Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-31 / 13. szám
A szocializmus további fejlődése, előnyeinek teljes kibontakoztatása attól függ, hogyan sikerül megvalósítanunk a gazdasági és társadalmi átalakítást. Olyan forradalmi lépés ez, amely mint minden nagy társadalmi változás, egész sor nehézséget és problémát is hoz magával. Ezeket közös erőfeszítéssel, szorgalmas és következetes munkával kell megoldanunk. Járásunkban a Nemzeti Front szerveinek és szervezeteinek tevékenysége elsősorban a gazdasági feladatok megvalósításában kap tág teret, erre összpontosítjuk az erőnket. A Nemzeti Front sokrétű munkával járul hozzá a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, a dolgozó értelmiség, a nők és az ifjúság, s lakosságunk más csoportjai egységének megszilárdításához. Segít elmélyíteni a párt kapcsolatát a dolgozók széles rétegeivel és a választási programok teljesítésére mozgósítva bevonja a lakosság tömegeit a falvak és városok szépítésébe, építésébe. Az elmúlt időszakban eggyüttmúVéleményt mond: Kosztolányi László, a Nemzeti Front Komáromi (Komárno) Járási Bizottságának titkára ködésünk által figyelemre méltó eredmények születtek. Egész sor építkezést fejeztünk be. Járási székhelyünkön például a Magyar Területi Színháznak is otthont adó kulturális központ épületét, fedett uszodát, egészségügyi központot, alapiskolát, áruházat, szikvízüzemet - hogy csak néhányat említsek. De befejezés előtt áll a húsfeldolgozó üzem újjáépítése és bővítése, Karván (Kravany nad Dunajom) egy korszerű gyümölcstároló, Csicsón (Ciöov) a halastavak, a szakmunkásképző épülete és még több, járásunk szempontjából fontos létesítmény. Szép sikereket könyvelhettünk el a Z akció beruházási részének teljesítésében, itt elsősorban arra törekedtünk, hogy a lakosság kezdeményező és cselekvő igyekezetét olyan építkezéseken kamatoztassuk, amelyeket egyéves határidőn belül át tudunk adni. Három év alatt 115 ilyen építkezést sikerült befejezni. A legfotosabbak közé törtozik az alsópéteri (Dolny Peter) közigazgatási központ épülete, a páti (Patince) szabadtéri színpad, a naszvadi (Nesvady), nemesócsai (Zemianska Olca), a bajcsi (Bajő) óvoda és a több mint 41 km hosszú vízvezeték-hálózat. A 8. ötéves terv feladatait három év alatt 92,5 százalékra teljesítettük, úgy, hogy járásunk lakosainak munkája által 147,1 millió korona értéket hoztunk létre. A komplex lakásépítés során 1986-1988 között összesen 1481 lakás épült fel, s az ötéves terv végéig még több mint 1500 lakást kell felépíteni járásunk területén. A CSKP KB Elnökségének dokumentuma a Nemzeti Front szerveinek és szervezeteinek most azt adta feladatul, hogy még hatékonyabb, még átfogóbb szervezőmunkát, még vonzóbb és sokrétűbb tevékenységet fejtsen ki tagsága körében. E dokumentum elvei arra irányulnak, hogy a politikai rendszer demokratizálása és ezáltal cselekvő ereje kiteljesedjen, hogy a szocialista önigazgatás megvalósításával az emberek alkotó képességei jobban kibontakozhassanak szocialista építésünk során. S hogy a társadalmi érdeklődés, aktivitás mind szélesebb rétegeket kapcsoljon be közös feladataink meghatározásába, gondjaink megoldásába és a nyilvánosság ellenőrző szerepének érvényesítésébe. Ezek az elvek és új elvárások tagságunk teljes megértésére és támogatására találtak. Nem lehetünk azonban elégedettek a munkánk minőségének javulásában eddig elért eredményekkel. Ugyanis még nem mindenütt értették meg ezeket a határozatokat, s még nem minden szervezet dolgozik úgy, hogy a benne foglaltakat megvalósítsa. Főleg abba nem nyugodhatunk bele, hogy most, amikor új módszerekkel, elemekkel kéne érdekesebbé és vonzóbbá tenni szervezeteinkben a tevékenységet, némelyik faluban még a meghatározó szerepet betöltő társadalmi szervezetek közül is több formális munkát végez csupán, vagy egyáltalán nem fejt ki semmiféle tevékenységet. Mondjuk ki úgy, ahogy van, sokszor még ma is a tagok, a taggyűlések száma, a tagsági illetékek befizetése szerint értékelik ezeknek a szervezeteknek a munkáját. Még mindig nem mindenütt vált alapvető és legfontosabb mércévé a tagok konkrét tevékenységének színvonala, a szervezet munkájának tartalma, rendezvényeinek minősége. Most az a legfontosabb, hogy minden szervezetünk áttérjen a feladatok hangoztatásáról a konkrét, a gyakorlati munkára, s hogy energikusan lásson hozzá sajátos tevékenységének - az ehhez szükséges új, vonzóbb és érdekesebb tartalmi és formai követelményeknek - megteremtéséhez és kibontakoztatásához. Ezt természetesen nem lehet elvont filozofálgatással, felhívásokkal és a feladatok adminisztratív szétírásával végrehajtani: Meg kell szabadulnunk végre a bürokratikus, körülményes dirigálgatás módszereitől, s minél szélesebb teret kell adnunk az alulról jövő kezdeményezésnek. Sajnos, ez a kezdeményezés még nem kevés helyen - hiányzik. A járási szinten végrehajtott intézkedések ez idáig főként járási szerveink munkájának szervezését érintették, azonban társadalmi szervezeteink belső életének demokratizálódása lassan valósul meg. Igaz, hogy nyíltabban vitázunk, konkrétabban mutatunk rá a hiányosságokra, de az egész társadalmat érintő kérdések megoldása iránt még mindig nem nyilvánul meg olyan készség tagságunk részéről, amilyenre szükség volna. így van annak ellenére, hogy eszmei-politikai munkánk alaposabbá, hatékonyabbá vált, s hogy a kulturális nevelés tervét teljesítettük. Nem lehetünk elégedettek például a fiatalok szabadidejének művelődést, szórakozást kínáló lehetőségeivel. Igaz, hogy járásunkban 25 ifjúsági klub működik, de ezek zárva maradnak azok előtt a fiatalok előtt, akiknek erre rendkívül nagy szükségük volna, az ingázó fiatalok előtt, akik csak hétvégére járnak haza. Járásunkban a fiatalok többsége politikailag fejlett, becsületesen dolgozik vagy hivatására készül: tanul. Vannak azonban olyanok is, akikre nem ez a jellemző, hanem a munkakerülés, a deviáns magatartás. Társadalmi szervezeteink elsősorban a becsületesen dolgozó, érett gondolkodású és magatartásé fiatalokra hatnak, őket vonják be tevékenységükbe. Sajnos azonban, éppen azok a fiatalok kívülrekednek hatáskörükön, akiknek erre a legnagyobb szükségük lenne, például a cigány fiatalok. Terveinkben konkrét intézkedések szerepeltek rájuk vonatkozóan is, azonban sajnos, ezeket a terveket mind ez idáig nem sikerült megvalósítani, vagy csak részben. Az elkövetkező időszakban ránk váró igényes feladatokat csak a nemzeti bizottságokkal szoros együttműködésben valósíthatjuk meg. Ezért a jnb tanácsával közösen a Nemzeti Front jb elnöksége kidolgozta az együttműködés elmélyítésének irányelveit. Tapasztalatainkból kiindulva ez az együttműködés közvetlenül a Z akciók szervezésében, a falu- és városszépítés érdekében végzett társadalmi munkában és falugyűlések rendezésében nyilvánul meg a legegyszerűbb, minden formalitástól mentes módon. Ezt természetesen a jövőben is az eddigihez hasonlóan szeretnénk megvalósítani. De ezen kívül még más, olyan állandó munkaformára, olyan együttműködésre is szükség van, amely a közügyek intézésében, a falu, a város, a lakosság egész életét döntő módon meghatározó körülmények, feltételek alakításából reánk hárul. Úgy, hogy valóban cselekvő részesei legyünk minden tekintetben a politikai, a közélet alakításának, s hogy az elhatározások a tervek kidolgozásától, azok megvalósításán keresztül egészen a legutolsó láncszemig, az ellenőrzésig ott legyünk mi is. Csak így teljesedhet ki, így mélyülhet el az a demokrácia, amely az átalakítás egyik alapfeltétele. MÉG NEM LEHETÜNK ELÉGEDETTEK Egyetlen észrevétel, javaslat sem marad megválaszolatlan Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy a felszólalók számát és a vita jellegét tekintve két, megközelítően azonos nagyságú párt- alapszervezet taggyűlése között milyen nagyok a különbségek. Még akkor is, ha a tagok csaknem azonos munkaterületen dolgoznak, s így iskolai végzettségük sem számottevően eltérő. És mégis. Amíg az egyik helyen alig akad felszólaló, vagy ha igen, akkor is nagyrészt általános, semmitmondó dolgokról beszélnek, addig egy másik pártalapszervezet taggyűlésén egymást követik a nyílt, kritikus és építő jellegű hozzászólások. « Határozatok sorsa Ugyanezt a különbséget bizonyos idő távlatából egyazon pártalapszervezetben is megfigyelhetjük. A korábban hallgatag tagságból aktív és vitázó kommunisták lesznek, akik egyetlen negatív jelenséget sem hagynak szó nélkül. Fekete József a komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyár 9-es sz. alapszervezetének elnöke is ilyen tapasztalatáról beszélt.- Negyedik éve vagyok a pártalapszervezet elnöke és megközelítően ettől kezdve változott meg a vita jellege. Az aktivitás fokozódását így nyomon követhettem. Amíg kezdetben alig volt hozzászóló, addig jelenleg ott tartunk, hogy az 51 tagból általában nyol- can-tizenegyen kérnek szót a taggyűlésen.- A változás oka, háttere?- Bizonyára több is van, de ezek sorában szerintem elsődleges, hogy egyetlen észrevételt, javaslatot vagy bírálatot sem hagyunk megválaszolatlanul. A taggyűlés után egy-két nappal összeül a pártbizottság, és sorra vesszük azokat a felszólalásokat, amelyeket a taggyűlésen valamilyen okból nem tudtunk érdemlegesen megválaszolni, mivel a felvetett probléma megoldása túlnő hatáskörünkön. Például a részleg pártonkívüli vezetőjének vagy a vállalat valamelyik irányítójának munkaköréhez kapcsolódik, esetleg járási hivatalt, üzemen kívüli szervet, szervezetet érint. Ha az adott probléma üzemi jellegű, akkor az alapszervezet pártbizottsága közvetlenül intézkedik. Minden egyéb dolgot az üzemi pártbizottságra továbbítunk. Ezekre az üzemi pártbizottság közvetítésével kapunk választ.- És ha mondjuk, késik a válasz, elhúzódik az intézkedés, vagy például a tagságot a válasz nem elégíti ki, mert más a véleménye az adott problémáról?- A taggyűlést a felszólalásokkal kapcsolatos munkánkról rendszeresen tájékoztatjuk. Nemcsak a megoldott, hanem a folyamatban lévő dolgokról is. Tehát amennyiben a válasz, intézkedés késik, az ügyet napirenden tartjuk. Ha a válasszal, megoldással a tagság nem ért egyet, újabb intézkedést kérünk. Szerintem az ilyen következetes munka ösztönzően hat. Tagjaink látják, tapasztalják, hogy nem beszélnek hiába. Tervszerű munka Fekete József egyben az üzemi pártbizottság alelnöke, így azt is elmondta, hogy hasonló pozitív változás tapasztalható a hajógyár többi pártalapszervezetében is. Jelenleg a 22 alapszervezetnek 1064 tagja van, és egy-egy hónapban a taggyűléseken a vitában megközelítően százötvenen szólalnak fel. De van úgy, hogy a felszólalók száma a kétszázat is eléri. Ebben nem kis szerepe van az üzemi pártbizottságnak, amely vállalati szinten ugyanolyan felelősséggel és körültekintően foglalkozik a felszólalásokkal, mint az alapszervezetek pártbizottságai a saját hatáskörükben. A taggyűléseken elhangzott észrevételeket egy négytagú bizottság összegyűjti és három csoportra osztja. Az elsőbe azokat sorolják, amelyek ugyan az adott részleget, üzemet érintik, így a pártalapszervezet hatáskörébe tartoznak, de a felszólaló olyan problémát vetett fel, amelyikre vállalati szinten is érdemes felfigyelni. Ezekből említett néhányat Lelovics Ferenc, a bizottság tagja:- Olyan felszólalás, amelyik például rámutat a faraktárban tapasztalt személyi mulasztásokra, vagy figyelmeztet, hogy a hajóról annak építése közben eltűnnek már felszerelt részegységek - elsősorban a fóliasátorban is használható ventillátorok vagy a hajók építése során nem tartják be az ütemtervet és a különböző szakmunkákat végzők egymást zavarják, a vállalat vezetői számára sem közömbös. Ezért mivel a taggyűlésről készült jegyzőkönyv nem jut mindig a kezükbe, az ilyen figyelmet felkeltő kiemelések fontos ismereteket nyújtanak számunkra. Ugyanakkor a felszólalót is ösztönzi, ha arról értesül, hogy észrevétele nyomán még vállalati szinten is intézkedtek.- Ezekre a felszólalásokra az üzemi pártbizottság nem kér visszajelzést, mivel amint már említettük, a megoldás, intézkedés az alapszervezet pártbizottságának a hatáskörébe tartozik - folytatta Fekete József. - Az üzemi pártbizottság közvetlenül azokkal a problémákkal és felszólalásokkal foglalkozik, amelyeknek megoldása csak vállalati szinten lehetséges, illetve a vállalaton kívüli szervek, szervezetek hatáskörébe tartozik. Például rámutatnak, hogy már hosszabb ideje kihasználatlanul áll egy gyalugép, kifogásolják, hogy az üzemi büfékben nem kapható olcsó üdítőital, néha egy egész héten át nincs ásványvíz. Vagy például mint épp a közelmúltban, az egyik alapszervezetből figyelmeztetés érkezett, hogy a vállalat vezetői közül már hosszabb ideje senki sem volt jelen taggyűlésükön, pedig lenne mit megbeszélniük. Többek között az elszívó berendezések kérdését, mivel a hegesztők, festők munkáját ezek hiánya nem kis mértékben nehezíti. Mi az ilyen jellegű kérdéseket és kéréseket továbbítjuk a közvetlen felelősöknek vállalaton belül és kívül is, és természetesen a megfelelő választ, intézkedést is szorgalmazzuk. Amire még késik a válasz Fekete József szerint a felszólalók leggyakrabban az elszívó berendezések hiánya, a munkaszervezési problémák, az anyagellátási nehézségek és a munkafegyelmi vétségek miatt kérnek szót, de akad egyéb probléma is. Ilyen például a Duna-Vág összefolyásánál épült részlegük 120 dolgozójának panasza. A Vág partján, kerülöúton járnak a munkába, ami éjszaka, esőben, szélben nem a legkellemesebb. Ha mintegy hétszáz méteren járhatóvá tennének egy régebbi útszakaszt és megépítenék a közvilágítást, akkor a munkába vezető útjukat lerövidíthetnék, és a városon keresztül a gyaloglás is egyszerűbb lenne, mint a nyílt folyóparton. Könnyebben teljesíthető kérés, hogy az üzemi büfékben állandó jelleggel árusítsanak olcsóbb üdítőitalokat is, decembertől február közepéig mégsem kapott választ a Zdrojtól a 11 -es sz. pártalapszervezet, amelynek tagjai a legutóbb fölvetették ezt a kérdést. Fekete József és Lelovics Ferenc tapasztalata az, hogy a lassú intézkedés, a késve kapott vagy nem kielégítő válasz, félmegoldás észrevehető mértékben visszaszorítja az aktivitást. Hosszabb-rövidebb időre eluralkodik az a nézet, hogy kár szólni, úgysem történik semmi. Ennek csakis egyetlen módon lehet elejét venni. Úgy, hogy az észrevételeket, kéréseket mindig és minden szinten nagy felelősségtudattal kezelik, s így viszonyulnak a problémák megoldásához is. EGRI FERENC ÚJ 198
