télért - aranv