Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-11 / 291. szám, hétfő

ÚJ szú 3 Feszült légkörben - a megújulás lehetőségeit keresve (Folytatás az 1. oldalról) voltak képesek. A változtatások las­súságáért a küldöttek felelősnek tartják a CSKP legfelsőbb vezetését is, de a legfőbb hibának azt tartják, hogy a párt elszakadt a realitásoktól, elvesztette az emberek bizalmát, rá­adásul a sorkommunisták figyel­meztető észrevételeivel sem foglal­koztak érdemben, esetenként meg is torolták, ha valaki bírálni mert. A helyzet azonban ma már a Kassa- vidéki járásban is egészen más. A tegnapi rendkívüli konferencián csaknem mindenki szót kért. Aggo­dalommal s mélységes felelősség- érzettel szóltak a kialakult helyzet­ről, és sürgették az akcióegység kialakítását, valamint a párt megtisz­títását. A konferencián a leköszönt elnökség helyébe kilenctagú akció­bizottságot választottak. Ebbe a régi elnökség tagjai közül csak két sze­mély került be. Közülük az egyik Frantiáek Nemec, aki eddig a járási vezető titkári tisztséget töltötte be. A konferencián a rendkívüli párt- kongresszus küldötteit is megvá­lasztották, és négy-négy elvtársat javasoltak az SZLKP illetve a CSKP újonnan megválasztásra kerülő el­nökségébe (-szák) Közelmúltról #■ ■ ■■ ff ff | es jovorol Az SZLKP Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bizottságának pénteki ple­náris ülésén lemondott a teljes vezetőség, s ez a tény megadta a másnapi rendkívüli konferencia alaphangját is. A megszokot­tól eltérően csak néhány perces beszá­molót tartott Jaroslav Vredík vezető tit­kár. Helyzetelemző beszédében rámuta­tott a kialakult válság okaira, nem hallgat­va el a járási szervek felelősségét sem. A parázs vitafelszólalásokban a fele­lősség kérdését tovább boncolgatták az egyes pártalapszervezetekre, munkahe­lyekre vonatkozóan. A Közbiztonsági Testület pártalapszervezetének képvise­lője különösen a rendszeres kádercserék hiányát minősítette károsnak, mely egyik oka volt a vezető pozíciókban lévők visz- szaéléseinek. Ehhez kapcsolódva a bíró­ság kommunistáinak képviselője elmon­dotta, hogy szándékukban áll több olyan per felülvizsgálata, melyekben annak ide­jén az SZLKP egyes járási vezetői nyo­mást gyakoroltak a bíróság tagjaira. A jö­vő a járásbíróság és az ügyészség kom­munistáinak véleménye szerint sem kép­zelhető el jogállamiság nélkül. Több felszólaló is hangoztatta: a kü­lönböző polgári kezdeményezésekkel va­ló párbeszéd, sót együttműködés szüksé­ges, ugyanakkor aggályaikat is kifejezték egyes önjelölt csoportok ténykedésével kapcsolatban, melyek gyakran tiszta kezű s jó eredményeket felmutató gazdasági vezetők elmozdítását is szorgalmazzák. Ezt nem lehet másként minősíteni, mint személyeskedésnek. Nem kevésbé ve­szedelmes az, hogy a gazdasági vezető­ket béremelésre, jutalmak osztására kényszerítik. Az effajta törekvések inflá­cióhoz, végső soron pedig gazdasági összeomláshoz vezethetnek. Az SZLKP járási bizottsága vezető titkárává ismét Jaroslav Vredíket választotta meg, a tit­kári teendők ellátásával pedig Rábely Attilát és Szűcs Ferencet bízta meq. (h.a.) Továbbra is akcióbizottsag Feszült politikai légkörben tartot­ták meg szombaton Dunaszerdahe- lyen (Dunajská Streda) az SZLKP rendkívüli járási konferenciáját. Az ülést, melyen Cserge Károly veze­tésével jelen volt a CSKP KB kül­döttsége is, az akcióbizottság meg­bízásából Vízváry József vezette. A megnyitó, az egyes munkabi­zottságok megválasztása és a politi­kai helyzet értékelése után a vitafel­szólalásokra került sor. Czucz Lajos, az Alistáli (Hrobo- novo) Efsz kommunistáinak küldötte a háztáji gazdálkodás lehetőségei­nek kiterjesztését és a gabonagaz­dálkodás feltételeinek felülvizsgálá­Hogyan tovább? A polgári kezdeményezés képviselője is felszólalt A Lévai (Levice) járás kommunis­táinak nyílt és tárgyszerű vitájához jó alapul szolgált a már korábban lemondott elnökség helyébe lépett akcióbizottság beszámolója. Annak ellenére, hogy tartalmával a küldöt­tek elégedetlenek voltak, mivel a já­rás helyzetét nem elemezte kellő alapossággal. Pozitívuma volt a beszámolónak, hogy rámutatott több általánosan ér­vényes tanulságra, és másutt is fel­lelhető negatív járási jelenségre. A hibák következetes feltárásához és megszüntetéséhez a tanulságo­kat járási, lakóhelyi szervek, szerve­zetek, vállalatok és üzemek szintjén is le kell vonni. A gazdasági válság csakis a politikai válság rugalmas megoldásával előzhető meg. Az eszmecsere és dialógus folytatásá­hoz biztosítani kell az egyenlő felté­teleket és esélyeket. Ezért helytele­nítette a beszámoló, hogy néhány munkahelyi alapszervezet, mege­lőzve az eseményeket, máris felosz­latta önmagát. Átadta a terepet a ki­bontakozó polgári kezdeményezé­seknek, s így már aligha tud eleget tenni az együttműködés szellemé­ben folytatott eszmecserének, amit a kommunista párt a többi politikai párttal és polgári kezdeményezéssel akar folytatni. Miután a kommunista párt csupán a politikai pártok egyike, fontos, hogy mindenki elsajátítsa a politikai versenyzés módszereit. A megszabott négy perc alól csak ketten kaptak kivételt, a CSKP KB küldötte, és másodikként a polgári kezdeményezés képviselője, aki a Nyilvánosság és Erőszak Ellen egyik legaktívabb üzemi csoportjá­nak nevében kért szót. Felszólalása előtt a küldöttek elfo­gadták azt a nyilatkozatot, amelyben a járás lakosságához fordulnak, s erre hivatkozva szólította a jelenle­vőket barátainak a Polgári Fórum képviselője. A kommunisták nyilat­kozatukban ugyanis egyértelműen kiállnak az elmúlt időszak deformá­cióinak megszüntetése, a közös megértés és az együttműködés mel­lett. Elhatározták, hogy ezekután ők is részt vesznek az állampolgári kezdeményezések és a politikai pár­tok rendezvényein. (egri) Maratoni tanácskozás jóformán semmi panelszöveggel, de parázs vitával, sok kritikával, némi önbí­rálattal, fordulatokkal, a „hogyan tovább" körvonalazásával... Rövi­den így jellemezhető az SZLKP rendkívüli kassai (Kosice) városi konferenciája. Az 509 küldött az ed­digi gyakorlattól eltérően igyekezett elemezni és irányt szabni, s már a napirendi pontok megvitatásakor, valamint a munkaelnökség, illetve javasló- és jelölőbizottságok megvá­lasztásakor kiderült, mennyire szo­katlan a demokrácia gyakorlása, a nézetek, vélemények egyeztetése. A társadalomban és a pártban kiala­kult helyzet elemzése során megál­lapítást nyert, hogy a központi irá­nyításhoz szokott (szoktatott) járási és városi bizottságok, valamint alap­szervezetek többsége sok esetben képtelen önállóan cselekedni, s vé­leményt alkotni. A mai helyzettel kapcsolatban elhangzott az is - Jo­zef Lukác, a városi pártbizottság eddigi vezető titkára mondta -, hogy a nép most úgy viszonyul a pártve­zetéshez, mint ahogy az viszonyult eddig a néphez. A vitában néhányan - elsősorban a fiatalabb képviselők - felvetették, hogy talán érdemes lenne az eddigi Tízórás tanácskozás után Komáromban (Komárno) szombaton ugyanúgy kezdődött a járási pártkonfe­rencia, mint évtizedek óta bármelyik, ám végül a társadalmi-politikai események adta rendkívüli mellett egy másik, a rend­hagyó jelzőre is rászolgált. Vontatottan indult a vita, mert a hason­ló tanácskozások korábbról jól ismert ,,protokoll1' felszólalói üres frázisok ismé­telgetésével a megszokott mederbe igye­keztek terelni a véleménycserét. A küldöt­tek fegyelmezetten, de akkurátusán, a mandátumuk lobogtatásával kényszerí­tették a munkaelnökséget, hogy vonja meg a szót a mellébeszélőktől. Nehéz feltételek között, helyenként kapkodva és felületesen dolgozott a vá­lasztási bizottság. Nem csoda, hisz a jelö­Szembenézni a valósággal Az SZLKP érsekújvári (Nővé Zámky) járási konferenciájára a fel­fokozott indulatok légkörében került sor. Már az elején az ügyrendi kér­désekben összecsaptak az ellenté­tek. Némi huzavona után munkael­nökséget választottak, majd a járási bizottság rövid politikai helyzetérté­kelése következett. A vitában felszólalók az általuk képviselt alapszervezetek nevében a járási pártbizottság testületi le­mondását és akcióbizottság alakítá­sát követelték. A CSKP KB képvise­letében részt vevő és harmadikként szót kérő Ján Janiknak, a Szövet­ségi Gyűlés alelnökének beszéde nagy visszatetszést váltott ki. „Mondjon valami újat!“, „ezt már ismerjük! “ - közbeszólások kísér­ték, s csak úgy fejezhette be, hogy megmagyarázta: beszéde a CSKP KB egységes és hivatalos állás­pontja. A vita további részében többen élesen bírálták egyrészt a járási bi­zottság, másrészt a központi bizott­ság Ján Janik által ismertetett állás­pontját. Kétségbe vonták e szervek helyzetismeretét és helyzetértékelé­si realitását. A számos ilyen tartalmú hozzászólás közül Nagy Miklósé, a helyi Tesla üzem hármas számú pártszervezetének küldöttjéé emel­kedik ki. Drámai hangvétellel ecse­telte az alapszervezetekben megin­dult bomlási folyamatot. Példaként saját szervezetét hozta föl, melyben a legutóbbi taggyűlés előtt 22-en, megnyitását követő percekben 15- en adták vissza pártigazolványukat. A felére zsugorodott szervezetben jelenleg három munkás van. Hasonló, ha nem is ennyire drá­mai helyzetről más felszólalók is említést tettek. Többen az általuk képviselt szervezetek nevében egyetértettek a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevű mozgalom követeléseivel. Nehezen számot tartható titkos szavazás után - melyeket végtelen­nek tűnő szünetek követtek - végül megválasztották a CSKP, az SZLKP rendkívüli kongresszusának küldöt­teit és a járási szervezet akcióbizott­ságát, melynek elnökévé lelkes köz- felkiáltással egyhangúlag Igor No- vákot az eddigi vezető titkárt vá­lasztották. -yr­lőlistákat többször módosítani kellett. Harminchét küldött el sem jött a tanácsko­zásra, többen pedig a konferencián kérték - részben önkritikát gyakorolva, részben családi vagy egyéb okokra hivatkozva -, hogy töröljék a nevüket a jelöltek jegyzé­kéből. Új jelöltek nem nagyon akadtak, amin nem is lehet csodálkozni, hisz kide­rült, hogy a küldöttek jobbára névről sem ismerik egymást. Többen bevallották, elő­ször vesznek részt ilyen tanácskozáson. Azért csak eljutottak valahogy a vá­lasztásokig, ám amikor a bizottság kihir­dette a titkos szavazás eredményeit, döb­benet ült ki az arcokra. Valaki keserűen megjegyezte, ha vágják az erdőt, az egészséges fák is áldozatul esnek. Nö­velte a feszültséget, hogy az új pártbizott­ság félórásra hirdetett első ülése jócskán elhúzódott. Végül bejelentették, az elnök­ség csupán ügyvezető titkárt választott, a vezető titkár megválasztását és a tiszt­ségek elosztását későbbre halasztották. A patthelyzetet az oldotta meg, hogy a küldöttek közül többen önkritikát gyako­roltak, elhamarkodottnak minősítették döntésüket, és az akcióbizottságot, illetve a választóbizottságot is elmarasztalták, mert elmulasztotta a jelöltek bemutatását. A konferencia testületileg kérte, hogy két jelölt kooptálásáról és a vezető titkár sze­mélyéről nyílt szavazással dönthessen, így történt, hogy Morvay Károlyt, aki a járás szülötte, de pártfeladatot teljesít­ve, eddig a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) pártbizottságon dolgozott titkár­ként, és a titkos szavazás során annyi szavazatot sem kapott, hogy tagja lehes­sen a komáromi járási pártbizottságnak, a rendkívüli pártkonferencián nyílt szava­zással egyhangúlag megválasztották a járási pártbizottság vezető titkárává. A percekig tartó tapsvihar és éljenzés minden bizonnyal elsősorban az új vezető titkárt köszöntötte, de egyúttal a felhalmo­zódott feszültség spontán levezetését és az öröm kifejezését is jelképezte, hogy nagy vívódások közepette - több mint tízórai tanácskozás után - a járási konfe­rencia küldötteinek végül is sikerült meg­találniuk a napjainkban fölöttébb nélkü­lözhetetlen, párton belüli egységet. (kádek) pártot felszámolni és helyébe egy újat alakítani. A javaslatot szavazás­kor csak négyen támogatták, s ki­lenc küldött tartózkodott. Azzal vi­szont szinte minden felszólaló egyet­értett, hogy a párton belüli tisztoga­tás elkerülhetetlen, meg kell válni azoktól, akik a mozgalmat lejáratták, felelőtlenül képviselték. Az egyik fel­szólaló így fogalmazott: „Köszönöm Gorbacsovnak, hogy felnyitotta a szemünket, s elismerésemet feje­zem ki az ifjúságnak azért, hogy levette szánkról a lakatot". Voltak, akik azt javasolták, a munkahelyeken egyetlen párt se működjék, néhányan viszont e szervezetek fenntartása mellett szóltak. Többen kérték a kerületi pártbizottságok megszüntetését, a tagdíj csökkentését, a párt létesít­ményeinek közhasználatba vételét. A CSKP akcióprogramjának tervét a konferencia nem találta kielégítő­nek, s több javaslatot is tett kiegé­szítésére. A tanácskozók úgy döntöttek, hogy Kassán a jövő év tavaszán esedékes pártkonferenciáig egy 17 tagú akcióbizottság irányítja a párt­életet. Egyébként az akcióbizottság megválasztása szintén sok időt vesz igénybe, mert a küldöttek egy része az eddigi vezetésből senkit sem akart újraválasztani, s a régi vezetők sem akartak tisztséget vállalni. Vé­gül a konferencia kérésére az új akcióbizottság tagságát az eddigi vezetők közül Jozef Lukác és Ale­xander Szubally vállalta. (gazdag) sát követelte. Elmondta: az efsz dol­gozói közül párttagságukat többen a tagdíj csökkentésétől teszik függő­vé. Cserge Károly, a CSKP KB tagja szerint a párt politológusainak kép­zése 800 millió koronába kerül. So­kan akadémiai székeket kaptak, mégsem állták meg helyüket a nyil­vános vitákban egy-egy fürge észjá­rású értelmiségivel vagy munkással szemben. A CSKP KB küldöttségé­ben helyet kapott étefan Ferencei, aki egyebek között felvetette: hogyan alakulhatott ki olyan helyzet egy többségében magyarlakta vidéken, hogy az SZLKP Járási Bizottságá­nak ülésein 12 évig csak szlovákul lehetett felszólalni? Brányik Piroska, a járási népmű­velési központ munkatársa a rendkí­vüli konferencia akcióprogramját jó­nak, világosnak, konkrétnak nevez­te, megkérdezte viszont, hogy a já­rási bizottsági tagságra jelöltek kö­zött miért nincs egyetlen pedagógus sem. Javasolta: az egybegyűltek ne járási bizottságot, hanem akcióbi­zottságot válasszanak. Buffla Mik­lós pedagógus sem látta értelmét egy bizonytalan időre szóló pártbi­zottság megválasztásának. Pre- sinszky Lajos somorjai (Őamorín) küldött követelte: induljon pártfe­gyelmi az erkölcsileg kompromittáló­dott vezetők ellen. A bősi (Gabcíkovo) vízerőmű kommunistáinak küldötte az üzemi pártbizottság lemondását és meg­szüntetését követelte. Javasolta vi­szont, hogy az alapszervezetek to­vábbra is maradjon fenn. Paksi László, az SZLKP járási ellenőrző és revíziós bizottságának volt elnö­ke megjegyezte: ne mutogasson másokra, akinek vaj van a fején. Felszólalásában a párton belüli „jobboldal" kifejezést használta. Az utóbbit Vízváry József a munkael­nökség nevében visszautasította. Szakái Lajos küldött figyelmezte­tett arra, hogy növekszik a pártból kilépők száma. Megkérdezte: vajon kinek szólt a CSKP KB 1983-ban kiadott levele? Ismerve a romániai állapotokat, hogyan kaphatott Ceau- sescu Fehér Oroszlán Érdem­rendet? A konferencián, amely a késő délutáni órákig tartott, 21 küldött szólalt fel. A javaslatok alapján - tit­kos szavazással - 15 tagú akcióbi­zottságot választottak. Élére a több­ség bizalmát élvező Vízváry józsef került. -pr­önkritikus beszámoló, nyíltabb vita A Nagykürtösi (Vel’ky Krtís) járás kommunistáinak tanácskozásán ugyan az első javaslat az volt, hogy a járási bizottság lemondott tagjai helyett kooptáljanak a javaslóbizott­ság jelöltjei közül, végül azonban a konferencia úgy döntött, akcióbi­zottságot választanak, mely az elkö­vetkező időszakban Gejza Gallo ve­zetésével irányítani fogja a pártmun­kát. Ján Budai, a volt vezető titkár beszámolójában - a jelenlegi politi­kai helyzet elemzése után - önkriti­kusan elmondta: a legnagyobb hibá­nak azt tartja, hogy a legfelsőbb pártszervek határozatait anélkül ér­vényesítették, hogy a helyi viszo­nyokat kellőképp figyelembe vették volna. Arról is szólt, hogy az alulról jövő észrevételeket nem kezelték körültekintően, nem orvosolták a ba­jokat, s ezáltal túl sok gond halmo­zódott fel. Szerinte a járási pártszer­vek sok időt szenteltek az olyan gazdasági és fejlesztési kérdések­nek, melyekre nem nekik kellett vol­na megoldást keresniük. A 169 küldöttből 138-an voltak jelen, 22-en szólaltak fel a vitában, és 17-en fűztek megjegyzést az el­hangzottakhoz. Többen ismételték azokat a követeléseket, melyek or­szágszerte immár naponta elhang­zanak, talán ezért maradt kevesebb idő a helyi jellegű, de fontos problé­mák boncolgatására. Ján Boros, a Tesla üzem fiatal pártelnöke felrótta a járási pártbi­zottságnak: túlságosan hosszú ideig alkalmazta a kivárás taktikáját, s tagjai nem mentek a párttagok közé, amikor a legjobban várták őket. Az a rossz gyakorlat is vissza­üt, hogy a párt soraiba verbuválták a fiatalokat. Akik így kerültek a kom­munisták közé, máris visszaadták a tagkönyvüket. Milán Kotora a já­rás rossz ivóvízellátására hívta fel nyomatékosan a figyelmet, mert szerinte ezt a kérdést az illetékesek nem kezelik a helyzet komolyságá­hoz mérten. A bányászok gondjairól, aggodalmairól a Dolina Bánya igaz­gatója beszélt. Arra is figyelmezte­tett: a járási újság ne informáljon egyoldalúan, bár most már a jnb fejléce alatt jelenik meg, adjon meg­felelő teret a kommunisták vélemé­nyének is. A járás ellenzéki csoport­jaival kapcsolatban többen kifejtet­ték véleményüket: sajnos a nemes célú, sokak által támogatott kezde­ményezéseket több helyen olyanok próbálják irányítani, akik a köteles­ségüknek sokszor nem tesznek ma­radéktalanul eleget. A tanácskozás résztvevői konkré­tabb, lényegre törőbb hozzászólást vártak Ján Seleckytől, a közép­szlovákiai kerületi pártbizottság ve­zető titkárától. Én viszont a legin­kább azt hiányoltam a konferencián, hogy egyetlen magyar felszólalás sem hangzott el, pedig nem hiszem, hogy a járás déli részén lévő ma­gyarlakta falvak pártszervezeti kül­dötteinek nem volt mondanivalójuk Vagy az elmúlt évek alatt a demok­rácia ilyen formájú megnyilvánulása is kiveszett a járási szintű tanácsko­zásokról? D. T. 1989. XII. 11. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

Next

/
Oldalképek
Tartalom