Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-03 / 5. szám
(Duéan Gálik felvétele) Az első lóvasút megmaradt állomásépülete - a maga nemében legrégibb vasúti emlék Szlovákiában - tatarozásra vár (Lőrincz János felvétele) FnOJtríran * A vasúti közlekedés kezdete • A „megvénült“ Főpályaudvar helyett új kell • Fejlődó város, növekvő igénye • Tervek és feltételek • A kisebb állomások átmeneti „főszerepe" Szálló előtt kezdődött, s a városban két állomása volt. Az egyik a már említett Savoy Szálló mellett, a másik pedig a mai Légionárius utca és Steiner Gábor utca saroképülete volt, amelyet jelenleg - mint már műemléket - tataroznak. A vasút tehát az akkori város peremterületeit kötötte össze. Feladata a személyforgalom lebonyolításán kívül a dunai hajókkal városba érkezett, valamint a külvárosi manufaktúráikban előállított áru szállítása volt. A város „vasúthálózata" 1848-ban újabb vonallal bővült, amely Dé- vényújfalun (ma: Devínska Nová Vés) keresztül Gánserdorfba, majd Bécsbe vezetett. Kiinduló állomása a mai Malinovszkij utca egyes számú épülete volt, amelyet három vakvágány végébe építettek, s még most is az államvasutak tulajdonába tartozik. A várost Béccsel összekötő vasútvonal hamarosan arra ösztönözte a honatyákat, hogy egy újabb, Budapestre vezető vasútvonalat is építsenek, amely 1851-ben el is készült. Azért, hogy az egyes vasútvonalakat össze lehessen kötni, az 1860-as években szükségessé vált egy új pályaudvar létesítése, amelynek állomásépülete az 1889-ben kialakított formáját megőrizve jelenleg is eredeti célját szolgálja. Ez a mai Főpályaudvar, amelyet az elmúlt évtizedek során a megnövekedett teherforgalom miatt össze kellett kötni a récsei (Bratislava- Raőa) és a Bratislava-Vajnory vasútállomásokkal. Ezen a vonalon épült a város első rendezőpályaudvara. A gőzvasút elterjedését követően ebben a városban további vasútállomások épültek, amelyeket Bratislava-Predmestie, Bratisla- va-Nové Mesto, Bratislava-Nivy és Bratisla- va-Filialka néven ismerünk. A felszabadulás után a város soha nem tapasztalt fejlődésnek indult. Nem csupán területe és lakosainak száma növekedett gyors ütemben, hanem utasforgalma is, ami szükségessé teszi vasúthálózatának mielőbbi korszerűsítését, állomásépületeinek felújítását és egy kimondottan személyszállítást szolgáló, új pályaudvar építését. Bratislava Főpályaudvara tehát több mint 120 éves, s már nem elégíti ki a mai kor igényeit. Kicsi a belső tere, ennélfogva nem megfelelőek várótermei, jegypénztárai, szűkösek vendéglátóipari létesítményei, korszerűtlenek vasúti és postai berendezései, de még a peronokhoz vezető aluljáró kapacitása sem kielégítő. Az előcsarnok kibővítésével ugyan nemrég megkezdődött az épület nagyjavítása, ám ez a beruházás nem javíthatja meg lényegesen sem az utazóközönség, sem az állomás dolgozóinak körülményeit. Túlterhelt továbbá az épület előtti tér is, ahol a városi tömegközlekedési eszközök végállomásain kívül állandóan telített parkolóhely nehezíti a közlekedést. A Főpályaudvarnak nem csupán a Brati- slavában dolgozó ingázókat kell szolgálnia, hanem az ország távolabbi részeibe s a külföldre utazókat is, akik érthetően igényesebbek a vasúti szolgáltatásokkal szemben. Ráadásul a Főpályaudvart átvitt értelemben az SZSZK fővárosa „kapujának" is-nevez- hetjük, amelyen keresztül sok külföldi érkezik az országba. Nem mindegy, hogy a vonatból kiszállva milyen benyomást tesz rájuk az eléjük táruló látvány! Az illetékes szervek a fentiek miatt pályázatot írtak ki egy új vasúti gócpont megtervezésére. A javaslatnak tartalmaznia kell mind a vasúti közlekedés, mind az állomás- épület és a hozzá tartozó tér korszerű megoldását. Mégpedig úgy, hogy az a városi tömegközlekedés alapkövetelményeivel is összhangban legyen. A pályázat továbbá feltételként szabja meg, hogy a pályaudvar méltó legyen a város jelentőségéhez, belső elrendezése pedig lehetővé tegye a hetijeggyel rendelkező utasok épületből való legegyszerűbb távozását, stb. A nagyobb távolságra utazók számára kényelmes, tágas várótermet, megfelelő ételválasztékot kínáló vendéglátóipari létesítmények, olvasótermek szükségeltetnek. Az állomásépület könnyen megközelíthető részén kell helyet kapniuk a jegypénztáraknak, az információs központnak és a különböző szolgáltatásokat nyújtó automatának. Figyelemre méltó követelmény az is, hogy a pályaudvar minden egyes, utasokat szolgáló létesítményét megközelíthetővé kell tenni a mozgássérültek számára, és a pályaudvar közelében kell majd lennie a ligetfalusi (Petrzalka) lakótelepet, a városközpontot és a pályaudvart összekötő gyorsvasút végállomásának is. A Csehszlovák Államvasutak szakemberei már ki is dolgoztak egy munkatervet, hogy az új pályaudvar építése a 9. ötéves tervidőszakban megkezdődhessen. A Főpályaudvar átépítése előtt ki kell majd iktatni az oda érkező és onnan induló vonatjáratok túlnyomó többségét, amelyeket átmenetileg a főváros kisebb pályaudvarai fognak fogadni, illetve indítani. Főleg a Bra- tislava-Filialka állomás válik egy időre a vasúti személyszállítás központjává, hiszen átveszi a Trnava és Galánta (Galanta) felől érkező személy- és gyorsvonatok fogadóállomásának szerepét. Ezért úgy kell majd kialakítani, hogy az építkezés ideje alatt képes legyen lebonyolítani a személy- forgalmat, hiszen jelenleg csakis a teherszállításban veszik igénybe. Épülete régi, leendő céljára alkalmatlan, tatarozására ebben az ötéves tervidőszakban kell sort keríteni. A pályaudvaron előreláthatólag nem lesz átmenő forgalom, hanem vakvágányokat vezetnek öt peronja közé. Az egyszerű, mind a Zupka tér, mind a peronok telOl üveggel borított, acélszerkezetű állomás- épületben helyet kap egy korszerű tájékoz- . tató rendszer is, de nem lesz benne túlságosan sok váróterem, mert az utasok többsége itt valószínűleg nem vár majd csatlakozásra, hanem a főváros környékére utazik. Az ide vezető vasútvonal természetesen villamosítva lesz, s a mai zajos áruátrakás megszűnik ezen a helyen. A Duna jobb partján felépült új lakótelep szükségessé teszi a ligetfalusi vasútállomás rekonstrukcióját, amely jelenleg szintén csak a teherszállítást szolgálja, de a tervek szerint a jövőben személyszállítás lebonyolítására is igénybe veszik. Ez azt jelenti, hogy itt is új állomásépületet kell építeni, amelynek peronjait híddal kötik össze a Dvory lakónegyeddel. Ahol a vasút- és a gyorsvasútvonal keresztezi egymást, Petrzalka Centrum elnevezéssel egy új vasúti állomás épül majd. A Főpályaudvartól nyugatra, a várostól eléggé félreeső helyen van a Bratislava-La- maő vasútállomás, amelyet a főváros vasúthálózata felújításakor az előzetes tervek szerint ezért Bratislava-Záhorie elnevezéssel áthelyeznek a Dúbravka lakótelep mögé. A Főpályaudvar újjáépítése kapcsán 2a- bí Majer környékén egy új rendezőpályaudvart is kell létesíteni, ahol mód nyílik a személyvonatok rendszeres takarítására és karbantartására. A Főpályaudvar és a Brati- slava-Vinohrady állomás között új sínpárt kell építeni, hogy a személy- és a teherforgalmat el lehessen különíteni. Az ezredforduló után épül itt egy mellékvágány is Bratislava-Brieáky elnevezéssel. A leendő új és majdan felújított pályaudvarok, vasútállomások minden bizonnyal nagymértékben hozzájárulnak Szlovákia vasúti személyszállítása színvonalának emeléséhez. KAROL DOSTÁL docens, kandidátus, a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Kara közlekedés-építészeti tanszékének tanára C7 lovákia több mint 400 ezer lelket számláló fővárosába legalább 85 ezer ember utazik naponta. Közülük mintegy 30 ezren vonattal. Ennyi személy szállí- -tásának lebonyolítása nem csupán sok vonatszerelvényt és megfelelő sűrűségű vasúti hálózatot kíván, hanem korszerű állomásépületeket is, amelyekben - mint az országszerte ismeretes - Bratislava nem bővelkedik. A meglévők korszerűsítése, újakkal való helyettesítése hovatovább egyre halaszthatatlanabbá válik, hiszen a gyors ütemben fejlődő várossal együtt növekszenek a vasúti szolgáltatásokkal szemben támasztott igények is. Talán sokan nem is tudják, hogy a történelmi Magyarországon itt építettek először lóvasutat. Ennek első szakaszán, Szent- györgyig (ma: Jur pri Bratislave) 1840. szeptember 27-én indult meg a forgalom, míg a Nagyszombatig (ma: Trnava) vezető második szakaszát 1846. június 1-én adták át rendeltetésének. A vasútvonal a Duna-parton, a Savoy Bratislava Főpályaudvara 1867-ben (Archív felvétel) ...és a közelmúltban, a nagyjavítás előtt 191
