Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-24 / 8. szám
GÉPKOCSIVEZETŐK KISISKOLÁJA _____/A R ossz időjárási viszonyok között a fényszórók annyira elszennyeződhetnek, hogy csaknem teljesen hatástalanná válnak. Szemünk alkalmazkodóképessége nem csökkenti, inkább fokozza az ebből adódó veszélyt. A fényszórótisztitó berendezésnek ezért igen nagy a biztonsági jelentősége. Gépkocsit vezetni a józan ész és a közlekedési szabályok szerint legfeljebb olyan gyorsan szabad, hogy a belátható távolságon belül meg lehessen állni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fényszórók teljesítőképessége sokkal gyakrabban korlátozza a tartható sebességet, mint a motoré. A halogén fényszórók áltálános elterjedése nagy előrelépést hozott, ezekkel a leginkább használt tompított fény hatótávolsága elérheti a 100 métert. Feltéve, hogy üvegük teljesen tiszta. Ez az ideális eset azonban sajnos eléggé ritkán fordul elő, szinte csak közvetlenül a mosás után. Egzakt mérésekkel kimutatták, hogy a látótávolság száraz, illetve alig nedves úton is 5-16 méterrel csökken az eredeti 100 méterhez viszonyítva, egy félórás út során. Normális mértékben szennyezett vizes úton a látótávolság csökkenése eléri a 60, sáros, télies viszonyok között pedig a 90 százalékot. Veszélyt azonban nemcsak ezek az utóbbi esetek jelentenek, hanem már a mérsékeltebb elszennyeződés is. Azon kívül, hogy az üvegre tapadt réteg elnyeli a kibocsátott fény egy részét, és ily módon kevesebb jut az úttest megvilágítására, a porszemcsék szórják is a fényt. A lámpaüveget úgy tervezik, hogy befelé eső récéi pontosan a kívánt fényelosztást idézzék elő, és a nemkívánatos szórás ezt a hatást rontja le. A felfelé szóródó fénysugarak vakítást idéznek elő, méghozzá nemcsak a szembejövök, hanem saját magunk számára is, mivel az esőcseppekről, hópelyhekről és felkavart porról visszaverődnek. Az aszimmetrikus fényszóró éles világos-sötét határa elmosódik. Az emberi szem nagymértékben képes alkalmazkodni a változó fényviszonyokhoz, de ez a képesség a jelen esetben nem előnyt, hanem inkább hátrányt jelent. A látótávolság apránkénti csökkenését ugyanis csak akkor vesszük észre, ha az említett 100 méteres távolságban a megvilágítás erőssége 58 százalékra csökken. Egészen idáig a pupilla fokozatos nyitása egyenlíti ki a fényerőcsökkenést, de emiatt sokkal érzékenyebben reagálunk az egyéb jármüvek által kibocsátott fényre. Az idegi terhelés fokozódik, az autós akaratlanul is ingerlékenyebben vezet. Ennek az alattomosan jelentkező veszélynek a kiküszöbölésére kétféle módszer áll rendelkezésre. Az egyik az, hogy a vezető figyeli a szélvédőnek az ablaktörlő által nem érintett, egyre piszkosabb részét, és ebből következtet a fényszórók állapotára, amelyek alacsonyabb helyzetük miatt általában még piszkosabbak. Időnként kiszáll, és vizes szivaccsal lemossa az üveget. Ez a megoldás nem népszerű, mert a gyakori félreállást senki sem vállalja szívesen, és az nem is mindenütt oldható meg újabb veszély előidézése nélkül. Messze tökéletesebb és biztonságosabb a másik lehetőség: fényszórótisztító berendezés felszerelése a gépkocsira. A gyakorlatban eddig két megoldás terjedt el: a pusztán nagy nyomású vízsugárral, illetve a törlőlapáttal és vízzel működő szerkezet. A kettő összehasonlítására a Bosch laboratóriuma végzett érdékes kísérletet. Két, alakja és méretei miatt egyenértékűnek számító szögletes fényszórót szabványos szennyezéssel vontak be. Ez 100 nanométer (Nm) szemcseméretú korom, por és szerves anyagok vizes emulziója, amelyet ecsettel visznek fel az üveg felületére, majd hagyják rászáradni. A teljes száradás után a tisztítóberendezést egyetlen, 10 másodperces cikluson keresztül működtetik. Az eredmény azt mutatta, hogy a vízsugárfecsken- dezés nagyobb felületet tisztít meg, mint a törlőlapát, hatásában pedig a két rendszer egyenértékű. Az eredeti 25,2 lux fényerőből a mesterséges szennyezés után csak 2,9 lux maradt meg, a tisztítás eredményeképpen viszont ismét 24,9 luxot kaptak, ami 99 százalékos hatásosságot jelent. A nagyobb tisztított felület alapján Így a vízsugaras berendezésé lenne a babér, sőt a sérülékeny törlőkar hiánya is mellette szól. Az utóbbi hívei viszont azzal érvelnek hogy nagyfokú, sáros, rákeményedett szennyeződéssel a lapát mégis jobban megbirkózik, így aztán patthelyzet alakult ki. Bármilyen rendszer mellett döntsenek is, mindkettőre az ECE-R 45-ös irányelvek vonatkoznak: a tisztítási ciklus maximum 10 másodpercig tarthat, a tartály legyen legalább 50 ciklusra elegendő, a berendezés -10°C és +35°C között működjék kifogástalanul víz és alkohol 1:1 arányú keverékkel, a tisztitóképességet 130 km/h-ig garantálnia kell, és tisztítás után vissza kell kapni az eredeti fényátbocsátó képesség 80 százalékát. A mosó-törlő berendezés teljesen vízálló, rövidzárlat ellen biztosított elektromotort tartalmaz? Ha a motor eljegesedés miatt nem tud elindulni, vagy rövid mozgás után elakad, akkor a feszültséget egy hőellenállás felhevülése leszabályozza, így a motor nem éghet le. A forgó mozgást fogaskerék-áttételből és alternáló mozgást létrehozó fogaslécböl álló finom mechanika viszi át a törlótengelyre. Gyakran ebben helyezik el a mosófúvókát is, úgy hogy a vízsugár mindig a kívánt helyre irányul. A bekapcsoló impulzust öt törlési periódus követi. Az első kettő során működik a vízszivattyú, az utolsó háromban pedig tisztára törlés következik. A mosóberendezés felépítése sokkal egyszerűbb. A lökhárítón elhelyezett fúvókákba nagy teljesítményű elektromos szivattyú szállítja a 2,5 bar nyomású vizet. A fúvókák száma a fényszóró alakjától függ, korszerű, széles lámpatesthez három darab is szükséges lehet. Soros kapcsolású, kétfunkciós szivattyúval egymástól távol eső fényszórók mosása is megoldható - ha egyszerre égnek, akkor a logikai kapcsolás előbb a fő- majd a ködfényszóró tisztítását végzi el. A legújabb fejlesztés a mozgó fúvóka: bekapcsoláskor maga a víznyomás egy rugó ellenében teleszkóposán kitolja a karosszériából a fúvókatartó csövet. Ily módon a sugár kedvezőbb szögből éri az üveget, behúzott helyzetben a fúvóka teljesen belesimul a karosszéria felületébe, és a beépítési helyzet is kötetlenebb. Mindkét rendszer kezelését automatika könnyíti. A fényszóró-tisztító berendezésnek nincs külön kapcsolója, hiszen az ablaktörlővel együtt, ha a lámpa ég. Egyes kocsikon a mikroprocesszor arról is gondoskodik, hogy minden néhányadik ciklus során intenzív tisztítóoldat is jusson a fúvókákba, illetve arról, hogy az egyes működtetések között a berendezés minimum 30 másodpercre reteszelve legyen a víztakarékosság érdekében. Akár mosó, akár törlő a berendezés, hatásos oldalékanyag nélkül egyik sem ér sokat. A víznyomás fokozásának vagy a törlési sebesség növelésének nincs értelme, viszont egy jó tisztítószer jelentősen fokozza a hatást. A denaturált szesz nem igazán megfelelő, mert az alkohol gyorsan elpárolog, és a visszamaradó víz ráfagy az üvegre. KARLOVITZ KRISTÓF AUTÓSOK MOTOROSOK Lehet, valakinek értelmetlennek tűnik a címben feltett kérdés, pedig a gépkocsivezető helyzete a volán mögött sokban befolyásolja a kocsi biztonságát. Nemcsak arról van szó, hogy helytelen ülőhelyzetben a vezető gyorsabban fárad, elernyed az izomzata, aminek az a következménye, hogy lassúi a reagálása, gyengül látásának az élessége, lassabban tudatosítja a maga körüli helyzetet. Ami sokkal fontosabb: helytelen helyzetben egyszerűen képtelen azonnal uralni a járművet. Sok vezető azt, hiszi, ha minél közelebb lesz a volánhoz és a pedálokhoz, annál könnyebben tudja őket kezelni. Ilyenkor általában a kormánykerék az egyetlen pont, amelyre támaszkodik, hiszen a háta nem éri az ülés támláját. Márpedig a volán nem tá-, maszkodásra, hanem vezetésre szolgál. A lábát és a karját kénytelen erősen behajlítani, miközben a nyaka és a dereka megfeszül. A kanyarokban „bedől", azt hiszi, ezzel könnyíti a vezetést, és egyensúlyozza a kocsit. A gépkocsiversenyzők között kering egy mondás: „Az autót a hátunkkal kell érezni." Sokan vánkost tesznek az ülésre, hogy jobb legyen a kilátás. Hirtelen fékezésnél vagy éles kanyarban a vánkos elcsúszhat, és vele együtt a. vezető is. Előfordulhat, hogy a csúszás miatt nem képes uralni a kocsit. Ha valaki úgy érzi, hogy mindenáron szüksége van valamilyen „alátétre", mert mondjuk alacsonyabb termetű, és ezért nem nyílik számára jó kilátás a kocsiból, tegyen vánkost, de az üléshuzat alá. így nem csúszkálhat el. Fontos tartozék, sőt a rendelet kötelezi a biztonsági öv használatát. Sokan idegenkednek az öv használatától: vannak, akik „legénykedésből", vannak, akiket zavar az oda- pántolás, de felhoznak olyan érveket is, hogy egy esetleges ütközésnél nem lehetne kikászálódni a kocsiból. Az első kategóriával fölösleges foglalkozni, a másodiknál azt mondhatjuk, hogy idővel mindenki megszokja az övét, és azt a kezdeti kis kellemetlenséget, pontosabban kellemetlen érzést ki lehet bírni, mert az öv testi épségünket védi. Fölöslegesek azok az aggályok, hogy nehéz kijutni a kocsiból egy esetleges ütközés vagy felborulás esetén. Sőt! Hiszen csak akkor tudjuk elhagyni a kocsit, csak úgy tudjuk mérlegelni, mi a legoptimálisabb teendőnk, ha nem veszítjük el az eszméletünket. Márpedig a biztonsági öv megvéd attól, hogy fejünkkel a karosszéria valamelyik részébe ütközzünk, és ezáltal elvesszítsük eszméletünket. Vannak olyanok, akik úgy érvelnek: én mindig lassan hajtok. Nézzük csak közelről! Tegyük fel, hogy tényleg csak 30 km/ó sebességgel utazik. Sőt még azt is, hogy az „ellenfél" is ilyen óvatos vezető. Ha ütköznek, a fizika törvényei szerint a két sebesség összeadandó: 60 km/ó. Ennél a sebességnél pedig olyan erejű az ütközés, mintha a kocsit egy ötemeletes épület tetejéről ejtenék le. Aki nem hiszi, próbálja ki. Ebből az is lemérhető, milyen erejű az ütközés mondjuk 80 km/ó sebességnél. A helyes ülést a volánnál minden magyarázatnál talán világosabban szemléltetik a mellékelt ábrák. Segítségükkel mindenki beállíthatja ülését kocsijában. Ez azért sem okozhat gondot, mert ma már minden kocsiban elöre-hátra állíthatók az elülső ülések, és az üléstámla szöge is szabályozható. -diA biztonsági öv és a mellkas közötti távolság 2-3 cm legyen liíreki Új MERCEDES-GYÁR ÉPÜL az NSZK-beli Rastattban. A Daimler- Benz új üzeme 1991-ben készül el, és napi száz W 124 (300) kocsi gyártásával idnul. A gyár teljes indulásakor 7000 embert foglalkoztat majd, és napi termelése 1000 autó lesz. A FIAT TIPO karrierje jól indult. Az első négy hónapban összesen több mint 100 ezer darabot adtak el az új olasz kiskocsiból. SVÉDORSZÁG volt az utolsó európai ország, ahol betiltották a sebességmérő radar elleni berendezések használatát. Akit elkapnak ilyen készülékkel büntetést fizet, és a riasztó berendezést elkobozzák. AZ NSZK-BELI Eckheimben úgy kívánják korlátozni a forgalmat a belvárosban, hogy a legforo Hogyan üljünk a volán mögött? A-helyes, B-C helytelen A vezető ideális helyzete 1-20°-30°, 2-95°-120°, 3-95°-135°, 4-90°-110°, 5—120°-140° galmasabb irányokban a szabadot jelző zöld fény csak néhány másodpercig világít. így ezekben az irányodban a forgalom nagyon lelassul, és ez arra készteti a vezetőket, hogy inkább villamost vagy autóbuszt vegyenek igénybe. A SZENNYEZETT levegő okozza az erdők nagymértékű károsodását az NSZK-ban. A legnagyobb a károsodás Bajorországban, ahol az erdők 58 százaléka beteg. A legkisebb Észak-Rajna - Vesztfáliában, ahol a károsodás az erdőnek „csak" a 40 százalékát érinti. OLASZORSZÁGBAN 1988-ban 8 százalékkal emelkedett az eladott autók száma. Az olasz gép- kocsipark elöregedett, a kocsik átlagkora meghaladja a 14 évet. A rendőrség által bevezetett ellenőrzések, amelyeken főleg a kocsik műszaki állapotát vizsgálják, arra késztetik a tulajdonosokat, hogy új autókat vásároljanak maguknak. A fényszóró 1 luxot biztosító hatótávolságának csökkenése az elszennyeződés hatására. 1:tiszta fényszóró, 2:20 százalékos elszennyeződés, 3:40 százalékos elszennyeződés, 4:60 százalékos elszennyeződés, 5:80 százalékos elszennyeződés A *
