Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-03 / 5. szám

■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■ ■■ I I I I Az oktondi tolvaj (Szibériai mese) Az egyik szibériai város pia­cán hagymát lopott egy suhanc. Az emberek rajtakapták, közös erővel fülöncsípték és a bíró elé vitték. A bíró meghallgatta, mi történt, aztán így szólt az ifjúhoz:- Tolvaj vagy, ezért tettedért bűnhődnöd kell. Büntetésed azonban magad választhatod. Fizetsz ötven rubelt, rád méretek ötven botot, vagy megeszel öt­ven hagymát.- Inkább vállalom az ötven botot! Deresre húzták hát őkéimét, és számolni kezdték rá az öt- venet:- Egy, kettő, három... Amikor a harmincnál tartottak, a tolvaj óbégatni kezdett:-Könyörgöm, hagyjátok ab­ba, inkább fizetek!-Jó - mondta a bíró.- Megeszem az ötven hagy­mát! - fogadkozott a tolvaj. Azzal letelepedett egy hagymával teli szakajtóhoz, és enni kezdett. A tizedik hagymánál már annyira foly ott a könnye, hogy semmit se látott, a huszadiknál már a szája is elzsibbadt egészen, úgy éget­te a hagyma, a harmincadiknál meg így könyörgött: Eloldották a legényt, az leszá­molta a bíró kezébe az ötven rubelt. Ekkor így szólt a bíró:-Szabad vagy, de jegyezd meg jól, hogy nagy szamár is vagy egyben. Én csak egy bün­tetést szabtam ki rád, te pedig háromszorosan büntetted ma­gad. VÉRCSE MIKLÓS fordítása Madárka* Volt egyszer egy kalitka, benne a rab madárka. Síró - rívó cinege, búsan szólt az éneke. Éneke oly messze szállt, hallgattam a panaszát. Szegény kicsi madárka, kalitkába bezárva. Szlama Attila A beteg gyerek Reggel korán ébredek, az utcára kinézek, mindenhonnan gyerekek iskolába sietnek. Én is menni szeretnék tanulni a sok leckét, de a torkom nagyon fáj, nem enged hát anyukám. Haris Mária "A verseket a Naszvadi (Nes- vady) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Rügyecske című pio­nírlapjából vettük. Helikopter lé Több mint száz eszendő telt el azóta, hogy a francia - majd ha­marosan a magyar - olvasók ke­zükbe vehették Jules Verne Győ­zedelmes Robur című regényét. Egy helikopter, melyet sok-sok légcsavar emel a magasba és egy húzó légcsavar visz előre, megtá­madja a kormányozható’léghajót. Nem csupán két légjáró gépezet, hanem két technikai gondolat is küzd a levegőben, éspedig az, milyen legyen a jövő légi közleke­dése. Legyen a levegőnél köny- nyebb - léghajó - vagy nehezebb - repülőgép. A könyv tulajdonkép­pen ezt a küzdelmet érzékelteti, s ezért akár repüléstörténeti olvas­mány is lehet. A XVIII. század végén Francia- országban emelkedett fel az első hőlégballon, amit sok más - hidro­génnel töltött - ballon követett. Ilyen léghajón is utaztak elő­deink Felismerték a léghajózás tudo­mányos lehetőségeit, műszereket vittek fel nagy magasságba (bal­eset is bőven adódott), harctéren is használták megfigyelésre. dellkisérletekkel kutatta a szár­nyasrepülés lehetőségeit, kísérle­teiről könyvet is irt. Elmondta, hogy 1809-ben egy nagyobb mo­dellje felemelt egy gyereket úgy, hogy annak lábai nem értek földet. szinte örökké járó motorok hajtják, amelyeket a tengervízből nyert elektromosság hajt. A regény foly­tatását képező A világ ura című elbeszélés Rém nevű csodajármü­vét is titokzatos galvánbattériák tartják üzemben. A Rém máig megvalósíthatatlan csodajármű. Országutakon autóként rohan, ví­zen mint motorcsónak száguld, ami a Niagara-vízesésről a leve­gőbe emelkedik, majd úszik a ten­ger alatt. Ilyen négyéltü járművet máig sem készítettek. Az amerikai haditengerészet pályázatot írt ki „repülő tengeralattjáróra", illetve „tengeralattjáró repülőre". Gyen­ge eredménnyel folyt a kísérlete­zés, megállapították, hogy a tech­nika mai fejlettségi fokán a kérdés megoldhatatlan, új anyagokra, új erőforrásokra lenne szükség. Verne is látta Párizsban 1854- ben Girrard mérnök gőzmotoros léghajóját, s talán annak emléke élt tovább regényében. A Győze­delmes Robur hősei kormányoz­ható léghajón emelkednek fel, s őket támadja meg Robur heli­kopterével. Egy angol tudós, Sir Georg Cayley (1773-1857 között élt) mo­Más szóval: a repülés gondola­ta - szó szerint - a levegőben volt, amikor Verne regényét írta, és még nem tudták, léghajó vagy re­pülőgép gyöz-e a küzdelemben. A regénybeli Albatros helikopteré­nek légcsavarjait galvánteleppel kapcsolt villamos motorok hajtják. A galvánbattériákat is Robur talál­ta fel. Érdekes, hogy Robur, bebizo­nyítva a repülőgép fölényét, a le­zuhanó léghajóból ellenfeleit ki­menti, majd hangszórón - ami ak­kor még csak vernei álom volt - a nézőkhöz beszédet intéz, és ebben a következőket mondja: „Semmit sem szabad elsietni, a haladást sem. A tudomány fejlő­dése nem előzheti meg az erköl­csök fejlődését. Egyszóval be kell várni mindennek az idejét... a né­pek még nem eléggé érettek ah­hoz, hogy egyesítsék erőiket..." Egyébként Verne másik álmát, Nemo kapitány tengeralattjáróját is Pályázat Az „ART ’89" Nemzetközi Kulturális Fesztivál Szervező Bizottsága minden szintű alapiskola alsó és felső tagozatos tanulói számára irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdet. Mozgássérült és nem mozgássérült gyermekek egy emlékezetes győzelemről vagy vereségről küldhetnek be irodalmi vagy képzőművészeti alkotást. A bíráló bizottság külön értékeli az alsó és a felső tagozatosok munkáit az irodalmi és a képzőművészeti kategóriában egyaránt. Irodalmi kategória Beküldhető vers vagy prózai mű; az alsó tagozatosoknál legfeljebb 2 oldal, a felső tagozatosoknál 6 oldal terjedelem­ben. Szépen, olvashatóan, kézzel írt pályamunkákat várunk. Azoktól a mozgássérült gyerekektől, akiknek nehezen olvas­ható a kézírása, a teljes szöveget gépelve kérjük, de a szöveg első tíz mondatát külön kézírással is. A Szervező Bizottság azt szeretné, ha a mozgássérült és nem mozgássérült gyerekek arról írnának, hogyan élték át életük legfontosabb győzelmét vagy vereségét. A történet lehet valódi és kitalált is. Játszód­hat a jelenben, a jövőben vagy a múltban. A legjobb írásokból összeállítás készül, amelyet irodalmi délutánon bemutatunk és nyomtatásban megjelentetünk. Képzőművészeti kategória Festményeket és rajzokat várunk! Bármilyen technikával készülhetnek. Fia valamelyik gyerek kisplasztikát vagy gobe­lint készít, vagy bármi mást, amivel emlékezetes győzelmét vagy vereségét idézi fel, azt is szívesen fogadjuk. Minden alkotó egy-egy munkát küldhet be. A festményekhez, grafi­kákhoz 3-3 szénvázlatot is kérünk. A legjobb munkákat a budapesti Vigadó Galériában kiállítjuk. A beküldés módja: a gyerekek munkájukhoz mellékeljenek levelet, amelyben leírják nevüket, címüket, életkorukat, hányadik osztályba járnak, iskolájuk nevét és címét. Örömmel vesszük, ha életükről is írnak a levélben. A pályamunkák beküldési határideje: 1989. február 28. Beküldési cím: Mozgásjavító Általános Iskola - 1145 Buda­pest, Mexikói út 60. A legjobb munkákat BMX kerékpárral, személyi számító­géppel, festékkészlettel, sportszerrel és sok más hasznos és emlékezetes ajándékkal díjazzuk. A Mozgássérültek és Művész Barátaik Nemzetközi Kulturá­lis Fesztiválja 1989. május 23-tól 28-ig lesz Budapesten. Rekord Egy francia hölgy három héttel megdöntötte a föld alatt tartózkodás világrekordját: száztíz napot töltött egy nyolcvan méter mély barlang­ban. Ezalatt bioritmusa teljesen megváltozott: húsz órát aludt egyfoly­tában, majd harminc órát töltött ébren. Magányában rengeteg könyv elolvasásával töltötte el az időt. Ezek között szerepelt igencsak stílszerú módon a Száz év magány, Gábriel García Márquez regénye is. Lám, lám. Dr. HORVÁTH ÁRPÁD Kitöltőcske Helyezd el az alábbi szavakat az ábrában úgy, hogy a mező kitöltése után valamelyik függőle­ges sorban egy gyümölcs neve váljék olvashatóvá. A hét szó: állomás, Bala­ton, harsona, ideális, mozdony, nyaraló, úti­társ. I ELSŐ OLVASMÁNYÉLMÉNYEM szívesebben olvasok prózát, mint verseket. Csehszlovákjai magyar írók vallomásai GRENDEL LAJOS nem kevesebbet, mint más értelmiségiek, és nemcsak mindig szépirodalmat, bár főképpen azt. A televíziózás nem volt még divat; szülő­városomban televízió sem igen volt még az ötvenes évek közepén. Értelmiségi, de nem irodalmár családban nevelkedtem föl, még csak azt sem állítha­tom, hogy az olvasásnak vagy az irodalom szeretetének valamiféle kultusza uralkodott volna otthoni környezetünkben. Szüleim rendszeresen olvastak, de nem többet és Első könyveim meséskönyvek voltak: Grimm legszebb meséi és Benedek Elek két gyűjteménye: a Világszép nádszálkisasszony és a Többsincs királyfi. Voltak más könyveim is, három-négyéves koromban leporellók, verseskötetek. Mégis ez a három mesés­könyv nyújtotta hat-nyolcéves koromban a legnagyobb élményt számomra. Talán mert a mesék jobban megragadták a képzelete­met, mint a rajzos leporellók és a gyermek­versek (bár az Anyám tyúkját hároméves koromban kívülről tudtam), mint ahogy ma is Gondolom a mese volt az, ami a mesékben megfogott. A kaland, a cselszövés, egy kis titokzatosság és titok. Vagyis a történet. Az, hogy valakivel (valakikkel) történik valami, s persze a titok is megoldódik a mese végén, és aztán mindenki boldogan él, amíg meg nem hal. Közben királyfik békává változnak, békák királyfivá, a legkisebb fiú győz, a go­noszt elviszi az ördög satöbbi. Hála istennek, eszembe sem jutott olyasmit gondolni, hogy ez irodalom. Viszont az ember észrevétlenül megtanulta, hogy a mesében a valóságot lássa, hogy aztán később a valóságban fölfe­dezze a mesét, amikor már tisztában van vele, hogy a valóság az egy dolog, a mese pedig egy másik dolog, mondjuk, többek között, a valóság költészete. Hogy az iroda­lom is titkokat fedez föl, de míg a mesében a titkok megoldódnak, az igazi irodalomban legföljebb világosabban, pontosabban és tisztábban látjuk őket, s hogy ezeket a titkokat megoldani annyit jelentene, mint megfejteni az élet értelmét, ami már másoknak sem sikerült. Ezekbe a titkokba a Grimm- és a Benedek Elek-mesék vezettek be először, s ahogy múlik az idő, s az emberben mind több tudás és tapasztalat gyűlik fel, annál nehezebb megtalálnia a kijáratot. Mert talán nincs is ilyen kijárat. I I I Közmondás Keresd meg az ábra belsejé­ben kanyargó vonal kiinduló pontját, s azt követve, olvasd össze a betűket! Helyes megfej­tés esetén egy közmondást kapszeredményül. MEGFEJTÉS A január 20-i számunkban kö­zölt feladatok megfejtése: (ki) szuperál; jobb félni, mint megi­jedni. Nyertesek: Gál Igor, Pé- terfala (Petrovce); Madula Ar- nold, Felsőtúr (Horné Turovce); Galo Tünde, Safárikovo; Mé­száros Ágota, Dunaszerdahely (Dunajská Streda); Mázán Noé­mi, Udvard (Dvory nad 2itavou). ÚJ SÍ 1989.11.: í

Next

/
Oldalképek
Tartalom