Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-24 / 12. szám
Rizstermesztés - Kubában A kubai mezőgazdaság egyik kiemelt feladata a rizstermesztés növelése, a rizs ugyanis az egyik legfontosabb élelmiszer, amely hagyományosan és gyakran szerepel a kubaiak étlapján. A hazai termelés azonban csak a felét fedezi a szükségletnek, ami részben azzal magyarázható, hogy az utóbbi évek időjárása nem kedvezett a rizstermesztésnek. Az 1986-ban elért 539 ezer tonnás országos csúcshozam 1987-ben 529 ezer tonnára csökkent, tavaly pedig mindössze 500 ezer tonnát takarítottak be, 46 ezer tonnával kevesebbet a tervben előirányzott mennyiségnél. Míg 1987-ben szárazság miatt csökkent a rizstermelés, tavaly főleg áradások okoztak kárt a rizstáblákban. Az utóbbi két évben tapasztalt körülmények kérdésessé teszik, hogy megvalósítható-e a 2000-ig célul tűzött feladat, melynek értelmében az évezred végére duplájára kellene növelni a megtermelt rizs mennyiségét, s ez teljes önellátást biztosítana ebből a terményből. Ezt a feladatot két évvel ezelőtt tűzték ki célul. A jelenlegi termelés azonban igy is hatszorosa az 1966-ban elért szintnek. A forradalom utáni első években terjedelmes program keretében bővítették a rizs vetésterületét, s nagy figyelmet fordítottak a nagyobb hozamú fajták keresésére és elterjesztésére. Mostanában körülbelül 180 ezer hektáron termesztenek rizst Kubában, s a hatvanas évek termésátlagainak a kétszeresét érik el. (ÓSTK) Rubelben és zlotyban SZOVJET-LENGYEL MEGÁLLAPODÁS A NEMZETI VALUTÁKBAN VALÓ ELSZÁMOLÁSRÓL A Szovjetunió már a negyedik KGST-országgal is megállapodást kötött a nemzeti valuták kölcsönös használatáról az új együttműködési formák keretében szükséges elszámolásoknál. Csehszlovákia, Bulgária és Mongólia után ez év januárjában Lengyelországgal is aláírták az erre vonatkozó megállapodást. Amint arról a Szovjetunió Pénzügyminisztériumának és a Szovjetunió Állami Bankjának vezető tisztségviselői az Ekonomicseszkaja gazeta idei 9. számában beszámoltak, a nemzeti valutákban történő elszámolás rendszerének az a rendeltetése, hogy elősegítse az együttműködés új integrációs formáinak, a termelési és tudományos-műszaki kapcsolatoknak, valamint a közös vállalatoknak a fejlesztését, s megkönnyítse a kölcsönös elszámolás feltételeit. A Szovjetunió és Lengyelország között aláírt megállapodás a nemzeti valuták használatáról egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyeket az utóbbi időben a termelési és tudományos-műszaki együttműködés progresz- szív formáinak fejlesztésére hoztak. Az elmúlt két év alatt kormányközi megállapodásokban szabályozták a két ország vállalatai és szervezetei között létesülő közvetlen kapcsolatok feltételeit, a közös vállalatok és szervezetek alapításának elveit, valamint a belkereskedelmi szervezetek által megvalósulú fogyasztási árucsere-forgalom kereteit. A nemzeti valuták használatára vonatkozó megállapodás betetőzi azoknak a feltételeknek a kialakítását is, amelyek a Szovjetunió és Lengyelország 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési programjában szereplő feladatok teljesítéséhez szükségesek. Ennek megfelelően a Csehszlovákiával és Bulgáriával aláírt megállapodásokhoz viszonyítva a szovjet-lengyel megállapodás szélesebb kereteket biztosít a nemzeti valutákban megvalósuló elszámolásokhoz. Ezt a lehetőséget a közvetlen kapcsolatokra vonatkozó szerződéseket aláírt gazdálkodó szervezetekben és a közös vállalatokon kívül azok a belkereskedelmi szervezetek is kihasználhatják, amelyek kölcsönös árucsere-forgalmat bonyolítanak le egymással. A két ország belkereskedelmi szervezeteinek kölcsönös árucsere-forgalmában olyan szerződéses árak érvényesülnek, amelyeket közvetlenül a partnerek hagynak jóvá. Ezek az árak azonban nem lehetnek irányadók a közvetlen kapcsolatokon és a határ menti kereskedelmi forgalmon kívüli területek számára. Csupán az a szerepük, hogy egyszerűbbé tegyék a kölcsönös elszámolást, s elkerülhetővé váljon a transzferábilis rubelre való átszámítás bonyolult művelete. Az ilyen elszámolás alapvető szempontja az, hogy a szerződéses árak mindkét fél számára egyaránt előnyösek legyenek. A nemzeti valutákban megvalósuló elszámolást a két ország külkereskedelmi bankjai bonyolítják le. Az elszámolások folyamatosságának biztosítása érdekében ezek a bankok hiteleket folyósíthatnak egymásnak nemzeti valutákban, s hitelekben részesíthetik az érdekelt lengyel és szovjet szervezeteket is. A szovjet rubel és a lengyel zloty árfolyamát a két valuta tényleges vásárlóereje alapján rendszeresen és közvetlenül fogják meghatározni, s az érvényes árfolyamokat a sajtó rendszeresen fogja közölni. Amennyiben az együttműködő szervezeteknél szükségessé válik a nemzeti valuta és a transzferábilis rubel árfolyamának a használata, abban az esetben az egyes országokban érvényes hivatalos árfolyamokból kell kiindulniuk. A jelenlegi időszakban az együttműködő vállalatok és szervezetek a nemzeti valutában történő elszámolást egyelőre még nem érvényesíthetik azokra az árucsoportokra és szolgáltatásokra, amelyek a két ország gazdasági kapcsolataiban az árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvek keretébe tartoznak. A nemzeti valutában megvalósuló elszámolás úgyszintén nem vonatkozhat a nem kereskedelmi jellegű fizetésekre, valamint a kiskereskedelmi árszínvonalra épülő kereskedelmi műveletekre. A szovjet-lengyel megállapodás időtartama aránylag rövid, mindössze egy évre, 1989. december 31-ig szól. A felek azonban értékelni fogják az új együttműködési mechanizmus tapasztalatait és hatékonyságát, sá következtetések alapján meghosszabbítják majd az érvényességét. (-ai) KÖZÖS MUNKÁVAL A MONOKRISTÁLYOK FEJLESZTÉSÉBEN A szolgálati utak tervezése nem gyorsítja meg a kutatási együttműködést A harkovi Monokrisztalreaktív tudományos-termelési egyesülés és a turnovi Monokrystaly kutatóintézet az elmúlt év áprilisában közvetlen kapcsolatok létesítésére kötött szerződést. A két partner mintegy három évtizedes együttműködése a monokristályok fizikai tulajdonságainak kutatásában és mérésében ezzel új szakaszhoz érkezett. Amint azt Bohumil Perner, a turnovi intézet monokrisályokat termelő csoportjának vezetője a ÓSTK tudósítójának elmondta, a csehszlovák és a szovjet szakemberek az idén két automatikus kristálynövesztó berendezést, Turnovban pedig a szabályozó és automatikus műszereket állítják elő. Az egész berendezés világviszonylatban is különlegességnek számít, értéke mintegy 600 ezer koronára tehető, de ha külföldről kellene megvásárolni, ennek tízszeresét kellene fizetni érte. A célszerű munkamegosztással mintegy másfél évvel sikerül lerövidíteni a kivitelezés határidejét. A harkovi egyesülés új típusú szupravezető anyagok kifejlesztésével is foglalkozik, s a közvetlen kapcsolatok keretében megvalósuló együttműködésnek ez lesz majd az egyik legjelentősebb területe. A csehszlovák intézetben kristálynö- vesztési eljárással különböző összetételű anyagokat állítanak elő, Harkovban pedig megvizsgálják ezek alkalmazhatóságát a magas hőmérsékletű szupravezetők gyártásában. A turnovi Monokrystaly kutatóintézet az új alapanyagok gyártása területén közvetlenül bekapcsolódott a KGST-országok tudományos- műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának teljesítésébe. Ez a körülmény szükségessé teszi az együttműködés kiszélesítését a hasonló témakörökkel foglalkozó szovjet partnerekkel. Elsősorban a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának technológiai lézerkutatással foglalkozó intézetéről, valamint az új lézeranyagokat kutató krisztallográfiai intézetéről van szó. Mindkét intézet Moszkvában működik. Habár nagy jövő előtt álló együttműködésről van szó, gyakran hangzik el olyan bírálat, hogy a munkák lassan haladnak előre, az eredmények elmaradnak a követelményektől. Kérdés azonban, hogy adva vannak-e a feltételek a közös munka meggyorsításához. A ÖSTK tudósítója például Turnovban azt tapasztalta, hogy az intézetnek negyedévre előre kell terveznie a Szovjetunióba esedékes szolgálati utakat, míg a harkovi partnerek a szükség szerint bármikor utazhatnak. Egyesek talán elképzelhetőnek tartják, hogy a tudományos kutatásban várható új ismereteket negyedévenként előre lehet tervezni? (ÖSTK - Frantiáek Doubek) Bulgáriában, a blagojevgrádi ,,Vihren" cipőgyárban több mint 90 féle sportcipőt készítenek. Az utóbbi 6 év alatt négyszeresére növelték a termelést, s a termékek kiváló minőségét a plovdivi nemzetközi vásáron aranyéremmel is elismerték. A gyár termékei külföldön is keresettek. Legutóbb az Adidas céggel együttműködve az NSZK-ba irányuló exportot növelték. A felvételen Mla- den Javorov és Anton Eftimov szakmunkások az Adidas sportcipőket gyártó berendezést kezelik. (A ÖSTK felvétele) Vietnam legfontosabb mezőgazdasági terménye a rizs. Mivel a közélelmezés színvonala döntő mértékben függ az elért hozamoktól, a mezőgazdasági kutatóintézetek nagy figyelmet fordítanak a rizs nemesítésére, főleg a rövid tenyészidejű fajták előállítására, hogy évente legalább két termést takaríthassanak be. Jelentős eredményeket ért el ebben az irányban dr. Vu Tuyen Hoang professzor (közepén) a Vietnami Mezőgazdasági Minisztérium Növénytermesztési Kutatóintézetében, aki egyúttal a Vietnami Nemzetgyűlésnek is a tagja. (A ÖSTK felvétele) Széles lehetőségek a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében Tudományos-termelési egyesületünk, a donyecki Avtomatgormas évente mintegy 16 millió rubel értékben gyárt szénkitermelő berendezéseket a szovjet szénbányák számára. Ennek ellenére az ágazat szükségleteit csak ötven százalékban tudjuk kielégíteni. Ennek fő oka a kapacitáshiány, amely elsősorban az egyesülésünkhöz tartozó makajevi üzemre jellemző. A termelés növelésének egyik lehetőségét ezért az önálló külgazdasági tevékenység keretében igyekeztünk megtalálni. Külgazdasági kapcsolatainkat három irányban kezdtük fejleszteni. Leginkább arra törekedtünk, hogy a KGST-országokban olyan partnereket találjunk, amelyek a reánk vonatkozó állami megrendelések egy részét átvállalhatják. Ezzel összefüggésben kiviteli termelésünk növelésére is megfelelő intézkedéseket tettünk. Elhatároztuk továbbá, hogy a korszerű technológiai berendezések kivitelezésére közös vállalatot hozunk létre. Egyesülésünk egyik kiemelt feladata például egy teljesen automatizált homlokfejtó komplexum kifejlesztése és gyártása. Saját erőnkből azonban csak a fejtókombájn és az automatika kifejlesztésére vállalkozhatunk, a többi tartozék előállítása már meghaladja az erőinket. Ebben a helyzetben a KGST-országokban működő partnerekhez fordultunk segítségért. Ennek eredményeként a csehszlovákiai „Ostroj Opava" vállalat a komplexum szállítóberendezéseinek kifejlesztésére vállalkozott, a magyarországi Veszprémi Szénbányák gépesítési üzeme pedig a villamossági berendezéseket készíti el. A KGST-országokkal folytatott együttműködéssel kapcsolatban egy további esetet is említhetünk. Szakembereink kidolgozták a fejtőberendezések üzemeltetésének komplex vezérlési rendszerét. Kidolgozták ugyan, de nem akadt vállalkozó a kivitelezésére. A mi ágazatunknak nem tartozik a profiljába, más minisztériumok pedig szintén úgy vélekedtek, hogy ez nem az ö ügyük. Végül is a bulgáriai „Elektron" gazdasági egyesülésnél érdeklődtünk, hogy nem vállalkoznának-e erre a feladatra. Ök nem utasították el az ajánlatunkat. Rövid időn belül speciális szakcsoportot hoztak létre, amely már hozzá is látott az általunk kidolgozott tervek megvalósításához. A Szovjetunióban kifejlesztett vezérlési rendszert az „Elektron" egyesülés fogja gyártani és szállítani. Érdekes tapasztalatokat szereztünk kiviteli tevékenységünk fejlesztésében is. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a bányaipari berendezések különleges exportcikkek, ezek műszaki színvonalát csak a hozzáértő szakemberek, vagyis a bányászok tudják felbecsülni. Csak ők tudják megkülönböztetni az elavult konstrukciókat a műszaki fejlesztés legújabb eredményeitől. A külkereskedelmi szakemberek erre nem képesek. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy gépeink üzembe helyezésénél mi is ott legyünk, lent a bánya mélyén. Szakembereink gyakran látogatják a külföldi körzeteket, ahol érdeklődés mutatkozik termékeink iránt. Konstruktőreink Kínában és Spanyolországban is jártak, ahová homokfejtö berendezéseket szállítottunk.. Egyes esetekben szinte nulláról indulva kellett kioktatni a külföldi bányászokat berendezéseink kezelésére. Ennek köszönhetően nemcsak a berendezések hatékony üzemeltetését segítettük elő, hanem a külföldi vállalatok érdeklődését is növeltük a szovjet gépi berendezések és technológiai eljárások iránt. A termelési kapacitások és a teljesítmények növelésének egyik perspektív útját a közös vállalatok létesítésében látjuk. Terveinkben szerepel például a makajevi üzem közös vállalatként megvalósuló kibővítése, amivel nemcsak talpra akarjuk állítani ezt a lemaradozó üzemet, hanem az egyesülés valutáris bevételeit is növelni akarjuk. A „Dauti" angol cég elfogadta az ajánlatunkat, s nemcsak 30 százalékos tőkerészvételre vállalkozott, hanem különböző berendezéseket is szállít a termelési alap fejlesztéséhez. Mint az ipari termelés szakaszán dolgozó gazdasági vezető úgy látom, hogy az előnyös külgazdasági kapcsolatok fejlesztése előtt nyitva állnak a kapuk. Az a legfontosabb, hogy világosan lássuk a célt, s ezek eléréséhez elég sok út vezet. V. ANTYIPOV, a donyecki Avtomatgormas vezérigazgatója (Ekonomicseszkaja gazeta)