Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-12 / 292. szám, kedd

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kedd, 1989. december 12. * • Ára 50 fillér • XLII. évfolyam, 292. szám Mit kezdjünk a (szólás)szabadsággal? Az elmúlt hét végén a politikai reform csodálatosan meggyorsult folyamata túljutott azon a ponton, ahol már egy új minőség kezdeté­ről lehet beszélni. De vajon mi következik ezután, milyen új mecha­nizmusok bontakoznak ki politikai, társadalmi és gazdasági életünk szervezésében? A mozgalmas november végi, december elejei napok során bizonyára sokakban kialakultak már bizonyos egyéni elképzelések, főleg a demokratikus politikai intézményrendszer fokozatos kialakítását és majdani működését illetően. Ez sem lesz egyszerű dolog, de ennél is bonyolultabb az a kérdés, hogy a gazdaság területén miként térünk át a zsákutcába jutott központi irányítási rendszerről az erőforrásokat optimális irányokban hasz­nosító és fejlesztő, s az egyének és csoportok szabadabb ön­realizálásához is tág teret nyújtó modern piacgazdaságra. Elő­ször ugyanis azt kell tisztázni, hogy milyen paraméterei legyenek a közmegegyezésre építhető szocialista piacgazdaságnak, mert a kialakítás hogyanjának a kérdéseire csak akkor kereshetünk választ, amikor az előirányzott cél fő vonásaiban már kirajzolódott. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy az elmúlt napok hazai eseményei után Csehszlovákia élvonalba kerül a közép-kelet-euró- pai térségben a piacgazdasághoz vezető társadalmi-gazdasági reformok útjainak és módszereinek a kimunkálásában. Ez azt jelenti, hogy már nem elégedhetünk meg mások tapasztalatainak tanulmá­nyozásával, hanem sürgősen meg kell fogalmazni az eddigi törté­nelmi út és a jelenlegi helyzet részletes elemzéséből eredő saját koncepciónkat. Ehhez egy további körülményt is hozzátehetünk, mégpedig azt, hogy bármennyire is elmaradt termelésünk és gazda­ságunk színvonala a modern piacgazdálkodást folytató országoké­tól, a KGST-országok közösségében - az NDK sajátos helyzetétől eltekintve - relatíve még mindig a legjobb adottságokkal rendelke­zünk a direktív irányítási rendszer felszámolásához, s ezen az alapon a nemzetközi gazdasági életbe való dinamikus bekapcsoló­dáshoz. Az sem mellékes dolog, hogy az utóbbi években kidolgozott új gazdasági mechanizmus koncepciójának vannak olyan időtálló alapelvei, amelyekre a továbbiakban is támaszkodni lehet. Ide sorolhatjuk elsősorban a vállalati önállóság, az önigazgatás és az önfinanszírozás fogalmát. Igaz ugyan, hogy ezek a fogalmak ma még többnyire csak az óhajok és elképzelések szintjén léteznek, s gyakorlati érvényesítésükhöz még hosszú út vezet, alapjában véve mégis irányadók, ami a jelenlegi bonyolult helyzetben sokat jelent. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az új gazdasági mechanizmus egész koncepcióját felül kell vizsgálni, a valódi piacgazdálkodás követelményeihez igazítani, ami azt jelenti, hogy menet közben lényegbevágó módosításokra lesz szükség. Ma már világosan látjuk, hogy az 1987 óta formálódó új gazda­sági mechanizmus a monopolisztikus egypártrendszer feltételei között gyakorlatilag nem valósulhatott meg, illetve az adott politikai rendszer feltételeihez igazodva egy felülről lefelé diktált új központi szabályozási rendszerré deformálódott. Ez a koncepció, nem tette lehetővé az alulról jövő kezdeményezések kibontakozását. Most a nemzeti közmegegyezést képviselő, új kormányok tevékeny­ségében olyan intézkedésekre kell helyezni a súlyt, amelyek teret nyitnak a piaci mechanizmus alulról megvalósuló építéséhez, a szükséges pénzügyi, ár- és bérreformok gyors bevezetéséhez, figyelembe véve az esetleges negatív következmények - infláció, átmeneti munkanélküliség - elhárításának, illetve minimalizálásá­nak a követelményét. Minden jel arra mutat, hogy a szabad véleménynyilvánítás kereté­ben az említett kérdésekkel kapcsolatban az egyéni nézetek sok­színű skálája alakulhat ki, s ezek ütköztetésében, a viták szervezé­sében, az észrevételek és javaslatok összefoglalásában rendkívül fontos szerephez jutnak a tömegtájékoztató eszközök, elsősorban a gondolatokat tartósabban őrző sajtótermékek. A több szem többet lát elvének demokratikus gyakorlati érvényesítése alapvető mérték­ben elősegítheti az optimális megoldások keresését, s fontos szerepet játszhat a döntési folyamatok előkészítésében. Bizonyára sokan hozzászólnak majd a gazdaság szerkezeti átalakításával összefüggő kérdésekhez, s konkrét javaslatok hangzanak el a cseh­szlovák népgazdaságnak a nemzetközi munkamegosztásban való hatékonyabb részvételét illetően. Meg kell vitatni továbbá a vállalati közösségek nyereség- és vagyonérdekeltségének a problémáit, a megtermelt nemzeti jövedelem felhasználásának, illetve újraelosz­tásának a kérdéseit, s a piaci mechanizmus minél gyorsabb beveze­tésének különböző szervezeti, pénzügyi, jogi és egyéb feltételeit. Ezt a széles körű társadalmi vitát egyrészt a gazdaságpolitikát formáló központi szervek munkájának támogatására, másrészt pedig a gazdasági ügyekben való társadalmi tájékozottság növelé­sére, az egyéni kezdeményezések serkentésére, a bátor vállalati döntések indoklására és alátámasztására kell irányítani. Az utóbbi feladattal kapcsolatban szükségszerűen felmerül a kér­dés, hogy mit tehet a csehszlovákiai magyar nemzetiségi sajtó ebben a vonatkozásban. Nem vitás, hogy nemzetiségi sajtónk jelenlegi szerkezeti összetétele nincs összhangban az utóbbi hetek folyamán bekövetkezett változásokkal, s ezért nem is tud eleget tenni a vele szemben támasztott társadalmi elvárásoknak. Az elmoz­dulás azonban nagyon bonyolult dolog, számos intézményi, pénz­ügyi, anyagi-műszaki és egyéb, főleg személyi problémával függ össze. Bizonyára az lenne a legcélszerűbb, ha az érdekelt szervek, szervezetek és szerkesztőségek vezető képviselői összeülnének és kidolgoznának egy átfogó javaslatot nemzetiségi sajtónk megfelelő szerkezeti átalakítására. Annál is inkább, mert olyan esztendő küszöbén állunk, amelyben az önfinanszírozás elvei a tömegtájé­koztatás területén is elmélyülnek. Az esedékessé vált átrendezéssel kapcsolatban okvetlenül meg kell említeni, hogy soha nem volt olyan nagy szükség egy magyar nyelven megjelenő társadalmi­gazdasági hetilapra, mint éppen az előttünk álló időszakban, bár tudjuk, hogy ez a gondolat többször is felmerült az elmúlt évtizedek folyamán. MAKRAI MIKLÓS Beiktatás (CSTK) - Prágában tegnap beik­tatták tisztségükbe a szövetségi kor­mány új tagjait. Valtr Komárek első miniszterelnök-helyettes Oldrich Bursky miniszterelnök-helyettest, szövetségi mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztert, Vladimír Dlouhy miniszterelnök-helyettest, az Állami Tervbizottság elnökét, Vác­lav Klaus pénzügyminisztert és Frantiéek Pinc tüzelőanyag- és energiagazdálkodási minisztert, Ján Carnogursky első szövetségi mi- niszterelnök-helyettes Jirí Dienst­bier külügyminisztert és Petr Miller munka- és szociális ügyi minisztert, Frantiáek Podlena közlekedési és távközlési miniszter pedig Róbert Martinko tárca nélküli minisztert ik­tatta be tisztségébe. Ma összeül a Szövetségi Gyűlés (ŐSTK) - Ülést tartott tegnap Prá­gában a Szövetségi Gyűlés Elnök­sége. Tekintettel arra, hogy a legfel­sőbb csehszlovák törvényhozó tes­tület eddigi elnöke lemondott tisztsé­géről, a testület a Szövetségi Gyűlés új elnökének megválasztására ma 17 órára összehívta a Népi Kamará­nak és a Nemzetek Kamarájának együttes ülését. A tanácskozás na­pirendjén további időszerű politikai és törvényhozási kérdések is szere­pelnek. Kifejezték támogatásukat (CSTK) - Bratislava-szerte teg­nap délben néhány percre megszó­laltak a gyárszirénák, a templomha­rangok és a járműtülkök, csilingeltek a villamosok, szirénáztak a mentő­autók és a tűzoltóautók. A lakosság így fejezte ki egyetértését a társa­dalmunkban végbement eddigi vál­tozásokkal és az új szövetségi kor­mány összetételével. A város köz­pontjában a tömeg kulcscsomókat csörgetett. Bár sokan kimentek az utcára, hogy támogatásukról bizto­sítsák a demokratizálódási folyama­tot, a városi tömegközlekedési esz­közök menetrend szerint indultak. Az ötperces ünneplést követően a diákok egymás kezét fogva hosz- szú élő láncot alkottak, mely a barát­ságot és a kölcsönös megértést szimbolizálta. Népi képviselők második kongresszusa (CSTK) - Moszkvában ma meg­kezdődik a népi képviselők második kongresszusa. Tegnapra, a jelentős eseményt megelőző napra az inter- regionális képviselőcsoport - öt tag­ja javaslatára - országos sztrájkot hirdetett, követelve az SZKP vezető szerepének törlését a szovjet alkot­mányból. A csoport radikális képviselői va­sárnap végül is elfogadtak egy kompromisszumos határozatot, amely mindenki számára lehetővé teszi az önálló politikai eljárást, s en­nek fejében elvetették a sztrájkfelhí­vást. A képviselőkongresszustól nem sztrájkkal, hanem nagygyülé- (Folytatás a 2. oldalon) Új platformon Tájékoztató az SZLKP sajtóközpontjában Lehull a szógesdrót... (Pavel Neubauer felvétele - ŐSTK) Bontják a vasfüggönyt... (CSTK) - A szövetségi kormány döntése - amely szerint a Csehszlo­vákia és Ausztria közötti államhatár kijelölt szakaszain, mégpedig ott, ahol ezt az idegenforgalom bővítése megköveteli, az elengedhetetlen védelmi szükségletek megőrzése mellett megszüntetik a műszaki határ­zárat - értelmében tegnap Déi-Csehországban, Dévényújfalu (Devínska Nová Vés), Oroszvár (Rusovce), valamint Dél-Morvaországban is meg­kezdődött az akadályok eltávolítása. Amint azt Antonín Svoboda ha- szú szakaszon. A betoncölöpök ki­tárőr ezredes a Csehszlovák Sajtó­iroda munkatársának elmondta, a döntés a Dél-csehországi kerület­ben megközelítőleg 30 kilométeres szakaszt érint. A határzár eltávolítá­sában a határőrség műszaki egysé­gei buldózereket, darukat, tehergép­kocsikat és huzalgöngyölítő gépeket használ. A hideg idő ellenére az év végéig elkészülnek a munkával. Tegnap a határőrség bratislavai alakulatainak katonái is hozzáláttak a kijelölt helyeken a műszaki határ­zár felszedéséhez. Mintegy hatva- nan dolgoznak a Dévényújfalu és Oroszvár közötti 31 kilométer hosz­döntésében és a szögesdrót eltávo­lításában gépek segítenek nekik. A Csehszlovákia és Ausztria kö­zötti műszaki határzárt 1953-ban építették. Az öt dél-morvaországi határát­kelőhely közelében is megkezdődött tegnap reggel a vasfüggöny eltávolí­tása. Emil Loupanec határőr őr­nagy a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott interjújában elmondta, hogy a műszaki határzár megszüntetése már tervben volt, azonban a november 17-e után le­zajlott politikai események meggyor­sították a terv valóra váltását. A Csemadok a kozmegegyezest keresi Rudolf Schusterrel, az SZNT elnökével tárgyaltak (Munkatársunktól) - A Csemadok Központi Bizottsága levélben fordult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomhoz, amelyben az orszá­gos koordinációs bizottságot tájé­koztatták a rendkívüli központi bi­zottsági ülésen született határoza­tokról és állásfoglalásokról. A levelet dr. Szabó Rezső, a Csemadok KB társelnöke adta át Ján Budajnak. és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom ügyvivőjét tájékoztatta a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksé­gével folytatott tárgyalásaikról. Az információt meghallgatva Ján Budaj a polgárjogi mozgalom nevében tá­mogatásáról biztosította a legfel­sőbb szlovákiai törvényhozó testü­lettel folytatott tárgyalásaikat. Meg­bízta Szigeti Lászlót, hogy a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen képviselő­jeként, dr. Szabó Rezsővel és Bár­dos Gaborral, a Csemadok KB titká­rával együtt tárgyaljanak az SZNT elnökével a csehszlovákiai magyar­ságot érintő kérdésekről. Rudolf Schuster, az SZNT elnöke örömmel fogadta a nemzeti kisebb­ségeket érintő közös platform kiala­kítását, amelyet az SZNT elnöksége messzemenőkig respektálni fog sa­ját intézkedései során. További hír a Csemadok KB-ről: tegnap tanácskoztak a Magyar Di­ákszövetség ügyvivőivel. A tárgyalá­sok nyomán megegyezés született arról, hogy az MDSZ a Csemadok Május 1. téri székházában kap ott­hont. (d-n) (CSTK) - Az SZLKP akcióbizott­ságának eddigi munkájáról tájékoz­tatták tegnap az újságírókat az SZLKP bratislavai sajtóközpontjá­ban. A bizottság képviselői elmond­ták, hogy folyik a párt akcióprogram­jának gyökeres átdolgozása. A kö­zeli napokban teszik közzé az akció­bizottság platformját. A dokumen­tum elemzi, hogy milyen okok vezet­tek a mostani válsághoz, továbbá felöleli az SZLKP-nak a rendkívüli kongresszusra való előkészületeivel összefüggő kérdéseket, illetve a párt jövőbeli politikájáról alkotott elkép­zeléseket. Nyilvánosságra hozzák az SZLKP akcióprogramjának ja­vaslatát is. Ezt a tervek szerint az SZLKP rendkívüli kongresszusán hagyják jóvá. Az akcióprogram meg­határozza, hogy az SZLKP a párt­munka milyen módszereit, formáit fogja alkalmazni a pluralizmus meg­teremtése érdekében, s milyen tevé­kenységet fog kifejteni a rendkívüli és a következő, rendes kongresz- szusig terjedő időszakban. Az akcióbizottság foglalkozik az alapszabály vagy alapelvek javasla­tával is, amelyről képviselői ma ta­nácskoznak Karéi Urbánekkel, a CSKP KB főtitkárával. A testület képviselői biztosították az újságírókat, hogy teljesen új plat­form, nem pedig a párt előző vezető­sége által követett elvek alapján dol­goznak. Síkraszállnak az abszolút pártdemokrácia és az olyan mozga­lom kibontakoztatásához szükséges feltételek megteremtése mellett, amely becsületes, erkölcsi elveken fog alapulni. A párt megtisztítására s a válságból kivezető utak keresé­sére törekednek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom