Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-10 / 10. szám

EGY GUMÓBÓL SZÁZ Szaporítás, gyökereztetett ,,fénycsírákkal" A burgonyát a világon mindenütt gumóval szaporítják. Ez a szaporítás még a közelebbi, sőt a távolabbi jövőben is alapvető módszer lesz. Ugyanakkor egyre többet hallunk a szövettenyésztéses eljárásokról is. Gyökeres palánta, dugvány, ,,minigumó“, ezek a szaporítóanyag nagy biológiai értékűek, a vírusmentesítés révén egészségesek, de meglehe­tősen drágák. A bogyókból kimosott magokkal való szaporításnak a nemesítés kivételével nincs gyakorlata, bár próbálkoztak vele. A régebbi eljárásokat (például gumódarabolás) ma már csak nagyon szűk területen alkalmazzák. A magyar kutatók tavaly kipróbáltak egy egyszerű és olcsó szaporí­tást, mely nyugodtan ajánlható a kiskertekben. Ez a burgonya „csírával" való szaporítása. A kiválogatott, egészséges gumókat elöhajtatjuk, és amikor a „csirák" elérik a 2-3 cm hosszúságot, letördeljük őket, és fertőtlenítő folyadékba mártjuk 10-15 percre, majd bő csapvízzel több­ször lemossuk. Ezt követően a letördelt csírákat műanyag (tejfölös) poharakba vagy ládába ültetjük, amelyekbe előzetesen virágföld, homok és perlit 1:1:1 arányú keverékét töltöttük. A csirákat úgy nyomjuk be a földkeverékbe, hogy a felső 05-1 cm álljon ki, majd a poharakat jól beöntözzük. Két-három hét múlva erőteljes, majdnem arasznyi, jól fejlett, gyökeres növényeket kapunk. Az eredési százalék minden vizsgált fajta, fajtajelölt és törzs esetén csaknem 100 % volt. A kiültetés előtt célszerű előkészí­teni a bakhátakat. A tejfölös poharakból kiütött földlabdával együtt ültessük ki a növényeket, majd jól öntözzük be. A burgonyagumókat - amelyekről egyszer már letördeltük a csírákat - újból kicsíráztathatjuk, és így újabb szaporítóanyagot nyerhetünk a szakaszos ültetéshez. Legvégül még magát az anyagumót is elültethet­jük. A fajtától, a hajtatás körülményeitől függően egy gumóból ezzel a szaporítási eljárással 80-100 gumót nyerhetünk, azaz a hagyományos szaporodási hányados csaknem a tízszeresére növelhető. Gondos ápolással minden egyes burgonyacsírából előállított gyökeres palánta teljes értékű termést ad. Egy négytagú család évi átlagos burgonyafogyasztását figyelembe véve, a leírt módszerrel 50-100 gumó­ból az egész évi burgonyaszükséglet kielégíthető. (Föld Népe) Közbenoltott oltvány, egy év alatt Kevésbé jó termőhelyekre, példá­ul száraz homoktalajokra a törpe almaalanyok - mint az M 9-es és M 26-os - nem alkalmasak. Rajtuk a fák gyengén teremnek, gyakran csököttek és rövid életűek. A rosszabb talajokon gazdálko­dók is szeretnének azonban intenzív ültetvényeket létesíteni. Ennek le­hetséges módja, hogy erős, a talaj­hoz jobban alkalmazkodó alanyi használnak, és a nemes fajtát törpe­alany közbenoltott darabjával tör- pítik. A közbenoltott fák előállítása kö­rülményesebb, ezért drágább. Ha­gyományosan szabadföldön három év alatt nevelték föl a fákat úgy, hogy az alanyt az első évben sze­mezték a közbenoltott fajtával, majd a következő években azt a megfele­lő magasságban a nemessel. A másik használható módszer a téli kettős közbenoltás, amikor az alany és a nemes csap közé angol- nyelves párosítással a közbenoltott fajta megfelelő hosszúságú darabját illesztik. Ennek hátránya, hogy az eredési százalékot csökkenti a ket­tős oltás bármelyikének sikertelen­sége. Magyarországi kutatók ezt a módszert igyekeztek továbbfej­leszteni 1987 augusztusában M 9- es, M 26-os és M 27-es alanyokba, 50 cm-es magasságban 5 nemes fajtát szemeztek. Az anyatelep leter­melése előtt, október végén a beforrt szemzéseket a rügy alatti 20 cm-es alanydarabbal leszedték, majd fóliá­ba tekerve hűtöházakban tárolták. Az oltásokat február első felében végezték M1, M4, M11 és M 16 jelű, erős és középerős alanyokba. A közbenoltott rész átlagos hossza 17 cm volt. Az oltásokat április ele­jén ültették ki fútetlen fóliasátor alá, 2 és 3 literes műanyag konténerek­be. A konténerezö keverék fele részben termőföldet, 30 százalék­ban tőzeget és 20 százalékban érett istállótrágyát tartalmazott. Az 1100 szemzésből 872, a szab­ványnak megfelelő suhángot nyer­tek, ami 79 százalékos kihozatalt jelent. A legtöbb kiesést az alany elégtelen gyökresedése okozta, il­letve az, hogy vagdaláskor tévedés­ből a nemes hajtást is kitörték. Ezt elkerülendő, oltáskor célszerű a ne­mes szem körüli rügyeket ki vakítani. A fákat pálca mellett kell nevelni, hogy egyenes törzset kapjunk. Az oltványok már augusztus fo­lyamán gyümölcsösbe kiültethető méretűek voltak. Az augusztusban elültetett konténeres fák még az ősszel begyökeresednek és tavasz- szal megtorpanás nélkül fejlődnek tovább. (Kesző) Zöldséghajtatás - fűrészporban Hollandiai zöldségtermelők a faipari és papírgyári melléktermékek szubsztrátum, illetve szerves trágya formájában történő felhasználásával kísérleteznek. A szerzett tapasztalatok igazolják, hogy az erdei és a lucfenyő komposztálás nélkül felhasznált kérge, továbbá a feldolgozás során nyert fűrészpor, fekete tőzeggel keverve, kitünően megfelel az uborka és a paradi­csom üvegházi hajtatásához szükséges szubsztrátum előállítására. A kísér­letek során a szubsztrátum 50-75 százalékát fakéreg vagy fűrészpor adta. Ha 1 m3 fakéregre vagy fűrészporra 5 liter vizet öntenek, és az így nyert anyag literjére számítva 1 gramm nitrogént adagolnak, kiváló szerves trágyát kapnak a fólia alatt hajtatott saláta és uborka trágyázásához Viszont a 30 százalék tőzeget, 30 százalék fúrészport, 30 százalék fakérget és 10 százalék tyúktrágyát tartalmazó keverékkel gond nélkül helyettesíteni lehet az uborkatermesztéshez szükséges - biológiai fűtőréteget adó - szalmabá­lákat. (zr) Házasítás és borminőség A rizlingszilváni (Müller-Thurgau) zamatos, illatos, de ún. lágy borát valamilyen savasabb borral (pl. riz- ling, ezerjó, izsákt sárfehér, kunle­ány stb.) házasítva tehetjük kelle­mesebb itallá. A megfelelő keverési arányt egyszerűen kóstolási próbá­val állapíthatjuk meg. Ha a házasí- táshoz nem tudunk megfelelő bort szerezni, akkor a saját fogyasztásra szánt rizlingszilvánihoz fejtéskor cit­romsavat adagolhatunk, mégpedig hektoliterenként 100-200 gramm mennyiségben. A megfelelő adagot kicsiben (literes üvegekben, 1-1,5-2 gramm citromsav hozzá­adásával) szintén keverési próbával, és néhány napi pihentetés után kós­tolással állapíthatjuk meg. (Kk) utóbbi években a nagy­üzemi termelésben és a kertbarátok körében egyaránt el­terjedt a vázszerkezet nélküli, fóliás talajtakarás alkalmazása. Ennek egyik módja, hogy a fehér vagy színes fóliát közvetlenül a talaj fel­színére fektetik. Máskor a fólia szé­lességének megfelelő ágyasokat készítenek, a szélükön földből bak­hátat alakítanak ki, s erre feszítik rá a fóliát. Az utóbbi módszernél ter­mészetesen kizárólag átlátszó fóliát lehet használni. No meg perforáltat. A bakhátra feszített, a szélein földré­teggel rögzített fólia alatt tulajdon­képpen 15-20 cm magas légterű, speciális ágyást kapunk. Egyszerű talajtakarás esetén a beültetéshez előkészített talajra tésénél szokták kihasználni a koráb­bi betakarítás és a jobb piaci ár „megcsípése" érdekében. Persze a szamóca, és néhány további nö­vény is meghálálja a talajtakarást, melynek előnyei között a terület gyommentesen tartását, valamint azt is meg kell említeni, hogy az így termelt uborka, szamócsa stb. nem szennyeződik a talajtól. A vázszerkezet helyett bakhátak segítségével létrehozott, fóliával bo­rított termőterület tulajdonképpen hi­degágynak tekinthető, amely ta­pasztalataim szerint 1-2 fokos hö- lépcsót képes tartani. A házikerti termelésben ennek is nagy jelentő­sége lehet, hisz 1 fokkal nagyobb napi átlaghőmérséklet biztosításával mintegy 5 nappal előbbre hozhatjuk nek lehetőségét. Hasonló módszer­rel karalábét, karfiolt és más zöld­ségfélét is lehet hajtatni. Az sem baj, ha a növényzet eléri, esetleg fel­nyomja a fólitakarót. Kisebb fagyok esetén a növényeknek a fóliával érintkező részei károsodhatnak, de ez nincs különösebb hatással a fej­lődésükre. A fóliát csak akkor taná­csos végleg eltávolítani, amikor a hőmérséklet alakulása már nem okozhat kárt. Azoknál a növényeknél, amelye­ket hosszabb ideig kell óvnunk vagy a koraiság érdekében optimálisabb környezetben tartanunk, célszerű in­kább perforált fóliát használni, hogy ne kelljen még a szellőztetéssel is bajlódnunk. A perforált fólia gyakran hiánycikk, de ezen könnyű segíteni, ha van a háznál fúrógép. Kisebb tekercs fóliát megfelelő távolságra átlyuggatunk, majd letekerve ugyan­úgy terítjük az ágyásra, mint a gyári­lag perforáltat. Házikertben retek és sárgarépa együttes hajtatásával kísérletezhe­tünk. Előbb a sárgarépát vetjük el, szórt vetéssel, négyzetméterenként 1,5 gramm magot felhasználva. Erre 1-2 cm laza földréteget hintünk, majd az ágyást beöntözzük. A talaj megszikkadása után szemenként vetjük el a retket. Alacsony hőmér­sékleten a sárgarépa kelése több mint egy hónapig is elhúzódhat, így a növényzet feltehetően csak akkor indul fejlődésnek, amikor a lekerülő retek amúgy is felszabadítja a terü­letet. Sárgarépát ősszel, augusztus végén, szeptember elején is lehet vetni, de a növényzetet télen az időjárástól függően fólia-vagy szal­maborítással kell óvni a károsodás­tól. A félig már ősszel kifejlődött sárgarépára a tél beállta előtt, vagy kora tavasszal fóliát borítunk, így legkésőbb május elején friss sárga­répát fogyaszthatunk. Hasonló eljárást más zöldségfé­lék termesztésénél is alkalmazha­tunk, s minimális ráfordítással 1-2 héttel előbbre hozhatjuk a vitamin­dús táplálkozás kezdetét. HUSZÁR ISTVÁN, mérnök kamrák valószínűleg hőszigete­lőként a tojásokat védik az álta­lában szélsőséges teleink nagy höingadozásaitól. A sikeresen áttelelt tojásokból tavasszal kel­nek ki a kis lárvák. Akik ilyen képleteket találnak, akár faága­kon, akár másutt, nagyon helye­sen teszik, ha nem semmisítik meg az áttelelésre rakott tojás­csomókat. (sz-d) Dísz is, gyógynövény is Az orvosi ziliz (Althaea officinalis) a mályva fehér virágzatú változata. Legalább annyira ismert, a mályva szintén dísznövényként termesztett rózsaszínű vagy lilás virágú változatai. Szára hozzávetőlegesen 1 méter magas, a felső részén elágazó, sűrűn szőrös. Levelei nyelesek, keskeny tojásdadok, fúrészes szélúek. Tipi­kus csésze alakú virágai a levelek hónaljában fej­lődnek. A növény meleg- és szárazságkedvelő. Mindenütt megterem, de a laza, sok meszet tartalmazó agyagos homoktalajokon díszük legszebben. Magról vagy gyö­kérdugványokkal szaporítható. A melegebb körze­tekben kora tavasszal vetik, azonnal a fagyok után, másutt áprilisban kerülhet a talajba. Jól tömörített magágyat, időnként öntözést igényel. Rendszerint 45-60 cm-es sortávolságra vetik úgy, hogy a tövek később 30-30 cm-re legyenek egymástól. Az előnevelt palántákat ősszel ültetik állandó helyükre. A gyökérda­rabokkal történő szaporítás elsősorban akkor előnyös, ha ősszel gyűjtik be a ziliz gyökereit. Ilyenkor a gyökér­fejet mindenképpen el kell távolítani, s ha nem dobjuk el hanem a pincében átteleltetjük, tavasszal 45x45 cm-es kötésben kiültethetjük. Gyógyászati célokra a ziliznek a levelét, virágját és gyökerét gyűjtik. A kifejlett levelek már az első évben szedhetők, virágzás előtt és a száron alulról felfelé haladva. A rozsdától megtámadott levelek értéktele­nek, ezeket feltétlenül égessük el, hogy ne terjesszék a fertőzést. A virágokat közvetlenül a nyílás után, a gyökeret viszont csak a kétéves ültetvényben szabad gyűjteni márciusban és áprilisban. Levelét és virágját vékony rétegben elterítve, lehetőség szerint mestersé­ges eljárással szárítják, maximum 50 fokos hőmérsék­leten. Gyökerét mosás után hosszában felhasogatják s hasonlóképpen szárítják, mint a levelet vagy virágot. Száradási arány a leveleknél 5:1, a virágnál 8:1, a gyökérnél pedig 4:1, felvásárlási ára ugyanebben a sorrendben 25, 80, illetve 30 korona kilónként. Az orvosi ziliz legfontosabb hatóanyaga a gaiaktu­roraminokból álló nyálka, de tartalmaz illóolajat (virág), keményítőt (gyökér), valamint cukrokat, aspargint és ásványi anyagokat is. A gyógyászatban puhító és köptető hatását hasznosítják. A növényben található anyagok együttesen nyugtató hatással vannak a gyul­ladásokra, csökkentik az ingerlékenységet. Az orvosi ziliz a világ valamenyi gyógyszerkönyvében a legis­mertebb gyógynövények között szerepel. Nálunk 12 féle gyógyszer, illetve teakeverék előállításánál hasz­nálják, leggyakrabban a felső légutak gyulladásos megbetegedései ellen. Jó szolgálatot tesz a köhögés és szamárköhögés, valamint a vesefájdalmak enyhíté­sénél, azonkívül kitűnő toroköblítö és borogató szer. Teája hideg vízben történő áztatással készíthető. Egy- egy csésze vízre a gyökérből 0,5 grammot, a levélből és virágból 1,5 grammot kell számítani. Ilyen feltételek mellett mérgező vagy egyéb mellékhatástól nem kell tartani Dr. NAGY GÉZA színes, általában fekete fóliát terí­tünk, majd a szélein földréteggel rögzítjük. A tervezett ültetési távol­ságnak megfelelően a fólián lyuka­kat vagy kereszt-alakban bevágáso­kat készítünk. A fóliás talajtakarás esetén a hagyományos szabadföldi termesztésben elterjedt fajtákat ül­tetjük, mégpedig ugyanolyan tő és sortávolságra, mintha talajtakarás nélkül termesztenénk őket. A talajta­karás előnye, hogy a terület 5-10 nappal korábban ad piacképes ter­mést. Kora tavasszal a talaj általában elegendő nedvességet tartalmaz, tehát a fólia leteritése előtt nem szükséges beöntözni a területet. Ké­sőbb a fólia gátat vet a nedvesség párolgásának, tehát a csapadék vagy öntözővíz formájában a palán­ták közelében a talajba jutó nedves­ség elégnek bizonyul. A fóliás talajtakarás szinte vala­mennyi zöldségfélénél alkalmazha­tó. Többnyire paprika, paradicsom, uborka, dinnye vagy karfiol termesz- s a betakarítást, természetesen az adott növény optimális fejlődéséhez szükséges hőmérséklet-tartomány keretein belül. És még csak fúte- nünk sem kell, hisz a meleget a nap­fény és a talaj hökibocsájtása szol­gáltatja. Ebből következik, hogy az ilyen hidegágyban uralkodó hőmér­séklet mindenkor az időjárás függ­vénye. Benne a termelést (hideghaj- tatás) csak akkor tanácsos elkezde­ni, amikor a külső hőmérséklet már csupán 4-5 fokkal marad el a vá­lasztott növény optimális hőrmér- sékletigényétöl. Például a reteknél és a salátánál a vetés-ültetés ideje március első harmadára, a betakarí­tásuk pedig április második felére időzíthető. A fejes saláta hideghajta- tásánál figyelembe kell venni, hogy a növény fejlődéséhez legalább 4 fok melegre van szükség. Az át­meneti lehűlések nem okoznak kárt a növényzetben, csak megnyújtják a tenyészidőt, s ezzel csökkentik a jobb értékesítés, illetve a főnövény megfelelő időben történő telepítésé­T alajtakarítás és koraiság Az ájtatos manónak is neve­zett imádkozó sáska az egyik leghasznosabb rovarunk. Lárvái apró rovarokkal, főként levéltet- vekkel táplálkoznak. A kifejlett rovarok, amelyek párosodás után felfalják a feleslegessé vált hímjeiket is, szintén bőséggel pusztítják a legyeket, a sáskákat és egyéb rovarokat, csak a pó­kokat és a darazsakat nem bántják. Habos váladékba ágyazott to­jásaikat kövekre vagy ágakra szokták rakni. A levegőn meg­NE PUSZTÍTSUK! szilárduló váladék szilárd tokot képez a tojások körül, s a tok külső részein elhelyezkedő lég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom