Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-17 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1989. február 17. XXII. évfolyam Ára 1 korona (Lórincz János felvétele) T rytur néven már Anonymus is megemlí­tette. Az általa alkalmazott fogalom egyébként az ószláv Tritri szóból származik, ami sziklát, omladékot jelent. Terjedelmében a világ legkisebb s ugyanakkor a Kárpátok legmagasabb ívelésű magashegysége. Szlo­vákia északi, Lengyelország déli részén terül el. Hossza nyugat felöl a Liptói-havasokat, keletről pedig a csatlakozó Bélai-havasokat is beleértve alig 76 kilométer, legnagyobb szé­lessége pedig 17 kilométer. Legmagasabb csúcsa 2665 méterrel a Gerlachfalvi. Nem nehéz kitalálni - a Magas-Tátráról, országunk legszebb, legcsodálatosabb ter­mészeti ékességéről van szó, amelyet az Árva, a Vág, a Poprád és a Dunajec folyó fog közre. Többnyire fenyőerdő, a felsőbb régiók­ban törpefenyö borítja, majd következik a ha­vasi gyepek és a kopár sziklák birodalma. Száznál több tengerszem és morénató tükré­ben csillan meg a Nap sugara, harmincöt völgy hangsúlyozza gerince ormainak vadre­gényes romantikáját. Vagy háromezer fajta virágos növénye, mohája, páfránya van s ál­latvilága is gazdag - a szarvas, az őz, a vad­disznó mellett hiúz, vadmacska, zerge, mor- mota és medve is él itt. Vonulata labdáinál gyógy- és üdülőhelyek, lakott települések láncolata. Nem csoda, hogy ez a hegység mágnes­ként vonzza a hazai és a külföldi turistákat az év minden szakában. Jó ez, hiszen a termé­szet szeretetének kifejezése. De - mi taga­dás - átok is egyben. A statisztika szikáran szigorú számai bizonyítják ezt. Míg közvetle­nül a felszabadulás utáni évben húszezren jöttek el ide, majd 1956-ban ennek a tízszere­se, addig jelenleg évente már mintegy négy­millió a látogató(l). Óriási megterhelés ez, különösen ha tekintetbe vesszük az egyéb természetkárosító hatásokat is, főleg az erdő­ket senyvesztő savas esőket. Már a múlt században csírájában nyomon követhető az a törekvés, amelynek célja meg­óvni a jövő nemzedékeinek ezt a mérhetetlen értékű kincset. A gondolat megvalósításáig azonban hosszú, rögös út vezetett és vezet manapság is. Ezen a területen a szervezet­tebb környezetvédelem alapjait négy évtized­del ezelőtt a Szlovák Nemzeti Tanács törvé­nye fektette le, amellyel létrejött a Tátrai Nemzeti Park, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság legjelentősebb természetvédel­mi területe. Ugyanezt öt évvel később meg­tették a lengyel Tátrában is. Oldalunkon a nemzeti park egy tavalyelőtt jóváhagyott igen fontos törvénnyel jelentősen bővült, ha­tárai közé került a Magas-Tátra nyugati és keleti nyúlványa is. Kiterjedése most hozzá­vetőleg 760 négyzetkilométer, - plusz kisebb védelemben részesülő 560 négyzetkilométer­nyi környező övezet is. A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) igazgató­ságának székhelye Tatranská Lomnica. (Egyébként itt tekinthető meg a magashegy­ségről átfogó képet nyújtó, a gazdag ismeret­terjesztő anyagot ízlésesen és szakavatottan bemutató múzeum is.) Az állami irányítás feladatkörét az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériuma látja el. Bele­értve a TANAP pénzellátását is. Ez az állami dotáció nem csekély, éves átlagban 15-20 millió korona. S ez éppúgy szükséges, mint a felsőbb szintű kormányzati szervek segítsé­ge azoknak a nemegyszer nyomasztó bo­nyolult problémáknak a megoldásában, ame­lyekre nem telik, nem telhet sem a nemzeti park igazgatósága, sem a helyi, a járási és a kerületi szervek erejéből és lehetőségeiből s amelyek a hatáskörüket is meghaladják. Nem vitás, hogy a Tátrai Nemzeti Park negyvenesztendős fennállásának krónikájá­ban igen sok olyan kisebb-nagyobb intézke­désre, megelőző és orvosló rendelkezésre s nemkülönben eredményekre találunk, ame­lyek meggyőzően tanúsítják, hogy a megóvás nemes szándéka gyakorlati rendszerré vált. Ennek híján nyilvánvalóan a jelenleginél jóval kedvezőtlenebb lenne a helyzet. Mégis, egyelőre csak részmegoldásokról - köztük igen jelentősekről - beszélhetünk, de gyöke­res kedvező fordulatról még távolról sem. Továbbra is fennáll az alapvető ellentmon­dás. Az egyik oldalon ennek a maga nemé­ben egyedülálló természeti képződménynek összehangolt és hatékonyabb védelme, a másik oldalon az idegenforgalom nagyság­rendje, a sportolási és az üdülési lehetőségek fejlesztésére még mindig tapasztalható, oly­kor burkolt nyomás, az ember, a civilizáció érthető, de következményeiben nem egy vo­natkozásban káros terjeszkedése között. A minap is a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemze­ti Bizottság tanácsának ülésén megállapítot­ták, hogy igencsak vontatottan halad a Ma­gas-Tátra átfogó fejlesztésére vonatkozó kor­mányhatározat teljesítése, elsősorban a hegység egyik legégetőbb problémájának, a közlekedési helyzetnek a megoldása. A két tényező ésszerű egybeötvözése igen nehéz és körülményes feladat. Különféle ér­dekek ütköznek itt és egyeztetésük nemcsak jószándékot követel, hanem olyan beruházá­sokat is, amelyeknek fedezetével, mi taga­dás, a jelenlegi helyzetben nem rendelke­zünk. A feladat tehát nem lehet más, mint a szorító körülmények között kihasználni a le­hetőségek maximumát. Most már annak tu­datában, hogy az idő felette sürget, mivel a természet önfenntartó ereje is véges és ezért a Magas-Tátrával kapcsolatos minden elképzelésünk legfontosabb meghatározója és szűrője csak átmentésének szándéka lehet. A jubileumát ünneplő Tátrai Nemzeti Park munkatársainak eddigi tevékenysége bizo­nyítja, hogy ezzel tisztában vannak. S a kor­mányzati, közigazgatási szervek felelősség- teljes és rugalmasabb segítségére, a Magas- Tátrát látogatók joggal elvárt körültekintőbb és fegyelmezettebb magatartására támasz­kodva a közeli és a távolabbi jövőben nyilván még többet tesznek annak érdekében, hogy egyetlen magashegységünk ne váljon, ne vál­hasson Tryturrá - omladékká... q^ly |vÁN ■ viliin MM f||» H TANAP 40 EVE

Next

/
Oldalképek
Tartalom