Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-17 / 7. szám
J uríj Sirjajev, a Szocialista Világgazdasági Rendszer Nemzetközi Közgazdasági Intézetének igazgatója nemrég a szocialista gazdasági integráció tökéletesítéséről és a KGST alapvető átalakításáról folytatott beszélgetést az Eho Planeti szovjet folyóirat szerkesztőjével. Többek között arra is rámutatott, hogy az intézetben jelenleg figyelmesen tanulmányozzák a nyudés feladata. Ez az együttműködés természetesen továbbra is fejlődni fog, s növekvő jelentősége lesz a szocialista országok együttműködésének elmélyítésében. Arra azonban nem számíthatunk, hogy a jövőben is ezen a szinten kerülnek megoldásra a vállalati és ágazati szintű együttműködés gyakorlati problémái. Ezért egy olyan szerv létrehozására van szükség, amely megfelelő tekintéllyel rendszeresen foglalkozna az integráció kérdéseivel. Ilyen szervet képezhetnének az egyes tagországok parlamentjei, amelyek keretében KGST kérdésekkel foglalkozó különbizottságok működnének. Ezek a bizottságok integrációs programokat dolgoznának ki, s ellenőriznék a végrehajtó szervek munkáját ezek megvalósításában. A parlamenti bizottságok részt vehetnének továbbá az állami gazdasági szervek egyes döntéseinek előkészítésében. A Szovjetunióban megvalósuló átalakítás tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a gazdasági reformot politikai reform nélkül nem lehet megvalósítani. Ezt a KGST tevékenységében is figyelembe kell venni - mutaAz együttműködésben változásokra van szükség gat-európai gazdasági integráció mechanizmusát, melynek egyes elemeit a KGST munkájában is fel lehetne használni. Elsősorban a nemzeti gazdasági politikák koordinálásában szerzett tapasztalatok hasznosításáról van szó, mert úgy tűnik, fejtette ki a szovjet tudós, hogy a nézetek különbségei ellenére ezen a területen haladást sikerült elérni az Európai Gazdasági Közösségben. Figyelmet érdemel továbbá a Közös Piacnál érvényesülő „dialógusrend- szer“, melyhez hasonló a KGST gyakorlatában nem létezik. A KGST szervei olyan nemzetközi együttműködési szervek, melynek tagjai lényegében nemzeti érdekeket képviselnek. Tekintettel arra, hogy nem létezik ez a ,,dialógusrendszer“, a KGST keretében az integrációs eszmék érvényesítése a pártközi együttmúköMegalakult a „Szovbulkoop“ A KGST-országok külgazdasági kapcsolatainak átalakításában a szövetkezetek is jelentős szerephez jutnak. Ezt többek között a „Szovbulkoop" szovjet-bolgár közös szövetkezeti vállalatnak a példája is bizonyítja, melynek tevékenysége a kiváló minőségű termékek gyártásának és nemzetközi kereskedelmi forgalmazásának a növelésére irányul. A nemrég létrehozott Szovbulkoop központi székhelye Szófiában lesz, s kirendeltségei lesznek Moszkvában, valamint a szövetségi köztársaságok fővárosaiban. A Szovbulkoop közös szövetkezeti vállalat tevékenysége elsősorban arra fog irányulni, hogy sokoldalú segítségben részesítse a tag- szervezeteket az élelmiszeripari és könnyűipari termelési kapacitások feljesztésében, a technológiai folyamatok korszerűsítésében, a termékek minőségi és műszaki színvonalának emelésében, valamint az értékesítés területén. Tevékenységének első szakaszában a két ország szövetkezeti szervezetei között megvalósuló hagyományos árucsere-forgalom koordinálására és kiszélesítésére összpontosítja a figyelmét, de már az idén elkezdődik több élelmiszeripari feldolgozó üzem építése is, elsősorban a Szovjetunió területén. Ezek főleg gyümölcs- és húsfeldolgozó, aránylag kisebb méretű üzemek lesznek. A rjazanyi szövetkezetek a Szovbulkooppal való együttműködést a Bulgáriában kifejlesztett sajtgyártási technológiák meghonosítására, a moldáviai szövetkezetek pedig almafeldolgozó üzem létesítését tervezik a közös vállalat segítségével. A Szovjetunió más körzeteiben bőripari együttműködéssel is számolnak. Ivari Dirpatov, a Szovbulkoop vezérigazgatója elégedetten számolt be az első tapasztalatokról. Véleménye szerint a közös vállalat eddigi ténykedése máris közelebb hozta egymáshoz a két ország potenciális partnereit, ami elsősorban a feltételekről és a lehetőségekről való kölcsönös tájékoztatásnak, s az ebben betöltött közvetítő szerepnek köszönhető. Nagy feladatok várnak a közös vállalatra az együttműködés gazdasági feltételeinek megteremtésében. A Szovbulkoop teljes mértékben a gazdasági önelszámolás elvéből indul ki, s az együttműködés fejlesztésében a kölcsönös előnyösség és felelősség szempontjait érvényesíti. Nagy gondot fordítanak a piackutatásra, s a tevékenység feljesztéséhez szovjet és bolgár bankoktól vesznek fel hiteleket. A nyereséget a részvények arányában osztják el a tagszervezetek között, illetve közös megegyezés alapján használják fel az előirányzott fejlesztési célokra. A. Sztyepanyenko (E. G.) tott rá Juríj Sirjajev. A politikai együttműködés reformját nem lehet megkerülni, s minél gyorsabban valósul meg, annál gyorsabb haladást sikerül elérni a KGST tevékenységében. A termelési és tudományos-műszaki együttműködési programokkal kapcsolatban kifejtette, hogy ezeket főleg szándékokat kifejező programokként fogadták el, még akkor is, ha részletesen meghatározták bennük a konkrét célokat. Ugyanakkor ezek a programok nélkülöztek két fontos elemet, egyrészt azt, hogy mibe fog kerülni a megvalósításuk, milyen forrásokat igényelnek, másrészt pedig azt a záradékot, hogy konkrétan melyik országnak kell gondoskodnia ezekről a forrásokról, milyen terjedelemben és milyen határidőkben. Amikor az illetékes szervek jóváhagyták a hosszú távú célprogramokat, a Jurij Sirjajev által vezetett közgazdasági intézet dolgozói kiszámították, hogy ezek megvalósításához legalább 150 milliárd transzferábilis rubelre lenne szükség. Tekintettel arra, hogy az adott időszakban ilyen források nem álltak rendelkezésre, az ilyen programok iránti érdeklődés is alábbhagyott. A jelenlegi időszakban a KGST szervei azon munkálkodnak, hogy beszűkítsék azoknak a feladatoknak a körét, amelyeket az adott határidőkön belül közös erővel kell megvalósítani. Szinte kizárólagos szempontnak kell tekinteni a termékek minőségi színvonalának az emelését. A KGST-országok 10 százalékos arányt képviselnek a nemzetközi kereskedelemben, de termékeiknek csak 1,5 százaléka sorolható a műszakilag fejlett termékek közé. Ez arra utal, hogy rendkívül nagy az aránytalanság a KGST-országok tudományos-műszaki teljesítőképessége és az elért gyakorlati eredmények között. A KGST apparátusának azt az átszervezését, melynek során néhány szervet összevontak, s csekély mértékben a dolgozók létszámát is csökkentették, nem lehet kielégítőnek tekinteni - hangsúlyozta a továbbiakban Jurij Sirjajev. Alapvetően meg kell változtatni a Tanács tevékenységének egész mechanizmusát, melynek során nemcsak az áru- és pénzviszonyok sikeres kihasználásáról van szó a kölcsönös kereskdelemben, hanem a tervezési mechanizmust is tökéletesíteni kell. A szovjet tudós a közös szocialista piac kialakítását nagyon jó és perspektív gondolatnak minősítette. Ehhez a folyamathoz azonban reális szemlélettel kell viszonyulni. Elsősorban a gazdaság egyensúlyi helyzetét kell megteremteni. Kiegyensúlyozatlan hiánygazdaságok ugyanis közös piacot nem alakíthatnak ki. A legjobb esetben is csak a nemzetközi jegyrendszer valamilyen változatát lehetne létrehozni. A közös piac kialakításához egyébként kiegyenlítő eszközök is szükségesek, s egészen más devizális-pénzügyi viszonyokra, mint amilyenek a jelenlegi időszakban hatnak. A közös szocialista piac kialakításához úgy juthatunk el, ha fokozatosan létrehozzuk az egyes árucsoportok piacát. A transzferábilis rubellel, a KGST-országok közös pénzegységével kapcsolatban Jurij Sirjajev kifejtette, hogy annak 1964-ben történt létrehozása helyes lépésnek bizonyult. Az már más kérdés, hogy a transzferábilis rubel idővel nem töltötte be a tőle várt szerepet, s nem nyilvánultak meg az előnyei. Ezért a transzferábilis rubel működési mechanizmusát is tovább kell tökéletesíteni, hogy az távlatilag az Európai Gazdasági Közösség közös elszámolási egységével együtt az összeurópai valutaegység csíráját képezhesse. -mv, krA bulgáriai szénkitermelés elérte az évi 46 millió tonnát. Az ország energiaellátásában egyre fontosabb szerepet játszó szén jelentős része külszíni bányákból származik. A felvétel az ország nyugati részén fekvő Penyik melletti „Georgi Dimitrov“ külszíni bányában készült. (A ÓSTK felvétele) Szeminárium és tájékoztatás a közvetlen kapcsolatokról A moszkvai Nemzetközi Kereskedelmi Központban január 23-án csehszlovák-szovjet szeminárium kezdődött a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés új formáinak fejlesztéséről és elmélyítéséről a könnyűipar és az élelmiszer- ipar területén. A szeminárium megrendezéséről a CSKP KB és az SZKP KB kezdeményezése alapján a Csehszlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara, valamint a Szovjetunió Kereskedelmi- Ipari Kamarája gondoskodott, azzal a céllal, hogy a reszortok vezetői és az említett ágazatokhoz tartozó csehszlovák és szovjet vállalatok igazgatói kölcsönösen tájékoztassák egymást az együttműködés új formáinak fejlesztésében rejlő lehetőségekről. A résztvevők megkülönböztetett figyelmet fordítottak a közvetlen kooperációs kapcsolatok eddigi fejlesztésében szerzett tapasztalatok cseréjére. V. Rzsevszkij, a TASZSZ munkatársa a Szocialisztyicseszkaja in- dusztrija január 29. számában beszámolt arról a beszélgetésről, amelyet a'csehszlovák és a szovjet vállalatok közvetlen kapcsolatairól Jo- sef Cernyvel, a Csehszlovák-Szovjet Kereskedelmi Kamara főtitkárával folytatott. Az elmúlt két év folyamán Csehszlovákia és a Szovjetunió összesen 360 megállapodást kötött a vállalatok közti közvetlen kapcsolatokról. A két ország kereskedelmi és ipari kamarái nemrég felmérték ennek az együttműködésnek a hatékonyságát. A felméréshez húsz kapcsolatot vizsgáltak meg, s arra a következtésre jutottak, hogy a közvetlen kapcsolatokra vonatkozó megállapodá- ■sok még nem érték el a kitűzött célt, a világpiacon versenyképes termelés növelését.- A nekilendülés ideje már lejárt. Most arra lenne szükség, hogy a partnerek olyan színvonalat érjenek el az együttműködésben, amely megfelel a gazdasági és szociális fejlődés gyorsítási programjában kitűzött feladatoknak - mondta a TASZSZ munkatársának adott interjújában Josef Cerny. - Sajnos, egyes vállalatok és szervezetek más utat választottak: figyelmüket a hagyományos árucserére, a nyersanyagokkal és a késztermékekkel folytatott kereskedelemre, pillanatnyi szükségleteik kielégítésére összpontosították. Ez azt jelenti, hogy az integráció új formája tulajdonképpen az átlagos színvonalú árucserére korlátozódik. • A célok szempontjából milyen általános kép alakítható ki a közvetlen kapcsolatokról?- A partnereknek körülbelül a 40 százaléka a hosszú távú tudományos-műszaki együttműködésben érdekelt 20 százalékuk az ipari kooperáció keretében a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítására törekszik, s csupán 30 százaléknál vannak konkrét tervek a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció elmélyítésére. A maradék 10 százalék közös vállalat létesítését tűzte célul. A felmérés során megállapítást nyert, hogy a partnereket számos esetben az együttműködés feltétleinek figyelembe vétele nélkül választották ki. Ez elsősorban azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek nem saját kezdeményezésük alapján, hanem „felső" utasításra léptek közvetlen kapcsolatba. • Milyen problémák fordulnak elő azoknál a vállalatoknál, amelyek jó irányban indították el ezt az együttműködést?- Főleg az anyagi-műszaki ellátásban vannak nehézségek, emellett az eltérő állami normák és árak is sok gondot okoznak. Ebből csak egyetlen kiút lehetséges: a közvetlen kapcsolatokhoz teljesen más felfogásban kell viszonyulni. Minden válalatnak saját magának kell eldöntenie, hogy mire képes saját erejéből, s milyen problémákat oldhat meg nemzetközi együttműködésben. Csak ilyen alapokon lehet szó a nemzetközi munkamegosztás keretein belül a közvetlen kapcsolatok gazdaságos és hatékony fejlesztéséről. A 110 tonnás Belaz dömperek hatalmas méretű gumiabroncsait a Belorusz SZSZK-ban, a Bobrujszki Gummiipari Müvekben gyártják. A gumiabroncs vázát 42 gumírozott kordbetétréteg képezi. Garantált teljesítménye 40 ezer kilométer. A felvételen a kész gumiabroncsok rakodását végzik. (A ŐSTK felvétele)
