Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-03 / 9. szám
A Csemadok-tagok és a mezőgazdaság szocialista átalakítása A Csemadok alapszervezetei és tagjai negyven évvel ezelőtt nagy részt vállaltak a CSKP mezőgazdasági politikájának megvalósításából, a falu és a mezőgazdaság szocialista átalakításából. Kulturális műsorokkal és agitációs munkával hívták fel a földművesek figyelmét a nagyüzemi gazdálkodás előnyeire. A Csemadok-tagok komoly részt vállaltak a szövetkezetek megalakításából, később pedig a termelő munkában is példát mutattak. így volt ez egyebek között a brati- slavai Barátság Egységes Földműves-szövetkezet esetében is. A régi szép időket Csóka Ferenccel, a szövetkezet egyik alapítójával idézgettük, aki ma is lelkes Cserriadok-tag, és tevékenyen részt vesz a szövetség pozsonypüspöki (Podunaj- ské Biskupice) alapszervezetének munkájában.- Szívügyünk volt a szövetkezet megalapítása, mert számítottunk arra, hogy a köz- * ségben élő magyar nemzetiségű lakosok is megélhetésre találnak benne Műsorainkkal igyekeztünk könnyebbé tenni az emberek életét a nehezebb időszakokban. Mert az indulás a mi szövetkezetünkben sem volt könnyű. Visszaemlékezve a közös gazdálkodás megalapozóira, megemlítette Nagy Gyulát, Koller Veronikát, Jeck Györgynét és Koller Ferencet.- Kegyetlen az élet - mondotta az alelnök, aki a helyi nemzeti bizottság képviselője is most, hogy jobbra fordult a gazdaság sorsa, sajnos a régiek közül már csak kevesen élvezhetik a szociális előnyöket. Hol van az idő, amikor annyi pénzünk sem volt, hogy kifizessük a ledolgozott munkaegységekre járó összeget. A Bratislava-vidéki járásban az első közé tartozunk, és szövetkezetünkben mindenki úgy boldogulhat, ahogy dolgozik. A Szlovákia fővárosának peremén működő szövetkezet eredményei azt bizonyítják, hogy a nehéz körülmények között is lehet sikeresen gazdálkodni.- Sokan azt hiszik, hogy fő erősségünk a zöldségtermesztés. Igyekszünk minél nagyobb teljesítményt elérni, de sajnos, korlátozottak a lehetőségeink. Egyrészt kevés a munkaerő, másrészt a Bulgáriából vásárolt, több mint héthektáros üvegházrendszer sem vált be. Ki tudja, mennyibe kerülnek a javítások és a szükséges változtatások? A növény- termesztésben egyre jobbak a feltételek a hektárhozamok növelésére. Elegendő gépünk van a talaj megművelésére, a tápanyagokat pedig a növények specifikus igényének és termőképességének megfelelően tudjuk adagolni. Nem akarok sok számadatot említeni, de annyit feltétlenül el kell mondanom, hogy a múlt évben őszi búzából 7,16, őszi árpából 6,61, tavaszi árpából 5,21, kukoricából pedig 5,55 tonnás hektárhozamot értünk el. Az elmondottakat később Peter Longovió mérnök azzal egészítette ki, hogy nem szabad megfeledkezni a borsóról sem. 150 hektáron 3,92 tonnás hektárhozamot értek el, ami országos méretben is jó eredménynek számít. A szövetkezet alelnöke az állattenyésztésről is szólt röviden.- Erről az ágazatról már csak azért is szólnunk kell, mert a fővárostól távolabbi körzetekben azt hiszik, hogy mi amolyan úri szövetkezet vagyunk, s tagjaink nem vállalják a nehéz munkát. Ez nem így van. Nagy szarvasmarha- és sertésállományunk van. A sertések is jól gyarapodnak, és a hízómarhák is jól értékesítik a takarmányt. A múlt évben 4800 liter tejet fejtünk tehenenként, s az eladási tervet 6 százalékkal túlteljesítettük. Nagy agitációs munkát fejtettünk ki a dolgozókollektívákban. Megmagyaráztuk az etetőknek és a fejőknek, valamint a takarmány- bekészítöknek, hogy ha jobb lesz a tej minősége, akkor többet kereshetnek. Az erkölcsi és anyagi ösztönzés eredményeként a Milex bratislavai feldolgozóüzeme a minták alapján a tőlünk felvásárolt tej 90 százalékát sorolta az első osztályba. Mint megtudtuk, a minőség javításában nagy érdeme van Szabó Zoltánnak, a beruházási és karbantartó részleg vezetőjének, aki szintén Csemadok-tag, és a helyi nemzeti bizottság képviselője. A korszerűsítésről ő maga így beszélt:- Alapos felkészülés után felszereltünk egy berendezést, amellyel még hűtés előtt átszűrjük a tejet. Nem kis erőfeszítésbe került elérni, hogy dolgozóink használják is, és naponta többször alaposan kitisztítsák, kiszárítsák a berendezést. Úgyszintén elértük azt is, hogy fejés után a törlőruhákat kifőzzék és kiszárítsák. A higiéniai előírások megtartása nagyon fontos ahhoz, hogy a tejet a lehető legjobb minőségben értékesíthessük. A pénzügyi eredmények és a gazdálkodás jövedelmezősége szintén szóba került. A szövetkezet alelnöke elmondotta, hogy tavaly 6 millió korona nyereséget terveztek, amit a termelési költségek csökkentése révén 1 millió 800 ezer koronával növeltek. Ezzel is bizonyították, hogy a szövetkezet életképes és jól felkészült az igényesebb elvárások teljesítésére.- Hát így élünk, így dolgozunk - mondotta a beszélgetés vége felé Csóka Ferenc. - Testvéri egyetértésben szlovák társainkkal, hisz kezdettől fogva tudatosítottuk, hogy az egységben az erő. A vezetőségnél megértésre találunk, ha a Csemadok helyi szervezetének megsegítéséről van szó. Azelőtt a színjátszó csoportnak kellékeket szállítottunk, most autóbuszt kölcsönzőnk, ha egy-egy csoport valamilyen kulturális rendezvény megtekintését tervezi. Újabban Gombaszögre (Gombasek) is saját autóbuszunkkal járunk. Ha a MATESZ vagy aThália Színpad művészei Bratislavában fellépnek, akkor Jéghné Nagy Izabellának, a Csemadok KB Elnöksége tagjának, a városi bizottság titkárának, a helyi alapszervezet elnökének közreműködésével 30-60 jegyet vásárolunk a szövetkezet tagjai részére, attól függően, milyen az érdeklődés. Természetesen segítünk az alapszervezetnek a nemrég vásárolt épület tatarozásánál is. Hadd működjenek mielőbb a szakkörök és a klubok. Már jó ideje beszélünk a régi kultúrház tatarozásáról. Természetesnek tartjuk, hogy a szövetkezet ebből is kiveszi a részét. No és azt is, hogy zömmel ott leszünk a Csemadok alapszervezet hagyományos reprezentációs rózsabálján. Kissé hosszúra nyúlt a beszélgetés. Szóba kerültek a városfejlesztési problémák, valamint az is, hogy az új gazdasági mechanizmus nehezebb körülményei között hogyan állja, állhatja meg a helyét a szövetkezet. Többen aggódva figyelmeztettek: egyre zsugorodik az egykori falu. Szabó Zoltán azt is elmondta, hogy harcot folytatnak azért, hogy megmaradjon az Öregmalom, a Tanító és a Mácha utca. A szövetkezet alelnöke állítja, hogy az új feltételek között nehezebb gazdálkodni. Ennék ellenére az objektív okok ismételgetése helyett a termelés növelésének lehetőségeit keresik. Az idén mintegy 25 millió koronával tervezik növelni a teljesítményeket. Ha ezenkívül a termelési költségeket is sikerül csökkenteniük, akkor az idén is elegendő nyereségre tehetnek szert, s az újratermelésen kívül szociális és kulturális célokra is legalább annyit áldozhatnak, mint eddig. BÁLLÁ JÓZSEF ÍJ SZÚ 389. III. 3. ÚJ MÓDSZER A GUMITÖMLŐK JAVÍTÁSÁRA Azt, hogy az öntözésnek mekkora jelentősége van a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételében, gondolom, senkinek sem kell bizonygatni. A megfelelő időpontban és a kívánt mennyiségben kijuttatott mesterséges csapadék rendkívül kedvező hatással van a terméshozamok alakulására. Ebből 'kiindulva, a Galántai (Galanta) járásban az öntözésnek kiemelt figyelmet szentelnek, s alkalmazásával kerületi, sőt országos méretben is szép eredményeket érnek el. Az egységes földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok megfelelően el vannak látva öntözőberendezésekkel, ám a nyári csúcsidőben gyakran tapasztalható, hogy nem mindenhol használják ki teljes mértékben az öntözési lehetőségeket. Ennek egyik oka, hogy az öntözőberendezések gyakran meghibásodnak, javításukhoz pedig hiányoznak a pótalkatrészek. Nem ritkaság, hogy iy kizárólag a gazdaságok dolgozóinak ügyességén, leleményességén múlik egy-egy meghibásodott, tönkrement berendezés megjavítása, ismételt üzembe állítása. Az egyik leggyakrabban előforduló meghibásodás a csévélődobos berendezések tömlőinek törése, szakadása, kilyukadása. A gyártó által javasolt javítási móddal, sajnos, nem lehet megfelelő üzembiztonságot elérni. Ugyanis a javított tömlők 2-3-szori igénybevétel után használhatatlanokká válnak, elfakadnak. Valószínűleg azért, mert a határban végzett javításoknál nem lehet megtartani az előírt hegesztési-ragasztási hőmérsékletet. Ez a probléma már régóta foglalkoztatta a galántai Május 9 Efsz tósnyárasdi (Topol'nica) részlegén működő öntözőcsoport két dolgozóját, Farkas Zoltánt és Simon Jánost. Gyakorlati tapasztalataikat kamatoztatva, sikerült olyan berendezést szerkeszteniük, melynek segítségével tökéletesíthető a javítás, és a „kezelt" csövek szinte száz százalékos biztonsággal működtethetők tovább. További előnynek számít, hogy újításukkal a javítási idő jóformán a negyedére csökkenthető. Anda József, a részleg gépesítöje és Szépvölgyi Pál, az öntözöcsoport vezetője elmondták, hogy a két fiatalember időt és Simon János (balról) és Farkas Zoltán egy meghibásodott tömlőt javít (A szerző felvétele) fáradságot nem sajnálva, fokozatosan oldotta meg a felmerült műszaki problémákat. Különösen az figyelemre méltó, hogy ötletük megvalósításához nem volt szükség különleges anyagokra, berendezésekre. Tulajdonképpen kiselejtezett anyagokból, különféle alkatrészekből készült el a berendezés. Amikor a kétkerekes alvázra szerelt, traktorral vontatható szerkezetet megtekintettük, erről magam is meggyőződhettem.- Ez már a tökéletesített változat, itt hidraulikus szerkezet nyomja össze a két csóvéget és a belülről közéjük erősített kónuszos biztosítót - mondta Farkas Zoltán.- Az egyszerű gázégővel felmelegített, összeragasztott csövekre még kívülről is ráhúzunk egy-egy biztosító gyűrűt - tette hozzá Simon János, miközben bemutatták a javítási folyamatot. Az ötletes berendezés alkotói, gyakorlati tapasztalataikból kiindulva, azt is megoldották, hogy a kukoricában kivágott öntözösá- vokban bármilyen irányú csöállás esetén el tudják végezni a meghibásodott tömlő javítását. Amikor arról kérdeztem őket, hogy mennyi munkájukba került az ötlet megvalósítása, nem tudtak pontos választ adni.-Tulajdonképpen a saját munkánk megkönnyítésére kerestünk és találtunk megoldást - mondták. - Itt tűnt csak ki, hogy mennyit ér a gyakorlati tapasztalat. Újítási javaslatukat a szakbizottság elfogadta, s 241 660 korona társadalmi hasznot állapított meg. A 164/88-as szám alatt nyilvántartott újítási javaslat szerint, az új eljárással javított- tömlők üzembiztonsága az összetételeknél 100 százalékos. A javítások ideje az eddigi 60-ról 15 percre csökken, tehát kevesebb a meghibásodásokból eredő „kényszerpihenő", jobb a berendezések kihasználása. A két fiatalember a gyakorlatban bizonyította, hogy kellő hozzáértés és leleményesség esetén szerény feltételek között is születhetnek nagyszert eredmények. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ M iként lehetne a vállalat gazdálkodását a legelőnyösebben hozzáigazítani azokhoz a tervezésben és irányításban alkalmazott, új alapelvekhez, amelyek - a népgazdaság egyéb ágazatait megelőzve - a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban már az idén januártól érvényre jutottak? Mindenekelőtt ez a kérdés foglalkoztatja mostanában a Prostéjovi járáshoz tartozó Konicei Állami Gazdaság vezető tisztségviselőit.-Az állami vállalatról szóló törvény rendelkezései az utóbbi hónapokban rákényszerítettek bennünket arra, hogy többet gondoljunk munkánk hatékonyságának növelésére - hangsúlyozta a minap Aiexandr Eremiás, a gazdaság igazgatója. - Ha az állattenyésztési ágazatban sikerült kidolgoznunk és megvalósítanunk a belüzemi önelszámolást, a növénytermesztésben is el kell érnünk, hogy szigorúbb követelmények szerint értékeljük az elvégzett munkát. Valamennyi dolgozó teljesítményét és eredményeit azonos mércével kell mérni. Eleve lehetetlen, hogy csupán az elvégzett munkát vagy a traktorok karbantartásának minőségét vegyük figyelembe. Vállalkozás, központi hozzájárulás nélkül A szükséglet határozza meg a technikusok munkakörét A jutalom mozgórészének felével a részleg, illetve az egész gazdaság eredményeihez fűződő érdekeltséget kell serkentenünk. Oda kell hatni, hogy a traktorosok mindegyikét érdekelje, vajon nyereséges-e nálunk a gabona- vagy repcetermesztés, illetve az üresjáratokkal, a helytelen technológiával stb. nem növeljük-e feleslegesen a termelési költségeket. Mint megtudtuk, a Konicei Állami Gazdaságnál úgy döntöttek, felülvizsgálják a technikusok rátermettségét és a munkájuk minőségét. Az ellenőrzés cseppet sem titkolt célja, hogy 10 százalékkal csökkentik a technikusok számát. Ugyanakkor azt is kimondták, hogy a tisztségben maradó technikusok munkatartalmát nem a felettes szervektől kapott előírások, hanem a gazdaság tényleges igényei szerint fogják megszabni. Elengedhetetlen továbbá a nem produktív munkaerők számának csökkentése, hisz a nekik fizetett bér után szintén 50 százalék adót kell fizetnie a vállalatnak. Az állami gazdaságnál minden új rendelkezést az önfinanszírozás elérésére való törekvés jellemez. Ez pedig nagy szó, hisz az eddigi 10 millió korona központi hozzájárulásra már nem számíthatnak. A hiányzó összeg pótlásának egyik módja, a termékek minőségének javítása, hogy jobb értékesítési átlagárat érhessenek el. Ennek elősegítésére létrehozták az irányítási és ellenőrzési részleget, amely egyebek között a belüzemi szolgáltatások színvonaláért, az elvégzett munkálatok minőségéért is felelős. A vállalat tevékenységének jövedelmezősége bizonyos mértékig a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységtől függ. A közkedvelt kis- pékségen és a fémmegmunkáló részlegen kívül, ide tartozik a korszerű desztilláltvíz-elöállítási technológiánál használatos gyanta tisztítása is. A gazdaság vezetői egy pillanatra sem feledkeznek meg arról, hogy ugyanúgy, mint a mezei termelésben, vagy az istállókban, a melléküzemágban is csak úgy lehet növelni a vállalkozás hatékonyságát, ha a munka és a fejlődés ütemét a technikai haladás legújabb elemei határozzák meg. (zn)
