Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-10 / 10. szám

EGY GUMÓBÓL SZÁZ

Szaporítás, gyökereztetett ,,fénycsírákkal"

A burgonyát a világon mindenütt gumóval szaporítják. Ez a szaporítás még a közelebbi, sőt a távolabbi jövőben is alapvető módszer lesz. Ugyanakkor egyre többet hallunk a szövettenyésztéses eljárásokról is. Gyökeres palánta, dugvány, ,,minigumó“, ezek a szaporítóanyag nagy biológiai értékűek, a vírusmentesítés révén egészségesek, de meglehetősen drágák. A bogyókból kimosott magokkal való szaporításnak a nemesítés kivételével nincs gyakorlata, bár próbálkoztak vele. A régebbi eljárásokat (például gumódarabolás) ma már csak nagyon szűk területen alkalmazzák.

A magyar kutatók tavaly kipróbáltak egy egyszerű és olcsó szaporítást, mely nyugodtan ajánlható a kiskertekben. Ez a burgonya „csírával" való szaporítása. A kiválogatott, egészséges gumókat elöhajtatjuk, és amikor a „csirák" elérik a 2-3 cm hosszúságot, letördeljük őket, és fertőtlenítő folyadékba mártjuk 10-15 percre, majd bő csapvízzel többször lemossuk. Ezt követően a letördelt csírákat műanyag (tejfölös) poharakba vagy ládába ültetjük, amelyekbe előzetesen virágföld, homok és perlit 1:1:1 arányú keverékét töltöttük. A csirákat úgy nyomjuk be a földkeverékbe, hogy a felső 05-1 cm álljon ki, majd a poharakat jól beöntözzük.

Két-három hét múlva erőteljes, majdnem arasznyi, jól fejlett, gyökeres növényeket kapunk. Az eredési százalék minden vizsgált fajta, fajtajelölt és törzs esetén csaknem 100 % volt. A kiültetés előtt célszerű előkészíteni a bakhátakat. A tejfölös poharakból kiütött földlabdával együtt ültessük ki a növényeket, majd jól öntözzük be.

A burgonyagumókat - amelyekről egyszer már letördeltük a csírákat - újból kicsíráztathatjuk, és így újabb szaporítóanyagot nyerhetünk a szakaszos ültetéshez. Legvégül még magát az anyagumót is elültethetjük. A fajtától, a hajtatás körülményeitől függően egy gumóból ezzel a szaporítási eljárással 80-100 gumót nyerhetünk, azaz a hagyományos szaporodási hányados csaknem a tízszeresére növelhető.

Gondos ápolással minden egyes burgonyacsírából előállított gyökeres palánta teljes értékű termést ad. Egy négytagú család évi átlagos burgonyafogyasztását figyelembe véve, a leírt módszerrel 50-100 gumóból az egész évi burgonyaszükséglet kielégíthető. (Föld Népe)

Közbenoltott oltvány, egy év alatt

Kevésbé jó termőhelyekre, például száraz homoktalajokra a törpe almaalanyok - mint az M 9-es és M 26-os - nem alkalmasak. Rajtuk a fák gyengén teremnek, gyakran csököttek és rövid életűek.

A rosszabb talajokon gazdálkodók is szeretnének azonban intenzív ültetvényeket létesíteni. Ennek lehetséges módja, hogy erős, a talajhoz jobban alkalmazkodó alanyi használnak, és a nemes fajtát törpealany közbenoltott darabjával tör- pítik.

A közbenoltott fák előállítása körülményesebb, ezért drágább. Hagyományosan szabadföldön három év alatt nevelték föl a fákat úgy, hogy az alanyt az első évben szemezték a közbenoltott fajtával, majd a következő években azt a megfelelő magasságban a nemessel.

A másik használható módszer a téli kettős közbenoltás, amikor az alany és a nemes csap közé angol- nyelves párosítással a közbenoltott fajta megfelelő hosszúságú darabját illesztik. Ennek hátránya, hogy az eredési százalékot csökkenti a kettős oltás bármelyikének sikertelensége.

Magyarországi kutatók ezt a módszert igyekeztek továbbfejleszteni 1987 augusztusában M 9- es, M 26-os és M 27-es alanyokba,

50 cm-es magasságban 5 nemes fajtát szemeztek. Az anyatelep letermelése előtt, október végén a beforrt szemzéseket a rügy alatti 20 cm-es alanydarabbal leszedték, majd fóliába tekerve hűtöházakban tárolták.

Az oltásokat február első felében végezték M1, M4, M11 és M 16 jelű, erős és középerős alanyokba. A közbenoltott rész átlagos hossza 17 cm volt. Az oltásokat április elején ültették ki fútetlen fóliasátor alá, 2 és 3 literes műanyag konténerekbe. A konténerezö keverék fele részben termőföldet, 30 százalékban tőzeget és 20 százalékban érett istállótrágyát tartalmazott.

Az 1100 szemzésből 872, a szabványnak megfelelő suhángot nyertek, ami 79 százalékos kihozatalt jelent. A legtöbb kiesést az alany elégtelen gyökresedése okozta, illetve az, hogy vagdaláskor tévedésből a nemes hajtást is kitörték. Ezt elkerülendő, oltáskor célszerű a nemes szem körüli rügyeket ki vakítani. A fákat pálca mellett kell nevelni, hogy egyenes törzset kapjunk.

Az oltványok már augusztus folyamán gyümölcsösbe kiültethető méretűek voltak. Az augusztusban elültetett konténeres fák még az ősszel begyökeresednek és tavasz- szal megtorpanás nélkül fejlődnek tovább. (Kesző)

Zöldséghajtatás - fűrészporban

Hollandiai zöldségtermelők a faipari és papírgyári melléktermékek szubsztrátum, illetve szerves trágya formájában történő felhasználásával kísérleteznek. A szerzett tapasztalatok igazolják, hogy az erdei és a lucfenyő komposztálás nélkül felhasznált kérge, továbbá a feldolgozás során nyert fűrészpor, fekete tőzeggel keverve, kitünően megfelel az uborka és a paradicsom üvegházi hajtatásához szükséges szubsztrátum előállítására. A kísérletek során a szubsztrátum 50-75 százalékát fakéreg vagy fűrészpor adta.

Ha 1 m3 fakéregre vagy fűrészporra 5 liter vizet öntenek, és az így nyert anyag literjére számítva 1 gramm nitrogént adagolnak, kiváló szerves trágyát kapnak a fólia alatt hajtatott saláta és uborka trágyázásához Viszont a 30 százalék tőzeget, 30 százalék fúrészport, 30 százalék fakérget és 10 százalék tyúktrágyát tartalmazó keverékkel gond nélkül helyettesíteni lehet az uborkatermesztéshez szükséges - biológiai fűtőréteget adó - szalmabálákat. (zr)

Házasítás és borminőség

A rizlingszilváni (Müller-Thurgau) zamatos, illatos, de ún. lágy borát valamilyen savasabb borral (pl. riz- ling, ezerjó, izsákt sárfehér, kunleány stb.) házasítva tehetjük kellemesebb itallá. A megfelelő keverési arányt egyszerűen kóstolási próbával állapíthatjuk meg. Ha a házasí- táshoz nem tudunk megfelelő bort szerezni, akkor a saját fogyasztásra

szánt rizlingszilvánihoz fejtéskor citromsavat adagolhatunk, mégpedig hektoliterenként 100-200 gramm mennyiségben. A megfelelő adagot kicsiben (literes üvegekben, 1-1,5-2 gramm citromsav hozzáadásával) szintén keverési próbával, és néhány napi pihentetés után kóstolással állapíthatjuk meg.

(Kk)

utóbbi években a nagyüzemi termelésben és a kertbarátok körében egyaránt elterjedt a vázszerkezet nélküli, fóliás talajtakarás alkalmazása. Ennek egyik módja, hogy a fehér vagy színes fóliát közvetlenül a talaj felszínére fektetik. Máskor a fólia szélességének megfelelő ágyasokat készítenek, a szélükön földből bakhátat alakítanak ki, s erre feszítik rá a fóliát. Az utóbbi módszernél természetesen kizárólag átlátszó fóliát lehet használni. No meg perforáltat. A bakhátra feszített, a szélein földréteggel rögzített fólia alatt tulajdonképpen 15-20 cm magas légterű, speciális ágyást kapunk.

Egyszerű talajtakarás esetén a beültetéshez előkészített talajra

tésénél szokták kihasználni a korábbi betakarítás és a jobb piaci ár „megcsípése" érdekében. Persze a szamóca, és néhány további növény is meghálálja a talajtakarást, melynek előnyei között a terület gyommentesen tartását, valamint azt is meg kell említeni, hogy az így termelt uborka, szamócsa stb. nem szennyeződik a talajtól.

A vázszerkezet helyett bakhátak segítségével létrehozott, fóliával borított termőterület tulajdonképpen hidegágynak tekinthető, amely tapasztalataim szerint 1-2 fokos hö- lépcsót képes tartani. A házikerti termelésben ennek is nagy jelentősége lehet, hisz 1 fokkal nagyobb napi átlaghőmérséklet biztosításával mintegy 5 nappal előbbre hozhatjuk

nek lehetőségét. Hasonló módszerrel karalábét, karfiolt és más zöldségfélét is lehet hajtatni. Az sem baj, ha a növényzet eléri, esetleg felnyomja a fólitakarót. Kisebb fagyok esetén a növényeknek a fóliával érintkező részei károsodhatnak, de ez nincs különösebb hatással a fejlődésükre. A fóliát csak akkor tanácsos végleg eltávolítani, amikor a hőmérséklet alakulása már nem okozhat kárt.

Azoknál a növényeknél, amelyeket hosszabb ideig kell óvnunk vagy a koraiság érdekében optimálisabb környezetben tartanunk, célszerű inkább perforált fóliát használni, hogy ne kelljen még a szellőztetéssel is bajlódnunk. A perforált fólia gyakran hiánycikk, de ezen könnyű segíteni, ha van a háznál fúrógép. Kisebb tekercs fóliát megfelelő távolságra átlyuggatunk, majd letekerve ugyanúgy terítjük az ágyásra, mint a gyárilag perforáltat.

Házikertben retek és sárgarépa együttes hajtatásával kísérletezhetünk. Előbb a sárgarépát vetjük el, szórt vetéssel, négyzetméterenként

1,5 gramm magot felhasználva. Erre 1-2 cm laza földréteget hintünk, majd az ágyást beöntözzük. A talaj megszikkadása után szemenként vetjük el a retket. Alacsony hőmérsékleten a sárgarépa kelése több mint egy hónapig is elhúzódhat, így a növényzet feltehetően csak akkor indul fejlődésnek, amikor a lekerülő retek amúgy is felszabadítja a területet. Sárgarépát ősszel, augusztus végén, szeptember elején is lehet vetni, de a növényzetet télen az időjárástól függően fólia-vagy szalmaborítással kell óvni a károsodástól. A félig már ősszel kifejlődött sárgarépára a tél beállta előtt, vagy kora tavasszal fóliát borítunk, így legkésőbb május elején friss sárgarépát fogyaszthatunk.

Hasonló eljárást más zöldségfélék termesztésénél is alkalmazhatunk, s minimális ráfordítással 1-2 héttel előbbre hozhatjuk a vitamindús táplálkozás kezdetét.

HUSZÁR ISTVÁN, mérnök

kamrák valószínűleg hőszigetelőként a tojásokat védik az általában szélsőséges teleink nagy höingadozásaitól. A sikeresen áttelelt tojásokból tavasszal kelnek ki a kis lárvák. Akik ilyen képleteket találnak, akár faágakon, akár másutt, nagyon helyesen teszik, ha nem semmisítik meg az áttelelésre rakott tojáscsomókat.

(sz-d)

Dísz is,

gyógynövény is

Az orvosi ziliz (Althaea officinalis) a mályva fehér virágzatú változata. Legalább annyira ismert, a mályva szintén dísznövényként termesztett rózsaszínű vagy lilás virágú változatai. Szára hozzávetőlegesen 1 méter magas, a felső részén elágazó, sűrűn szőrös. Levelei nyelesek, keskeny tojásdadok, fúrészes szélúek. Tipikus csésze alakú virágai a levelek hónaljában fejlődnek.

A növény meleg- és szárazságkedvelő. Mindenütt megterem, de a laza, sok meszet tartalmazó agyagos homoktalajokon díszük legszebben. Magról vagy gyökérdugványokkal szaporítható. A melegebb körzetekben kora tavasszal vetik, azonnal a fagyok után, másutt áprilisban kerülhet a talajba. Jól tömörített magágyat, időnként öntözést igényel. Rendszerint 45-60 cm-es sortávolságra vetik úgy, hogy a tövek később 30-30 cm-re legyenek egymástól. Az előnevelt palántákat ősszel ültetik állandó helyükre. A gyökérdarabokkal történő szaporítás elsősorban akkor előnyös, ha ősszel gyűjtik be a ziliz gyökereit. Ilyenkor a gyökérfejet mindenképpen el kell távolítani, s ha nem dobjuk el hanem a pincében átteleltetjük, tavasszal 45x45 cm-es kötésben kiültethetjük.

Gyógyászati célokra a ziliznek a levelét, virágját és gyökerét gyűjtik. A kifejlett levelek már az első évben szedhetők, virágzás előtt és a száron alulról felfelé haladva. A rozsdától megtámadott levelek értéktelenek, ezeket feltétlenül égessük el, hogy ne terjesszék a fertőzést. A virágokat közvetlenül a nyílás után, a gyökeret viszont csak a kétéves ültetvényben szabad gyűjteni márciusban és áprilisban. Levelét és virágját vékony rétegben elterítve, lehetőség szerint mesterséges eljárással szárítják, maximum 50 fokos hőmérsékleten. Gyökerét mosás után hosszában felhasogatják s hasonlóképpen szárítják, mint a levelet vagy virágot. Száradási arány a leveleknél 5:1, a virágnál 8:1, a gyökérnél pedig 4:1, felvásárlási ára ugyanebben a sorrendben 25, 80, illetve 30 korona kilónként.

Az orvosi ziliz legfontosabb hatóanyaga a gaiakturoraminokból álló nyálka, de tartalmaz illóolajat (virág), keményítőt (gyökér), valamint cukrokat, aspargint és ásványi anyagokat is. A gyógyászatban puhító és köptető hatását hasznosítják. A növényben található anyagok együttesen nyugtató hatással vannak a gyulladásokra, csökkentik az ingerlékenységet. Az orvosi ziliz a világ valamenyi gyógyszerkönyvében a legismertebb gyógynövények között szerepel. Nálunk 12 féle gyógyszer, illetve teakeverék előállításánál használják, leggyakrabban a felső légutak gyulladásos megbetegedései ellen. Jó szolgálatot tesz a köhögés és szamárköhögés, valamint a vesefájdalmak enyhítésénél, azonkívül kitűnő toroköblítö és borogató szer. Teája hideg vízben történő áztatással készíthető. Egy- egy csésze vízre a gyökérből 0,5 grammot, a levélből és virágból 1,5 grammot kell számítani. Ilyen feltételek mellett mérgező vagy egyéb mellékhatástól nem kell tartani Dr. NAGY GÉZA

színes, általában fekete fóliát terítünk, majd a szélein földréteggel rögzítjük. A tervezett ültetési távolságnak megfelelően a fólián lyukakat vagy kereszt-alakban bevágásokat készítünk. A fóliás talajtakarás esetén a hagyományos szabadföldi termesztésben elterjedt fajtákat ültetjük, mégpedig ugyanolyan tő és sortávolságra, mintha talajtakarás nélkül termesztenénk őket. A talajtakarás előnye, hogy a terület 5-10 nappal korábban ad piacképes termést.

Kora tavasszal a talaj általában elegendő nedvességet tartalmaz, tehát a fólia leteritése előtt nem szükséges beöntözni a területet. Később a fólia gátat vet a nedvesség párolgásának, tehát a csapadék vagy öntözővíz formájában a palánták közelében a talajba jutó nedvesség elégnek bizonyul.

A fóliás talajtakarás szinte valamennyi zöldségfélénél alkalmazható. Többnyire paprika, paradicsom, uborka, dinnye vagy karfiol termesz- s

a betakarítást, természetesen az adott növény optimális fejlődéséhez szükséges hőmérséklet-tartomány keretein belül. És még csak fúte- nünk sem kell, hisz a meleget a napfény és a talaj hökibocsájtása szolgáltatja. Ebből következik, hogy az ilyen hidegágyban uralkodó hőmérséklet mindenkor az időjárás függvénye. Benne a termelést (hideghaj- tatás) csak akkor tanácsos elkezdeni, amikor a külső hőmérséklet már csupán 4-5 fokkal marad el a választott növény optimális hőrmér- sékletigényétöl. Például a reteknél és a salátánál a vetés-ültetés ideje március első harmadára, a betakarításuk pedig április második felére időzíthető. A fejes saláta hideghajta- tásánál figyelembe kell venni, hogy a növény fejlődéséhez legalább 4 fok melegre van szükség. Az átmeneti lehűlések nem okoznak kárt a növényzetben, csak megnyújtják a tenyészidőt, s ezzel csökkentik a jobb értékesítés, illetve a főnövény megfelelő időben történő telepítéséT alajtakarítás és koraiság

Az ájtatos manónak is nevezett imádkozó sáska az egyik leghasznosabb rovarunk. Lárvái apró rovarokkal, főként levéltet- vekkel táplálkoznak. A kifejlett rovarok, amelyek párosodás után felfalják a feleslegessé vált hímjeiket is, szintén bőséggel pusztítják a legyeket, a sáskákat és egyéb rovarokat, csak a pókokat és a darazsakat nem bántják.

Habos váladékba ágyazott tojásaikat kövekre vagy ágakra szokták rakni. A levegőn megNE PUSZTÍTSUK!

szilárduló váladék szilárd tokot képez a tojások körül, s a tok külső részein elhelyezkedő lég-