Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-10 / 6. szám

KGST 1 KöbkCP I ■ " Az NDK atomenergetikai programja A Német Demokratikus Köz­társaságban az atomerőmüvek jelenleg 11 százalékos arányt képviselnek a villamos energia termelésében. Ez az arány foko­zatosan növekedni fog, s a ter­vek szerint 2020-ban eléri az 50 százalékot. Az atomenergetika fejleszté­sének az NDK-ban főleg ökoló­giai jelentősége van. Az ország villamosenergia-ellátásának 82 százalékát barnaszénnel fűtött hőerőművek biztosítják, ami nagy megterhelést jelent a ter­mészeti környezetre. Ehhez évente körülbelül 317 millió ton­na barnaszenet kell jöveszteni, ami a világ barnaszén-termelé­sének 27 százalékát adja. Eb­ben a tekintetben tehát az NDK kiemelten az első helyen áll a vi­lágon. Az NDK-ban eddig két atom­erőmüvet helyeztek üzembe. Az első Rheinsbiergben, Berlin kö­zelében épült fel, ez 75 mega­watt teljesítményű, 1966-ban kapcsolták a hálózatba. Az újab­bat, a másodikat a beüti tenger­parton, Greifswald közelében, Lubminben építették fel. Ennek négy 440 megawattos blokkja már működik, az ötödikben az idén kellene elkezdeni a próba- üzemelést. Itt összesen nyolc ilyen blokk felépítésével számol­nak. Közben az első 1000 MW- os blokk építése is folyamatban van a Magdeburg melletti Sten- dalban. Az NDK energetikai rendszerének fejlesztési tervé­ben azzal számolnak, hogy az évezred végére az atomerőmű­vek teljesítménye 6-7 ezer me­gawattal növekszik. Az atomerőművek üzemelte­tésénél szerzett hazai és külföldi tapasztalatok felhasználásával az NDK szakemberei szigort biztonsági előírásokkal igyekez­nek megakadályozni bármilyen jellegű üzemzavart. Szigorúan ellenőrzik a berendezések minő­ségi és műszaki színvonalát is. -bi­GYÜMÖLCSÖZŐÉN FEJLŐDIK CSEHSZLOVÁKIA ÉS KUBA GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSE Mitos Jakes elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának kubai látogatása a győ­zelmes kubai forradalom 30. évfordulója alkalmából újból megerősítette az országaink közti hagyományos baráti kapcsolatokat. Csehszlovákia és Kuba legfelsőbb szintű képviselőinek kölcsönös látogatásai világosan kifejezésre juttatják, hogy mindkét fél érdekelt az együttműködés elmélyítésében a tár­sadalmi élet csaknem minden területén. Emellett a kubaiak nem felejtik el, hogy Csehszlovákia kezdettől fogva aktívan támogatta az új kubai társada­lom építését. A kubai forradalom óta eltelt harminc év alatt azonban a gazdasági együttműködés céljai és feltételei is sokat változtak. Jelenleg a kubai népgazdaság fejlesztésében előtérbe került a termelési alap exportképessé­gének a növelése. A csehszlovák-kubai gazdasági együttműködésben már a hatvanas évek kezdetétől fontos szerepe volt a beruházási komplexumok szállításának. Csehszlovákia 1964 óta több mint 40 beruházási egységgel segítette elő a kubai gazdaság fejlesztését. Jelenleg például Kubában a villamos energia harmadrészét Csehszlovákiából szállított berendezések termelik. A Hanaba- nilla, a Geglaés a Neuvitas erőmüvek nevei számos csehszlovák energetikai szakember számára ismerősen hangzanak. Jelenleg a feltoni hőerőmű épül csehszlovák részvétellel. Az országaink közti együttműködést azonban nemcsak a segítségünkkel épült erőművek fémjelzik, az elmúlt harminc év alatt számos jelentős ipari beruházás valósult meg csehszlovák segítséggel. Megemlíthetjük például a Siguanay mellett épített cementgyárat, a Sagua la Grande-i autógyertya- gyárat, a guanabacoli cipőgyárat, a batabanoi ceruzagyárat, az Ifjúság Szigetén épített kaolinfeldolgozó üzemet, s felsorolhatnánk számos további ipari létesítményt, amelyek építéséhez kisebb-nagyobb mértékben Cseh­szlovákia is segítséget nyújtott. Jelenleg a nyugati országrészben fekvő Pinar dél Rióban Csehszlovákia és a Szovjetunió közös részvéteiével egy öblösüveggyár felépítését tervezik. Hazánknak a geológusok is jó hírnevet szereztek Kubában. A geológiai kutatás és főleg a geológiai térképek készítése az együttműködés hagyomá­nyos területei közé tartozik. A közös geológiai kutatás egyik legjelentősebb esete volt az első kubai víztározós erőmű helyének kiválasztása az Escambra hegységben. A csehszlovák geológusok nagy segítséget nyújtanak a rezet, ólmot, ónt, aranyat, ezüstöt és krómot tartalmazó érclelőhelyek keresésé­hez is. A két ország közti hagyományos energetikai, geológiai, bányászati, mezőgazdasági, gyógyszeripari stb. együttműködés most újabb területekkel bővül. Az érdekelt vállalatok között több közvetlen kapcsolat kialakítása van folyamatban a gépipar, a számítástechnikai berendezések, valamint az orvosi műszerek gyártása területén. Új formának lehet tekinteni a kubai építők részvételét is egyes csehszlovákiai beruházások kivitelezésében. Nem feledkezhetünk meg azonban a gazdasági kapcsolatok egyik legfon­tosabb területéről sem a kölcsönös árucsere-forgaiomról, melynek terje­delme állandóan növekszik. A kölcsönös áruszállítások értéke az 1958-as 1,4 millió rubelről 1988-ban már csaknem 300 millió rubelra növekedett, s az idén bizonyára meghaladja majd ezt a szintet. A hosszú távú kereskedelmi megállapodások szerint a 8. ötéves tervidőszakra előirányzott árucsere értéke 35,7 százalékkal haladja meg az előző ötéves tervidőszakban elért szintet. A Kubába irányuló csehszlovák kivitelnek több mint a felét továbbra is beruházási egységek, gépek és berendezések teszik ki, a kubai exportban viszont az élelmiszerek, főleg a cukor és a citromfélék vannak .túlsúlyban. Emellett nikkelt, márványt, valamint más nyers- és alapanyagokat is hozunk be Kubából. A behozott áruk jegyzéke nemsokára kubai gépipari termékek­kel is bővülni fog. Az 1960-ban kötött gazdasági együttműködési, kereskedelmi és fizetési megállapodást azóta számos további dokumentum követte. Kormányközi szinten jelenleg mintegy 50 együttműködési megállapodás és jegyzőkönyv van érvényben, az egyes ágazatok szintjén pedig eddig 20 együttműködési megállapodást kötöttek. A hetvenes évek közepén létesített csehszlovák-ku­bai gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság eddig 12 alkalommal ülésezett. Ezek a tények arra engednek következtetni, hogy az országaink közti gazdasági együttműködés dinamikája a további évek során sem fog veszí­teni az erejéből, s hogy az együttműködés újabb perspektív területei és módszerei még szilárdabb alapokra helyezik gazdasági kapcsolataink fej­lesztését. LIBUSE BAUTZOVÁ Kubában 12 szakosított tejipari üzemben összesen 101 féle sajtot gyártanak. Az Escambray tejüzemben, ahol a fenti fénykép készült, évente 500 tonna sajtot állítanak elő, 30 féle választékban. Ezen kívül naponta 60 ezer liter tejet palackoznak, s 4 tonna joghurtot is készítenek. Ez a tejüzem a Cienfue- gos tartományban 1975-ben épült, s jelenleg 600 dolgozót foglalkoztat. A termelést külföldön tanult szakemberek irányítják. Rövidesen egy újabb üzemrészleggel bővítik a termelést, ahol naponta öt tonna tejfölös sajtot fognak gyártani. A felvételen az egyik sajttermék sóoldatos áztatása lát­ható. (A CSTK felvétele) A zilinai VÚMAT Téglaipari Gépe­sítési és Automatizációs Kutató- intézetben nagy figyelmet fordítanak a nemzetközi együttműködés fejlesztésé­re. A KGST-országok közti nemzetközi munkamegosztás keretében főleg az anyagmozgató manipulátorok és ipari ro­botok tökéletesítésével foglalkoznak. Ná­lunk a téglagyártás technológiai folyama­tait körülbelül 60 százalékos arányban gépesítették, s ezzel felszámolták a leg­nehezebb fizikai munkákat. Munkájuk eredményei más szocialista országokban is megmutatkoznak, ahová licenceket ad­tak el, vagy más formában nyújtottak segítséget a műszaki fejlesztéshez. Az NDK-ban és Magyarországon pél­dául sikeresen működnek kemencebera­kó gépeik. Jelenleg az NDK számára egy UMK 05-ös manipulátort gyártanak. Len­gyelországba pedig két ilyen manipulátor gyártását készítik elő.- Munkánk iránt szovjet partnereink is érdeklődnek - mondja Milán Bohác mér­nök, a kutatóintézet igazgatója. - Igaz ugyan, hogy együttműködésünk koráb­ban csak az újdonságokról és a fejlesztési irányzatokról való kölcsönös tájékoztatás­ra korlátozódott, újabban azonban egyre jobban kihasználjuk a közvetlen kapcso­latokban rejlő lehetőségeket. A moszkvai VNYIISZTROM, valamint a Leningrád melletti gatcsinói VNYIISZT- ROMMAS kutatóintézetekkel együttmú­- Amikor az elmúlt év októberében Gatcsinóban jártunk - mondja Stefan Kopóa mérnök, kutatási és fejlesztési igazgatóhelyettes, - a szovjet kollégák tájékoztattak minket az általuk kifejlesztett új típusú présgépekről is, amelyekkel ki­küszöbölték a mi téglagyárainkban is használt csigaprések fogyatékosságait. Itt egy további lehetőség kínálkozik az együttműködésre. A Velikije Lukiban mű­ködő téglagyár korszerűsítéséhez már ROBOTOK A TÉGLAGYÁRAKBAN Szorosabb összhang az elektronmikroszkóp gyártásában Már két év óta folynak a tárgyalások a Tesla Bmo konszemváBalat és a leningrádi Manometr ágazatközi termelési egyesülés között az elektronikus mérőműszerek, az elektronmikroszkópok, az elektronlitográfiai berendezések és más műszerek közvetlen együttműködésben való fejlesztéséről és gyártásá­ról. A felek egy közös vállalat létesítésében állapodtak meg, s az erre vonatkozó javaslatot már alá is írták. A közös vállalat létesítésébe csehszlovák részről a Tesla Bmo konszemváliaiaton kívül a Bmói Műszertechnikai Kutatóintézet, valamint a prágai Laboratóriumi Müszergyár állami vállalat is betársul. Az alapítási jegyzőkönyv aláírására még az első félévben sor kerül, előtte azonban tisztázni kell még néhány gazdasági-jogi és pénzügyi kérdést. A közős csehszlovák-szovjet vállalat székhelye Leningrádban lesz, s a pénzügyi elszámolásokról is egy leningrádi bank fog gondoskodni. Az erők egyesítése nemcsak az elektronmikroszkópok, litográfiái és színképelemző berendezések műszaki színvonalát fogja emelni, hanem a közösen gyártott termékek gazda­ságos értékesítését is elősegíti. A Tesla legújabb termékei közé tartozik a BS 587-es mágneses rezonancián alapuló színképmérő berendezés. Az elmúlt év végén megállapodást írtak alá az ilyen berendezések közös továbbfejlesztéséről. A fejlesztési munkálatokat az idei év második felében kellene befejezni, hogy a közös gyártás a Szovjet­unió szükségleteinek fedezésére és más országokba való kivitelre 1990 végén elkezdődhessen. A Tesla Bmo gyártási programja a nemzetközi együttműködés új formáinak bevezetése ellenére változatlan marad, hiszen közvetlenül összefügg a tudo­mányos-műszaki fejlesztés állami tervében szereplő kiemelt feladatok teljesíté­sével. A közös vállalat létesítése még jobban megerősíti a bmói vállalat élvonalbeli helyét az elektronizálás területén, nemcsak hazai vonatkozásban, hanem a KGST-országok viszonylatában is. -jp­ködve a közvetlen kapcsolatok keretében közös tudományos-kutatási munkahelyet hoztunk létre. A szovjet téglaipari szak­emberek egyaránt meglátogatták a gépe­sített, robotokkal működő téglagyárainkat, valamint azokat is, amelyek műszaki fej­lesztésére csak most kerül sor. Mi a Szovjetunióban tettünk hasonló látoga­tást, s megállapodtunk abban, hogy a Gatcsinóban létesülő közös munkahely először a Leningrádtól 250 kilométerre fekvő Velikije Luki téglagyár komplex gé­pesítéséhez és robotosításához nyújt se­gítséget. KÖLCSÖNÖS HASZON A Szovjetunió téglaiparában leemelhe­tő tetőszerkezettel el'átott kemencéket használnak. Ezek nagy teljesítményű ke­mencék, amelyekben évente körülbelül 50 millió téglát gyártanak, de a berakás gépesítését még nem oldották meg. A VÚMAR dolgozói, Martin 2arnay és Antonin Mach mérnökök javaslatot dol­goztak ki a berakás gépesítésére. A ma­nipulátorok kivitelezéséhez olyan megol­dást választottak, hogy a kemencék felújí­tása során ne legyen szükség külső mó­dosításokra. Szakembereink figyelmét a szovjet téglagyárakban felkeltették a dréncsövek raktározásánál alkalmazott manipuláto­rok. Nálunk ilyen gépeket még nem hasz­nálunk, az NDK-ba azonban szállítanak belőlük. A VÚMAT szakemberei javasla­tot tettek a behozatalukra. átadtuk a műszaki dokumentációkat, ez licenceladás keretében valósult meg, közvetlen kapcsolataink keretében tehát kölcsönösen előnyös kereskedelmi szer­ződések érvényesülnek. A téglagyár korszerűsítésére létesített közös csehszlovák-szovjet kutatási mun­kahely valószínűleg másfél évig fog mű­ködni, s minden jel arra mutat, hogy ez csupán első lépés lesz a tartós, mindkét fél számára egyaránt hasznos együttmű­ködés kibontakoztatásához. NÖVELNI KELL A KIVITELI GYÁRTÁST-A szovjet szakemberek elismerően nyilatkoztak a téglagyártásnál alkalmazott csehszlovák robotokról és manipulátorok­ról - magyarázza Katarína Révayová, a VÚMAT nemzetközi együttműködési osztályának vezetője. - Nemrég 800 ilyen robot megvásárlására tettek ajánlatot. Ez számunkra megtisztelő megrendelés, de nem fogadhatjuk el, mert kapacitáshiány miatt a hazai szükségleteknek sem tu­dunk teljes mértékben eleget tenni. A Nyugat-szlovákiai Téglagyárak Pezi- nokban rendelkeznek egy gépgyártó üzemegységgel, s minden téglaipari vál­lalatnak saját gépesítési részlege van. Az viszont nem várható el tőlük, hogy képe­sek legyenek eleget tenni egy ilyen nagy volumenű külföldi megrendelésnek.-Gatcsinói látogatásunk alkalmából szovjet barátaink arra is felkértek, hogy közvetítsünk számukra közvetlen kapcso­latfelvételt a Prerovi Gépipari Művekkel- veszi át a szót Stefan Kopca. - A szov­jet partnerek jól ismerik a prerovi gép­gyártók termékeit, s véleményük szerint közvetlen együttműködéssel nagyon sok duplicitást lehetne kiküszöbölni a külön­böző részegységek műszaki fejlesztésé­ben. Nem kellene például megoldást ke­resni olyan problémára, amely esetleg a másik félnél már meg is van oldva. Ilyen lehetőségek egyébként a zilinai kutatókkal való együttműködésben is vannak. A zilinai kutatóintézetben ered­ményes kísérleteket folytatnak a préselt nyerstéglák nagyfrekvenciás szárításá­val. Ezt az eljárást elsősorban a kerámia­ipar számára fejlesztették ki. A nagyfrek­venciás melegítéssel való szárítás a szovjet téglaipar tudományos-műszaki fejlesztési tervében is szerepel. Egy to­vábbi közös munkahely létesítése ezen a területen is elkerülhetővé tenné a dupli- citásokat. A nagyfrekvenciás melegítés hatékony eljárásnak bizonyult. A nyerscsempék szárítási idejét például 42 óráról 12 percre rövidíti, miközben csupán az anyagot kell melegíteni, nem pedig az egész szárító helyiséget. A zilinai kutatóintézetben a kísérleti gyártás céljaira egy kisebb téglagyárnak megfelelő csarnok szolgál. Különböző összetételű alapanyagokkal és technoló­giai eljárásokkal végeznek itt kísérleteket, s itt próbálják ki a termelési folyamatok automatizált irányítási rendszereit is. A gépi berendezéseket számítástechnika vezérli. Itt fejlesztik ki a nagy hőszigetelé­sé és nagymértékben könnyített téglák technológiáját is az Észak-szlovákiai Téglagyárak martini üzeme számára. Ezekből a téglákból közvetlenül a tégla­gyárban komplett házgyári elemeket fog­nak készíteni. Amikor a szovjet szakem­berek megismerkedtek a kutatóintézet kí­sérleti részlegén folyó munkával, megkér­dezték, hogy elvállalná-e a kutatóintézet annak a nyersanyagnak a megvizsgálá­sát, amelyet egy Tbiliszi melletti lelőhely­ről akarnak kitermelni. Ebből homlokzati falburkoló téglát akarnak gyártani egy Grúziában létesítendő új téglagyárban. A zilinai kutatók rugalmasan eleget tettek ennek a kérésnek, s szigorú vizsgálatok­nak vetették alá a Tbilisziből küldött alap­anyagot. M. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom