Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-24 / 8. szám
LENDVAY TIBOR Tejbekotty A mikor még kicsi voltam, olyan kicsi, hogy székre ülve nem ért le r\ a lábam a földre, bizony előfordult, hogy makacsságom miatt összetűzésbe kerültem a felnőttekkel. Legtöbbször az édesanyámmal. Egy reggel például kijelentettem, hogy nem iszom meg a tejet. Piros pettyes csészémben már ott gőzölgőit előttem, éppen akkor tette le az asztalra édesanyám. Szemrehányóan rám is nézett.- És miért? - kérdezte.- Túl fehér - jelentettem ki megátalkodottan, s fél szemmel feléje sandítottam vajon mit szól ekkora képtelenséghez. Leült az asztal mellé, és némi sajnálkozással csak ennyit mondott:- Hát akkor nincs más hátra, kisfiam, szólok Tejbekotty királynak, vigyen el a szigetére. Ahogy ismertem őt, biztosan megitatja veled...- Tejbekotty király? - kérdeztem meglepetten, mert még sohasem hallottam a nevét. - Ki az a Tejbekotty király? Édesanyám azonban nem válaszolt. Visszament a tűzhely mellé, tettvett, nem figyelt rám. Ki lehet az a Tejbekotty király, töprengtem erősen, s közben szúrós pillantásokat küldtem a ,,túl fehér" tei felé. Sokféle király nevét hallottam már, Tejbekottyét azonban nem. Ereztem, ha többet ______________akarok tudni erről a különös királyról, eg yezséget kell kötnöm édesanyámmal.-A felét megiszom - szóltam nagylelkűen, de ő csak a fejét rázta. Makacs volt, olyan makacs természetű, mint én. Nehezen engedett az igazából. ■ ■ - Na jó - adtam be a derekam KlralV ha elmondod' h°9Y ki az a TejbeJ kotty király, akkor megiszom az egészet. Erre édesanyám visszaült az asztalhoz, és mesélni kezdett:- Tejbekotty király nagyon messze él, az Óperenciás-tengeren is túl: olyan messze van az ö birodalma, hogy ott a tengerben már nem víz, hanem tej van, rengeteg tej...- Brr! - borzongtam meg. Még elképzelni is iszonyú volt. - De jó, hogy messze van tőlünk! - sóhajtottam fel.- Ide küldik az anyukák a világ minden tájáról azokat a gyerekeket, akik nem akarják meginni a tejet - folytatta édesanyám.- És sokan vannak?- Éppen elegen. De mindenki csak egyszer kerül ide. Aki már volt itt, az bizony nem kívánkozik vissza. Tejbekotty király gondosik erről. Van neki egy szigete, az a neve, Túró-sziget, merthogy az egész túróból van. Reggelenként itt sorakoznak fel azok a gyerekek, akik nem szeretik a tejet, s várják, hogy megjelenjen Tejbekotty király, aki egymás után bedobálja őket a tengerbe...- A tejbe? - kérdeztem szörnyúlködve.- Igen, a tejbe. És nem fulladnak bele? - faggatóztam tovább, s roppant nehezteltem Tejbekotty királyra kegyetlensége miatt. De édesanyám csak mosolygott:- Ugyan, Tejbekotty király szereti a gyerekeket, csak addig hagyja. őket a tejben, amíg egy csészényit meg nem isznak belőle. Aztán szépen kiveszi őket. Mikor egy gyerek a tejbe pottyan, elmondja a varázsigét: Kotty, kotty, tejbekotty. Innen kapta a nevét: Tejbekotty király. Aki egyszer a kezébe kerül, az örökre megszereti a tejet... Akarsz vele találkozni? Csak a fejemet ráztam. Ha már választanom kell, akkor inkább a piros pettyes csészéből iszom a tejet. Azóta sok év eltelt. A tejet is megiszom minden reggel unszolás nélkül. Tejbekotty királyra azonban mindmáig neheztelve gondolok. ELSŐ OLVASMÁNYÉLMÉNYEM Csehszlovákiai magyar írók DUBA GYULA Weöres Sándor Buba éneke Ó. ha cinke volnék, Útra kelnék, Hömpölygő sugárban Énekelnék - Minden este Morzsára, búzára Visszaszállnék Anyám ablakára. Ó ha szellő volnék, Mindig fújnék, Minden bő kabátba Belebújnék - Nyári éjen, Fehér holdsütésen Elcsitulnék Jó anyám ölében. Ó ha csillag volnék Kerek égen, Csorogna a földre Sárga fényem - Jaj, de onnan Vissza sose járnék, Anyám nélkül Mindig sirdogálnék. Ilyen volt a farsang (Lörincz János felvétele) KELLÉKTÁR Legyél a kelléktáros, és oszd ki az artistáknak a kép közepén látható tárgyakat, kinek-ki- nek a magáét! JELES SZÁMTAN Minden négyszögben látható jel egy számot helyettesit, azonos jel mindig azonos számot. Neked kell az ábrák helyébe a megfelelő számokat beírni, mégpedig úgy, hogy a számtani műveletek elvégzése után az eredmény is kijöjjön. (Könnyítésül eláruljuk, hogy a csúcsával lefelé álló háromszög számértéke: 8.) nan-aön-non MEGFEJTÉS A február 10-i számunkban közölt feladatok megfejtése: Először átmegy a két fiú, aztán Karcsi ott marad, és Gyuszi visszaviszi a ladikot a papának, aki - Gyuszit hátrahagyva - átevez a szigetre. Ott kiszáll, Karcsi viszont beszáll és elhozza a testvérét. A 2-es számú ábra. Nyertesek: Kis Magda, Kőhidgyarmat (Kamenny Most); Czakó László, Tesedíkovo; Benedek Dóra, Losonc (Lucenec); Hudek Ádám, Somorja (Samorín); Kovács Péter, Kisgéres (Maly Hores). A könyvek korán érdekeltek, azonnal, ahogy olvasni tudtam. Korai olvasmányélményeim után kutatva, emlékeztem leghatározottabban egy keménykötésü, vaskos verseskönyv sárga lapjai tűnnek fel, Petőfi Sándor Összes versei (múlt századi kiadás, anyai nagyapám tulajdona). De van egy másik, hasonlóan régi könyv, Benedek Elek Magyar mese és mondavilága. Ez utóbbiból az élmény tárgyai tündérek, királyfik, táltosok, aranyszőrű paripák, fanyűvő óriások, na és Petőfiből mindenekelőtt a János vitéz. Egy életre belém fészkelte magát az a harag, melyet a gonosz mostohával szemben éreztem, a Kukorica Jancsi bátorsága iránti csodálatom, és az öröm, hogy végül megtalálja lluskáját. Mindenekelőtt azonban a sötétség országában a boszorkányok országló gyűlése, majd az óriások nekiveselkedése a bányáknak, aztán a temető kísértetei, melyek kakasszóra gyorsan eltűntek, élnek bennem ma is elevenen. A félelmes rejtély fogott meg, a földöntúli A TERMÉSZETTEL KÜZDŐ EMBER lények jelenléte életünkben, a tündérek szépsége, a mítosz, a mesebeli csoda, az egész bájos és félelemkeltő népi mesevilág élménye, a varázslat és a szépség, a gonoszság és a bűnhődés, a rejtelmes élet sok megmagyarázhatatlan csodája és titka. Élménytöredékek: inkább csak borzongás és öröm sejtelmes egyvelege. Nem is sokkal később - nyolcéves lehettem - az első határozott könyvélményt egy amerikai ifjúsági regény jelentette, a címe Cserkészek a vadonban. Figyelemre méltó történet: az amerikai kisvárosból, fogadásból, két iskolás fiút, Willyt és Joe-t minden felszerelés nélkül, ruhátlanul kivisznek az őserdőbe, hogy egy hónapig ott éljenek. Segítséget nem kapnak, csak ügyességükre és erejükre támaszkodhatnak; magukra hagyják őket. Willy fehér bőrű, Joe indián. A hűvös időben az első éjszakán egymáshoz bújva, egymást melengetik, haraszttal takaróznak. Másnap indián Joe fadarabok összedörzsölé- sével - mint az ősember - parazsat csihol, és tüzet rak. Már ott-tartózkodásuk elején "kiderült, hogy kettőjük közül ő az ügyesebb, a rátermettebb. Fehér Willy egyedül elveszne az erdőben, de indián Joe a „természet gyermeke", ezert aztán feltalálja magát. íjat és nyilat készít, erdei tyúkot ló, amelyet megsütnek. Majd kunyhót építenek és berendezkednek. A természettel harcolnak létükért, állatbőrökbe öltöznek, gyümölcsöket, erdei mézet és más ennivalót szednek, gyűjtögető életmódot folytatnak* Egyre nagyobb biztonsággal élnek az őserdőben. Elsajátítják törvényeit, olvasnak a vadak lábnyomaiból, előre érzik az időjárás-változást, megtanulják a természetes táplálék megszerzésének módjait, rátermett erdölakókká válnak. Megtanulják, hogy veszélyben csak a másikban bízhatnak, az együvétartozás és egymásra utaltság vastörvénye szerint élnek. Megtámadja őket ördögmenyét, majd medve, de mindkettőt legyőzik. A természetet sikerül legyőzniük, s lám majdnem az ember - egy bujkáló fegyveres csavargó - áldozatai lesznek. A legutolsó pillanatban mentik meg őket az értük jövők. Letelik a hónap, a próbát kiállják. Ezt a olvasmányélményt később olyan könyvek erősítették és gazdagították, mint Robinson Crusoe kalandjai, Az utolsó mohikán, A kőbal- tás ember, Vadölő, és Bafrus műve, az Elefántok földjén. E regények mind azzal foglalkoztak, hogyan küzd az ember a természettel és hogyan teremt magának a földön - az őserdőben - lakályos és biztonságos helyet. Másrészt viszont a csodák és mesék világa is újabb könyvekkel gazdagodott: Grimm-me- sék, Hauftól a Kőszív és más mesék. Párhuzamosan tehát ez az élményvilág is gyarapodott bennem. így találkoztam már nagyon korán a csodálatossal, a sejtelmessel, a titokzatossal, s ugyanakkor a valóságossal, az emberivel, a reálissal. Amiből később az következett, hogy úgy éreztem, egyformán közel áll hozzám az álmok szürrealista történeteinek a „valósága" meg az élet hihetetlen és sejtelmes eseményeinek a realizmusa. E két véglet között pedig az élet íve feszül, amely az író nyersanyaga és munkásságának kimeríthetetlen aranybányája, melyet tehetségének megfelelően hivatása feltárni és hozzáférhetővé tenni. CSÚCSTARTÓ ÁLLATOK A barna delfinek legnagyobb sebessége 45,6 km/óra. A palackorrú delfin csapatosan is akár 50 km/órát meghaladó sebességgel képes haladni.' A tengerek sebességcsúcstartója a kardszárnyú delfin: zsákmányát üldözve a 65 km/óra sebességet is képes elérni. A merülési csúcsot is a cetfélék tartják; az ámb- rás cetek rendszeresen merülnek le 1200 m mélységbe, s ott egy órát is képesek tartózkodni. 1969- ben elejtettek egy ámbrás cetet, amelynek gyomrában két kis cápát találtak. A cet egy órával előbb nyelte le őket. Később a két kis cápát azonosították, és megállapították, hogy egy olyan faj képviselői, amelyek csak a tengerfenekén élnek. Ott, ahol az ámbrás cetet elejtették, a tenger 3193 méter mély volt. Az ámbrás cetek tehát olykor 3000 mélyre is lemerülhetnek. Az ember mélymerülési csúcsa szabad tüdővel, légzőkészülék nélkül alig több mint száz méter. Búvárruhában, különleges gázkeveréket belélegezve 450 méterre merültek le a búvárok. Nyomásálló páncélbúvárruhában, lég- zövezetékkel a felszínhez kötve 1000 méter körül van a merülési rekord. A leggyorsabban úszó madár a szamárpingvin, amelynek legnagyobb sebessége 27,4 km/óra. A legmélyebbre merülő madár az antarktiszi császárpingvin: 265 m a merülési csúcs. HUSVÁR LÁSZLÓ
